Transcript Finnugor nyelvek

Finnugor nyelvek
Alapnyelvek, korszakolás, ágak, a
„leánynyelvek”
02. 18.
Mi is az a tudomány?
• Mitől nevezhető egy kutatás tudományosnak?
• önálló és adekvát tárgy-cél-módszer
• „A tudomány a bizonyíthatóról szóló tanítás.”
(Doerfer 1993, id. Rédei 1998)
• bizonyított
• teljes lehetőség
• üres lehetőség (ilyen pl. a nosztrátum-elmélet)
A nyelvek hasonlósága
• Milyen oka lehet a nyelvek között nagyfokú hasonlóságnak?
(hangzásbeli)
• véletlen (fonémák száma véges)
• hangutánzás, hangfestés
• gyermeknyelvi szavak
• jövevényszavak
• anyagi (etimológiai) egyezések
• A hasonlóságok szisztematkus vizsgálatával a különféle
összehasonlító módszerrel dolgozó kutatások foglalkoznak
• komparati(vi)sztika:
1. történeti-összehasonlító nyelvészet
2. areális nyelvészet
3. nyelvtipológia
Tudománytörténet
• történeti öh. nytud. megalapítója F. Bopp
(Über den Konjugationssystem… - A
szanszkrit nyelv konjugációs
rendszere…1816)
• a nyelvek származásának kérdése igen régi
előzményekkel (vö. Bábel – mono- vs.
poligenezis)
• Aeneas Silvius Piccolomini: Cosmografia
(1458) magyarok és jugorok rokonok, de nincs
bizonyíték
Nemzetközi előzmények
• M. Fogelius (1668 k.) – 35 finn-magyar
egybevetés, 2/3-a ma is érvényes +
morfológiai egyezések (pl. névutók, habeo ige
hiánya)
• F. J. Strahlenberg (1730): nyelvtani és lexikális
egyezések; boreo-orientális nyelvek; fgr. és
szamojéd nyelvek rokonsága elsőként
• szibériai expedíciók – Pallas szótára (17871789) 200 nyelv 285 szavának fordítása
A hazai finnugrisztika alapítói
• 1770 Sajnovics János: Demonstratio. Idioma
Ungarorum et Lapponum idem esse (1994 – C.
Vladár Zsuzsanna) – két nyelv akkor is
rokonságban állhat, ha a beszélői nem értik
egymást, fontosabb a nyelvtani (alaktani)
egyezés
• 1799 Gyarmathi Sámuel: Affinitas linguae
hungaricae cum linguis fennicae originis
grammatice demonstrata
• 1843 Reguly Antal szibériai kutatóútja
Az alapnyelv kérdése
• Az alapnyelv fogalma:
1. az őshazában élő népesség által beszélt nyelv
– az alapnyelvek sok kisebb nyelv
összeolvadásából jöttek létre
2. a mai uráli nyelvek alapján a történetiösszehasonlító módszer segítségével az uráli
alapnyelv felbomlásának idejére visszavetített,
rekonstruált nyelv
Az alapnyelv felbomlása
• az uráli alapnyelv felbomlása Kr.e. 3000 előtt,
uráli=finnugor+szamojéd
• szamojéd kb. Kr.e. 1. századig, északi- enyec,
nyenyec, nganaszan, déli- szölkup, †mator,
†kamassz
• finnugor alapnyelv kb. Kr.e. 2000-ig,
finnugor=finn-permi+ugor
• finn-permi kb. Kr.e. 1500-ig, finn-permi=finnvolgai+permi
• finn-volgai alapnyelv kb. Kr.e. 1000,
volgai=mari, mordvin (erza+moksa); számi
(külön)
• balti-finn alapnyelv kb. Kr.u. 100-ig, É:finn,
izsór, karjalai, vepsze, D: észt, lív, vót
• permi alapnyelv kb. Kr.u. 800-ig, komi (zürjén
és permják), udmurt
• ugor alapnyelv kb. Kr.u. 500-ig, ősmagyar és
ős obi-ugor
• obi-ugor: hanti és manysi
• ősmagyar-magyar
A finn nyelv
• suomi, suomen kieli – hivatalos (a svéd is, kb. 5,5%)
• kb. 5 millió (egyben anyanyelvi)
• 21 fonéma, időtartam szerinti korreláció, 16 diftongus
(hääyöaie), gégezár
• mgh.harmónia, fokváltakozás
• hangjelölő helyesírás
• névmások: minä, sinä, hän, me, te, he
• 15 eset (partitivus is)
• nincsen zéró érték az igeragozásban, jelen=jövő
• tagadó ige van, habeo ige nincs, a képzés a szóalkotás
legtipikusabb módja
• prefixumok is, SVO alapszórend
• 7 fő nyelvjárás
• 1. szórványok 1470-ből, 1541 1. szövegemlék
• Vesihiisi sihisi hississä. Elävä kala uiskelee veden alla.
Az izsór nyelv
• Ingermannland (Inkeri) a Néva két partján a
Ladogától Narváig – a terület őslakosai, de II.
világhaború után Szibéria
• nehéz elkülöníteni őket a vótoktól
• 1989: 820, 2002: 327
• írásbeliség nincs
• Larin Paraske 32.000 sornyi ének
A karjalai nyelv
• Karél Köztársaság, Oroszo., Ladoga-tó, Onyega-tó, Fehértenger, Finno., Svédo.
• 1989: 130.929 fő, 2002: 93.344
• a népnév eredete bizonytalan
• 2004 óta törvény a karjalai, vepsze és finn használatáról:
oktatás, helyi közigazgatás, tömegtájékoztatás, de csak cirillel,
így nem lép életbe
• 37 fonéma, di- és triftongusok
• első szótagi hangsúly, mgh.harmónia
• van fokváltakozás
• 13 eset
• sz.nm: mie, šie, hiän, müö, ťüö, hüö
• tagadó ige; van lehetőségi mód
A vepsze nyelv
•
•
•
•
•
•
•
•
•
önelnevezés: ťähińe, ťägälaine ‘itteni, helybéli’
1989: 12.501, 2002: 8240 (csak kb. 30% any.)
autonóm terület nincs
3 fő nyelvjárás
’30-as években kísérlet az írásbeliség
megteremtésére, sikertelen
nincs fokváltakozás, csak részleges mgh.harm.
tagadó ige
sok germán, balti és szláv jövevényszó
sz.nm.: m’in’ä, s’in’ä, h’än, m’ii, t’ii, h’ii
Az észt nyelv
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
eesti keel
1.150.000, jelentős orosz kisebbség
9 mgh., 18 msh. fonéma (õ), 26 diftongus, zöngétlen médiák
első szótagi hangsúly, 3 hosszúsági fok
kétféle infinitivus, van fokváltakozás
tagadó ige
14 eset
sz.nm.: mina, sina, tema, meie, teie, nemad
kérdő partikula helyett kérdőszó, domináns SVO
van kongruencia a névszóragozásban
8 nyelvjárás
13. szd. 1. szórvány, 1535 1. észt nyelvű könyv (katekizmus)
Lilled on väga ilusad.
A lív nyelv
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
er.: ra:ndake:l ‘parti nyelv’
Lett Köztársaság, régen a Kurland–félszigeten
minimális a beszélők száma, de revitalizációs törekvések
1991-es lett alkotmány: két őslakos nép: a lett és a lív
nyáriegyetem van
36(+2) fonéma, első szótagi hangsúly
van tagadó ige
13 eset
ma, sa, ta, me:g, te:g, ne
SOV
3 fő nyelvjárás
1855 1. lív könyv, Máté evangéliuma (Londonban)
a sztenderdizáció napjainkban is zajlik
A vót nyelv
•
•
•
•
•
önelenevezés: vad’d’alain
Szentpétervár és Észtország között, partlakók
lélekszám ???73 fő (2002)
nincs írásbeliség
időtartam szerinti korreláció, sok palatalizált
hang
• 14 eset
• miä, siä, tämä, mö:, tö:, nämäD
• balti, germán szláv, később inkeri és észt hatás
A számi nyelv(ek)
• önelnevezés: sámi, sápmi – valószínűleg a finn häme törzs
nevével azonos eredetű, külső: lapp
• arktikus nyelv volt?
• négy ország területén, 400.000 km2-en
• nyelv vagy nyelvjárás? 4-10
• 40-60.000 fő, kb. 20-35.000 anyanyelvi
• eltérő státus, Norvégiában számi parlament
• inkább fonemikus hangjelölés, 4 hosszúság
• ált. első szótagi hangsúly
• a képzés domináns, hat eset
• van duális
• tagadó ige
• helyenként csak fél kongruencia
• 1619 első nyelvemlék
A mordvin nyelv(ek)
• Mordvin Köztársaság, önelnevezés előiráni mrta- ‘ember’
alakra, erzák és moksák
• 1989: 1.153.987, 2002: 977.381
• van redukált mgh, diftongus nincs, rövid fonémák, sok
palatális
• első szótagi hangsúly
• abszolút és határozott ragozás + birtokos
• 12/13 eset
• névszók igei ragozása
• sz.nm:mon, ton, som, min’, tin’, sin’
• SVO
• csuvas, tatár, orosz hatás
• 1. nyelvemlékek 17. szd-ból
A mari nyelv
• külső: cseremisz, Marij El
• 1989: 670.868, 2002: 678.932
• két nyelvjáráscsoport: hegyi és mezei és két irodalmi nyelv –
sztenderdizáció lassú
• hivatalos nyelv, de csak elméletben
• m. 27, h. 33 fonéma, redukált
• helyesírás nem következetes
• kvázi tiszta agglutináció
• 11 eset, irányhármasság
• 2 igeragozási típus, tagadó ige
• igeneves szerkezetek, converbumok (=páros igék)
• SOV
• 1769 ?1. nyelvemlék – köszöntő vers
• nagyon erős törökségi hatás
Az udmurt nyelv
• külső: votják, udmurt ‘mezei ember’ Udmurt
Köztársaság
• 1989: 746.793, 2002: 640.028 kb. 70%
• 26 fonéma, rövid, palatális cs és dzs, I, Ï
• 15 eset, jellemző az irányhármasság
• kopulát nem kell kitenni névszói állítmánynál
• páros igék, igeneves szerkezetek
• gazdag múltidő rendszer
• SOV
• tatár, baskír, csuvas és orosz hatás
• 5 nyelvjárás
• 1. szórványok 15. szd-ból
A komi nyelv(ek)
• önelnevezés valószínűleg a m. hím szóval azonos, jelentése ‘ember’
• nyelv v. nyelvjárás: k-zürjén, k-permják és jazvai
• Komi Köztársaságban és a Permi Területen (korábban Komi–Permják
Autonóm Körzetben)
• 1989: 496.579, 2002: 434.248
• elvileg hivatalos nyelv
• 33 fonéma, palatális cs és dzs, z: szabad hangsúly, p: a mgh. minőségétől
függ
• 17 eset, irányhárasság
• tagadó ige, négy féle múlt
• viszonylag szabad szórendű (de z: inkább SVO, p: inkább SOV)
• igeneves szerkezetek
• török, csuvas, b-finn, obi-ugor, nyenyec, orosz jövevényszavak
• nyelvjárások felosztása a v-l hangváltozás alapján
• Permi Szent István, 14. szd. anbur – permi ábécé
• Popov (1787) szójegyzéke – permják szavak
A hanti nyelv
•
•
•
•
•
•
•
•
•
kăntəγ ‘ember’, vö. m. had, fi. kunta, külső: osztják
Ny-Szibéria, Hanti-Manysi Autonóm Körzet
1989: 22521, 2002: 28678
fonémaállomány nyjárásonként eltérő, sprirantizált l és g
9-3 eset, gazdag névutórendszer, dualis (névszó-, ige- és
birtokos ragozásban)
determinált-indeterminált ragozás, van tagadó partikula
szenvedő szerkezetek nagy száma
SOV
’30-as évektől egyházi szövegek, rövid ideig latin betűs
írásbeliség
A manysi nyelv
• a magy(ar) etimológiai megfelelője, külső: vogul, a m.
legközelebbi rokon nyelve
• Hanti-Manysi Autonóm Körzet
• 1989: 8474, 2002: 11432
• viszonylag sok spiráns és nazális, redukált
• 6 eset
• van dualis
• van kedveskedő mód
• determinált-indeterminált igeragozás
• SVO
• iráni, komi, nyenyec, orosz jövevényszavak
• 16. szd. szórványok,
• ’30-as években latin ábécés könyv, aztán cirill
Kötelező irodalom
• Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai, 3.
kiadás, Universitas Kiadó, 2003, 4–36.
• Nanovszky György (szerk.): Nyelvrokonaink, Teleki
László Alapítvány, Bp., 2000,193–285. (egy nyelv
alapos ismerete vizsgakövetelmény)
• Pusztay János: Nyelvével hal a nemzet, Teleki László
Alapítvány, Bp., 2006. (minden nyelv népszámlálási
adata, és egy nyelv aktuális helyzetének alapos
ismerete)
• Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései: a nyelvi
dilettantizmus kritikája, 2. kiadás, Balassi, Bp., 2003,
5. fejezet.
• www.ethnologue.com fgr. vonatkozású részei