Transcript Egri amazonok

GÁRDONYI GÉZA AZ
ÉRETTSÉGIZŐK SZEMÉVEL
Készítették: EGRI
AMAZONOK
ÉLETÚTJA
 1863-ban született, eredeti
neve Ziegler Géza.
 Írói nevét születési és
anyakönyvezési
helye, Gárdony után
választotta.
 Sokszor költözködtek, a sályi
tartózkodás volt számára a
legemlékezetesebb: itt
ismerkedett meg a magyar
vidékkel és a népköltészettel.
 Az elemi iskola után a
sárospataki református
gimnáziumban tanult.
Érettségi után az egri Líceum növendéke
lett: ezek az évek nélkülözéssel és
magánnyal teltek.
Irodalmi munkássága itt kezdett el
kibontakozni: a Drukk, a Frici, a Füllentő
és a Don Vigole című lapokban jelentek meg
írásai.
1882-ben átvette népiskolai tanítói
oklevelét.
Tanítói pályájának kezdeti éveiben több
fővárosi lap is közölte írásait.
1884-től Dabronyban vállalt tanítói
állást, ami javított életkörülményein és
újult erővel vágott bele az írásba.
1885-ben a pécsi Dunántúl című lap
munkatársa lett.
Még ebben az évben feleségül vette
Csányi Máriát és Győrbe költöztek, ahol
beindult újságírói karrierje.
1897-ben Egerbe költözött, mert a
fővárosi életből kiábrándult.
 „Egri remetének” nevezték,
tartózkodott a társasági
élettől.
 1899-től bejárta az országot
és külföldön is megfordult.
 Gárdonyi betegeskedő, gyenge
fizikumú ember volt, akinek a
hipochondriája is nehezítette
életét.
 1922-ben egri otthonában
hunyt el, fejfájára az azóta
legendássá vált szavakat
vésték: „Csak a teste!”
EGRI
CSILLAGOK
„Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és
életemet a hazáért és királyért, az egri vár
védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg
nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem
tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem
szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron
belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár
védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a
nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem
úgy segéljen! ”
/Az egri várvédők esküje/
Az egyik legismertebb magyar történelmi
regény.
1899-től folytatásokban, majd 1901-ben
jelent meg könyvként.
Gárdonyi a legjobb művének tartotta.
AZ
EGRI VÁR OSTROMA
A vár alaprajza – „Teknősbéka”
1552. szeptember 9. október 17. (38 nap)
Várkapitány: Dobó
István
2000 magyar védő
50-60 000 fős fejlett
török haderő
Jelentősége: ebben a
században először
sikerült megvédeni
magyar várat.
A
A
A
A
A
A
A
A
A
Akindzsi
Szpáhi
A TÖRÖK HADSEREG
Topcsi
A) Janicsár
aga
C ) Janicsár
harci öltözetben
B) Janicsár
ünnepi
öltözetben
D) Janicsár
hétköznapi
viseletben
AZ
ÉN FALUM
1898-ban jelenik meg, 1894-95 körül
kezdi írni.
Az első kötet, ami meghozza Gárdonyi
sikerét.
Mikszáthnak ajánlja (hála a Figurák
előszaváért).
Alcím: Egy tanító feljegyzései márciustól
decemberig  műfajilag tárcaszerűségre
utal, és jelzi, hogy a kompozíció a
hónapok rendjét követi.
Összefüggő képek, lírai riportok a faluról.
Népi zsánertörténetek, rövid novellák,
elbeszélések sorozata.
Témája: az idealizált paraszti élet, az
egyszerű emberek hétköznapi élete.
Színhelyei: falu, iskola, templom, kocsma
– mindig ugyanazok a történetek.
Stílus: eszményítő realizmus.
Ábrázolás: szubjektív,
valósághű, benyomások és
érzelmek kifejezése.
Hangvétel: naiv, lírai,
sóvárog a falusi élet után.
Az ország különböző részein
szerzett tapasztalatokat
összegzi a faluról, a
parasztságról.
Megemlékezik diákéveiről és
segédtanítói időszakáról.
ÚTJA
A TANÁRI PÁLYÁIG
1878: érettségi vizsga
A Líceumban töltött évei: „Kedv, hajlam…
majd megjön az is, csak diploma legyen!”
Répássy János magyar nyelvi
professzora megbuktatja: „Fiam, tebelőled
sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg
tudod keresni.”
1881-től segédtanító Karádon
(nyomorúságos körülmények).
1882. május 20. Népiskolai tanító
(elégségesen képesített).
ISTEN
RABJAI
„Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem. Az
Egri csillagok a legjobb regényem. És a
Láthatatlan ember a legkedvesebb regényem.”
( Gárdonyi Géza )
1906-1908
A regény váza Margit királylány életének
három sorsdöntő eseményére épül, s
eszerint tagolódik a mű három részre.
 ELSŐ RÉSZ: A szigeti klastromba készülés
körülményeit mondja el, a királylány ekkor
még életvidám, bájos, naiv gyermek, aki
önfeledten labdázik társaival.
 MÁSODIK RÉSZ: Mikor 8 évvel később
viszontlátjuk, már csodaszép hajadon. Szülei
feleségül akarják adni Ottokár cseh
királyhoz, de ő hajthatatlan marad.
 HARMADIK RÉSZ: Befejező rész, Margit
életszentségét, életének utolsó éveit, a
csodákat, és a lány halálát mondja el.
GÁRDONYI
ÚJ UTAT TÖR A MAGYAR
IRODALOMBAN
A mese, a legenda és a valóság fonódik
benne össze, átszőve finom lírai
motívumokkal, életrajzi elemekkel.
Margit királylány alakja azonos Gárdonyi
női ideáljával.
Ebben a korszakban Gárdonyi már
megtalálta írói hangját, kialakította
egyéni stílusát, ábrázolásmódját, de még
új utak felé tör, az irodalmi élet
élvonalában halad.
GÁRDONYI
RÉGEN ÉS MA
(1863-2013)
Gárdonyi Géza születésének 150.
évfordulóját ünnepeljük az idén. Ez
alkalomból Eger 62 millió forintot fordít
arra, hogy az író egykori házát felújítsa,
valamint egy szobrot felállítsanak róla, s
ezzel megőrizzék emlékét az utókor
számára.
KÖSZÖNJÜK
A FIGYELMET!
Egri
Amazonok