Transcript A projekt adatai - Közép-Duna
Slide 1
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Budapest
2010. december 16
Baross Károly
igazgató
Slide 2
Az Igazgatóság elhelyezkedése
A működési terület nagysága ~ 8384 km2.
Ebből mindössze 1769,4 km2 (~21%) nagyságú
terület síkvidéki jellegű, a többi dombvidéki terület.
Az érintett települések száma: 323 db.
Lakosság (Budapest fővárossal) ~ 3 154 ezer fő!
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 3
Kiemelt feladatok, az Igazgatóság működési területén folyamatban levő projektek
KEOP nagyprojektek
Ráckevei-(Soroksári-)Duna-ág vízgazdálkodásának,
vízminőségének javítását célzó projekt tervezése-előkészítése
Duna projekt - Árvízvédelmi fejlesztések a Duna mentén
Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése
A VKI végrehajtásához kapcsolódó monitoring
rendszerek fejlesztése
Projekt időtartama Összköltség
(hó. év)
millió Ft.
2009.11. – 2013.11.
2010.03. – 2013.03.
2009.02. – 2013.06.
2011.
– 2012.
34 752
30 023
5 000
1 366
ROP projektek
Sík és dombvidék
Benta-patak meder-rehabilitációja
Belvízrendszer
Szúnyogpusztai szivattyútelep rekonstrukciója
Gyáli-patak rekonstrukciója
2008.08. – 2010.08.
737
2008.08. – 2011.08.
2009.09. – 2012.09.
310
1 200
2009.11. – 2010.11.
71
Kármentesítés
Szentendre, volt szovjet laktanya területének és környezetének 2009.09. – 2013.12.
klórozott szénhidrogén szennyeződés kármentesítése, tényfeltárása
12
INTERREG
Folyógazdálkodás
Ipoly-folyó határszakaszának és környezetének felmérése
OKKP
Kohéziós Alap
Kármentesítés
Üröm-csókavári gáztisztító massza kármentesítése
2008.06. – 2010.12.
6 714
Slide 4
Üröm-Csókavár gáztisztító massza veszélyes hulladékkal
szennyezett karsztos bányaüregének mentesítése
•
római kori bányászat az Ürömi kőfejtőben
1930-as években befejeződő kőbányászat
során számos karsztos üreget és barlangot
tártak fel (fokozottan védett Amfiteátrumbarlang);
•
1913-1984 között az Óbudai Gázgyárban
kőszén elgázosításával ún. városi gázt
állítottak elő. A gáz tisztítása során
melléktermékként keletkezett a gáztisztító
massza;
•
1967-1976 között a kőfejtő jelentős részét
ezzel az elhasznált gáztisztító masszával
töltötték fel az akkori hulladék elhelyezési
szokásoknak megfelelően, nem ismerve
ennek káros hatásait;
•
a felhagyott, őrizetlen életveszélyessé vált
katlanszerű bányagödör feltöltésére Üröm
Község Közös Tanácsa hozzájárulását adta.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 5
Elért eredmények
•
műszaki védelem nélkül lerakott 50 000-60 000
tonna gáztisztító massza eltávolítása,
ártalmatlanítása;
•
a több, mint egy millió ember egészséges
ivóvízellátását veszélyeztető, veszélyes
hulladéknak minősülő, gázmassza
100 %-os ártalmatlanítása;
•
a híres budai langyos gyógyforrások védelme
•
Észak-Budai Karszt vízgyűjtő területének
megóvása;
•
élő szervezetre ártalmas és veszélyes anyagok
ártalmatlanítása.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 6
Veszélyes hulladék komponensei
Periodikus rendszer
•
Vasoxid
•
Kén
•
Ammónia
•
cianid, berlini kék (gyakorlatilag nem
oldódó, igen stabil, komplex cianid)
•
Rodanid
•
toxikus és nehézfémtartalom (cink,
réz, ólom, arzén, stroncium, króm,
bárium, nikkel, kobalt, kadmium,
molibdén, higany, PAH, fenol,
benzol, toluol, etil-benzol, piridin,
xilol)
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 7
Projekt adatai
• Támogatási Szerződés aláírása a
KDV-KÖVIZIG és a Környezetvédelmi
Minisztérium között: 2006. június 15.
• Projekt elszámolása EU felé:
2010. december 31.
• EU Bizottsági Határozat szerint
rendelkezésre álló forrás összesen bruttó:
23 979 000 Euró
85 % EU Kohéziós Alap
támogatás
15 % Állami társfinanszírozás
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 8
Slide 9
Slide 10
Az Ipoly határszakaszának és
környezetének felmérése
• A folyóról, annak állapotáról
használható felmérésekkel nem
rendelkeztünk
• a „legfrissebb” felmérés az 1960-as
években készült.
• Ahhoz hogy a jelenlegi állapotot
valamint a kívánatos célállapotot
meghatározhassuk, szükség volt a
folyó - és közvetlen térségének
komplex felmérésére, a természeti
értékek számbavételére.
• Mindemellett a vizsgálat
szükségességére figyelmeztettek az
idei Ipoly árvizek is, melyek eddig soha
nem látott magasságban tetőztek.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 11
A projekt adatai
• „Magyarország-Szlovákia határon átnyúló
együttműködési program Interreg Uniós pályázat
2007-2013.
• Partnerek:: a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi
és ízügyi Igazgatóság és az SVP š.p. OZ
Banská Bystrica Szlovák Vízgazdálkodási
Vállalat
• A Támogatási szerződés 2009. október 31-én
aláírásra került.
• Támogatási összeg: KDV-KÖVIZIG 263 118 €,
Szlovákia 161 532 €
• A projekt kivitelezése:
2010. július 15.- 2010. október 31.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 12
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 13
Elvégzett feladatok
• A szlovák vízgazdálkodási szervezet légifelvételezést készített az
Ipoly árterületéről, a Szob-Ipolytarnóc közötti közel 150 km hosszú
szakaszon, melynek alapján digitális terepmodell készül.
• Ez az Ipoly megkezdett árvízvédelmi
koncepciótervébe illeszkedik, meghatározásra kerül az
elöntési vonal, az új mértékadó árvízszint.
• - A magyar vízügyi szervezet elvégezte az Ipoly közép - és
nagyvízi medrének felmérését a Szob-Ipolytarnóc közötti
szakaszon, 100-500 méterenkénti keresztszelvény felvételekkel mintegy 750 keresztszelvény készül.
• - A fenti munkák felhasználásával magyar környezetvédelmi és
vízgazdálkodási szervezet, a szlovák vízgazdálkodási szervezettel
közösen elkészíti az Ipoly folyó térképét.
• Ez, a meder felmérésén túl, a folyó melletti területek
természeti értékekeit, a meglévő és távlati
vízbázisokat, a potenciális szennyezőforrásokat
/hulladéklerakók, tisztított-és tisztítatlan
szennyvízbevezetések, stb./ is tartalmazza
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 14
Slide 15
A Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója
•
A szivattyútelep 1962-1967. évben épült.
•
Üzembe helyezése óta 9000 órát üzemelt és 1000 millió m3 vizet emelt át.
•
Az 1999-2000. évi belvízi időszak tapasztalatai, illetve a 2002. évben végzett részletes állapotfelvétel
alapján megállapították, hogy a műtárgy-együttes komplex felújítása szükséges.
•
A Szúnyogi szivattyútelep Apaj község területén az I. Árapasztó 11+123 szelvényében létesült
belvízátemelő szivattyútelep.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 16
A projekt adatai
•
A projekt az Észak-Duna-völgyi
belvízrendszer legjelentősebb belvízi
műtárgy-együttesének - a Szúnyogi
szivattyútelepnek és zsilipnek - a komplex
felújítását irányozza elő.
•
A támogatási szerződés 2008. augusztus
14-én lépett hatályba.
•
Támogatási összeg: 310 374 874 Ft
•
85 %-os Európai Uniós és 15 % Magyar
állam támogatásával valósul meg
•
Kivitelezés ideje: 2010. február 25. – 2011.
május 31
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 17
Szükséges
beavatkozások
Szükséges
beavatkozások
•
A szivattyútelep gépészeti és elektromos
berendezéseinek –szivattyúk, zsiliprendszer,
emelő berendezés – felújítása.
•
A megkerülő csatorna és zsilipjének
korszerűsítése.
•
Az uszadék kiszedés biztosítása érdekében alvízi
oldali mozgógereb, felvízi oldali uszadékfogó
telepítése.
•
Az átemelt belvíz, illetve a bevezetett öntözővíz
mennyiségének nyomon követésére kétirányú
vízforgalmat regisztráló ultrahangos
vízhozammérő berendezés telepítése.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 18
Slide 19
Slide 20
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 21
Várható eredmények
•
A szivattyútelep üzemképessége biztosítja a belvízi
igényeknek megfelelő működtetést.
•
Megteremti a biztonságos, környezetbarát üzemelés
feltételeit.
•
Növeli az üzemelés költséghatékonyságát.
•
Növeli a térség belvízi biztonságát;
•
Javítja a gazdálkodási feltételeket és környezeti
állapotokat;
•
Javítja a területen élő emberek életkörülményeit.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 22
A Benta- patak meder- rehabilitációja
• A Benta- patak az állam kizárólagos
tulajdona, a KDV- KÖVIZIG
vagyonkezelésében van.
• A KDV- KÖVIZIG által kezelt szakasz
az 1+987 - 20+192 km szelvények
közé esik.
• A torkolati 1+987 km szakasza a
Dunamenti Erőmű meleg víz
csatornájával közös.
• A Benta-patak a Duna jobb partján
torkollik be a folyóba.
• Hossza a Biai halastavaktól a dunai
torkolatig 20,2 km.
• Vízgyűjtőjének területe 410 km2,
melynek nagy része Pest megyében,
kisebb része pedig Fejér megyében
terül el.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 23
A projekt adatai
•
A támogatási szerződés aláírására 2008.
augusztus 14- én.
•
Támogatás összege: 738 829 000 Ft
•
85 %-os Európai Uniós és 15 % Magyar
állam támogatásával valósul meg
•
Kivitelezés ideje: 2009. július 3 – 2011.
május 31
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 24
Elvégzett munkálatok
•
a patak több szakaszán sor kerül a meder kotrására
(33 705 m3),
•
bozót és cserjeirtás (43 300 m2)
•
rézsű igazításra (80 000 m2),
•
egyes mederszakaszokon a part élek megemelése
szükséges, a meglévők magasítása (28 000 m3),
•
a mederben három rövid szakaszon egyedi
kőprizmás (150 m3), illetve tüzihorganyzott
acélhálós kőmatrac és kas kombinációs meder és
rézsű biztosítás (270 m3) kerül megépítésre,
•
a depóniák mögötti területek víztelenítésére 14 db
TOG 60/200 szerkezetű áteresz.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 25
A beavatkozás eredményei
•
A csapadékvíz biztonságosan elvezetése.
•
A Benta-patak medrének vízszállítását
alkalmassá kell tenni a számított (NQ2%NQ10%) vízhozam levezetésére.
•
A többlet vízhozam befogadása.
•
A patak vízszállító képességének növelése, a
helyi vízkárok veszélyének csökkentése.
•
További fejlesztésekből származó vízhozamok
biztonságos befogadása.
•
Az egészséges és biztonságos környezet
megteremtése, ami alapvető feltétele a
megfelelő életminőség biztosításának.
•
Az épített és természeti környezet állapotának
megőrzése és javítása.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 26
Slide 27
Slide 28
A Gyáli-patak rekonstrukciója
•
a Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei- (Soroksári-) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás;
•
teljes vízgyűjtő területe 450 km2;
•
Budapest belterületén húzódó szakaszát a Fővárosi Önkormányzat kezeli;
•
a felső 24,7 km hosszú szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője
a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 29
Szükséges beavatkozások
• KDV-KÖVIZIG kezelésében lévő 24,7 km-es patakszakasz teljes körű felújítása;
•
alsó szakaszon: mederbővítés, mélyítés;
•
felső szakaszon: a víz visszatartását biztosító bukók
beépítése;
•
mederkotrás (47.320 m3);
•
meglévő depónia rendezése (76.179 m2);
•
a rézsű és part rendezése, biológiai védelme (füvesítés,
burkolatok felújítása);
•
17 db műtárgy – áteresz, híd, bukó, mederátjáró és
vízhozammérő – építése és korszerűsítése.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 30
Miért van szükség a rekonstrukcióra?
•
a patak alsó szakasza csapadékos, belvizes
időszakban csak korlátozottan tudja a vízelvezést
biztosítani;
•
a felső szakaszon csapadékmentes időszakban a
meder kiszárad, illetve csak tisztított szennyvizet
szállít;
•
a vízgyűjtő területhasználata jelentősen megváltozott
(a beépített terület nőtt, ezáltal a szennyvízterhelés
jelentősen növekedett);
•
a társadalmi elvárások és a jó ökológiai környezet
iránti igény növekedése.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 31
Projekt adatai
A támogatási szerződés 2009. szeptember 25én lépett hatályba.
A beruházás várható befejezése:
tavasz
2012.
A projekt összköltsége: 1 241 028 749 Ft
15%-os központi költségvetési
85%-os Európai Uniós forrásból
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 32
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Budapest
2010. december 16
Baross Károly
igazgató
Slide 2
Az Igazgatóság elhelyezkedése
A működési terület nagysága ~ 8384 km2.
Ebből mindössze 1769,4 km2 (~21%) nagyságú
terület síkvidéki jellegű, a többi dombvidéki terület.
Az érintett települések száma: 323 db.
Lakosság (Budapest fővárossal) ~ 3 154 ezer fő!
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 3
Kiemelt feladatok, az Igazgatóság működési területén folyamatban levő projektek
KEOP nagyprojektek
Ráckevei-(Soroksári-)Duna-ág vízgazdálkodásának,
vízminőségének javítását célzó projekt tervezése-előkészítése
Duna projekt - Árvízvédelmi fejlesztések a Duna mentén
Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése
A VKI végrehajtásához kapcsolódó monitoring
rendszerek fejlesztése
Projekt időtartama Összköltség
(hó. év)
millió Ft.
2009.11. – 2013.11.
2010.03. – 2013.03.
2009.02. – 2013.06.
2011.
– 2012.
34 752
30 023
5 000
1 366
ROP projektek
Sík és dombvidék
Benta-patak meder-rehabilitációja
Belvízrendszer
Szúnyogpusztai szivattyútelep rekonstrukciója
Gyáli-patak rekonstrukciója
2008.08. – 2010.08.
737
2008.08. – 2011.08.
2009.09. – 2012.09.
310
1 200
2009.11. – 2010.11.
71
Kármentesítés
Szentendre, volt szovjet laktanya területének és környezetének 2009.09. – 2013.12.
klórozott szénhidrogén szennyeződés kármentesítése, tényfeltárása
12
INTERREG
Folyógazdálkodás
Ipoly-folyó határszakaszának és környezetének felmérése
OKKP
Kohéziós Alap
Kármentesítés
Üröm-csókavári gáztisztító massza kármentesítése
2008.06. – 2010.12.
6 714
Slide 4
Üröm-Csókavár gáztisztító massza veszélyes hulladékkal
szennyezett karsztos bányaüregének mentesítése
•
római kori bányászat az Ürömi kőfejtőben
1930-as években befejeződő kőbányászat
során számos karsztos üreget és barlangot
tártak fel (fokozottan védett Amfiteátrumbarlang);
•
1913-1984 között az Óbudai Gázgyárban
kőszén elgázosításával ún. városi gázt
állítottak elő. A gáz tisztítása során
melléktermékként keletkezett a gáztisztító
massza;
•
1967-1976 között a kőfejtő jelentős részét
ezzel az elhasznált gáztisztító masszával
töltötték fel az akkori hulladék elhelyezési
szokásoknak megfelelően, nem ismerve
ennek káros hatásait;
•
a felhagyott, őrizetlen életveszélyessé vált
katlanszerű bányagödör feltöltésére Üröm
Község Közös Tanácsa hozzájárulását adta.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 5
Elért eredmények
•
műszaki védelem nélkül lerakott 50 000-60 000
tonna gáztisztító massza eltávolítása,
ártalmatlanítása;
•
a több, mint egy millió ember egészséges
ivóvízellátását veszélyeztető, veszélyes
hulladéknak minősülő, gázmassza
100 %-os ártalmatlanítása;
•
a híres budai langyos gyógyforrások védelme
•
Észak-Budai Karszt vízgyűjtő területének
megóvása;
•
élő szervezetre ártalmas és veszélyes anyagok
ártalmatlanítása.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 6
Veszélyes hulladék komponensei
Periodikus rendszer
•
Vasoxid
•
Kén
•
Ammónia
•
cianid, berlini kék (gyakorlatilag nem
oldódó, igen stabil, komplex cianid)
•
Rodanid
•
toxikus és nehézfémtartalom (cink,
réz, ólom, arzén, stroncium, króm,
bárium, nikkel, kobalt, kadmium,
molibdén, higany, PAH, fenol,
benzol, toluol, etil-benzol, piridin,
xilol)
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 7
Projekt adatai
• Támogatási Szerződés aláírása a
KDV-KÖVIZIG és a Környezetvédelmi
Minisztérium között: 2006. június 15.
• Projekt elszámolása EU felé:
2010. december 31.
• EU Bizottsági Határozat szerint
rendelkezésre álló forrás összesen bruttó:
23 979 000 Euró
85 % EU Kohéziós Alap
támogatás
15 % Állami társfinanszírozás
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 8
Slide 9
Slide 10
Az Ipoly határszakaszának és
környezetének felmérése
• A folyóról, annak állapotáról
használható felmérésekkel nem
rendelkeztünk
• a „legfrissebb” felmérés az 1960-as
években készült.
• Ahhoz hogy a jelenlegi állapotot
valamint a kívánatos célállapotot
meghatározhassuk, szükség volt a
folyó - és közvetlen térségének
komplex felmérésére, a természeti
értékek számbavételére.
• Mindemellett a vizsgálat
szükségességére figyelmeztettek az
idei Ipoly árvizek is, melyek eddig soha
nem látott magasságban tetőztek.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 11
A projekt adatai
• „Magyarország-Szlovákia határon átnyúló
együttműködési program Interreg Uniós pályázat
2007-2013.
• Partnerek:: a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi
és ízügyi Igazgatóság és az SVP š.p. OZ
Banská Bystrica Szlovák Vízgazdálkodási
Vállalat
• A Támogatási szerződés 2009. október 31-én
aláírásra került.
• Támogatási összeg: KDV-KÖVIZIG 263 118 €,
Szlovákia 161 532 €
• A projekt kivitelezése:
2010. július 15.- 2010. október 31.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 12
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 13
Elvégzett feladatok
• A szlovák vízgazdálkodási szervezet légifelvételezést készített az
Ipoly árterületéről, a Szob-Ipolytarnóc közötti közel 150 km hosszú
szakaszon, melynek alapján digitális terepmodell készül.
• Ez az Ipoly megkezdett árvízvédelmi
koncepciótervébe illeszkedik, meghatározásra kerül az
elöntési vonal, az új mértékadó árvízszint.
• - A magyar vízügyi szervezet elvégezte az Ipoly közép - és
nagyvízi medrének felmérését a Szob-Ipolytarnóc közötti
szakaszon, 100-500 méterenkénti keresztszelvény felvételekkel mintegy 750 keresztszelvény készül.
• - A fenti munkák felhasználásával magyar környezetvédelmi és
vízgazdálkodási szervezet, a szlovák vízgazdálkodási szervezettel
közösen elkészíti az Ipoly folyó térképét.
• Ez, a meder felmérésén túl, a folyó melletti területek
természeti értékekeit, a meglévő és távlati
vízbázisokat, a potenciális szennyezőforrásokat
/hulladéklerakók, tisztított-és tisztítatlan
szennyvízbevezetések, stb./ is tartalmazza
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 14
Slide 15
A Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója
•
A szivattyútelep 1962-1967. évben épült.
•
Üzembe helyezése óta 9000 órát üzemelt és 1000 millió m3 vizet emelt át.
•
Az 1999-2000. évi belvízi időszak tapasztalatai, illetve a 2002. évben végzett részletes állapotfelvétel
alapján megállapították, hogy a műtárgy-együttes komplex felújítása szükséges.
•
A Szúnyogi szivattyútelep Apaj község területén az I. Árapasztó 11+123 szelvényében létesült
belvízátemelő szivattyútelep.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 16
A projekt adatai
•
A projekt az Észak-Duna-völgyi
belvízrendszer legjelentősebb belvízi
műtárgy-együttesének - a Szúnyogi
szivattyútelepnek és zsilipnek - a komplex
felújítását irányozza elő.
•
A támogatási szerződés 2008. augusztus
14-én lépett hatályba.
•
Támogatási összeg: 310 374 874 Ft
•
85 %-os Európai Uniós és 15 % Magyar
állam támogatásával valósul meg
•
Kivitelezés ideje: 2010. február 25. – 2011.
május 31
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 17
Szükséges
beavatkozások
Szükséges
beavatkozások
•
A szivattyútelep gépészeti és elektromos
berendezéseinek –szivattyúk, zsiliprendszer,
emelő berendezés – felújítása.
•
A megkerülő csatorna és zsilipjének
korszerűsítése.
•
Az uszadék kiszedés biztosítása érdekében alvízi
oldali mozgógereb, felvízi oldali uszadékfogó
telepítése.
•
Az átemelt belvíz, illetve a bevezetett öntözővíz
mennyiségének nyomon követésére kétirányú
vízforgalmat regisztráló ultrahangos
vízhozammérő berendezés telepítése.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 18
Slide 19
Slide 20
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 21
Várható eredmények
•
A szivattyútelep üzemképessége biztosítja a belvízi
igényeknek megfelelő működtetést.
•
Megteremti a biztonságos, környezetbarát üzemelés
feltételeit.
•
Növeli az üzemelés költséghatékonyságát.
•
Növeli a térség belvízi biztonságát;
•
Javítja a gazdálkodási feltételeket és környezeti
állapotokat;
•
Javítja a területen élő emberek életkörülményeit.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 22
A Benta- patak meder- rehabilitációja
• A Benta- patak az állam kizárólagos
tulajdona, a KDV- KÖVIZIG
vagyonkezelésében van.
• A KDV- KÖVIZIG által kezelt szakasz
az 1+987 - 20+192 km szelvények
közé esik.
• A torkolati 1+987 km szakasza a
Dunamenti Erőmű meleg víz
csatornájával közös.
• A Benta-patak a Duna jobb partján
torkollik be a folyóba.
• Hossza a Biai halastavaktól a dunai
torkolatig 20,2 km.
• Vízgyűjtőjének területe 410 km2,
melynek nagy része Pest megyében,
kisebb része pedig Fejér megyében
terül el.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 23
A projekt adatai
•
A támogatási szerződés aláírására 2008.
augusztus 14- én.
•
Támogatás összege: 738 829 000 Ft
•
85 %-os Európai Uniós és 15 % Magyar
állam támogatásával valósul meg
•
Kivitelezés ideje: 2009. július 3 – 2011.
május 31
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 24
Elvégzett munkálatok
•
a patak több szakaszán sor kerül a meder kotrására
(33 705 m3),
•
bozót és cserjeirtás (43 300 m2)
•
rézsű igazításra (80 000 m2),
•
egyes mederszakaszokon a part élek megemelése
szükséges, a meglévők magasítása (28 000 m3),
•
a mederben három rövid szakaszon egyedi
kőprizmás (150 m3), illetve tüzihorganyzott
acélhálós kőmatrac és kas kombinációs meder és
rézsű biztosítás (270 m3) kerül megépítésre,
•
a depóniák mögötti területek víztelenítésére 14 db
TOG 60/200 szerkezetű áteresz.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 25
A beavatkozás eredményei
•
A csapadékvíz biztonságosan elvezetése.
•
A Benta-patak medrének vízszállítását
alkalmassá kell tenni a számított (NQ2%NQ10%) vízhozam levezetésére.
•
A többlet vízhozam befogadása.
•
A patak vízszállító képességének növelése, a
helyi vízkárok veszélyének csökkentése.
•
További fejlesztésekből származó vízhozamok
biztonságos befogadása.
•
Az egészséges és biztonságos környezet
megteremtése, ami alapvető feltétele a
megfelelő életminőség biztosításának.
•
Az épített és természeti környezet állapotának
megőrzése és javítása.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 26
Slide 27
Slide 28
A Gyáli-patak rekonstrukciója
•
a Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei- (Soroksári-) Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás;
•
teljes vízgyűjtő területe 450 km2;
•
Budapest belterületén húzódó szakaszát a Fővárosi Önkormányzat kezeli;
•
a felső 24,7 km hosszú szakasz kizárólagos állami tulajdon, melynek kezelője és üzemeltetője
a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 29
Szükséges beavatkozások
• KDV-KÖVIZIG kezelésében lévő 24,7 km-es patakszakasz teljes körű felújítása;
•
alsó szakaszon: mederbővítés, mélyítés;
•
felső szakaszon: a víz visszatartását biztosító bukók
beépítése;
•
mederkotrás (47.320 m3);
•
meglévő depónia rendezése (76.179 m2);
•
a rézsű és part rendezése, biológiai védelme (füvesítés,
burkolatok felújítása);
•
17 db műtárgy – áteresz, híd, bukó, mederátjáró és
vízhozammérő – építése és korszerűsítése.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 30
Miért van szükség a rekonstrukcióra?
•
a patak alsó szakasza csapadékos, belvizes
időszakban csak korlátozottan tudja a vízelvezést
biztosítani;
•
a felső szakaszon csapadékmentes időszakban a
meder kiszárad, illetve csak tisztított szennyvizet
szállít;
•
a vízgyűjtő területhasználata jelentősen megváltozott
(a beépített terület nőtt, ezáltal a szennyvízterhelés
jelentősen növekedett);
•
a társadalmi elvárások és a jó ökológiai környezet
iránti igény növekedése.
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 31
Projekt adatai
A támogatási szerződés 2009. szeptember 25én lépett hatályba.
A beruházás várható befejezése:
tavasz
2012.
A projekt összköltsége: 1 241 028 749 Ft
15%-os központi költségvetési
85%-os Európai Uniós forrásból
Közép-Duna-völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Slide 32
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!