Transcript Eger, a Magyar Athén

Eger, a Magyar Athén
Eger iskolaváros, rengeteg kulturális intézménye van, nevét
egykor a tudományok, a művészetek igazi otthonaként a
„magyar Athén” jelzővel is illették.
„Be kell Egerbe menni” – vélekedett a költő két
évszázadnyi idővel ezelőtt.
… és ha már betértünk, ismerjük meg azokat az írókat,
költőket, akik itt születtek, éltek dolgoztak városunkban…
Emlékük nem csak szívünkben él.
Tinódi Lantos Sebestyén
Eger diadalmas 1552. évi
megvédése után rögtön a várba
ment. Az itt gyűjtött adatok
alapján írta az
Eger vár viadaljáról való ének
és az
Egri historiának summája
című műveit.
Tinódi szobra a vár főbejárata előtt a
Dózsa György téren
„Ím egy krónikát mondok, meghallyátok,
Talám mássát soha nem hallottátok,
Magyarok, végházban sem szolgáltatok,
Eger várát mint mast oltalmazátok.”
Balassi Bálint
Balassi egri éveiről kevés megbízható
adat maradt fenn. Biztosan egy életre
szóló élményt jelentett azonban neki a
végvári élet, a katonáskodás, ennek
izgalma és szépsége verseiben is
visszaköszön. Egerben, Dobó diadalának
színhelyén eltöltött négy esztendő volt
az, amikor a katonaélet mindennapjainak
nehézségeit, a portyázások izgalmát, a
párviadalok szépségét átélhette. Az
irodalomtörténészek szerint Balassi
közismert katonaéneke,
A végek dicsérete
Eger dicséretét jelenti.
Király Róbert Balassi szobra a Várban
„Az jó hírért-névért s az szép tisztességért ők mindent hátra
hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők
adnak”
Koháry István
Támogatta a kor legkedveltebb
költőjét, Gyöngyösi Istvánt, de
maga is igen sok verset írt,
illetve „memorizált”,
börtönben, a fogság hosszú
évei alatt kezdett verselni.
Az irodalomtörténet Koháryval
zárja le a barokk főúri költészet
korszakát.
Egerben utcanév őrzi emlékét
„Az ki Eger alatt, karja sebesülve,
Epedett bújában sorsát keserülve
Fájdalmai árjában, éppen elmerülve,
Töltötte napjait, hol fekve, hol ülve.”
Tárkányi Béla
1840-ben a Kisfaludy Társaság
pályázatán Honáldozat című
balladája díjat nyert.
1841-ben egy szatírájával elnyerte
a Kisfaludy Társaság dicséretét.
1844 februárjában Petőfi Sándor
Tárkányit kereste, mikor Egerben
járt.
Nemcsak költészettel és a Biblia
fordításával foglalkozott, hanem
ima- és énekeskönyveket is
összeállított.
Emléktábla a Hittudományi Főiskola folyosóján
„Szellemtrónjából széttekint
A jog nagy Istene,
S megrendül a miriád világ
Sötét végetlene.”
Vitkovics Mihály
„Csendes Eger, boldog magyarok helye, életet adtál,
Hálaadásom ezért mint fizetem le neked?
A haza szent nyelvén, anyatejjel melyre tanitál,
Font versben buzgón egy nefelejtset adok.”
Eger iránti szeretetéről és
nosztalgiájáról levelei és
versei egyaránt vallanak,
de talán legszebb
emlékezése szentimentális
levélregénye, amelyet
A költő regénye
címmel írt.
A Vitkovics ház, ahol Emlékszoba mutatja be
Vitkovics Mihály irodalmárt
Zalár József
Költeményeinek
meghatározó élménye a
szülőföld, a gyermekkori
emlékek, a Mátra és a
forradalom. Elbeszélő
költeményei többnyire
történelmi témájúak.
Sírja a Hatvani temetőben található
„Régen laktam én e házban, régen,
Rég elmúlt már az én gyermekségem.
E kis háznak hű lakója voltam,
Örömöm telt fákban, virágokban.”
Bródy Sándor
„És míg szemük csillogott a költészet tiszta gyönyörétől:
elragadtatva beszélgettek a költőkről, kik közül nem egy
városukban járt, mint Petőfi, vagy a dicső emlékű egri várról
írt, mint Vörösmarty örökszép hőskölteményében, melynek
a címe is „Eger”.”
Egri gyermekéveinek az
1894-ben megjelent
Az egri diákok
című ifjúsági regényében
állít emléket az író.
Bródy érsekkerti szobra, Varga Imre alkotása. Az író egy padon
ül, mellette áll jó barátja, Gárdonyi Géza.
Gárdonyi Géza
„…véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár
védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem
félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít.”
Egerben írta leghíresebb
regényeit.
Az Egri csillagok című
regénye lett Magyarország
kedvenc könyve 2005-ben
a Nagy Könyv játékon.
Szobra az emlékmúzeumban
Kálnoky László
Egerben készült verseiről
csak újságíró barátjával,
Apor Elemérrel
beszélgetett.
Szülővárosát sohasem
felejtette el, később is
többször ellátogatott
Egerbe.
Emléktábla a Telekessy utcában
„Újra és újra látom a képet, amely köznapiságával lenyűgöz,
banalitásával mellbe vág, szürkeségével lehengerel,
az egri főutcát a század harmincas éveiben,
a nyüzsgő esti korzót a liceumtól a moziig
terjedő kurta útszakaszon,…”
Breznay Imre
Szépirodalommal is
foglalkozott, versei
jelentek meg,
irodalomtörténeti
kutatómunkát is végzett.
Emléktábla a Jókai utcában
Apor Elemér
„Bogár megyen útra,
el is fárad rajta,
ki s kinőtt az ág a földből,
pihenjél meg rajta.
Igazi szenvedélye az
irodalom volt, mégis az
asztalfióknak írt.
Ő fedezte fel Kálnoky
Lászlót, ő közölte először a
tehetséges fiatal költő
verseit.
Emléktábla a Gárdonyi Géza Ciszterci
Gimnáziumban
Madár megyen útra,
el is fárad rajta,
ki s kinőtt az ág a földből,
pihenjél meg rajta.
Babám megyen útra,
el is fárad rajta,
ki s kinőttem én a földből,
borulj a vállamra.”
… a sort folytathatnánk
történetíróinkkal, nagyszerű
tanárokkal, az irodalom és
művészet pártfogóival…
… mert emlékük él.