Finn irodalom

Download Report

Transcript Finn irodalom

Finnugor népek
népköltészete, irodalma
I.
Finnugor népek és nyelvek
6. óra
Finn népköltészet








Kalevalai-versmérték/forma
Finn- és Orosz-Karjala (utóbbi csak 19. szd-tól)
kisfolklór: szólások, találós kérdések
mesék, regék, legendák
rímes népdalok
siratók
mitikus versek
balladák
Finn irodalom








13. szd-tól
Mikael Agricola
1642 – 1. teljes Biblia-fordítás
svéd nyelvű irodalom
Auróra-kör; Porthan
turkui, majd helsinki romantika;Runeberg
Lönnrot és a Kalevalák
A. Kivi, M. Canth, J. Aho, E. Leino, M. Lassila, V.
Linna, E. Sillanpää, J. Linnankoski, P. Haavikko, L.
Krohn, A. Paasilinna, T. Janson
Versformák






első szótagi hangsúly, hosszú-rövid
korreláció, így időmértékes és
ütemhangsúlyos is
kalevalai sor: trochaikus nyolcasok,
de: lehet kétütemű nyolcasként is, nem felező
nyolcas
gondolatritmus
alliteráció, ragrímek
asszonánc ritka
Észt népköltészet








mitikus énekek
kozmo/etnogenezis
siratók (menyasszony-, katona-, halott-)
szólás, találós kérdés, ráolvasás, imádság
ritkán balladák
epikus műfajok: mesék, mondák
regék: hit- és történeti regék
18. szd-ig: regilaul ‘regivers’: rímtelen, erősen
alliteráló, sokszor előénekessel
Észt irodalom









13. szd. szórványok
1525 – első észt nyelvű könyv
1739 – első teljes Biblia-fordítás
19. szd. eleje: esztofil mozgalom – K.J.Peterson
Faehlman, majd Kreutzwald – Kalevipoeg
Eesti Postimees c. lap
1870 Észt Írók Társasága: J. Hurt, C. R. Jakobson
L. Koidula, K. E. Sööt, J. Tamm, E. Vilde, A. Kitzberg, J. Liiv, G.
Suits, A. Tammsaare, M. Under, J. Smuul, D. Vaarandi, A. Valton.
J. Kross, J. Kaplinski, A. Kivirähk
Eesti Kultuurkapital
Versformák







mind időmértékes, mind ütemhangsúlyos
verselés ehetséges
hangsúly – tagoló vers
időmérték az eredetibb
regilaul
sorvégi rímes népdal, majd strófikus
szerkezet
korábban lírai dalok túlsúlya
ma a vezető műnem a líra
Karjalai irodalom










leggazdagabb b-finn folklórkincs
A. Perttunen, L. Paraske
verses hősepika, majd szokásokról/ünnepekről szóló dalok
13. szd. nyírkéreg emlékek (szórvány)
1938. Karelia c. lap (majd Punalippu, ’90-től ismét Carelia)
1940-től ismét irodalmi finn norma
szépirodalom 1920-as évektől
finn és orosz klasszikusok és karjalai folklór az ihlető
„baloldali költészet”
S. Mäkelä, J. Virtanen, O. Johansson, J. Rugojev, N. Laine, V.
Sidorova
Izsór irodalom






a finn és karjalai folklórral mutat
hasonlóságot
legkedveltebb műfaj: lakodalmi dal
Kalevalai versforma
’30: kísérlet a latin betűs irodalom
kialakítására – sikertelen
tankönyveket adtak ki
ma: írásbeliség nélküli nyelvként
Vepsze irodalom







gazdag folklór
líra: dalok
kis műfajok: közmondások, találós kérdések,
ráolvasások
epikus folklór gyér: mesék, mondák
1930-as évek: megpróbálnak egységes
írásbeliséget és irodalmi normát kialakítani, 1938ban megszüntetik
20. szd. végén: nemzeti ébredés
V. Jersov
Vót irodalom






erős észt hatás
említés az orosz krónikákban
folklór: dalok és a kis epikus műfajok
D. Tsvetkov: szótár és vót nyelvtan
Paul Ariste (észt) publikálta a vór
folklórgyűjteményt
ma írásbeliség nélküli
Lív irodalom











főleg észt (de finn) hatás
sok archaikus elem
19. sz-tól: írásbeliség
evangéliumfordítások, nyelvkönyvek
1920-tól fellendülés
Livli c. lap
1939-ben beszüntették
szépirodalmuk eleinte fordításokban
K. Stalte
U. Kaphberh
ma igen gyenge írásbeliség