Transcript Az EU kémiai biztonsági politikája (REACH,

Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Az EU kémiai biztonsági politikája (REACH,
GHS), az Országos Kémiai Biztonsági Intézet
helye az európai és hazai vegyi anyag
szabályozás rendszerében
Dr. Major Jenő
Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest
ELTE, TTK, 2009
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A legjelentősebb nem-fertőző krónikus
megbetegedések
•
•
•
•
•
Szív- és érrendszeri megbetegedések
Rosszindulatú daganatos megbetegedések
Cukorbetegségek
Allergiák
Autoimmun megbetegedések
„civilizációs betegségek”
Kiemelt kórok: expozíció vegyi anyagokkal
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A kemizáció néhány jellemzője
1930
1998
1
400
Vegyi anyag termelés (M t/év)
Az EU piacon regisztrált vegyi anyag
100.000
10 t felett termelt
10.000
1-10 t között termelt
20.000
Az egész világ termelése
1,244 milliárd €
Az EU termelése
450 milliárd €
Közvetlen alkalmazásban állók az EU-ban
1,7 millió fő
Közvetett alkalmazásban állók az EU-ban
3 millió fő
Kémiai kisvállalkozások száma az EU-ban
36.000
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kemizáció következményei
Előnyök
Hátrányok
Alapja:
Oka:
• Modern jóléti társadalom
• Egészségkárosodás
• Fenntartható fejlődés
• Környezet károsodás
• Megnövekedett élettartam
• Korai halálozás
• Foglalkoztatottság
• Kisvállalkozások teherbírása
• Globalizáció (legális)
• Globalizáció (illegális)
Kémiai biztonsági stratégiák kidolgozásának
szükségszerűsége
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A mérgező hatások fő típusai
• Akut és szub-akut toxikus hatások
• Késői toxikus hatások
– Rövid távú hatások
– Középtávú hatások
– Hosszú távú hatások
Krónikus, nem-fertőző betegségek
kialakulásának kockázata
!
CMR (karcinogén-mutagén-reprodukcióra káros)
anyagok
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A daganatkeltő hatás kritériumai
Daganatkeltő: minden olyan ágens, ill. hatás, amely:
a kísérleti állatokban, ill. az emberben daganatot okoz
vagy
szignifikánsan emeli az adott populációban létrejövő daganatok
gyakoriságát
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Az endokrin diszruptorok fogalma
• US EPA
Mindazon vegyi anyagok, amelyek interferálnak a szervezet
homeosztázisát, reprodukcióját, fejlődését és magatartását irányító
természetes hormonok szintézisével, szekréciójával, transzportjával,
kötödésével, működésével, vagy lebontásával
• EDSTAC (Endocrine Disrupter Screening and Testing Advisory
Commettee)
Exogén vegyi anyagok, vagy keverékek, amelyek módosítják az endokrin
rendszer működését, és tudományosan bizonyított módon káros hatást
fejtenek ki a szervezetre, utódjaira, populációira.
• MICROMEDEX
Olyan vegyi anyagok, amelyek interferálnak a hormonok normális funkcióival
és a növekedés, metabolizmus és testi funkciók általuk irányított módjával.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A veszélyes vegyi anyagok által okozott mérgezések
a megelőzés szempontjából
Akut és szubakut mérgezések
• véletlenek,
MEGELŐZENDŐK
• foglalkozási eredetűek,
(Preventálás)
• víz,
• talaj,
• levegő által közvetítettek
Késői toxikus hatások
• mutagén, daganatkeltő
• teratogén,
• neurotoxikus
KIKÜSZÖBÖLENDŐK
(Eliminálás)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
MEGELŐZÉS
Elsődleges megelőzés:
• Kórokok megszüntetése
• kockázati tényezők elkerülése (passzív prevenció)
• a betegség kialakulását elősegítő mechanizmusok befolyásolása
(aktív prevenció)
Másodlagos megelőzés:
• Korai felismerés és gyógyítás
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A KÉMIAI BIZTONSÁG FOGALMA
„A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából
származó, a környezet és az ember egészségét károsító
kockázatok kezelését – csökkentését, vagy elkerülhetővé
tételét – célul tűző, illetőleg megvalósító intézmények,
tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg
tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának
szükségességét.”
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, 1.§ a) pont
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Munkahelyek kémiai biztonsága
A szervezett munkavégzés során előforduló (káros) vegyi
expozíciók kivédésére (minimalizálására) irányul
Kémiai biztonság = Vegyvédelem!
Kémiai biztonság = Munkahelyek kémiai biztonsága!
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Veszélyes (vegyi) anyag fogalma
Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény,
amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén
veszélyforrást képviselhet.
A kémiai biztonságról szóló törvény 3. §-a alapján
veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a
készítmény, amely az osztályozás során az alábbi
veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A veszélyesség meghatározása
Kbtv. 3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a
készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe
besorolható:
a) az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és
robbanásveszélyesség szerint:
aa) robbanó anyagok és készítmények
ab) oxidáló anyagok és készítmények
ac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények
ad) tűzveszélyes anyagok és készítmények
ae) kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények;
b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok
szerint:
ba) nagyon mérgezőek
bb) mérgezőek
bc) ártalmasak
bd) maró (korrozív) anyagok és készítmények
be) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények
bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények
bg) karcinogén anyagok és készítmények
bh) mutagén anyagok és készítmények
bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények
c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján,
ökotoxikológiai sajátosságok szerint:
ca) környezetre veszélyes anyagok és készítmények
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Veszélyes vegyi anyaggal végzett tevékenység
fogalma
A Kbtv. értelmezésében, tevékenység a veszélyes
anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos
előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrás,
kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a
tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés,
a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a
veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével
kapcsolatos vizsgálat.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság kettős szerepe
Megelőzés
Expozíció minimalizálása
Hosszú időtávlat
Kockázatbecslés
Szabályozás (REACH, Kbtv)
Kompetens hatóság
Ellenőrző hatóság
Információs csatornák
Méregközpont (ETTSZ, KBIR)
Laboratóriumi háttér
- Kémia
- Toxikológia
Oktatás, képzés
Elhárítás
Következmények minimalizálása
Rövid időtávlat
Kockázatkezelés
Szabályozás (Szcenáriók)
Katasztrófavédelem
Munkahelyi védelem
Információs csatornák
Méregközpont (ETTSZ, RAS-CHEM)
Laboratóriumi háttér
- Analitika
- Hatásvizsgálat
Oktatás, képzés
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság alapvető elemei
• Veszély azonosítás
• Dózis – hatás összefüggések
• Expozíció becslés
• Kockázat jellemzés
• Kockázat kezelés
• Kockázat kommunikáció
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Kockázatbecslés
• Veszély azonosítás
• Dózis – hatás összefüggések
• Expozíció becslés
• Kockázat jellemzés
• Kockázat kezelés
• Kockázat kommunikáció
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság érvényességi köre
Nemzeti szabályozások
Nemzetközi szabályozások
Törvények, rendeletek
Intézmények
ENSZ
EU
OECD
IFCS
ECHA
Toxikológia
Kémiai biztonsági törvény
SAICM
REACH
Módszertan
Kompetens és végrehajtó
hatóságok
GHS
CLP
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A nemzetközi törekvések integrációja
• Együttműködés a globális kémiai biztonság érdekében
• IFCS (Agenda 21: 19. Fejezet, Riói Világcsúcs, 1992)
• SAICM folyamat (2006-tól)
• A tesztvizsgálatok világméretű piaca (nem csak az EU ipara!)
• importálók és exportálók felelőssége
• nem EU tesztvizsgálatok eredményeinek elfogadása
• USA (Gore Inciatíva: 2800 HPV anyag tesztelése 2004-ig)
• OECD (HPV/ICCA SIDS program)
• OSPAR (tengeri környezet védelme az É-K-i Atlanti Óceánon)
• POP anyagok speciális esete (új POP anyagok felderítése)
• PIC (Rotterdami Konvenció, 1998) a fejlődő országok felé is
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Európai Nyilatkozat (Europe Statement) 2000
• International Conference on Waste and Europe from the
Public Point of View (Zahradky, Cseh Köztársaság)
• NGO-k, civil szerveződések
• A POP anyagokban rejlő veszélyek tudatosulása
• Jog az informáltsághoz
• Tisztább, környezetbarát technológiák bevezetése
• Hatékonyabb termelés és hulladékmenedzselés igénye
• Nemzetközi megállapodás igénye
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A Stockholmi Konvenció 2001
(Stockholm Convention on Persistent Organic Pollutants 2001)
és a Stockholmi Nyilatkozat (The Stockholm Statement)
• A világ kormányai formálisan elfogadják és aláírják a POP anyagok
környezetből történő eltávolítására vonatkozó nemzetközi megállapodást
(un. incinerátor-mentes világ) – UNEP kezdeményezés
• A megállapodás 12 vegyi anyagra vonatkozik (a „piszkos 12”)
• Hatálya nem csak a levegőbe kerülő anyagokra vonatkozik
• Termelés és felhasználás fokozatos betiltása világszerte
• Megsemmisítés a megfelelő módon: nem égetéssel (dioxin termelődés!)
vagy eltemetéssel (nem bomlik le!)
• Több, mint 150 ország (Magyarország is) aláírta
• Az EU 2004. november 18-án ratifikálta
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A Budapesti Nyilatkozat 2004
(Fourth Ministerial Conference on Environment and Health, Budapest,
2004. június 23-25.)
• A megelőzés a leginkább költség-hatékony és ezért a jövő számára
a legfontosabb eszköz
• Az elővigyázatosság elve
• Children’s Environment and Health Action Plan for Europe
(CEHAPE)
• Regionális prioritások elismerése
• A környezeti és egészségügyi folyamatok jövője Európában
– következő miniszteriális konferencia: 2009
– közbenső jelentés: IMR meeting, Bécs, 2007 június 13-15.
– WHO Európai Központ
– EK Bizottság és European Environment and Health Committee
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Európai Cselekvési Terv a Környezetért és a Gyermekekért
(CEHAPE, Budapest, 2004. június)
• A gyermekeket érintő betegségterhelés okai között:
• 6.b./ szennyezett víz, levegő, talaj, élelmiszer
• 6.d./ tartós toxicitású (karcinogén, neurotoxikus,
genotoxikus, immuntoxikus, endokrin károsító)
anyagok
• IV. regionális elsőbbségi cél: veszélyes vegyi anyagokkal
történő expozíció csökkentése (a Stockholmi Egyezmény
szerint)
• Az elsődleges megelőzés a legfontosabb eszköz
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Intergovermental Forum on Chemical Safety (IFCS)
• A Kémiai Biztonság Kormányközi Fóruma (IFCS)
• Létrehozása, célja:
– Az ENSZ keretében, kémiai biztonság területén, a
nemzeti kormányok, ill. nemzetközi szervezetek
számára a egy hatékony, átlátható és átfogó információ
csere lehetőségének biztosítása
– Alapítva: 1994. (Tevékenységének vége: 2011? SAICM)
• Feladatai:
– Regionális és szubregionális együttműködés elősegítése
– Koordinált és integrált stratégiák kidolgozása
– Nemzetközi fórumok (Forum V, Budapest, 2006)
– 2006-2008. közt az IFCS elnöke Magyarország
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
IFCS Forum V, Budapest, 2006
Következmények
• Nemzetközi feladatok
– WHO, UNEP
– SAICM
– IFCS
– EEHC, CEHAPE (gyermekek kémiai biztonsága)
– (Bécs, 2007) Víz, balesetek, mozgás, légúti
betegségek, expozíció csökkentés
• Regionális és nemzeti feladatok
– Közép-kelet Európai Régió
– Hazai helyzet (Tiltások, korlátozások):
– Ftalátok (határérték, életkor, játék, ill. rágóka, cumi)
– Festékek (Pb), lakkok, oldószerek, ragasztók
– Rákkeltő, mutagén, teratogén hatású anyagok
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítése
(SAICM)
• Célja: A kémiai terhelésből adódó kockázat csökkentése,
különösen a veszélyeztetett csoportokban (pl. gyermekek,
idősek, terhesek, expozíciókban foglalkoztatottak) 2020-ig.
• Magas Szintű Nyilatkozat (HLD) – Dubai, 2006. február
• Átfogó Politikai Stratégia (OVP): a stratégia a Riói deklaráció, az
Agenda 21 és a Johannesburgi akcióterv folytatása
• Globális Cselekvési Terv (GPA):
• a fejlődő és a fejlett országok közötti különbség csökkentése a vegyi
anyagok helyes kezelése területén;
• a létező egyezmények végrehajtásának segítése;
• a vegyi anyagokkal összegfüggő szabályozásoknak egy szélesebb körű
Agendába integrálása;
• a létező (vonatkozó) nemzetközi konvenciók végrehajtásának támogatása, a
higanyból és egyéb vegyi anyagokból származó kockázatok csökkentése,
• a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok illegális nemzetközi
forgalmának megakadályozása.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
International Conference on Chemicals Management (ICCM)
• Szerepe: A SAICM folyamat előrehaladásának időszakos
áttekintése és értékelése, financiális kérdések áttekintése,
javaslatok kidolgozása.
• ICCM2, Genf, Svájc, 2009. május 11-15.:
• a nemzeti kapacitások erősítése
• a Globális Cselevési Terv (GPA) frissítése:
• ólomtartalmú festékek
• árucikkekben levő vegyszerek
• elektromos és elektronikai termékek életciklusában szerepet játszó
veszélyes anyagok
• a nanotechnológiára és a gyártott nano-anyagokra vonatkozó
egyeztetett cselekvés
• perfluórozott vegyszerek
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
„Post SAICM” feladatok
A SAICM folyamat befejeződése (2020) után:
• Politikai vezetés és irányítás (kormányközi szervezetek vezetősége
titkársága, értékelő és döntéshozó konferenciák a résztvevők és az IFCS
között)
• Programszervezés a kijelölt fő területeken (nemzeti kormányok, IGO
titkárságok, NGO-k, stb.);
• Kooperáció és koherencia a programszervezés területén (jelenleg IOMC)
• A kémiai biztonság területén a kooperációs prioritások meghatározása
(jelenleg IFCS).
• A SAICM bevezetése után az elsődleges felelősség a kormányoké, ill.
azoké a résztvevőké, akik a vegyületekkel foglalkoznak (gyártók,
forgalmazók, felhasználók, tárolók, megsemmisítők, stb.)!
• Részletek a GPA „Konkrét Intézkedések” szerint
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Organisation for Economic Co-operation and Development
(OECD)
• Az OECD legfontosabb szerepe az Európai Közösség
kémiai biztonságának elősegítésében, a REACH
végrehajtásához szükséges szakmai-módszertani
háttér biztosítása, a tudományos kutatással
összefüggő fejlesztések elősegítése
• Performance-Based Test Guidelines
• 440/2008/EK rendelet (a REACH-hez alkalmazható módszerek)
• European Centre for the Validation of Alternative Methods
• Mennyiségi szerkezet-aktivitás összefüggés (QSAR)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Az OECD tesztelési stratégiája
Forrás: OECD
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Vonatkozó EU jogszabályok
Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi
anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és
korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség
létrehozásáról, az 1999/45/EK tanácsi és európai parlamenti
irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az
1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a
91/155/EGK bizottsági irányelv, a 93/67/EGK bizottsági irányelv, a
93/105/EK bizottsági irányelv és a 2000/21/EK bizottsági irányelv
hatályon kívül helyezéséről (REACH rendelet)
Az Európai Parlament és A Tanács 1272/2008/EK rendelete az
anyagok és keverékek besorolásáról, címkézéséről és
csomagolásáról, valamint a 67/548/EGK irányelv és az
1907/2006/EK rendelet módosításáról (GHS-CLP rendelet)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság alapelvei az EU-ban
− a végrehajtás az expozíció jelentősége szerint több lépésben
történik;
− a biztonságért az ipar a felelős;
− a felelősség kiterjed a gyártási lánc mentén;
− a leginkább aggodalomra okot adó anyagokat csak
engedélyezést követően lehet felhasználni;
− a veszélyes anyagokat nem veszélyesekkel kell helyettesíteni.
1907/2006/EK (un. REACH) rendelet,
1272/2008/EK (un. GHS-CLP) rendelet
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A vegyi anyagok „életciklusa”
Behozatal
Raktározás
Kivitel
Termelés
Szállítás
Terjesztés,
árusítás
Újrahasznosítás
Hulladék
Felhasználás
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei I.
1. Maximális védelem
•
Emberi egészség (jelen és jövő generációi számára)
•
Környezet (jelen és jövő generációi számára)
•
Az EU piaca (fragmentálódás ellen)
•
Versenyképesség
2. Elővigyázatosság elve
•
Tudományos megalapozottság alapján döntés
•
Bizonytalan eredményeknél elővigyázatosság
•
Helyettesítés (anyag ill. technológia)
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei II.
•
Átfogó
•
•
(különböző, mesterséges és természetes eredetű vegyi
anyagokra egyaránt vonatkozik)
Szabályozza:
•
A bevizsgálást (testing)
•
Kockázat csökkentést
•
Információ adást (címkézés, biztonsági adatlapok, stb.)
•
Különleges intézkedések (gyógyszerek, növényvédelem,
kozmetikumok, veszélyes árúk szállítása, stb.)
Alap dokumentum: „Fehér Könyv”
(„A jövő vegyianyag politikájának stratégiája”)
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A „Fehér Könyv”
(„A
jövő vegyianyag politikájának stratégiája”)
• Az EU Bizottság javaslata az EU jövőbeli vegyianyag politikájára
• Végső célja a fenntartható fejlődés
• Az alapanyagokra és készítményekre vonatkozik (DIR 67/548 EEC)
• Összefoglalja a felmerült problémákat
• Megfogalmazza a fő célkitűzéseket
• Javaslatot tesz a megoldások alapelveire
• Költség-hatékony megoldásokat preferál
• Meghatározza a kompetenciákat és felelősségeket
• Az EU Tanácsa elfogadta: 1999. június
• Gyakorlati megvalósítás: REACH
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A javasolt stratégia politikai célkitűzései
• Az emberi egészség és a környezet védelme
• Az EU vegyipara versenyképességének fenntartása
• A belső piac feldarabolódásának megelőzése
• Az átláthatóság javítása
• A nemzetközi törekvések integrációja
• A nem állatokon végzett kísérletek elősegítése
• A (WTO szerinti) szabad kereskedelem biztosítása
Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer kialakítása
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Az emberi egészség és a környezet védelme
• A kétféle rendszer helyett 2012-ig:
• Egyetlen, egységes rendszer kidolgozása (REACH, GHS)
• Az ipar felelőssége:
• biztonság és megfelelő információ
• biztonságos anyagok piacra kerülése
• A felelősség kiterjesztése a teljes előállítási láncra
• Veszélyes anyagok engedélyezése:
• speciális alkalmazás elhanyagolható kockázat mellett
• jelentős társadalmi-gazdasági előny
• helyettesítő anyag vagy technológia hiánya
• A veszélyes anyagok és technológiák helyettesítése
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Az EU vegyipara versenyképességének fenntartása
• A fejlesztés stimulálása
• új, biztonságos vegyületek kifejlesztése
• fejlesztésbarát szabályozás kialakítása
• tesztmódszerek fejlesztése
• Adatkezelés (bürokrácia ellen)
• rugalmasan
• reális idő alatt
Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer kialakítása
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A belső piac feldarabolódásának megelőzése
• Az Európai Közösségen belüli teljes harmonizáció
• a belső piac épségének megőrzése érdekében
Az átláthatóság javítása
• A közvélemény teljes körű tájékoztatása
• a veszélyekről is
• az ipari titkok megőrzésével
• Átláthatóbb, egyetlen, egységes szabályozási rendszer
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A szabad kereskedelem biztosítása
• Konformitás az EU és a WTO között
• Kereskedelmi gátak lebontása
• egyforma eljárás importált és saját termék esetén
• ugyanakkor a saját piac védelme
• az ellenőrizetlen, harmadik országbeli termékektől
• megalapozott és megbízható elemző és értékelő
rendszer
• ami ugyanakkor nem gátolja a kereskedelmet
Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer kialakítása
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Új EU vegyi anyag ellenőrzés: a REACH rendszer
Action 4: „To establish a single coherent system focussing public
resources on those substances, where, according to experience, the
involvement of authorities is indispensable and the added value in
terms of the provision of safety is substancial.”
REACH:
• Regisztráció
• Kiértékelés
• Hatósági tevékenység
Bevezetés és hatályba lépés
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet)
Poliklórozott terfenilek (PTC)
Klóretilén (75-01-4)
Egyes veszélyes folyadékok
Trisz-(2,3-dibróm-propil)-foszfát (126-72-7)
Benzol (71-43-2)
Azbesztszálak (krocidolit, amozit, antofillit, aktinolit,
tremolit, krizotil)
Trisz-(azirnidil)-foszfinoxid (545-55-1)
Polibrómozott bifenilek (59536-65-1)
Egyes növényekből készített porok
Benzidin (92-87-5)
o-nitrobenzaldehid (552-89-6)
Gyökér és fa porok (kemény és puhafa)
Ammónium-szulfid (12135-76-1)
Ammónium-hidrogén-szulfid (12124-99-1)
Ammónium-poliszulfid (9080-17-5)
Brómecetsav illékony észterei (metil → butil ~)
2-naftilamin (91-59-8)
4-nitro-bifenil (92-93-3); és 4-amino-bifenil-xenilamin
(92-67-1)
Ólomkarbonátok
Ólomszulfát
Higanyvegyületek
Arzénvegyületek
Szerves ónvegyületek
Dibutil-ón-hidrogénborát (DBB) (75113-37-0)
Pentaklór-fenol (87-86-5)
Kadmium (7440-43-9)
Monometil-tetraklór-difenilmetán (76253-60-6)
Monometil-diklór-difenilmetán
Klórozott difenil-metán származékok
Nikkel (7440-02-0)
Az 1272/2008/EK (CLP) VI. Mellékletében megjelenő 1A- 1B
mutagén, 1A-1B daganatkeltő, és 1A-1B reprodukcióra
toxikus vegyi anyagok
Kőszénkátrány desztillátumok és maradványok
Kloroform (67-66-3)
1,1,2-triklór-etán (79-00-5); 1,1,2,2-tetraklóretán (79-34-5); 1,1,1,2tetraklóretán (630-20-6); Pentaklóretán (76-01-7); 1,1diklóretán (75-35-4); és Hexaklór-etán (67-72-1)
A 67/548/EK rendelet szerinti tűzveszélyes anyagok
Rövidláncú klórozott parafinok (SCCP) (85535-84-8)
Azo festékek és színezékek
Brómozott difeniléter származékok
Nonil-fenol és etoxilátjai (25154-52-3
Króm VI vegyületek
Toluol (108-88-3)
Triklór-benzol (120-82-1)
Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (BaP, BeP, BaA, CHR,
BbFA, BjFA, BkFA, DBAhA)
Ftalátok: Bisz-(2-etilhexil)-~, dibutil-~, benzil-butil-~, di-izonil-~, diizodecil-~, di-n-oktil ~,
Perfluoro-oktán-szulfonátok (PFOS)
2-(2-metoxi-etoxi)-etanol (DEGME) (111-77-3) és 2-(2-butoxi-etoxi)etanol (DEGBE) (112-34-5)
Metilén-difenil-diizo-cianát (MDI) (2647-40-5)
Ciklohexán (110-82-7)
Ammónium-nitrát (6484-52-2)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok
Trietil-arzenát (427-700-2)
Antracén (204-371-1)
Diamino-defenil-metán (MDA) (202-974-4)
Dibutil-ftalát (DBP) (201-557-4)
Kobalt-diklorid (231-589-4)
Diarzén-pentaoxid (215-116-9)
Diarzén-trioxid (215-481-4)
Nátrium-dikromát (234-190-3)
Tercbutil-trinitro-xilol (musk xylene) (201-329-4)
Bisz-(etilhexil)-ftalát (DEHP) (204-211-0)
Hexabromo-ciklo-dodekán (HBCDD) (247-148-4)
Rövidláncú (C10-13) klórozott paraffinok (287-476-5)
Bisz-(tributil)-cinkoxid (200-268-0)
Ólom-hidrogén-arzenát (232-064-2)
Benzil-butil-ftalát (BBP) (201-622-7)
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A nem állatokon végzett kísérletek elősegítése
• Alternatív módszerek fejlesztése
• Állatkísérletek kiváltása validált alternatív módszerekkel
• OECD előírásokkal összhangban
• EU: JRC European Centre for the Validation of Alternative Methods
• „3 R approach”: Reduce, refine and replace animal tests
• Kockázatbecslés fejlesztése és egyszerűsítése
• Új toxikológiai és ökotoxikológiai módszerek kifejlesztése
• Szerkezet - hatás összefüggések (QSAR) vizsgálata
• Validálás
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Hatékonyság
A kémiai biztonság irányítása, intézményrendszere,
ellenőrző munkája legyen egységes, hatékony:
• Átfedésektől mentes, egységes irányítás
• Átfedésektől mentes, olcsóbb, hatékonyabb,
átlátható és független felügyeleti munka biztosítása
• Háttérintézmények működésének biztosítása
A kémiai biztonság nemzeti profilja, 2006
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Hatósági tevékenységek a REACH rendelet szerint
1. Kompetens nemzeti hatóság (OKBI):
REACH 121. és 124. cikkei alapján felelős:
-az e rendelet alapján az illetékes hatóságokra ruházott feladatok végrehajtásáért
-a Bizottsággal és az Ügynökséggel való együttműködésért
-a nemzeti információs szolgálat (Helpdesk) létrehozásáért
-a nyilvánosságnak az anyagokkal kapcsolatos kockázatokról történő tájékoztatásáért
2. Ellenőrző hatóság (ÁNTSZ regionális és kistérségi
intézetei):
REACH 125. és 126. cikkei alapján:
-a tagállamok fenntartják a hivatalos ellenőrzések rendszerét
-a tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó
szankciókat
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A REACH harmonizált végrehajtása a tagállamokban
Ellenőrzés, kikényszerítés
REACH Fórum (Helsinki, 2008. május 13-14.):
• Tagállamok: Prioritások megjelölése
• Szankciók: bűntető eljárás + bírság (javaslat: max. 20.000.000 Ft)
• CA és az ellenőrzést végző hatóságok (ÁNTSZ) együttműködése
• Résztvevő hatóságok kijelölése: Kbtv. 32. § szerint
• Résztvevő társhatóságok közti együttműködés (OTH irányítás)
• Információ szolgáltatás és megosztás
• Képzés, továbbképzés
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Társhatóságok a REACH harmonizált
végrehajtásában
Ellenőrzés, kikényszerítés
• ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei
• Piacfelügyeletek
• Vámhatóság
• Munkavédelmi felügyeletek
• Környezetvédelmi felügyeletek
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Osztályozás és jelölés
GHS-CLP (Globálisan Harmonizált Rendszer - Osztályozás és jelölés)
A Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere
ENSZ – EU
Veszélyességi kategóriák szerint
(Maró, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, egészségre káros, stb.)
Mérgező tulajdonságok szerint
(Mutagén, daganatkeltő, szaporodást károsító, stb.)
Piktogramok:
1272/2008/EK rendelet (CLP)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Biztonsági jelölések
Jelenlegi:
GHS-CLP (2010-2015-től):
Veszély jelzése (példa):
T (mérgező)
Veszély jelzése (példa):
Piktogram + „Veszély” ill. „Figyelem”
R mondat és R szám (Kockázat):
H mondat és H szám (Figyelmeztetés):
a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
készítmények kockázataira utaló mondat,
illetőleg e mondat sorszáma
a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
keverékek felhasználásának kockázatára utaló
mondat, illetőleg e mondat sorszáma
Karc.Kat.1;R45 T;R23
R45-23
„Rákot okozhat. Belélegezve
mérgező is”
Karc.Kat.1A;H350 Veszély;H331
H350-331 „Rákot okozhat. Belélegezve
mérgező”
S mondat és S szám (Biztonság):
P mondat és P szám (Óvintézkedés):
a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
készítmények biztonságos használatára utaló
mondat, illetve e mondat sorszáma
a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
keverékek biztonságos használatára utaló
mondat, illetve e mondat sorszáma
S53-36/37/39 Kerülni kell az expozíciót,
használatához külön utasítás szükséges.
Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és
szem/arcvédőt kell viselni.
Megelőzés:
P201
Ismerje meg
az anyagra vonatkozó külön utasításokat
használat előtt.
Elhárító intézkedés: P308+313 Expozíció
gyanúja esetén orvosi intézkedést kell kérni
44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet
1272/2008/EK rendelet Mellékletei
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet
A rendelet célja a munkahelyen jelen levő vagy a munkafolyamatok során
felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények okozta expozícióból
eredő egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatok elkerüléséhez vagy
csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.
Ezek teljesítése a munkahelyi egészségért és biztonságért felelős munkáltató
kötelessége.
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni
védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások
megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet.
A rendelet célja a munkahelyen jelen levő az 1. és 2. kategóriába sorolt R 45,
illetőleg R 49 számú mondattal. jellemzett rákkeltők okozta expozícióból eredő
egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatok elkerüléséhez vagy
csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.
Ezek teljesítése a munkahelyi egészségért és biztonságért felelős munkáltató
kötelessége.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
26/2000 (IX.30) EüM rendelet a foglalkozási eredetű
rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk
okozott egészségkárosodások megelőzéséről
4. § Kockázatbecslés és meghatározás: Feltételezhető expozíció
esetén a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni (veszély
azonosítás, expozíció-hatás elemzés, expozíció becslés, kockázat
értékelés)
Munkáltató kötelessége:
- rákkeltők azonosítása
- rákkeltők mérése légzési zónában
- felszívódás meghatározása
- meghatározott anyagok esetén biológiai monitorozás
- orvosi javaslatra citogenetikai, ill. tumormarker vizsgálat
(ajánlott, nem kötelező!)
- a munkaidő és a létszám meghatározása
A kockázatbecslést legalább kétévenként meg kell ismételni
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonsági törvény hatálya I.
Kbtv. 2. § (1) E törvény hatálya
a) az embert és a környezetet veszélyeztető, a 3. § szerint veszélyesnek
minősülő veszélyes anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel
folytatott tevékenységekre,
b) a törzskönyvezési eljárás befejeztéig - a veszélyességtől függetlenül valamennyi új anyagra,
c) az 5. § (1) bekezdése szerinti osztályozásig - az osztályba sorolhatóságtól
függetlenül - valamennyi anyagra kiterjed.
Osztályozás
Kbtv. 5. § (1) A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat
tulajdonságaik, a készítményeket a bennük lévő veszélyes anyagok
tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. §-ban meghatározott
kategóriáknak megfelelően. A közösségi jegyzékben szereplő, osztályba
sorolt veszélyes anyagokat - a 4. § (4) bekezdésére is figyelemmel - a
közösségi jegyzéknek megfelelően kell osztályozni.
(6) Ismert összetételű, osztályba sorolt veszélyes készítmény
újraosztályozandó minden olyan esetben, amikor összetételében változás
történt. Az újraosztályozást akkor is el kell végezni, ha valamely összetevő
helyettesítése vagy további anyagok hozzáadása történt, függetlenül a
helyettesítő, illetve a hozzáadott anyag veszélyességétől.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonsági törvény hatálya II.
2. § (2) E törvény hatálya - a külön jogszabályi rendelkezésekre
tekintettel - a 23. § (6) bekezdésében foglalt, valamint a d) pont
tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem
terjed ki
a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre
(késztermékekre);
b) a pszichotrop anyagokra, illetve a kábítószerekre;
c) a kozmetikai termékekre;
d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre;
e) a radioaktív anyagokra;
f) az élelmiszerekre;
g) a takarmányokra;
h) a növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre;
i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes készítményekre,
amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési,
engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek
során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben
meghatározott követelményeknek.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező
(kompetens) nemzeti hatóság
Kbtv. 26/A. § A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a
tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az egészségügyi államigazgatási szerv látja el.
362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről
14. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Kémiai Biztonsági
Intézetet jelöli ki a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1.
§-a (1) bekezdésének m)-o) pontja, 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának (6) bekezdése, 6. §ának (1) és (2) bekezdése, 7. §-ának (7) bekezdése, 8. §-ának (5) bekezdése, 9. §-ának (13)
bekezdése, 11. §-ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdése, 12. §-ának (1) bekezdése, 13. §-ának (1)(3) bekezdése, 19. §-ának (3) bekezdése, 20. §-ának (2) bekezdése, 23. §-ának (1)-(6)
bekezdése, 25. §-ának (5) bekezdése, 26/A. §-a szerinti feladatok ellátására.
(2) A Kormány az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet jelöli ki a Kbtv. 24. §-ának (1)
bekezdése szerinti, a hazai és nemzetközi adatok feldolgozásáért felelős Információs Központ
működtetésére.
46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság
kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Veszélyes anyag bejelentése
Kbtv. 7. § (1) A veszélyes anyagokat az egészségügyért felelős miniszter által
meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni.
(2) A bejelentő a veszélyes anyag bejelentéséhez csatolja a magyar nyelvű biztonsági
adatlapot és címketervet, amelyeken feltünteti az anyag veszélyesség szerinti
besorolását is. A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző
adatkiegészítést kérhet.
Veszélyes készítmények bejelentése
Kbtv. 8. § (1) A veszélyes készítményeket az egészségügyért felelős miniszter által
meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni. A bejelentő a bejelentőlaphoz köteles
csatolni a veszélyes készítmények magyar nyelvű biztonsági adatlapját.
(2) Kizárólag a már bejelentett veszélyes anyagot, illetőleg törzskönyvezett anyagot
tartalmazó veszélyes készítmény jelenthető be.
(3) A veszélyes készítmények bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok
hitelességéért a bejelentő a felelős.
44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek
részletes szabályairól
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés
Kbtv. 19. § (1) A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal,
illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt
a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és
környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló
1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel.
A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató,
egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység
esetén a tevékenységet végző a felelős.
(2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:
a) a veszély azonosítása;
b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;
c) az expozíció becslése;
d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
5) A veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes készítménnyel tevékenységet
végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki.
25/2000. (IX. 31.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni
védekezésről, s az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kockázat kezelése I.
Kbtv. 20. § (1) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények előállításának, gyártásának,
feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt - ideértve a külföldről történő
behozatalt is - a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve
veszélyes készítmények közül - lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot
(készítményt) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a
szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt az ellenőrzést végző
hatóságnak - kérésére - bemutatja.
(2) A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény
kiválasztásához - szükség esetén - az egészségügyi államigazgatási szervtől vélemény
kérhető.
(3) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell
megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne
veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg
annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés
keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a
vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a munkavégző a felelős.
(4) A munkavállalók, illetőleg a lakosság egészségét vagy a környezetet nem megengedhető
mértékben érintő kockázatok megfelelő szintre csökkentése érdekében - amennyiben a
kockázat megfelelő csökkentése más módon nem lehetséges - egyes veszélyes anyagok,
illetve veszélyes készítmények alkalmazása, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységek
betilthatóak, korlátozhatóak.
(5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz,
illetve veszélyes készítményhez a forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés
szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű
használati utasítást. A használati utasítást a gyártó vagy az importáló készíti el.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kockázat kezelése II.
Kbtv. 20. § (6) A környezet veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megismerése
érdekében egyes, a környezetvédelemért felelős miniszter által meghatározott veszélyes
anyagok levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra kibocsátott mennyiségeit, illetőleg hulladék
formájában történő átadását a szennyezést okozó tevékenységet végző a környezetvédelemért
felelős miniszter felügyelete mellett nyilvántartja. A nyilvántartott adatok alapján - az adatok
rendszeres gyűjtésével és feldolgozásával - a környezetvédelemért felelős miniszter a
kibocsátott szennyezésekről, illetőleg átadott hulladékokról regisztert állít fel, és hoz
nyilvánosságra.
(7) A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények
biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző gondoskodik, és az erre vonatkozó
dokumentációt az ellenőrzést végző hatóság részére - felhívására - rendelkezésre bocsátja.
21. § (1) Az eredeti csomagolásban forgalomba hozott veszélyes anyagok, illetve veszélyes
készítmények minőségéért - a termékfelelősségről szóló külön törvényben foglaltak szerint - a
gyártó, illetőleg az importáló felelős.
(2) A veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény, valamint a csomagolás alkalmasságát,
minőségét a külön törvényben foglaltak szerint a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A
veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény előállítója, illetőleg forgalmazója az ellenőrzést
tűrni köteles.
(3) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények felett rendelkezési jogosultsággal
rendelkező személy, valamint az, akinek munka-, illetve feladatkörébe tartozik ezen anyagok,
illetve készítmények megfelelő őrizete, gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre
jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek.
(4) A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes készítményt az eredeti csomagolóeszközből tárolás,
illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés)
nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet.
(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nem foglalkozásszerűen végzett, magáncélú
tevékenység során is megfelelően alkalmazni kell.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Biztonsági adatlap
Kbtv. 22. § (1) A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a
környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele
céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a
tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó
vagy az importáló által elkészített biztonsági adatlappal hozható
forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet
védelméhez szükséges információkat.
(2) A tevékenységet végzőt a forgalmazó legkésőbb a termék első
alkalommal történő kiszolgálásakor látja el a biztonsági adatlappal.
A termék ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a tevékenységet
végzőt annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal
ismételten ellátnia.
44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek
részletes szabályairól
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
készítmények nyilvántartása, információszolgáltatás
Kbtv. 23. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagok, illetve a
veszélyes készítmények országos nyilvántartása, illetőleg a terméknyilvántartás
keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai,
közegészségügyi és klinikai adatokat.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti országos nyilvántartást,
illetve - veszélyes készítmények esetén a terméknyilvántartást - a bejelentett adatok
alapján vezeti. A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények
törzskönyvezését, jegyzékbe vételét, illetőleg nyilvántartásba vételét végző szerv az (1)
bekezdésben megjelölt adatokat az egészségügyi államigazgatási szervnek megküldi.
(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes
készítményekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról - a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a
közérdekű adatok nyilvánosságára irányadó rendelkezései szerint - megkeresésre
felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz
történő folyamatos - napi 24 órás hozzáférés lehetőségét.
44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes
szabályairól (8. §. ETTSZ)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Információs Központ a hazai és a nemzetközi adatok
fogadására és feldolgozására
Kbtv. 24. § (1) A hazai és a nemzetközi adatok fogadásáért és feldolgozásáért felelős
Információs Központot (a továbbiakban: Központ) a Kormány által rendeletben kijelölt
szerv működteti.
(2) A Központ végzi a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését, a
fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban
érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét. A
Központ egyidejűleg gyűjti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes
anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai
adatokból levont következtetéseiről tájékoztatja a 25. § szerinti, valamint a kémiai
biztonság területén döntések előkészítésére, illetőleg döntések meghozatalára jogosult
egyéb közigazgatási szerveket.
(3) A Központ végzi az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó
adatok cseréjét. Az információcsere célja kizárólag a veszélyes anyagokra vonatkozó
kockázat elbírálása, illetve az emberi élet és egészség védelme, továbbá a
környezetvédelem lehet. Adat kizárólag olyan tagország részére közölhető, amelynek
jogszabályai a közölt adat védelmét legalább a hazai jogszabályoknak megfelelően
biztosítják.
362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel
végzett tevékenység feltételei
Kbtv. 28. § (1) Bármely tevékenység - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott
időtartamig az ellenőrzött körülmények között végzett kutatás, kísérleti gyártás és
nem termelőüzemi méretű kipróbálás kivételével, a 7. § (5)-(6) bekezdésében
foglalt rendelkezésekre figyelemmel - csak igazolható módon bejelentett (vagy
törzskönyvezett) veszélyes anyaggal, illetve bejelentett veszélyes készítménnyel
végezhető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül bármely veszélyes
készítménnyel tevékenység csak akkor végezhető, ha a veszélyes készítményt
alkotó veszélyes anyagoknak a bejelentése, (illetve a törzskönyvezése)
megtörtént.
(3) A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel
foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény
adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás
birtokában kezdhető meg.
Kbtv. 29. § (1) E törvény hatálybalépését követően a hatálya alá tartozó
tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy - a (3)-(4)
bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenységének megkezdése előtt ezt
köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság hazai intézményi rendszere
Kémiai biztonság
Emberi egészség
Munkahelyek
Mezőgazdaság
Környezet
(Human Health, HH)
kémiai biztonsága
kémiai biztonsága
(Environment, ENV)
SzMM
FVM
(OMMF)
(MgSzH)
EüM
OKBI
OMFI
OKI
ÁNTSZ intézetek
KvVM
Kémiai Biztonsági
Tárcaközi Bizottság
Egyéb főhatóságok, társhatóságok,
Katasztrófavédelem,
NGO-k
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság területén működő Tárcaközi Bizottság
• Feladata a kémiai biztonság irányításának koordinálása,
részfeladatainak áttekinthetősége, az egységes és
hatékony döntés-előkészítés céljából, a kémiai biztonság
biztosításában való aktív nemzeti részvétel elősegítése.
• Tevékenységét a 188/2000. (XI. 8.) Kormány rendelet
szabályozza.
• A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
25-26. §-ban meghatározott feladatkörben jár el.
• Tagjai: minisztériumok, társadalmi szervezetek
• Elsődlegesen felelős: EüM
• Titkárság: OKBI
Fotó: Bodócsi Ferenc (2008)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Az OKBI szerepe
Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) az 59/1997 (XII.11.) NM rendelet
előírásai alapján, 1998. január 1-i hatállyal kezdte meg tevékenységét.
A 362/2006. (XII.28.) Kormány rendelet 7. paragrafusa 1. és 2. pontja alapján:
-
-
(1) Az országos intézet a Szolgálat szakmai-módszertani, tudományos kutatási,
képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai felügyeleti,
szakértői feladatokat ellátó szerve,
(2) Az országos intézet az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet szerinti,
valamint külön jogszabályban, illetve az alapító okiratban foglalt feladatokat lát
el.
Az OKBI szervezeti egységeinek kialakítása, a korábbi OMÜI, OKI és az OKK
egyes egységeiből, és új osztályok, ill. munkacsoportok kialakításával történt. Az OKBI
létrehozását nemzetközi ajánlások, és Magyarországnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozása tették szükségessé.
Az OKBI jelenlegi feladatai
Magyarországon a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény szavatolja az
Európai Unióban érvényes kémiai biztonsági gyakorlat hazai alkalmazását. Ennek
megfelelően az OKBI alapfeladatai a nyilvántartás, az információáramlás, a kémiai
katasztrófák, a sporadikus mérgezési esetek megelőzése, elkerülése, illetve a
súlyosabb következmények kivédése, valamint kutatási tevékenységével a kémiai
biztonság hazai fejlesztése.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Az OKBI feladatai
1. A kémiai biztonság területén az OTH irányításával hatósági és
szakhatósági feladatokat lát el,
2. A Kémiai Biztonság területén működő Tárcaközi Bizottság Titkárságának
működtetése,
3. Kompetens, nemzeti hatósági feladatok (PIC Nemzeti Kijelölt Hatóság;
REACH Nemzeti Kompetens Hatóság, REACH Információs Központ,
közreműködés a Biocid Kompetens Hatóság (OTH) tevékenységében,
4. Veszélyes anyagok és készítmények bejelentése, törzskönyvezése,
nyilvántartása,
5. Információszolgáltatás (24 órás ügyelet, a környezet- és egészségvédelem érdekében), ETTSZ, OTNY, RAS-BICHAT, RAS-CHEM,
EWRS gyorsreagálás
6. Toxikológiai szakvélemények (növényvédő szerek, termésnövelő
anyagok, biocidok),
7. Kockázatbecslés (ECB-RAR anyagok véleményezése),
8. Jogszabályok előkészítése, véleményezése (EU és hazai),
9. Emberi mérgezési esetek gyűjtése, feldolgozása, jelentése,
10. A KBIR működtetése,
11. Szakmai kapcsolatok fenntartása, kontaktpontok működtetése a kémiai
biztonság területén működő nemzetközi szervezetekkel (OECD, IFCS,
IPCS, UNEP, FAO, ILO, WHO, stb.),
12. Kutatás (a kémiai biztonsággal és a kémiai kockázatokkal összefüggő
vizsgálatok végzése), pályázatok, szerződések keretében,
13. Oktatás, továbbképzés.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Az Országos
OKBI Kémiai
szervezeti
Biztonságifelépítése
Intézet
Főigazgató
Főigazgató
helyettes
Főigazgatói
Titkárság
Főtanácsos
Gazdasági
vezető
Jogi
képviselő
Belső
ellenőr
Gazdasági
Osztály
Kémiai Biztonsági Tárcaközi Bizottság Titkársága
Kompetens Nemzeti
Hatóságok Főosztály
Kémiai Biztonsági
Főosztály
Kémiai Biztonsági
Információs Főosztály
Kémiai Biztonsági
Kutatási Főosztály
REACH Kompetens
Nemzeti Hatóság Osztály
Veszélyes Anyagok
Bejelentése Osztály
Egészségügyi Toxikológiai
Tájékoztatási Szolgálat
Osztály
Citogenetikai és
Immunológiai Osztály
REACH Nemzeti
Tájékoztatási Osztály
Növényvédő szerek és
Termésnövelők
Szakvéleményezése Osztály
Kémiai Biztonsági
Információs Osztály
PIC Kijelölt Nemzeti
Hatóság Osztály
GHS Kompetens Nemzeti
Hatóság Osztály
Biocid
Osztály
Országos Transzplantációs
Nyilvántartás Csoport
Molekuláris és Sejtbiológiai
Osztály
Izotóp
Csoport
Minőségirányítási
Csoport
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A Toxikológiai Egység és a Központi Kémiai Laboratórium funkcionális
szükségessége
a kémiai biztonsággal kapcsolatos Európai közösségi feladatok végrehajtása
érdekében (440/2008/EK rendelet)
REACH
engedélyezés,
felülvizsgálat
Gyorsreagálás
(RAS-Bichat,
RAS-CHEM)
Biocid
engedélyezés,
felülvizsgálat
Toxikológiai Egység
Toxikológiai képzés
Központi Kémiai
Laboratórium
ETTSZ
Méregközpont
OECD
SAICM