Transcript Az árvízi védekezés folyamata, a dinamikus árvízi

Az árvízvédekezés folyamata,
a dinamikus árvíz védekezés
feladatai
PV kirendeltség-vezetők szakmai találkozója
2011. március 17.
Szentiványi Árpád
Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság
Az árvízi helyzet meghatározó
körülményei
Heves vízjárású rendszerek:
28-36 órával a nagy csapadék
után 8-10 m vízszint
emelkedés a határon
Árvíz tartósság:
5-20 nap
25-100 nap
Alvízi országként felszíni vízkészleteink 96 %-a és az árvizek is az
országhatáron kívül keletkeznek
Magyarország nagyobb folyói
Valamennyi szomszédunkkal kétoldalú határvízi
egyezmény, Helsinki és Szófiai Konvenció
Magyarország árterei és védvonalai
Magyarország árterei és védvonalai
Elsőrendű védvonalak hossza 4200 km, mentesített ártér 21200 km2,
az ország területének 23%-a, Európában szinte egyedülálló
Az árvízi szükségtározók
Teljes kapacitás: 580 Mm3
Vízkárok gyakorisága
Magyarországon
Árvizek: kisebbek átl. 2-3 évente
jelentősebbek átl. 5-6 évente
rendkívüliek átl. 10-12 évente
Belvizek
átl. 2-3 évente
Aszály
átl. 3-5 évente
Árvízvédekezés fejlődése
1. Időszak
A középkor előtti időszakban az árvizek nem
jelentettek általános érvényű természeti katasztrófát.
Ártéri gazdálkodás, hadászati, védelmi feladatok
2. Időszak
1846-ig 800km gát épült
3. Időszak
1876-ig Tisza-völgyi árvizek szabályozása
4. Időszak
1945-ig katasztrofális árvizek (1879 Szeged )
gát méretek egységes meghatározása
5. Időszak
1945 után az árvizek magasság és tartósság
tekintetében túlhaladták az eddigi észlelt értékeket.
Összetett teljes körű árvízvédekezés megszervezése
(hidrológiai előrejelzés, talajmechanikai vizsgálatok,
kockázatelemzés, közgazdasági szemlélet).

1954-ben négy esetben, 1956-ban 52 esetben, 1992-ben egy
esetben okozott gátszakadást a dunai árvíz.

1970-ben három esetben okozott gátszakadást a szamosi árvíz

1980-ban egy esetben okozott gátszakadást a Körösök árvize

2001-ben két esetben okozott gátszakadást a tiszai árvíz
Magyarország árvízi veszélyeztetettsége
Vízfolyás
Duna
Állomás
LKV
LNV
Vízjáték
LKQ
LNQ
LNQ/LKQ
[m3/s]
[cm]
Komárom
-4
801
805
785
9040
12
Budapest
51
860
809
615
8780
14
Mohács
62
984
922
600
8240
14
Rába
Sárvár
-161
490
651
2,22
979
441
Ipoly
Balassagyarmat
-126
446
572
0,587
295
503
Dráva
Barcs
-163
618
781
114
3190
28
Tisza
Záhony
-353
758
1111
44
3820
87
Szolnok
-279
1041
1320
46,9
2600
55
Szeged
-250
1009
1259
95
4260
45
Szamos
Csenger
-116
902
1018
10,5
3360
320
Bodrog
Sárospatak
14
795
781
7,55
1210
160
Sajó
Felsőzsolca
-13
512
525
1,59
750
472
Fehér-Körös
Gyula
-210
786
996
0
620
∞
Fekete-Körös
Sarkad
-99
952
1051
0
810
∞
Kettős-Körös
Békés
-140
972
1112
0
842
∞
Hármas-Körös
Gyoma
-116
918
1034
7,06
1684
239
Maros
Makó
-107
625
732
21,2
2440
115
Az árvízvédekezés
jogszabályi háttere
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
törvény (a továbbiakban Vgtv.) 16. §-a
szabályozza a vizek kártételei elleni védelem
és védekezés feladatait, megelőzésben,
elhárításában érdekeltek körét és azok
kötelezettségeit.
A Vgtv. 16.§ (2) és (4) bekezdése szerint:
a vízügyi igazgatási szervezet feladata a kettőnél
több települést védő vízkárelhárítási létesítmények
(árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú
tározók stb.) építése, valamint az állami
tulajdonban levő védőművek fenntartása és
fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása,
a helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két
település érdekében álló védőművek létesítése,
fenntartása és azokon a védekezés ellátása.
Árvízvédekezési feladatok megosztása
Az árvizek elleni védelem
az állam
a helyi önkormányzatok és
az érdekeltek feladata
Az árvízvédekezés két jellemző tevékenység csoportja:
A védekezés vízügyi-műszaki feladatainak
szervezése, irányítása és végrehajtása beleértve
•a hidrometeorológiai észleléseket, megfigyeléseket,
előrejelzést, riasztást
•a védművek ellenőrzését, megfigyelését,
•a védművek védőképességének megőrzését,
fokozását (magassági és védőképességi hiányok
ideiglenes pótlása nyúlgátalással, megtámasztással,
buzgárok elleni védekezés, stb.)
Árvízvédekezési feladatok megosztása

a védekezés államigazgatási tevékenységeinek
szervezése, irányítása és végrehajtása
• a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében
szükséges, az ezen feladatok ellátására létrehozott
szervezetek
személyi
és
anyagi-technikai
felszereltségét meghaladó munkaerő, anyag, eszköz,
gép és szállítóeszköz igényfolyamatos kielégítése,
• Veszélyhelyzet kezelés
o
o
o
o
o
a veszélyeztetett lakosság és javak szükség esetén történő
biztonságba helyezése, mentés, kimenekítés, befogadás
a lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátása,
járványok megelőzése és elhárítása
rendfenntartás
keletkezett károk felmérése, helyreállítása
Árvízvédelemmel kapcsolatos közfeladatok
telepítése
Árvíz megelőzés és védelem
Árvízvédekezés
regionális érdekű
lokális érdekű
VM
Helyi önkormányzat
és érdekeltek
feladat- és hatásköre
és vízügyi szolgálat
(VKKI, KÖVIZIG-ek)
feladat- és hatásköre
lokális
regionális
Műszaki feladatok
és intézkedések
VM
és vízügyi szolgálat
(VKKI, KÖVIZIG-ek)
feladat- és hatásköre
Államigazgatási
feladatok és intézkedések
Helyi önkormányzat
és érdekeltek
feladat- és hatásköre
Szállítási feladatok:
Távközlési feladatok:
Műszaki és államigazgatási
feladatok összehangolása
Katasztrófavédelem:
Országos irányítás:
Különleges feladatok:
III. fokig:
OKF
HM - MH
VM miniszter
Minősített helyzetben:
illetékes elnökhelyettes:
KKB.
Rendfenntartás:
ORFK
VM min.
Regionális irányítás:
Megyei Védelmi Bizottság
Közegészségügyi feladatok:
Helyi irányítás
Helyi Védelmi Bizottság
Szoc. ellátási feladatok:
A vízügy szervezete
Vidékfejlesztési
Minisztérium (VM)
Vízügyi és Környezetvédelmi
Központi Igazgatóság (VKKI)
Környezetvédelmi és Vízügyi
Igazgatóságok (12)
Műszaki tevékenység
Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi
Főfelügyelőség
VITUKI Vízrajzi Szolgálat
Környezetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőségek (10)
Hatósági tevékenység
Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása (OMIT)
VM miniszter
(KKB elnökh.)
Országos Műszaki Irányító Törzs
vezetője: VM Vízkárelhárítási
VM Védekezési
Munkabizottság
főosztályvezető
OMIT vezető-helyettesek
OMIT
VKK vízügyi igazgató, KvVM Vízkárelhárítási
főosztályvezető-helyettesek
Műszaki szakcsoportok
Műszaki ügyelet
PR és sajtó
szolgálat
Ellátó szakcsoportok
árvízvédekezés
hidrometeorológiai
belvízvédekezés
nemzetközi együttm
informatikai
anyag- és gépellátási
munkaerő ellátási
pénzügyi
lokalizációs
technikai szolgálat
töltésfeltáró
távérzékelési
vízellátási
vízminőségi
jégvédekezés
vízminőségi kárelhárítás
Területi irányítás és végrehajtás
12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Igazgatók - védelemvezetők
Szakasz-védelemvezetők
A vízgazdálkodás területi szervezete
Vízgyűjtő gazdálkodás
, 12 KÖVIZIG
Vízgyűjtő gazdálkodás (1 KÖVIZIG)
Szakaszmérnökség (részvízgyűjtő)
Felügyelő (több őrjárásra kiterjedő)
Őr (egy ember által felügyelhető alapegység)
Az igazgatás legfontosabb eleme a
vízügyi őr
Bejárja a területet
(felügyelet, folyamatos jelenlét)
Ellenőrzi az áteresz építését
(felügyeleti tevékenység)
Műszaki ellenőrzés a
töltés karbantartás
(kezelési funkció)
Zsilipet kezel
(víztartóba történő
beavatkozás)
Kapcsolatban van a lakossággal,
önkormányzattal
Olajfoltot észlel
(vízminőségi kárelhárítás)
Védekezési munkát irányít
(ár, bel és helyi
vízkárelhárítás)
Vízmércét olvas
(vízrajz, monitoring)
Jelentést tesz a területi
körülményekről
(szakigazgatás előkészítés)
Őrzi az állami
vagyont
Árvíz megelőzés –módszerek, célok
Az árvíz levezetési feltételek javítása
Tisza rövidülése a szabályozás
következtében
Példák az átvágásokra
Töltések előírás szerinti
méretei
MÁSZ
1,0 m
III. fok
II. fok
I. fok
I. fokú árvízvédelmi készültség:
nappali figyelő szolgálat, kétszeri
vízmérce leolvasás
II. fokú árvízvédelmi készültség:
éjjel-nappali figyelő szolgálat, négyszeri
vízmérce leolvasás
III. fokú árvízvédelmi készültség:
vészőrök és éjjel-nappali figyelő
szolgálat, kétóránkénti vízmérce
leolvasás
Az EU Árvizi Irányelve és annak
végrehajtása


az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK
sz.”Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és
kezeléséről”-ben foglaltak teljesítése.
Magyarország vízkár-elhárítási stratégiájának a
megváltozott társadalmi-gazdasági elvárásoknak
megfelelő átdolgozása.
Fő „termékek” (EU elvárások)



Veszélytérképek
Kockázati térképek
Általános kockázatkezelési tervek
Mellék „termékek”




Nagyvízi mederkezelési tervek
Védekezési tervek korszerűsítésének megkezdése
A Vízügyi Adattár vízkár-elhárítási adatainak
feltöltése
Az ÁKIR kifejlesztése
A MEGVALÓSÍTÁS LÉPÉSEI









Metodikai elemek kidolgozása
Informatikai infrastruktúra kialakítása
Előzetes földrajzi lehatárolás
Adat előállítás
Elöntési veszélytérképek előállítása
Elöntési kockázati térképek előállítása
Nagyvízi meder kezelési tervek előállítása
Egyéb speciális veszély- és kockázatkezelési tervek
korszerűsítése
Általános kockázatkezelési tervek előállítása
Jelenleg a metodika kidolgozása
történt meg.
Köszönöm figyelmüket!