Transcript itt

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A
pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere
Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiaiszakmai ellenőrzés rendszere
•
•
•
•
•
•
•
•
A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projektben
A tanfelügyelet, mint az intézményi minőségfejlesztési standard része
Az egységes külső értékelési rendszer keretei
A pedagógus ellenőrzési standard
A vezető ellenőrzési standard
Az intézmény ellenőrzési standard
A fejlesztések tervezett ütemezése
A szakértői kapacitás kialakítása
TÁMOP 3.1.8 – Az ellenőrzési rendszer kidolgozása
Az intézményi
külső és belső
értékelési
rendszerek
fejlesztése
A tanulói
teljesítménymérés
rendszerének
fejlesztése
A Magyar
Képesítési
Keretrendszer
fejlesztése
A köznevelés
minőségének
fejlesztése
Az intézményi minőségfejlesztési standard
Értékelési
területek
Értékelési
szempontok
Eszközök
• Önértékelés
• Külső ellenőrzés
• Indikátorok
Követelmény
indikátorok
A pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer keretei
– Ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat, célja a
pedagógusok, a vezetők és az intézmény pedagógiai munkájának
külső, egységes kritériumoknak megfelelő ellenőrzése és értékelése a
minőség javítása érdekében
– Az ellenőrzés a fenntartótól függetlenül kiterjed minden köznevelési
intézményre, annak vezetőjére és pedagógusaira
– Az ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok
közreműködésével
– A kormányhivatal ellenőrzési tervet készít és felkéri a pedagógiaiszakmai ellenőrzési szakértőket
– Az ellenőrzés eredménye alapján az intézmény öt évre szóló fejlesztési
tervet készít
A tanfelügyelet alapelvei
•
Az tanfelügyeleti rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok,
vezetők és intézmények érdekeit.
•
Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános
módszerrel történik.
•
Az ellenőrzés értékeléssel, de nem ítélettel, és nem intézkedéssel zárul.
A tanfelügyelet felépítése
Intézmény
értékelés
Vezető
értékelés
Pedagógus
értékelés
• Intézményi
eredmények
• Intézményi
kapcsolatok
• Vezetői
felkészültség
• Vezetői munka
hatékonysága
• Vezetői attitűd
• Pedagógiai-szakmai
felkészültség
• Pedagógiai munka
hatékonysága
• Pedagógus attitűd
A pedagógus ellenőrzésének területei
•
A tanuló személyiségfejlesztése
•
A tanulói csoportok, közösségek
alakulásának segítése, fejlesztése
•
A pedagógiai folyamat tervezése
A nevelő-oktató munka
dokumentálása és a tanulói
produktumok
•
A tanulás támogatása
•
A pedagógiai folyamatok és a
tanulók személyiségfejlődésének
folyamatos értékelése
Megbízhatóság, feladat- és
felelősségvállalás, etika,
elkötelezettség
•
A kommunikáció és a szakmai
együttműködés
•
Elkötelezettség és
felelősségvállalás a szakmai
fejlődésért
A pedagógus személyes
szakmai felkészültsége
A nevelő-oktató munka
hatékonysága
A pedagógus ellenőrzésének eszközei
•
Megfigyelés: egységes és nyilvános szempontok szerinti
óra/foglalkozáslátogatás
•
Dokumentumelemzés: a szakértő megismerkedik az intézmény
pedagógiai programjának alapvetéseivel és a pedagógus mindennapi
nevelő-oktató munkájával kapcsolatos dokumentumokkal, ezek és a
pedagógus portfóliója segítségével azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő
területeket
•
Önértékelés: a pedagógus lehetőséget kap a saját maga által
kiemelkedőnek vagy fejlesztendőnek ítélt területek megjelölésére
•
Interjú: szintén egységes és nyilvános szempontok szerinti beszélgetés az
óralátogatás, a dokumentumelemzés és az önértékelés tapasztalataira
építve
A pedagógus ellenőrzés menete
•
Előzetes felkészülés: a szakértők az pedagógiai program és a pedagógus
portfólió alapján átfogó képet alkotnak az érintett pedagógus munkájáról,
azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.
•
Helyszíni ellenőrzés: a szakértők a pedagógiai munka dokumentumainak
elemzése és interjúk segítségével ellenőrzik és értékelik a pedagógus
munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.
•
Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a
pedagógus munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett
pedagógus kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.
A vezetői ellenőrzés feltételei
• ötévente, az intézményellenőrzést megelőzően
• leghamarabb az intézményvezetői megbízás 2. évében, legkésőbb az
intézményvezető vezetői megbízásának lejárta előtti tanévben
(20/2012.149.§ (2))
• ha az Nkt. 69. § (4) bekezdés által előírt kérdőíves felmérést (szülői,
pedagógusi)már legalább egyszer lefolytatták
A vezető ellenőrzésének területei
•
A vezető szakmai felkészültsége
•
Személyes vezetői tulajdonságai
•
A pedagógiai munka irányítása, stratégiai és operatív tervezés, vezetés
•
A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak irányítása
•
Humán erőforrás-gazdálkodás, munkahelyi motiváció
•
Szervezetfejlesztés, változások menedzselése
•
A pedagógiai munka eredményességének, minőségének ellenőrzése,
mérése, értékelése, fejlesztése
•
Kapcsolatok minősége (alkalmazottak, szülői képviselet,
diákönkormányzat, fenntartó)
A vezető ellenőrzésének eszközei
•
Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi
alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, különös tekintettel a
vezető szerepére e vonatkozások kidolgozásában és végrehajtásában,
valamint a vezetői portfólió segítségével azonosítja a kiemelt figyelmet
érdemlő területeket
•
Interjú: a vezetői kompetenciákra irányuló egységes és nyilvános
szempontok alapján folytatott beszélgetések a vezetővel, beosztottakkal
és a fenntartóval
•
Kérdőív: Az Nkt. 69.§ (4) bekezdése által előírt – a vezetői megbízás 2. és
4. évében a tantestület illetve a szülők körében lebonyolított– kérdőíves
felmérés eredményének elemzése
A vezető ellenőrzés menete
•
Előzetes felkészülés: a szakértők az intézményi alapdokumentumok, a
vezetői portfólió és a kérdőíves felmérés eredményei alapján átfogó képet
alkotnak az érintett vezető munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt
figyelmet érdemlő területeit.
•
Helyszíni ellenőrzés: a szakértők dokumentumelemzés és interjúk
segítségével ellenőrzik és értékelik a vezető munkáját és azonosítják a
kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.
•
Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a
vezető munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett vezető
kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.
Az intézményellenőrzés feltételei
•
ötévente
•
ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már
értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében
•
legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül
az intézményvezető ellenőrzésére is (150.§ (2))
Az intézmény ellenőrzésének területei
•
Együttműködés, munkamegosztás, belső kapcsolatok (vezető és
vezetőtársak, munkaközösségek, stb.)
•
Az intézményen kívüli szakmai kommunikáció
•
A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak és a nevelő-oktató
munka irányítása
•
A pedagógiai folyamatok tervezése és végrehajtása
•
A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése
•
Eredmények (a tanulói eredmények változása, partnerek elégedettsége)
•
Személyiség- és közösségfejlesztés
•
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelése
Az intézmény ellenőrzésének eszközei
•
Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi
alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, a korábbi ellenőrzések és
önértékelés dokumentumait, valamint a tanulói teljesítménymérések
eredményét és azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő területeket
•
A korábbi pedagógus és vezető értékelések összegzése
•
Interjú: a fenntartó és a működtető képviselőivel, a vezetővel és a
munkaközösség vezetőkkel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel az
intézmény pedagógiai munkájáról
•
Kérdőív: partneri elégedettségmérés eredményeinek vizsgálata
•
Intézménybejárás: a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra
vizsgálata
Az ellenőrzés menete
•
Előzetes felkészülés: a szakértők a vizsgált dokumentumok és a kérdőíves
felmérés eredményei alapján átfogó képet alkotnak az érintett intézmény
munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő
területeit.
•
Helyszíni ellenőrzés: a szakértők interjúk, és intézménybejárás
segítségével ellenőrzik és értékelik a intézmény munkáját és azonosítják a
kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.
•
Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, valamint a
korábbi értékelések eredményét és kitöltik az intézmény munkájára
vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett intézmény (a vezető a
tantestület jóváhagyásával) kitölti a szakértők munkájára vonatkozó
értékelőlapot.
Az intézményellenőrzést követően az intézmény öt évre szóló intézkedési
tervet készít
•
A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásának menete
•
Teszteszközök kidolgozása (2012.augusztus-2012.december)
•
A szakértői képzés tesztverziójának kidolgozása (2012.december-2013.
január)
•
A tanfelügyeleti standardok kipróbálása (2013. március-2013.június)
•
A standardok és a képzés véglegesítése (2013. június-2013.augusztus)
•
Tréneri képzések (2013. július-2013.augusztus)
•
Szakértői képzések (2013. szeptember- )
A szakértői kapacitás kialakítása
•
A bemeneti követelmények meghatározása (2013.április-2013.május)
•
A szükséges kapacitás meghatározása (2013.április-2013.május)
•
Képzési ütemterv kidolgozása (2013.május-2013.június)
•
Jelentkeztetés (2013. június-2013.július)
•
A képzési terv végrehajtása (2013. szeptember- )
A szakértőkkel szembeni követelmények
A pedagógiai-szakmai ellenőrzési és minősítési szakértő az lehet, aki
elvégezte az Oktatási Hivatal által alapított 60 órás (30+30) továbbképzést,
valamint rendelkezik:
•
felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel
•
pedagógusgyakorlattal
•
pedagógus-szakvizsgával
•
pedagógus-munkakörben betöltött jogviszonnyal, vagy nyugdíjasként a
pedagógus-munkakörre szóló jogviszonya megszűnése óta tíz évnél
kevesebb idő telt el,
vagy
oktatói
munkakörben
vagy
• az Oktatási Hivatal engedélyével
szerzett
14
év
szakmai
További információkért, kérem, regisztráljanak hírlevelünkre a
www.oktatas.hu oldalon!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
[email protected]