Transcript A magyar élelmiszerlánc- felügyelet központi szervei

A magyar élelmiszerlánc-felügyelet
központi szervei
Dr. Kardeván Endre
élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős
államtitkár
Budapest, 2012. október 8.
Élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság:
Egyetlen hatóság felelős az alábbi területek felügyeletéért:
•Talajvédelem
•Növényegészségügy és növényvédelem
•Állategészségügy és állatvédelem
•Élelmiszerhigiénia és - biztonság
•Takarmányhigiénia és - biztonság
2
Élelmiszerlánc-szemlélet
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény tartalmazza a
lánc-szemléletet.
Az élelmiszerbiztonság összetettségét legjobban a szakmailag elkülöníthető területek
egymástól elválaszthatatlan összekapcsolódásával jellemezhetjük, mintegy láncot
alkotva a takarmány termesztés, a növény-termesztés, az állattenyésztés, az élelmiszer
feldolgozás, az élelmiszer kereskedelem és a vendéglátás.
„Termőföldtől az asztalig!”
Növénytermesztés
Takarmányipar
Állattenyésztés
Élelmiszer-, és
vendéglátó-ipar
Élelmiszerkereskedelem
Hatósági felügyelet
3
Az egységes hatóság létrejötte:
• az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.
törvény megalkotásával,
• 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba,
• több törvényt helyezett hatályon kívül, megteremtve ezáltal az egységes
láncszemléletű megközelítést:
- az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvényt
- a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt
- a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról
szóló 2001. évi CXIX. törvényt
- az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvényt
- egyes élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló
2005. évi CLXI. törvényt
- az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények
módosításáról szóló 2007. évi CXV. törvényt
4
A törvény szerint élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat
látnak el:
• az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (vidékfejlesztési
miniszter),
• az országos főállatorvos,
• az
élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv
(NÉBIH,
megyei
kormányhivatalok),
• az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző állami
laboratóriumok,
• jogosult állatorvos – az egyes állami feladatok elvégzésére a hatóság által
feljogosított magánállatorvos,
• jegyző – pl. első fokú állatvédelmi hatóság, parlagfű elleni védekezés.
5
Az élelmiszerlánc-felügyeletért
felelős miniszter
6
Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető
államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet szerint:
A vidékfejlesztési miniszter a Kormány:
–
–
–
–
agrárpolitikáért,
agrár-vidékfejlesztésért,
élelmiszerlánc-felügyeletért,
élelmiszeriparért,
– erdőgazdálkodásért,
– ingatlan-nyilvántartásért,
–
–
–
–
–
–
–
térképészetért,
földügyért,
vadgazdálkodásért,
halgazdálkodásért
környezetvédelemért,
természetvédelemért és
vízgazdálkodásért
felelős tagja.
7
Miniszter feladatai
• önállóan gyakorolt feladatok:
- pl. jogalkotás: feladat- és hatáskörében miniszteri rendeletet alkot,
több mint 70 miniszteri rendelet került megalkotásra csupán
az élelmiszerlánc-felügyelet szabályozására,
• átruházott feladatok:
Vidékfejlesztési Minisztérium SzMSz-e alapján a miniszter egyes feladatait az
államtitkár (országos főállatorvos), illetve annak helyettese útján gyakorolja, pl:
- a rendkívüli élelmiszerlánc esemény elhárítása érdekében szükséges hatósági
intézkedéseket az országos főállatorvos útján rendeli el;
- a NÉBIH irányítását az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős
helyettes államtitkár útján látja el.
8
Miniszter feladatai
• jogalkotási, szabályozási feladatok:
- miniszteri rendeletet alkot törvényi felhatalmazás alapján,
- kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondoskodik a Magyar Élelmiszerkönyv
összeállításáról és közzétételéről;
- kiadja a takarmánykódex-irányelveket, és gondoskodik a Magyar Takarmánykódex
összeállításáról és közzétételéről;
• nemzetközi kapcsolattartás (FAO/WHO, OIE, WTO, Codex Alimentarius Bizottság)
• európai uniós tagságból eredő tagállami feladatok:
- részvétel a mezőgazdasági és halászati miniszterek tanácsában, a munkacsoportok,
bizottságok ülésein;
- az Európai Bizottságnál kezdeményezi az állat- és növény-egészségügyi határállomások
kijelölését;
• hatósági feladatok:
- rendkívüli élelmiszerlánc-események (pl. járványos állatbetegségek) esetén
intézkedéseket rendelhet el.
9
Miniszter feladatai
Nemzetközi szervezeti tagságból adódó feladatok:
-ENSZ szakosított szervezetei:
Világ-egészségügyi Szervezet (World Health Organization – WHO)
Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (Food and Agriculture Organization –FAO)
- Codex Alimentarius Bizottság: WHO és FAO által létrehozott testület arra a célra,
hogy irányítsák és segítsék az élelmiszerekre vonatkozó nemzetközi
követelmények kidolgozását, és hozzájáruljanak ezek harmonizálásához
- Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE, World Organisation for Animal Health)
- Világkereskedelmi Szervezet - Egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések
(WTO – SPS, (World Trade Organization - sanitary and phytosanitary measures)
10
Miniszter feladatai
Európai uniós tagságból eredő tagállami feladatok:
Részvétel az uniós szintű döntéshozatalban,
kapcsolattartás:
- Mezőgazdasági és Halászati Tanács
- Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa
- COREPER, Mezőgazdasági Különbizottság (SCA)
- tanácsi munkacsoportok, szakértői bizottságok
döntés-előkészítésben,
11
Miniszter feladatai
Hatósági - igazgatási feladatok:
•
•
•
•
•
kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-események esetén a térítés ellenében
történő közcélú munkavégzés, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más
eszközök, valamint anyagok igénybevételének, továbbá a rendvédelmi szervek,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve közreműködésének elrendelését;
nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyi szempontból veszélyes
állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott országos
programot, valamint a betegség előfordulásának felmérésére ellenőrző, illetve
monitoring-vizsgálati programot rendelhet el;
az Európai Bizottságnál kezdeményezi az állat- és növény-egészségügyi
határállomások kijelölését;
kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó országos főállatorvost és
annak helyettesét;
az országos főállatorvos útján ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai
irányítását.
12
Miniszter feladatai II.
• Irányítási, Felügyeleti, Ellenőrzési feladatok:
- A vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt áll:
•Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
(MgSzH jogutód intézménye)
- A vidékfejlesztési miniszter felügyeli:
•az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének Magyar Nemzeti
Bizottságát
- A vidékfejlesztési miniszter törvényességi ellenőrzése alatt áll:
•Magyar Állatorvosi Kamara,
•Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
13
Vidékfejlesztési
Minisztérium
Vidékfejlesztési Miniszter
Élelmiszerlánc-felügyeletért és
agrárigazgatásért felelős államtitkár
országos főállatorvos
Élelmiszerlánc-felügyeletért és
agrárigazgatásért felelős
helyettes államtitkár
Élelmiszerlánc-felügyeleti
Főosztály
Élelmiszer-feldolgozási
Főosztály
Erdészeti, Halászati és
Vadászati Főosztály
14
Az országos főállatorvos
15
Az országos főállatorvos feladatai
- előkészíti a nemzeti középtávú élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát (a
továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági stratégia);
- többéves nemzeti ellenőrzési tervet ad ki, irányítja annak végrehajtását, továbbá
ellátja annak vonatkozásában a koordinációs és kapcsolattartói feladatokat;
- ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv operatív irányítását;
- szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése
céljából;
- tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy
kiemelt jelentőségű ügyekről;
- kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat.
16
Rendkívüli élelmiszerlánc-esemény
Az országos főállatorvos rendkívüli élelmiszerlánc-eseményr esetében
elrendelhet
- Adatszolgáltatásra kötelezést (pl. személyes adatok)
- termék vagy termékcsoport felhasználásának, forgalmazásának
felfüggesztése, megtiltása
- állatjárványügyi intézkedést,
- növény-egészségügyi zárlati intézkedést
Az országos főállatorvos ilyen határozatát a minisztérium hivatalos
lapjában, honlapján, valamint a nemzeti hírügynökségen keresztül kell
közzétenni.
17
Jelentéstételi kötelezettség
Az országos főállatorvos évente beszámol az Országgyűlésnek
az élelmiszerlánc-biztonsági jelentés keretében
- az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia,
- a több éves terv és
- az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, valamint
- a felügyeleti díj felhasználásáról .
18
Élelmiszerlánc-felügyeleti
szervek
19
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felépítése
- Országos szinten: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
- Megyei szinten: Megyei Kormányhivatalok illetékes igazgatóságai:
- Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság
- Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
- 2011. január 1. előtt az MgSzH területi szervein belül
- 19 darab, Fővárosi Kormányhivatalban nincs
- Kerületi szinten – Kerületi Állategészségügyi –és Élelmiszer-ellenőrzési
Hivatalok (megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
igazgatóságainak szervezeti egységei)
2013-tól járási hivatalokba integrálódnak
20
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai
Hatósági igazgatási feladatok ellátása:
- engedélyezés,
- hatósági nyilvántartásba-vétel,
- hatósági ellenőrzéseket végez,
- szankcionál.
Engedélyezi (pl.):
- az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények (pl. állatkórház) működését;
- az állatgyógyászati készítmények előállítását, forgalomba hozatalát, országba történő
behozatalát;
Ellenőrzi (pl.) :
- az állatok tenyésztésének, szaporításának állat-egészségügyi körülményeit (takarmányt, a
legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt
gépet, berendezést, valamint alkalmazott technológiát);
- az emberi fogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat;
- az élelmiszer- és takarmány-vállalkozásoknál a járványügyi és higiéniai előírások
megtartását, az összetevők biztonságosságát, a jelölési előírások betartását;
21
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai II.
Tervezési feladatok (pl.):
- az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza a területi éves
ellenőrzési tervet, szervezi annak végrehajtását;
- készenléti tervet készít járványos állatbetegségek elleni védekezéshez.
Szervezési feladatok (pl.) :
- gondoskodik az élelmiszerlánc területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű
képzések és vizsgáztatás szervezéséről, végzéséről, szakmai továbbképzésekről, valamint a
hatósági szakemberek képzéséről,
- ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez.
Kapcsolattartás:
feladatai ellátása során kapcsolatot tart és együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a
társhatóságokkal (az egészségügyi államigazgatási szervvel (ÁNTSZ), fogyasztóvédelmi
hatóság, környezetvédelmi hatóság), civil szervezetekkel.
22
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai III.
Hatósági nyilvántartást vezet:
- az állatorvosokról;
- az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról;
- a nem állami laboratóriumokról;
- az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről;
- a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművekről, engedélyezett
gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról,
- az állatgyógyászati terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról;
- az engedélyezett állatgyógyászati termékekről,
- az egyedi azonosítású állatokról (ENAR);
- az ökológiai (bio) termelést tanúsító szervezetekről;
- a gomba-szakellenőrökről.
23
Élelmiszerlánc-felügyeleti
szervek II.
NÉBIH
24
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
- 2012.
március 1-jétől megalakul a NéBiH
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm.
Rendelet
- a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal
(MÉBIH) összeolvadásával jött létre
- a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal ezentúl a NÉBIH Élelmiszerbiztonsági
Kockázatértékelési Igazgatóságaként (ÉKI) működik tovább
http://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Élelmiszerlánc-biztonsági-Hivatal/263804273703897?ref=ts
25
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladatai
A NÉBIH-et a Kormány kijelöli:
• növénytermesztési hatóságként,
• talajvédelmi hatóságként,
• élelmiszerlánc-felügyeleti szervként,
• tenyésztési hatóságként,
• erdészeti hatóságként,
• vadászati hatóságként,
• halászati hatóságként,
• borászati hatóságként,
• mezőgazdasági igazgatási szervként,
• pálinkaellenőrző hatóságként
A NÉBIH a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei felett szakmai
irányító tevékenységet végez.
26
A NÉBIH létrejötte II.
A két hivatal egységesítésével szélesebb lett a tevékenységi kör, így egy hatékonyabb
szervezet jött létre, amely gyorsabb és pontosabb információáramlást, kommunikációt
eredményez, és növeli a „Termőföldtől az asztalig” kiterjedő ellenőrzések
eredményességet.
Az élelmiszerlánc felügyeletének alapjául szolgáló kockázatelemzési rendszert egy
szervezetbe tömörítették.
2012
2011
27
A NÉBIH létrejötte III.
A hivatal létrehozásából tehát az alábbi előnyök származnak:
 az élelmiszerlánc-felügyelet tervezésének tudományos alapú kockázatbecslési
elvekre helyezése
 egységes ellenőrzési rendszer az ország egész területén
 hatékony, gyors fellépés a jogszabálysértések elkövetőivel szemben
 szélesebb tevékenységi kör, különleges esetekben közvetlen eljárás lehetősége
vizsgálatok, ellenőrzések, mintavételek terén
 gyors, pontos információáramlás az élelmiszerlánc felügyeletét gyakorló hatóságok
között
 közvetlen kommunikáció a fogyasztók, a társadalmi szervezetek, az élelmiszervállalkozók és a társhatóságok felé.
28
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Elnök
Elnök
helyettes országos főállatorvos
Elnöki Titkárság
Rendszerszervezési és
Felügyeleti Igazgatóság
Élelmiszerbiztonsági
Kockázatértékelési
Igazgatóság
Élelmiszerlánc-felügyeleti és
Állategészségügyi Elnökhelyettes
Élelmiszer- és
Takarmánybiztonsági
Igazgatóság
Állategészségügyi és
Állatvédelmi
Igazgatóság
Állategészségügyi
Diagnosztikai
Igazgatóság
Állattenyésztési
Igazgatóság
Állatgyógyászati
Termékek Igazgatósága
Élelmiszerlánc-biztonsági és
Állategészségügyi Igazgatóság
Belső Ellenőrzési Önálló
Osztály
Gazdasági Elnökhelyettes
Növény-, Talaj- és Erdővédelmi
Elnökhelyettes
Földművelésügyi
Igazgatóság
Növénytermesztési és
Kertészeti Igazgatóság
Erdészeti Igazgatóság
Növény-, Talaj- és
Agrárkörnyezet-védelmi
Igazgatóság
Borászati Igazgatóság
Fővárosi és 19 Megyei
Kormányhivatal
Egyéb szervezeti
egységek
Növény- és Talajvédelmi
Igazgatóság
29
Élelmiszerlánc-felügyeleti
szervek III.
Megyei Kormányhivatalok
30
Megyei Kormányhivatalok
A 2011. január 1-től a területi államigazgatási szerveket Megyei
(Fővárosi) Kormányhivatalokba integrálták, amelyek fölötti
kormányzati felügyeletet a KIM látja el.
A Kormányhivatalon belül működő mezőgazdasági szakigazgatási
szervek fölötti szakmai felügyeletet a VM látja el:
•
•
•
•
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság: az élelmiszerbiztonsági,
élelmiszerminőség-ellenőrzési,
takarmányellenőrzési
élelmiszerlánc-felügyeleti,
és
állategészségügyi,
illetve
egyes
állattenyésztési és borászati feladatokat lát el.
növény- és talajvédelmi igazgatóság: a növényvédelmi, talajvédelmi,
növénytermesztési és zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatokat lát el,
erdészeti igazgatóság: az erdészeti igazgatási feladatokat lát el,
földművelésügyi igazgatóság: a mezőgazdasági igazgatási, vadászati és
halászati hatósági feladatok feladatokat lát el.
31
Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium
Vidékfejlesztési Minisztérium
• oktatás
NÉBIH
• ellenőrzési
tervek
• útmutatók,
nyilvántartások
vezetése,
Megyei
Kormányhivatalok
• informatikai
rendszerbe
adatok bevitele
• jelentések
• ellenőrzések
•…
• szakterületi
ellenőrzések
•…
Kerületi hivatalok
32
KIM
Vidékfejlesztési
Minisztérium
szakmai
irányítás
Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal
Nemzeti Államigazgatási
Központ
Élelmiszerlánc-biztonsági és
Állategészségügyi Igazgatóság
Kerületi hivatalok
33
Állami laboratóriumok
34
Állami laboratóriumok feladatai
• monitoring- és célvizsgálatok végzése,
• közreműködik az egészségügyi határértékek megállapításában;
• kijelölés alapján referencialaboratóriumi feladatok ellátása, körvizsgálatok szervezése és
azok eredményeinek értékelése;
• részvétel a kutatásban, a vizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében;
• közreműködés az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében,
a helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok végrehajtásában,
• közreműködés a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében;
• közreműködés az élelmiszerek, étrend-kiegészítők előállításával, adalékanyagok és
technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált
mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, valamint takarmányadalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban.
35
Jogosult állatorvos
36
Jogosult állatorvos
= az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatok elvégzésére
feljogosított magánállatorvos .
• Hatóság engedélye alapján jár el:
- a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
igazgatósága adja ki az engedélyt;
• Feladatát díjazás ellenében látja el;
37
Jogosult állatorvos feladatai
• állatszállítással kapcsolatos hatáskör (megvizsgálja a szállítandó állatokat, a
szállítóeszközt, igazolja az állat forgalomképességét, és kiállítja a szállításhoz
szükséges okiratot);
• ellátja az állatvásár, állatbemutató, állatkiállítás, állatverseny állat-egészségügyi
felügyeletét, amelynek keretében szükség esetén megtiltja az állat beszállítását
vagy részvételét, elrendeli a fertőző betegségre gyanús állat elkülönítését;
• elvégzi az embert mart kutya hatósági megfigyelését;
• a költségvetési támogatások igénybevételéhez, illetve hitelprogramokban való
részvételhez szükséges igazolások kiállításához szemlét végez, és a szemle
eredményét jegyzőkönyvben rögzíti;
• elvégzi a húsvizsgálatot a kisebb kapacitású vágóhidaknál;
• elvégzi a húsvizsgálatot és kiállítja a hússzállítási igazolást a kistermelőknél.
38
Változás
az élelmiszerlánc-felügyelet
szemléletében
39
Az Európai Unió tagjaként Magyarország az élelmiszerjogot
érintő átfogó változtatásokba kezdett:
•Lánc-szemlélet kialakítása és mélyítése
•Hangsúly áthelyezése a nyomonkövetésre és a megelőzésre
•Hangsúly eltolódása a kockázatelemzésen alapuló rendszer felé.
40
Elvárások a hatóságokkal szemben
• Közvetlen utasítási rendszer
• Átláthatóság
• Rendszerszintű folyamatszabályozás
• Az
agrár-szakigazgatás
tevékenységeihez
erőforrás
hozzárendelése
• Országos ellenőrzések rendszerének kidolgozása, intézményi
hátterének megteremtése
• Elektronikus közigazgatás kiszélesítése
41
Köszönöm a figyelmet !
42