Uralisztika

Az areális szempont

A nyelvi hasonlóság okai

     1. genetikai 2. areális 3. tipológiai 4. elemi rokonság 5. véletlen egyezés

A nyelvi hasonlóság típusai

 1. rokonságból eredő (szókészlet: alapszókincs nyelvtani rendszer: anyagi és típusbeli egyezés)  2. átvételből eredő (szókészlet: nem alapszókincs nyelvtani rendszer: típusbeli egyezés)  3. tipológiai (szókészlet:nincs nyelvtani rendszer: típusbeli egyezés)

Areális nyelvészet

    Schleicher – balkáni nyelvi övezet Trubeckoj – Sprachbund ‘nyelvszövetség’ „Az a szoros kapcsolat, amely a szomszédos nyelvek között eredetüktől függetlenül kialakul, s bennük számos szintaktikai morfológiai és fonetikai egyezést hoz létre.” Izoglosszákkal jellemezhető

Izoglossza

 Az izoglossza az a földrajzi vonal, amelynek egyik oldalán egy adott nyelvi jelenség (pl. egy lexikai elem: kukorica ~ tengeri ; egy fonéma ejtésmódja: Szeged ~ Szöged ) X formában jelenik meg, a másik oldalán pedig Y formában

Thomason-Kaufman skála

 (1) alkalmi kapcsolatok: szókölcsönzés (egy dolog neve >>>> alapszókincsbe tartozó szavak)  (2) tartósabb kapcsolatok gr-i szavak, kisebb gr-i módosulások  (3) intenzívebb kapcsolatok strukturális kölcsönzések  (4) erős befolyás tipológiai változások  (5) ??

Areális nyelvi hatások

 szókincs: Rokonság: alapszókincs Areális hatás: tematikus szókincs, műveltségi szavak  Grammatika: Rokonság: „anyagi egyezés” Areális hatás: típusegyezés Finn igeidők: tulen – tulin – olen tullut – olin tullut ‘jön’

Európa nyelveinek areális csoportosítása (Décsy Gyula)

            SAE („Standard Average European”) (né, fr, ang, ol, or) Litorális nyelvek (holland, sp., baszk, port., máltai) Szigetnyelvek (lux., réto-r., szorb, gagauz) Diaszpora nyelvek (jiddis, cigány, örmény, ladin, karaim) Viking szövetség (norv., sv., dán, izl., kelta ny-ek,

fi., lp., vepsze

) Pejpusz-csoport (

észt, vót, lív

, lett) Rokitno-csoport (le., litv., bel., ukr., kasub) Balkáni szövetség (ro., bolg., mac., alb., gr., tr., mold.) Kámai szövetség (csuv., tat., bask., kalm.,

md., mari, udm., komi, nyeny

.) Dunai nyelvszövetség (cseh, szl., ma., + szlov., szerb, horv. – [né]) (11) nyugat-szibériai nyelvi area (

szam [nyeny., eny., ngan.,

szelk.], obi-ugor [hanti, manysi], , ket, jukagír, jakut, dolgán, tunguz stb.)