A tanfelügyeleti ellenőrzés modellje, módszerek, eszközök - pillanatkép

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai szakmai ellenőrzés rendszere

• • • • • • • • A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projektben A tanfelügyelet, mint az intézményi minőségfejlesztési standard része Az egységes külső értékelési rendszer keretei A pedagógus ellenőrzési standard A vezető ellenőrzési standard Az intézmény ellenőrzési standard A fejlesztések tervezett ütemezése A szakértői kapacitás kialakítása

TÁMOP 3.1.8 – Az ellenőrzési rendszer kidolgozása

Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztése A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése

A köznevelés minőségének fejlesztése

Az intézményi minőségfejlesztési standard

Értékelési területek Értékelési szempontok Eszközök Követelmény indikátorok

• • •

Önértékelés Külső ellenőrzés Indikátorok

A pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer keretei

– Ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat, célja a pedagógusok, a vezetők és az intézmény pedagógiai munkájának külső, egységes kritériumoknak megfelelő ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében – Az ellenőrzés a fenntartótól függetlenül kiterjed minden köznevelési intézményre, annak vezetőjére és pedagógusaira – Az ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok közreműködésével, ellenőrzési és minősítési szakértők bevonásával – Az ellenőrzés eredménye alapján az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervet készít

A tanfelügyelet alapelvei

•

Az tanfelügyeleti rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit.

•

Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik.

•

Az ellenőrzés értékeléssel, de nem ítélettel, és nem intézkedéssel zárul.

A tanfelügyelet felépítése

Intézmény értékelés Vezető értékelés Pedagógus értékelés

• Intézményi eredmények • Intézményi kapcsolatok • Vezetői felkészültség • Vezetői munka hatékonysága • Vezetői attitűd • Pedagógiai-szakmai felkészültség • Pedagógiai munka hatékonysága • Pedagógus attitűd

A pedagógus ellenőrzésének területei

A pedagógus személyes szakmai felkészültsége A nevelő-oktató munka hatékonysága A nevelő-oktató munka dokumentálása és a tanulói produktumok Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, etika, elkötelezettség

• • • • • • • A tanuló személyiségfejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése A tanulás támogatása A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése A kommunikáció és a szakmai együttműködés Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

A pedagógus ellenőrzés menete

• Előzetes felkészülés: a szakértők a pedagógiai program és a pedagógus portfólió, valamint az önértékelés alapján átfogó képet alkotnak az érintett pedagógus munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.

• Helyszíni ellenőrzés: a szakértők a pedagógiai munka dokumentumainak elemzése és interjúk segítségével ellenőrzik és értékelik a pedagógus munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.

• Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a pedagógus munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett pedagógus kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

A vezetői ellenőrzés feltételei

• • • ötévente, az intézményellenőrzést megelőzően leghamarabb az intézményvezetői megbízás 2. évében, legkésőbb az intézményvezető vezetői megbízásának lejárta előtti tanévben (20/2012.149.§ (2)) ha az Nkt. 69. § (4) bekezdés által előírt kérdőíves felmérést (szülői, pedagógusi elégedettségmérés)már legalább egyszer lefolytatták

A vezető ellenőrzésének területei

• • • • • • • • A vezető szakmai felkészültsége Személyes vezetői tulajdonságai A pedagógiai munka irányítása, stratégiai és operatív tervezés, vezetés A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak irányítása Humán erőforrás-gazdálkodás, munkahelyi motiváció Szervezetfejlesztés, változások menedzselése A pedagógiai munka eredményességének, minőségének ellenőrzése, mérése, értékelése, fejlesztése Kapcsolatok minősége (alkalmazottak, szülői képviselet, diákönkormányzat, fenntartó)

A vezető ellenőrzés menete

• Előzetes felkészülés: a szakértők az intézményi alapdokumentumok, a vezetői portfólió, az Nkt. 69.§ (4) bekezdése által előírt, a tantestület és a szülők körében lebonyolított kérdőíves felmérés és az önértékelés eredményei alapján átfogó képet alkotnak az érintett vezető munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.

• Helyszíni ellenőrzés: a szakértők dokumentumelemzés és a vezetővel, beosztottakkal és a fenntartóval készített interjúk segítségével ellenőrzik és értékelik a vezető munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.

• Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a vezető munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett vezető kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

Az intézményellenőrzés feltételei

• • • ötévente ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is (150.§ (2))

Az intézmény ellenőrzésének területei

• • • • • • • • Együttműködés, munkamegosztás, belső kapcsolatok (vezető és vezetőtársak, munkaközösségek, stb.) Az intézményen kívüli szakmai kommunikáció A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak és a nevelő-oktató munka irányítása A pedagógiai folyamatok tervezése és végrehajtása A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése Eredmények (a tanulói eredmények változása, partnerek elégedettsége) Személyiség- és közösségfejlesztés A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelése

Az intézmény ellenőrzésének eszközei

• Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, a korábbi ellenőrzések és önértékelés dokumentumait, valamint a tanulói teljesítménymérések eredményét és azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő területeket • A korábbi pedagógus és vezető értékelések összegzése • Interjú: a fenntartó és a működtető képviselőivel, a vezetővel és a munkaközösség vezetőkkel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel az intézmény pedagógiai munkájáról • Kérdőív: partneri elégedettségmérés eredményeinek vizsgálata • Intézménybejárás: a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra vizsgálata

Az ellenőrzés menete

• • • Előzetes felkészülés: a szakértők az intézményi alapdokumentumok, a kérdőíves felmérés eredményei, a tanulói teljesítménymérések, valamint a korábbi ellenőrzések és önértékelés eredménye alapján átfogó képet alkotnak az érintett intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.

Helyszíni ellenőrzés: a szakértők a fenntartó és a működtető képviselőivel, a vezetővel és a munkaközösség vezetőkkel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel készített interjúk és a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra vizsgálata segítségével ellenőrzik és értékelik a intézmény munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.

Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, valamint a korábbi értékelések eredményét és kitöltik az intézmény munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett intézmény kitölti a

szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásának menete

• Teszteszközök kidolgozása (2012.augusztus-2012.december) • A szakértői képzés tesztverziójának kidolgozása (2012.december-2013. január) • A tanfelügyeleti standardok kipróbálása (2013. március-2013.június) • A standardok és a képzés véglegesítése (2013. június-2013.augusztus) • Tréneri képzések (2013.augusztus) • Szakértői képzések (2013. szeptember- )

A szakértői kapacitás kialakítása

• A bemeneti követelmények meghatározása (2013.április-2013.május) • A szükséges kapacitás meghatározása (2013.április-2013.május) • Képzési ütemterv kidolgozása (2013.május-2013.június) • Jelentkeztetés (2013. június-2013.július) • A képzési terv végrehajtása (2013. szeptember- )

A szakértőkkel szembeni követelmények

A pedagógiai-szakmai ellenőrzési és minősítési szakértő az lehet, aki elvégezte az Oktatási Hivatal által alapított 60 órás (30+30) továbbképzést, valamint rendelkezik: • • • • felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel pedagógus gyakorlattal vagy oktatói munkakörben szerzett 14 év szakmai pedagógus-szakvizsgával pedagógus-munkakörben betöltött jogviszonnyal, vagy nyugdíjasként a pedagógus-munkakörre szóló jogviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el, • vagy az Oktatási Hivatal engedélyével

További információkért, kérem, regisztráljanak hírlevelünkre a www.oktatas.hu

oldalon!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

[email protected]