Transcript 3. Bak Sándor: Az ár- és belvizek elleni védekezés helyi feladatai

Az ár- és belvizek elleni
védekezés helyi feladatai
Bak Sándor
igazgató
Polgármesterek felkészítő értekezlete, Békéscsaba 2011. január 26.
Néhány alapfogalom
Árvíz (nagyvíz): A folyó, vízfolyás meghatározott állapota, vízjárási
helyzete, amelynél a vízhozam és vízállás jelentékenyen
megnövekszik. A gyakorlat a középvízi meder partélét meghaladó,
az abból kilépő vizeket nevezi árvíznek.
Árvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a
folyókból vagy kis vízfolyásokból származó ideiglenes víz alá
kerülése (elöntése).
Árvízvédekezés: Az árvíz idején szükséges intézkedések összessége.
Ide tartoznak elsősorban a védvonalak védőképességének
fenntartására, vagy fokozására teendő műszaki beavatkozások, ill. a
védvonal tönkremenetele esetén a mentesített ártérre betörő víz
szétterülésének megakadályozására, a kiterült víz lokalizálására
irányuló munkálatok, a veszélyeztetett lakosság biztonságba
helyezésére, emberek és anyagi javak mentésére tett intézkedések.
Néhány alapfogalom
Belvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a
talajvízből származó vagy a csapadékvízből összegyülekező víz alá
kerülése (elöntése)
Belvízvédekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében, a belvíz
kártételeinek megelőzését, elhárítását, illetőleg mérséklését szolgáló
műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása
Vízkárelhárítás: a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett
tevékenység
Magyarország árvízveszélyeztetettsége
Békés-megye árvízveszélyeztetettsége
Magyarország belvízveszélyeztetettsége
Békés-megye belvízveszélyeztetettsége
A vízkárelhárítás jogszabályi alapjai
• 1995.évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról és a végrehajtási
rendeletek:
– a 232/1996.(XII.26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés
szabályairól,
– a 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről,
• 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
• 1996. évi XXXVII. tv. polgári védelemről
• 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófák elleni védekezés
szabályairól és a végrehajtási rendelete:
– a 179/1999.(XII.10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés
szabályainak végrehajtásáról
• 2004. évi CV. tv. a honvédelemről
A vízkárelhárítási feladatok jellege
Az élet- és vagyonbiztonság érdekében az ár- és belvizek
kártételeinek megelőzését, elhárítását, mérséklését szolgáló
műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása.
Műszaki feladatok:
• A védekezés időszakában a
védműveken, azok mentén a
védművek védő illetve
működőképességének
megőrzése. (Védekezés előtti,
alatti, utáni feladatok)
Államigazgatási feladatok:
• A védekezéssel összefüggően a
rendvédelmi, szociális, egészségügyi
tevékenységgel összefüggő hatósági
feladatok, valamint a műszaki
feladatok ellátásához szükséges
munkaerő, eszköz, anyag biztosítása,
illetve a veszélyeztetett területen az
élet- és vagyonbiztonság érdekében
megteendő megelőző és operatív
feladatok.
A védekezésre kötelezettek
Vízgazdálkodási törvény 2. § (1) Az állami feladatok:
k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkárelhárítási tevékenység
szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó
védekezés;
A védekezésre kötelezettek
Vízgazdálkodási törvény 4. § (1) A települési önkormányzat feladata:
f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.
16. § (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a
védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése,
valamint a védekezés
- az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk
megelőzésében vagy
elhárításában érdekeltek kötelezettsége.
(5) A helyi önkormányzatok feladata:
a) a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a
helyi
önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása,
fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a
csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és
belterületi védőművek építésével - a védőművek fenntartása, fejlesztése és
azokon a védekezés ellátása;
c) a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban
meghatározott - feladatok ellátása.
A Védekezésre kötelezettek
Vízgazdálkodási törvény 16. § (6)
A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges
állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem
tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok,
illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.
A vízkárelhárítás kormányzati irányításának
szervezeti felépítése
A vízkárelhárítás műszaki irányításának
szervezeti felépítése
Kormánybizottság
Kormánybiztos
Vidékfejlesztési Miniszter
Országos Műszaki
Irányító Törzs
Védelemvezető
(Vízügyi Igazgató)
Szakaszvédelem
vezető
A KÖVÍZIG-ek
vízkárelhárítással összefüggő
műszaki és igazgatási feladatai
•
•
•
•
•
•
•
a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, ellátása
a védművek építése, fejlesztése, az építés és fejlesztés összehangolása
a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása, területi
koordináció
a helyi önkormányzatok vízkárelhárítási tevékenységének szakmai segítése igény esetén
a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel
összefüggően a - közigazgatási feladatok ellátáshoz - szükséges tervek
készítéséhez adatok szolgáltatása
a vízgazdálkodási társulatok vízkárelhárítási tevékenységének szakmai
irányítása
a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás
A KÖVÍZIG-ek
vízkárelhárítással összefüggő
műszaki és igazgatási feladatai
•
•
•
•
•
az országos vízrajzi törzshálózatba illeszkedő észlelő és figyelő hálózat
kialakítása és működtetése
a védekezési tevékenységgel összefüggő műszaki és szervezési
egyeztetések biztosítása a védekezésre kötelezettek számára
együttműködés a szomszédos államok illetékes szerveivel a közös
védekezési szabályzatok szerint
információs rendszer kialakítása és működtetése
külön célú védekezési távközlő hálózatok kialakítása és működtetése
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A polgármester államigazgatási feladat- és hatásköre
•
•
•
közreműködik az ár- és belvízvédekezési területi bizottság jogszabályban
meghatározott feladatainak ellátásában
gondoskodik a közerők, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok,
eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti
mozgósításáról, továbbá a közerők általános ellátásról
• melyhez a KÖVÍZIG a létszám és technikai eszköz igényében
(erőforrás igény) bekövetkezett változásokat a védelmi bizottság
elnöke útján (232/1996 (XII.26.) Korm. rendelet 9.§ alapján) minden
év augusztus 31.-ig megküldi az érintett önkormányzatoknak
megtervezi a kiürítést, a mentést és a visszatelepítést, illetőleg ezek
elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A polgármester államigazgatási feladat- és hatásköre
•
•
•
gondoskodik az élet,- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében
a szükséges egyéb intézkedések megtételéről
gondoskodik a védekezésben résztvevők egészségügyi ellátásáról,
továbbá a kiürítés, a mentés és a visszatelepítés során a járványok
megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről - a
területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat
közreműködésével megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel
kapcsolatban illetve a károkkal összefüggésben keletkezett
helyreállításhoz szükséges intézkedéseket
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A polgármester államigazgatási feladat- és hatásköre
Helyi Építési Szabályzat: építési korlátozások szükségesek
-a parti sávban
a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a
partvonaltól számított 10 méterig,
b) az a) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú
vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak
mentén a partvonaltól számított 6 méterig,
c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények
(tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig
-az árvízvédelmi töltések 10 m-es védősávjainak területén;
-a nagyvízi meder területén;
-a fakadó- és szivárgóvizek által veszélyeztetett és vízjárta területeken.
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
232/1996. Kormányrendelet
8. § (1) A védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek
feladatai:
a) a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési
berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartása;
b) a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése;
c) a saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése,
d) az a)-b)-c) pont alatt felsoroltak rendszeres, évenkénti felülvizsgálata;
e) védekezési gyakorlatok tartása.
e) különcélú védekezési távközlő hálózatok kialakítása és működtetése.
(3)
A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig
felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie.
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
10/1997. KHVM rendelet
A védekezési tervek
3. § (1) A védekezésre kötelezetteknek az R. 8. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti felkészülés keretében
a) árvízvédekezési,
b) jeges árvíz elleni védekezési,
c) lokalizációs,
d) belvízvédekezési,
e) szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési,
együttműködési szabályzatot és
tervet kell készíteni.
(2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat,
adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes
védekezéshez szükségesek.
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
3.§ (3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni.
A terv tartalma:
a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó
ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával;
b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési
és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs
vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok
feltüntetésével;
c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében
lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények,
továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek
feltüntetésével;
d) hossz-szelvény, a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali
terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt
(mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező
létesítményeknek, továbbá a vízmércé0knek az ábrázolásával;
e) jellemző töltés-keresztszelvények torzítatlan méretarányban, megadva,
hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek;
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
(f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság
számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal
keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek
az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával;
g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről;
h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az
üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel;
i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése;
j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi
védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék);
k) a szakasz védekezési naplója.
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
10/1996. KHVM rendelet
3.§ (6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok és
önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokhoz kapcsolódóan kell
készíteni. A terv tartalma:
a) műszaki leírás a védelmi szakasz területének, belvízrendszereinek, - ha a
szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, - akkor a belvízrendszer főbb
jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása, így különösen:
1.
a főcsatornákba torkolló csatornákat a tulajdonosok, illetőleg egyéb
jogcímen használók megnevezésével,
2.
a szakasz területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint
észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az
információs hálózatoknak az ismertetésével,
3.
a főcsatornák, szivattyútelepek jellemző adataik feltüntetésével,
4.
a belvíz tározására igénybe vehető területek, a művelési ágak
feltüntetésével, a tározók, halastavak, a vízkormányzó műtárgyak, a
szivattyútelepek, a szivattyú állások üzemelési rendjének, a szállítható
szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk
típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az
üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
b) áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület határát, a
településeket és azok közigazgatási határát, a vízitársulatok határát, a
szakasz főcsatornáit, a torkolati szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat,
a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat;
c) részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti
a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, a szivattyúállásokat, a meliorált
területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket;
d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és
jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel,
üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a
legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével;
e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai);
f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati
jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék);
g) a szakasz védekezési naplója.
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
Önkormányzati ár- és belvízvédekezési tervek állapot kimutatása
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
Békés
Békéscsaba
Békésszentandrás
Bélmegyer
Biharugra
Csabacsüd
Csabaszabadi
Csárdaszállás
Csorvás
Dévaványa
Doboz
Ecsegfalva
Elek
Füzesgyarmat
Gerendás
Geszt
Gyomaendrőd
1
1
Nem küldött
Készítés alatt
Véleményezése
folyamatban van
Átdolgozásra
visszaküldve
Jóváhagyásra
javasolt
Belvízvédelkezési terv
Nem küldött
Készítés alatt
Véleményezése
folyamatban van
Település:
Átdolgozásra
visszaküldve
Sorsz.:
Jóváhagyásra
javasolt
Árvízvédelkezési terv
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32.
33.
34.
Gyula
Hunya
Kamut
Kardos
Kertészsziget
Kétegyháza
Kétsoprony
Kondoros
Körösladány
Körösnagyharsány
Köröstarcsa
Körösújfalu
Kötegyán
Lőkösháza
Méhkerék
Mezőberény
Mezőgyán
1
Nem küldött
Készítés alatt
Véleményezése
folyamatban van
Átdolgozásra
visszaküldve
Jóváhagyásra
javasolt
Belvízvédelkezési terv
Nem küldött
Készítés alatt
Véleményezése
folyamatban van
Település:
Átdolgozásra
visszaküldve
Sorsz.:
Jóváhagyásra
javasolt
Árvízvédelkezési terv
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
35.
36.
37.
38.
39.
40.
41.
42.
43.
44.
45.
46.
47.
48.
49.
Mindösszesen:
Nem küldött
Készítés alatt
Véleményezése
folyamatban van
Átdolgozásra
visszaküldve
Jóváhagyásra
javasolt
Nem küldött
Készítés alatt
Belvízvédelkezési terv
1
1
Murony
Nagykamarás
Okány
Örménykút
Sarkad
Sarkadkeresztúr
Szabadkígyós
Szarvas
Szeghalom
Tarhos
Telekgerendás
Újkígyós
Újszalonta
Vésztő
Zsadány
Összesen:
Véleményezése
folyamatban van
Település:
Átdolgozásra
visszaküldve
Sorsz.:
Jóváhagyásra
javasolt
Árvízvédelkezési terv
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
4
7
0
12
1
0
7
32
3
49
0
7
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
A 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 9.§ (3) a) rendelkezik arról,
hogy a terveket a KÖVÍZIG részére meg kell küldeni
véleményezésre
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
A védelmi tervek elhelyezése
• helyi önkormányzatok esetében:
 polgármesteri hivatalban
 az illetékes KÖVÍZIG szakaszvédelmi központban
• vízgazdálkodási társulatok esetében:
 székhelyükön
 az illetékes KÖVÍZIG szakaszvédelmi központban
• KÖVÍZIG esetében:
 KÖVÍZIG központi ügyeletén
 az illetékes KÖVÍZIG szakaszvédelmi központban
 VKKI ügyeletén
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
A megelőzés és felkészülés időszaka
• vízkárelhárítási létesítmények (védművek, azok műtárgyai, tartozékai, védelmi
berendezések, gépek, eszközök felszerelések) fejlesztése, fenntartása
• szervezeti beosztás évenkénti aktualizálása
• védekezési gyakorlat tartása
• vízkárelhárítási létesítmények rendszeres, évenkénti felülvizsgálata (232/1996.
Korm. rendelet 8.§ d.)
• A jegyzőkönyvet az értékelő jelentést és az intézkedési tervet meg kell
küldeni
 a polgármesternek a KÖVÍZIG részére december 10.-ig
 a Vízgazdálkodási Társulatnak a KÖVÍZIG részére december 10.-ig
 a KÖVÍZIG-nek a VKKI részére december 10.-ig (10/1997. KHVM
rendelet 6.§.)
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
Védekezés alatti feladatok
Vízügyi területi koordináció melletti ár- és
belvízvédekezés ellátása
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
Védekezés alatti feladatok
• készültség elrendeléséről értesítés:
• Polgármester
– a KÖVÍZIG ügyeletére
– Védelmi bizottság titkárának
– Lakosság felé
• Vízgazdálkodási Társulatok
– a KÖVÍZIG ügyeletére
– Érintett települések polgármesterének
• KÖVÍZIG
– a VKKI ügyeletére
– Védelmi bizottság elnökének
– Ügyelettel rendelkező egyéb szerveknek
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
Védekezés alatti feladatok
• védekezés ideje alatt napi jelentés megküldése:
• Polgármesterek
– KÖVÍZIG műszaki ügyeletére
• Vízgazdálkodási Társulatok
– KÖVÍZIG műszaki ügyeletére
– (ezek a napi jelentések képezik a vízügyi igazgatóság területi
koordinációs tevékenységének információs alapját)
• KÖVÍZIG minden nap 900 óráig – a saját, illetve a
polgármesterek és vízgazdálkodási társulatok tevékenységéről
egyaránt
– VKKI műszaki ügyeletére (232/1996. Korm. rendelet 18.§ (1) a.)
– II. fokú, vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes
védelmi bizottság elnökének (10/1997. KHVM rendelet 11.§ (2))
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
Védekezés alatti feladatok
Kommunikáció
Az Önkormányzati jelentések tartalma
Készültségi jelentés:
a belvízvédelmi készültség változásáról, a változást követően haladéktalanul
megküldésre kerülő dokumentum
Napi jelentés:
az előző 24 óra önkormányzati védekezésének eseményeit, igénybe vett,
illetve felhasznált erőforrásit (foglalkoztatott létszám, gépek, anyagok)
ismertető dokumentum
A résztvevő szervezetek közötti hivatalos kommunikáció formája a Távmondat.
Távmondat: sorszámozott, adminisztrált küldő-, fogadó személlyel azonosított,
adminisztrált küldési, fogadási időponttal ellátott, nem selejtezhető,
dokumentum
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
Védekezés alatti feladatok
Kommunikáció
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
Védekezés utáni feladatok
• a védekezés során keletkezett rongálódások számbavétele,
helyreállítása
• a védekezés tapasztalatainak összegzése
• Jelentés készítése:
• a 232/1996.(XII.26.) Korm. rendelet 20.§ (2) bek. alapján a készültség
megszüntetését követő 30 napon belül a védelemvezető a
felülvizsgálatra jogosult szerv részére a védekezésről összefoglaló
jelentést köteles készíteni és azt jóváhagyásra felterjeszteni
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
Védekezés utáni feladatok
Összefoglaló jelentés előterjesztése (232/1996. Korm. rendelet 16.§ )
• önkormányzati védekezés esetében:
– a készültség megszüntetését követő 30 napon belül a helyi önkormányzat
szakaszvédelem vezetője a polgármesternek
•
vízgazdálkodási társulati védekezés esetében:
– a készültség megszüntetését követő 30 napon belül társulat védelemvezetője
a KÖVÍZIG szakaszvédelem vezetőjének
Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai
Védekezés utáni feladatok
Állami védekezés esetében (10/1997. KHVM rendelet 24.§ (1). bek.)
•
•
•
I-III. fok és rendkívüli készültség után a KÖVÍZIG 30 napon belül
összefoglaló jelentést készít, melyet az VKKI-hoz felterjeszt elfogadásra
III. fokú készültség után az összefoglaló jelentést a VKKI-hoz való
felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének be kell mutatni
tájékoztatásul
rendkívüli készültség után az összefoglaló jelentést a VKKI-hoz való
felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnöke felé is fel kell
terjeszteni elfogadásra
Területi koordináció
• Műszaki tevékenység esetében:
A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hangolja össze a
védekezésre kötelezettek műszaki feladatait
Területi koordináció
• Államigazgatási tevékenység esetében:
– A védelmi bizottság irányítja és összehangolja a helyi védelmi igazgatási
szervek védekezéssel kapcsolatos polgári védelmi és más védekezési
feladatainak ellátását és az arra való felkészülést
– A védelmi bizottság árvíz és belvízvédekezéssel kapcsolatos operatív
működését a KÖVÍZIG igazgató javaslatára a megyei közgyűlés elnöke rendeli
el
– A védelmi bizottság veszélyhelyzet, vagy szükségállapot esetén segíti a
megyei közgyűlés elnökét ill. a polgármestert a védekezés államigazgatási
feladatainak ellátásában és javaslattevő, döntéselőkészítő jogkörben
közreműködik a védekezés területi szintű összehangolásában.
Az állami vízkárelhárítási feladatokhoz történő
erőforrás biztosítás
Vízgazdálkodási törvény 17. §
(7) A polgármester (főpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel
kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében
• a) közreműködik az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság (védelmi
bizottság) jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásában;
• b) gondoskodik a közerők, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok,
eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség
szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők általános ellátásáról;
Az állami vízkárelhárítási feladatokhoz történő
erőforrás biztosítás
232/1996. Kormányrendelet
7. § (4) A védelmi bizottság az illetékes vízügyi államigazgatási szerv vezetőjének
javaslatára dönt az árvízvédelem céljait szolgáló gazdasági és anyagi
szolgáltatási kötelezettségek tervezéséről és igénybevételéről.
9. § (1) A KÖVIZIG szolgáltatja:
a) a védelmi bizottság elnöke útján
1. az erőforrás-igénybevételi tervek elkészítéséhez, védelmi szakaszok szerinti
bontásban a szükséges munkaerő, a szivattyú-gépkezelők létszámát, továbbá a
szállítóeszköz, földmunkagép szükséges mennyiségét;
(2) A KÖVIZIG az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt adatokban bekövetkezett
változásokat - a védelmi bizottság elnöke útján - minden év augusztus 31-ig
közölni köteles az érintett polgármesterekkel.
Köszönöm a figyelmet!