Transcript Magyar őstörténet - Levente Vezér honlapja
Slide 1
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
907-ben, néhány évvel a honfoglalás után
hatalmas frank-német sereg támadt hazánkra.
Deklarált céljuk a kiirtásunk volt. Árpád csapatai
többnapos küzdelemben, Pozsony mellett
győztek, de erről a hazai történetírás egészen a
közelmúltig hallgatott, miközben a
válaszlépéseket, a „kalandozó hadjáratokat”
rablóhadjáratoknak minősítette. Nézzük például
a magyar szerkesztésű, magyar kiadású
Világtörténet évszámokban című kislexikont, mit
ír erről az eseményről?! Szerkesztője Engel Pál
volt.
www.gportal.hu/magyarostortenet
Slide 2
Világtörténet évszámokban I-III
Nem
igaz!
A
pozsonyi
csatáról
semmi…
Engel Pál: „Aki nem fogadja el a finnugrizmust,
kizárja magát a tudományos életből.”
Slide 3
„Finnugor” kronológia
Magyarország történelme a kormányportál szerint:
Kr.e. 4000 k.
Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek
szétválása).
Kr.e. 2000 k.
A finnugor nyelvi közösség szétválása.
430 k.
Pannónia hun uralom alá kerül…
567-568.
Az avarok a Kárpát-medencébe…
791-796.
Nagy Károly megsemmisíti…
895 tavasza:
A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete...
http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/tortenelem/kronologia.html
Egyelőre itt tartunk…
Slide 4
Így képzelik
"A magyarság, vagyis a vogulság története Kr.e. 4000 évvel kezdődött a Káma folyó
vidékén, ahol együtt élt a többi finnugor néppel. Ez a hely pontosan a 60. szélességi
fok körül van, ahol a tél ma is 9 hónapig tart. Először a nyugati, meg a volgai finnek
az ugorok és a permiek váltak ki közülük és nyugatra költöztek. Később a lappok
meg az ugorok elődei összekerültek a permiekkel. Kr.e. 3000 és 2000 között az előugorok is átkeltek a Volgán nyugat felé. Itt ősirániakkal kerültek először
kereskedelmi kapcsolatba, majd alighanem függő viszonyba is, ami elindította náluk
a társadalmi tagozódást. Kr.e. II. évezred elején ismeretlen népek megint kelet felé,
a Volgán túlra szorították őket. Itt egy ismeretlen őseurópai néptől eltanulták a
lótenyésztést. Azután a Vjatka és a Káma vidékén leigázták az alacsonyabb kultúrájú
halász-vadász őslakosságot, és vele két osztályos exogám társadalmi közösséget
alkottak. Ebben a már ősugornak nevezhető csoportban az előmagyarok (vogulok)
voltak legészakabbra. Az éghajlat romlásakor a szomszédos szamojédok hatására
áttértek a lótenyésztésről a rénszarvas tenyésztésére. Kr. sz. körül újabb száraz
periódusban az erdőövezet megint visszahúzódott és az előmagyarok (vogulok) a
ligetes steppén egy ismeretlen nyelvű állattenyésztő nép hatására visszatértek a
lóhoz." (Mór Elemér)
Ennek a finnugrista mesének, semmi köze sincs a valósághoz. Nem
támasztja alá egyetlen régészeti lelet sem, és nincs olyan ókori vagy
kora-középkori történetíró sem, aki írt volna bármi hasonlóról. A szlovák
nacionalisták a hasukat fogva idézgetik a „magyar professzort”.
Slide 5
Kik is vagyunk hát akkor?
Nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy mi nem vagyunk finnugorok. Valódi
őseinket keresve, egyik lehetőségünk az lehet, hogy visszatérünk a
finnugrizmus előtti, a magyar előkelők-nemesek körében elfogadott
elmélethez, azaz a szkíta-hun eredethez. Ezzel csak az a baj, hogy szinte
teljesen figyelmen kívül hagyja a „nem nemeseket”, miközben
számszerűen mindig is azok voltak többségben ebben a hazában. Sőt! Mára
a nemesség – legnagyobb sajnálatunkra - jóformán kiveszett, így az ő
eredetüket már semmiképp sem lehet a mai magyarság egészének
eredetével azonosítani.
Akadtak, akik ezt már régen belátták, így pl. Marjalaki Kiss Lajos, Magyar
Adorján, Grandpierre K. Endre, Radics Géza, Varga Csaba, stb. Induljunk
ki ezúttal Magyar Adorján elméletéből, amelyet a közelmúltban fényesen
igazolt a régészet és a genetika!
Slide 6
A kárpát-medencei őshaza elmélete
„A magyarság őshazája Magyarország, azaz a Kárpátok medencéje...
Magyarországi eredeti ősnépünk, beláthatatlan időktől fogva békés
földművelő nép volt, - aminthogy ma is az – és mindig magyarul beszélt,
azaz helyesebben szólva: mai magyar nyelvünk ősalakját beszélte. E nép,
vagy faj az ezredéveken át, időközönként számtalan rajt bocsátott ki
magából, hol északra, hol keletre, hol délre és nyugatra, amely kivándorolt
szakadékai kint néha nagy műveltségeket is alapítottak, (szumirok,
pelazgok, etruszkok, stb.) majd hosszú idők folyamán nyelvileg, fajilag
elváltoztak, átalakultak, más népek közé vegyültek, de mindenfelé olyan
nyomokat hagytak maguk után, hogy ezeket a tudósok és kutatók a világ
különböző részeiben észrevevén a magyarságot hol innen, hol onnan
származottnak kellett, hogy gondolják."
(Magyar Adorján: Ázsiából jöttünk-e?)
Magyar Adorján még nem tudta megmondani, mikor is történhettek
ezek a kirajzások? Nemrég azonban megérkezett a pontos válasz:
Slide 7
A Dunántúl közepén keletkezett az európai civilizáció
„Ami a Dunántúlon az újkőkor kezdetén történt - erről szólnak a Sárréten
végzett környezettörténeti, vagy a Regölyben folytatott régészeti ásatások az egész Európa társadalmának fejlődését befolyásolta. Az itt élő emberek
csoportjai vándoroltak el a párizsi medencébe, Frankfurt vagy Krakkó
környékére. Azért van ilyen nagy érdeklődés az őskornak ebben a
szakaszában a mi irányunkba, mert ha Európában meg akarnak tudni
valamit arról, hogyan kezdődött náluk a természet átalakítása, hogy
keletkezett a letelepedett életmód és végső soron a civilizáció, akkor
nagyrészt tőlünk kell megtudniuk mindezt, hiszen az élelemtermelés
tudásanyaga, a földművelés, a házépítés ismeretei, a genetika szálai mind a
Kárpát-medencébe vezetnek. Pontosan 7500 évvel ezelőtt következett be a
Dunántúl közepén, a Balaton vidékén ez a jelentős átalakulás.”
(Heti Válasz, 2010. 05. 30.)
Bánffy Eszter egy kicsit részrehajló saját kutatási területével szemben,
hiszen ennek a kultúrának a nyomait már az Alföldön is megtalálták az
autópálya építések során. (Ld. Domboróczki László írásait!)
Slide 8
Már tudják, hogy itt kezdődött...
„2001-ben T. Douglas Price és munkatársai tollából alapvető
jelentőségű munka látott napvilágot a nagytekintélyű „Antiquity” című
régészeti szaklapban. Ebben a szerzők a legújabb stroncium-izotópos
vizsgálatokkal kimutatták, hogy a történelem előtti Európa első
magasműveltsége, a vonaldíszes kerámia kultúra a mai Magyarország
területéről indult ki 7700 évvel ezelőtt, mégpedig nem egyszerűen a
kultúra terjedt el, hanem a népesség. Megírják, hogy Európa a
vonaldíszes kerámia népének köszönheti a földművelés, a házépítés, a
temetkezés, a kifinomult fazekasság, a magas színvonalú
kőmegmunkálás tudományait.” (Grandpierre Attila: Atilla és a hunok)
Annál meglepőbb, hogy a hazai sajtóban szinte semmi visszhangja
nem volt ennek a rendkívüli bejelentésnek!
Slide 9
Magyar Adorján elmélete időszerűbb, mint valaha!
Régészeti leleteknek a világon egyedülálló sokasága került elő
itthon az utóbbi húsz évben, amelyek egyértelmű
folyamatosságról tanúskodnak az újkőkortól kezdve, egészen a
mai napig.
Az utóbbi 10 év genetikai vizsgálatai határozottan cáfolják
a magyarok ázsiai eredetét. Legfontosabb genetikai
jellemzőink tisztán európaiak.
Slide 10
Leletek tömkelege
„Százezer régészeti lelőhely Magyarországon
A Kárpát-medence kivételesen gazdag a régészeti leletekben. A medencében fekvő
Magyarországon is szinte havonta kerülnek elő újabb és újabb régészeti leletek,
melyeket - a különböző építkezéseket kötelezően megelőző - alapos talajvizsgálatok
nyomán tárnak fel. Az országban jelenleg mintegy százezer régészeti lelőhelyet
tartanak számon...”
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=335
•
„A régészek nem tudnak mit kezdeni a lelethegyekkel
Tíz év alatt annyi régészeti lelet került elő az épülő autópályák nyomvonalán, mint
korábban száz év alatt - számolt be róla az Inforádió...”
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14497
„Az újkőkortól egészen a török kor végéig kerültek elő eddig leletek az
egykori budai Skála parkolójában folyó régészeti feltáráson.” (Múltkor.hu)
•
„A hazai régészeknek 300 évig biztosan van munkájuk! Az autópályák
nyomvonalának régészeti feltárása kapcsán 300 évre meghatározzák azokat a
kutatási helyeket, melyek kimaradtak, de bizonyosan érdemes feltárni őket.”
http://kecskemet.hir6.hu/cikk/16149/080825_a_hazai_regeszeknek_300_evig_bizto
san_van_munkajuk
Slide 11
Autópályás feltárások
Lelőhelyek az M0
nyomvonalán
"Mintegy másfélmillió lelet került elő az M7-es autópálya Somogy
megyei nyomvonalának Zamárdi és Ordacsehi között végzett
megelőző régészeti feltárásakor..." http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=18913
Slide 12
„Az utóbbi tízezer év leleteinek a korát a legmodernebb vizsgálati
módszerekkel évtizedes pontossággal meg lehet állapítani!”
„A vizsgálatok az akkori világ fejlettebb, pénzben és eszközökben
gazdagabb, ugyanakkor őskori leletanyagban szegényebb felében terjedtek
el először. Ám kezdetben a brit Antiquity hasábjain közölt európai
radiokarbon-adatok még a Kárpát-medence és a Délkelet-Európa
őskorával foglalkozó régészek körében is döbbenetet, majd hitetlenkedést,
végül pedig felháborodást váltottak ki, ami többüknél, főleg a német
tipológiai iskola követőinél a módszer sokáig tartó merev elutasításához
vezetett. A Kr. előtt 1400-nál korábbi korszakokra vonatkozó adatok
ugyanis jóval korábbiaknak bizonyultak, mint azt a történeti kronológia
megalkotói feltételezték, sőt, időben visszafelé ez a szakadék egyre nőtt, és
a magyarországi élelemtermelés kezdete, a neolitikum például már teljes
1500 évvel kezdődött korábban a radiokarbon-kronológia alapján!”
(MRSZ: Magyar régészet az ezredfordulón)
Vajon miért háborodtak fel ezeken az adatokon pl. a németek?
Természetesen azért, mert ők ezt eddig másként hirdették. (Minden
szentnek maga felé hajlik a keze!)
Slide 13
A Kárpát-medence időrendje
JELEN ELŐTT
8000
6500
ÚJKŐKOR
5000
RÉZKOR
3000
BRONZKOR
2010 1105
0
HONFOGLALÁS
VASKOR
Krisztus
születése
Kr.e.
6000
Kr.e.
4500
Kr.e.
3000
Kr.e.
1000
ISZ. SZERINT
0
895
2009
Slide 14
Inváziók, népcserék?
Mindezek után felmerül a kérdés: ha a régészeti leletek valóban ilyen
tömegben kerülnek elő, és az elmúlt nyolcezer évben nem találnak üres
periódusokat a Kárpát-medencében, akkor a régészek miért nem
bizonyítják a folyamatosságot?
Azért nem, mert nem ezt tanulták. A régészeti képzés egyik fő tárgya a
történelem, és a jó régész jól megtanulja a hamis történelmet, ami szerint itt
egykor egymást érték a totális népességcserék, népirtások, inváziók.
Természetes tehát, hogy a régészek megpróbálják ezek nyomait is
felmutatni, s amikor ilyeneket nem találnak, akkor a tanultak szerint
kijelentik, hogy a kerámiák díszítő motívumainak a megváltozása
bizonyítja a népességcserét.
Idejött – mondják ők – egy új nép, újfajta kerámiát hozott, (ebből tudjuk
hogy idejött,) „nyilván” kiirtotta az itt élőket, majd a helyükbe telepedett.
Ez a legtöbb esetben egyszerűen nem igaz. Főleg azért nem, mert az
előzőek szerint kiderült, hogy majdnem minden esetben az itteni leletek a
régebbiek. Ami pedig itt volt először, azt nem lehetet máshonnan idehozni!
Slide 15
Az új kerámiák legtöbbször csak újítások
A képeken egymástól teljesen eltérő kultúráknak (és népeknek)
tulajdonított alkotások láthatók. Jobban szemügyre véve azonban
kétségtelenül felfedezhető a párok közötti rokonság. Nem a népesség
változott meg tehát, hanem csak a divat! 8000 év nagyon nagy idő!
Slide 16
Ősemberek
A jobboldali képen a népirtó történelem megálmodóinak rosszindulatú
elképzelése látható, ami szerint egykor, ha találkozott két ősember, az
egyik feltétlenül agyonverte a másikat! Ugyanezt képzelik a réz és a
bronzkor emberéről is.
Slide 17
Kezdik belátni…
„Korábban ugyanis arról volt szó, hogy egy-egy új régészeti
kultúrának, tárgytípusoknak a megjelenését kivétel nélkül mindig
migrációval, vagyis egy új népcsoportnak a megjelenésével
hozták kapcsolatba. Gordon Childe híres régész volt az első, aki a
század első felében arról beszélt, hogy az új kultúrák mindig
bevándorláshoz, új népcsoportok megjelenéséhez köthetők. Aztán
voltak, akik egyenesen azt gondolták, ezek az új népek
agyoncsapták a régit, és a helyükbe telepedtek. Lám, lám, hiszen
egész más kerámiát használnak, mondták.”
(Magyar Szemle: Beszélgetés Bánffy Eszterrel)
Egy kultúrát nem csak egy kerámia jellemez, hanem sok minden más
is. (Életmód: állattartás, földművelés, házépítés, temetkezési
szokások, egyéb eszközök, stb.) Ha ezek közül csak egy változik
meg, az a legtöbb esetben csak a divat változását jelenheti.
Slide 18
Rendszeres népcsere helyett folyamatos
„fejlődés”
Hazai talpcsöves
kerámiák időrendben
Slide 19
Hogyan éltek újkőkori őseink?
„Sajtot ettek az Alföldön a
neolitikumban”
„Egyedülálló régészeti leletek bizonyítják,
hogy az Alföld területén élő újkőkori
őseink ismerték az olyan tejtermékek
előállításának módját, mint a ma is
kedvelt sajt vagy joghurt.
8000 éves agyagedényeken talált zsíros
ételmaradékok árulkodnak újkőkori őseink
ételfogyasztási szokásairól, amelyek az
eltelt évezredek dacára nem sokban
különböznek attól, ahogy ma táplálkozunk.
Legalábbis a választék tekintetében: tejföl,
sajt, joghurt, hal, és mindenféle gyümölcs,
mint például eper, málna, alma vagy szilva
szerepelt a mindennapi étrendben. Na és
persze rengeteg hús, legyen az marha,
kecske, vagy akár juh...”
http://www.multkor.hu/cikk.php?article=12348
Slide 20
Ezek a britek
mintha kissé
maguk felé
húzták volna a
Kárpátmedencét
"Komputeres szimulációs vizsgálatunk során a tejfogyasztási képesség és az
állattenyésztés elterjedését vizsgáltuk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a
laktáz-perzisztencia 7500 évvel ezelőtt az úgynevezett vonaldíszes kultúra népénél
alakult ki.” Mark Thomas University College London
Slide 21
Hazai körépítmények
Polgár-Csőszhalom:
Stonehenge hazai
rokona 3000 évvel
idősebb!
Stonehenge
Slide 22
14 kultikus körépítmény Baranya
megyében.
Slide 23
A hazai körépítmények nyomai
Szemely
Villánykövesd
Ötször akkora mint
Stonehenge.
Külső kör: 550*400 m
Solt
Belső kör: 100 m
Slide 24
Fejlett földművelés
•
•
•
•
•
„Rekonstruálják a kőkori gazdálkodók mindennapjait
Az első gazdaságokat létrehozó emberek Közép-Európában az i.e. 6. évezredben... ismerték
és alkalmazták a szántásos talajművelést és az állattenyésztést...”
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=15600
„Világméretű volt az újkőkori baby boom
A legeltetésről mezőgazdálkodásra váltó újkőkori társadalmak demográfiai átmenetével
foglalkozó új tanulmány szerint... bizonyíthatóvá vált a neolitikum idején lezajlott
világméretű népességrobbanás...”
„Az élelemtermelés nyomán az egységnyi földterület eltartóképessége ötvenszeresére nőtt.”
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12280
De az igavonó állat
sokáig nem a ló,
hanem a
szarvasmarha volt!
Slide 25
Rekonstruált újkőkori ház, paticsfal
Polgáron, az M3 Archeoparkban bárki
megnézheti ezt a házat. A helyben talált,
újkőkori leletek alapján építették újra. Fala
tapasztott vesszőfal, azaz patics. Ez a
technológia egészen a XX. Századig
fennmaradt, és minden közbeeső korból
kimutatható. Egyértelmű bizonyítéka a
folyamatosságnak.
Slide 26
Újkőkori házbelső
„Az Alföld település-sűrűsége az újkőkor idején elérte, sőt meghaladta a mai
települések számát, és a lakóházak mérete gyakran jelentősen meghaladta mai
átlagos lakásaink méretét.” http://www.mnm.hu/hu/kiall/kia_allando4_2.html
Slide 27
A vonaldíszes kultúra hagyatékai
•
•
•
•
Arcos edény
Csőtalpas tál
Ekés-szántásos földművelés
Szarvasmarha által vontatott eke és
szekér
• Paticsfalas építkezés
• Magyar nyelv
Nem tudhatjuk, hogy az itt
élők hogy nevezték
magukat. A „történelem
előtti” korok népeit a rájuk
legjellemzőbb alkotásokról,
például a kerámiákról
szokás elnevezni. Ezért
nevezzük ezt a népet a
vonaldíszes kultúra
népének.
Slide 28
Na és Mezopotámia?
„...Korábban azt gondolták, hogy minden délkelet-európai
civilizáció Mezopotámiából jött, és minél északnyugatabbról
való egy lelet, annál későbbre datálható. Ez az elképzelés
megdőlt, mert kiderült, hogy azok a leletek, amelyeket
korábban például a Kr. e. III. évezred végi mezopotámiai
tárgyakkal véltek egykorúnak, itt 1500 évvel előbb
megjelentek.” (Bánffy Eszter)
http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3732
Valóban úgy gondoltuk, hiszen úgy tudtuk, hogy minden ott volt
hamarabb. Tévedtünk. Ettől viszont a szumir-magyar nyelvrokonság
még lehet igaz, csak nem onnan ide, hanem innen oda irányultsággal.
Slide 29
Terjeszkedés, nyelvterjedés
A Kárpát-medencéből
terjeszkedő földművelők
nyilvánvalóan vitték magukkal
az itt beszélt nyelvet is.
Slide 30
ARCOS EDÉNYEINK
Mosonszentmiklós
Tiszafüred, Szegvár
Arcos edényeink
szintén a magyar
folyamatosság
sokezer éves
bizonyítékai.
Slide 31
Madár testű arcosok
Minden különbség ellenére letagadhatatlanul rokonok. Csak az egyik
4000 évvel idősebb, mint a másik! (Mosonszentmiklósi és tiszafüredi
leletek.)
Slide 32
Arcos edény - Miska
Csak rájuk kell nézni!
Slide 33
Rézkor
Befejeződött a 47-es főút
régészeti feltárásakor
előkerült, több mint
hatezer éves rézkori
síredények restaurálása a
hódmezővásárhelyi
Tornyai János
Múzeumban.
Minden folytatódik: paticsfalas házépítés, csőtalpas
tál készítés, stb.
Slide 34
Kocsimodellek
„A Kárpát-medencei kocsik formájára az egyre nagyobb számban előkerülő
őskori agyag kocsimodellekből következtethetünk.
A réz-illetve bronzkori – sokszor díszített – agyag kocsimodellek közül ez
utóbbiak száma mára már meghaladja a hatvanat.”
(http://www.mnm.hu/hu/kiall/MonthlyArchive.php?id=2736)
Slide 35
Bronzkor, vaskor
Még mindig paticsfal!
Bár ez a másolat kissé kicsire
sikeredett, arra így is jó, hogy
igazolja a paticsfalas
építkezés továbbélését ebben
a korban is.
Slide 36
Átvettük?
Slide 37
Néhány adalék az átvettük kezdetű mesékhez
Rendkívül szomorú, de a honfoglaláson alapuló történelem és a ráépített néprajz
mindent elvesz a magyaroktól. Teljesen egyértelmű, hogy a kietlen körülmények
között tengődő, primitív ősök feltételezésén alapul az a kötelezőnek tűnő
elgondolás, hogy mi mindent másoktól vettünk át, jószerével még az
anyanyelvünket is. Néhány példa: Tarsoly szavunkat a XIII. században kaptuk az
osztrákoktól, legalábbis a legújabb etimológiai szótárunk szerint. (Miközben
nyilvánvaló, hogy az a tár gyökből képződött sokkal-sokkal régebben, mint pl. a
tárol, tart, tartó, tartály, tarisznya, stb.) Vannak aztán különféle hungarikumok,
amikről szintén azt hisszük, hogy azok biztosan magyarok. Lexikonjaink szerint
erről szó sincs! Szürkemarháinkat pl. a kalandozók rabolták nyugatról, a puli
középkori osztrák átvétel, míg a mangalicát az országon áthajtott szerb kondákból
loptuk – tessék csak utánanézni a Magyar(?) Néprajzi Lexikonban! Mi sem
természetesebb ezek után, hogy a paticsfalról is csak hasonlókat olvashatunk:
„Mo.-on vessző falú házat (csak) a honfoglalás korától építettek… A 16–19.
sz.-ban az egyik legjelentősebb falszerkezet volt. Vesszőfallal építettek lakóházat,
csűrt, istállót, ólat, kukorica górét, gabonást, sőt templomot és más középületet is. A
19. sz. utolsó harmadában kezdett háttérbe szorulni.” (Magyar Néprajzi Lexikon)
Mint láthattuk, itt már sokezer évvel korábban is építettek ilyeneket. Ami viszont a
folytatást illeti, az már helytálló, lásd a következő oldalt!
Slide 38
Élő bizonyítékunk: a tákosi református templom
„A tákosi templom igazi ékszerdoboz, „Mezítlábas Notre Dame”-ként is
emlegetik. Európa egyetlen paticstemploma. December 24-én délben itt a
fény a napnyugati rész első padjának támlájára, a faragott turulmadárra
esik.” (National Geographic 2010. 07. 22)
Slide 39
Mióta lábas a lábas?
Természetesen a bronzkor óta, mint ahogy a képek is
bizonyítják. Az is látszik, hogy mitől az. De azt is észre
kell venni, hogy az újkőkor jellegzetes díszei: a karcolt
vonal és a bütyök sem tűnt el még ebben az időszakban
sem!
Slide 40
Ilyen sincs máshol, sehol a világon!
Slide 41
Amiket valamiért nem láthatunk
„ÖSI ARANYKINCSEINK NYOMÁBAN”
„Októberi megnyitása óta valósággal zarándokolnak a látogatók a
gall főváros közelében fekvő saint-germain-en-laye-beli Musée des
Antiquités Nationales páratlan szépségű kastélyába, ahol – jobbára –
a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lévő, történelem előtti
leleteket állították ki.
Párizsból az aranykincsek nyomába eredtünk. Csekély, 475 darab
magyarországi aranytárgy vakítja el a látogatót a mi nemzeti
múzeumunkkal egyenrangú francia régészeti múzeum földszinti
termeiben. Az idő mély kútjába pillant az ember, hisz a történelmi
Magyarország területéről származó kincsek Kr. e. 3000-től a
római hódítás kezdetéig nyúló periódusból valók.”
http://mn.mno.hu/index.mno?cikk=46343&rvt=7&norel=1&pass=3
Slide 42
Bronzkor – Szkíta kor
Szkíta kiállítás
Magyar Nemzeti Múzeum
2009
A hajdúböszörményi bronzkori
kincs az ártándi szkíta fejedelem
edényei mellett. Utóbbiakat a
szkíta fejedelem a hivatalos
vélemény szerint Görögországból
importálta. Tessék csak
alaposabban megnézni őket!
Slide 43
Szkíták, vérszerződés
No, ilyen térképet a hazai történelmi atlaszokban nemigen láthatunk. Pedig
e két területről jöttek (vissza) a szkíták, a hunok, az avarok és a honfoglalók
is. Hérodotosz így írt a szkíták szerződéskötéséről: „Szerződéseket pedig
így kötnek: Nagy agyagedényekbe bort töltenek, majd megszúrják testüket
valamilyen hegyes eszközzel, és a vérüket a borba csepegtetik... Miután
pedig ez megtörtént, hosszasan imádkoznak, majd mindannyian isznak az
edényből.” Ugye, ismerős történet?
Slide 44
Szkíták, magyarok
Hejőpapi, 2008
A szkíta bronz drótfibulák dísze
gyakorlatilag megegyezik a középkori
magyar nemesi öltözékek díszeivel.
Slide 45
Hunok, avar-hunok
Orosius: „Pannónia európai ország, amit nemrég a hunok foglaltak el, ezt az
országot a nép saját nyelvén Hungarianak nevezi”.
Későavar lelőhelyek.
Mint nemrég kiderült,
Regino sokat idézett
krónikája mégsem
„elnéptelenedett avar
pusztákról”, hanem
sűrűn lakott
területekről szólt.
Valaki valamikor
rosszul fordított egy
szót. Ezt mutatják a
lelőhelyek is.
Avar „puszták”
Slide 46
Honfoglalók, azaz „hungárusok”
El-Bakri: „A hungárusok
Khoraszánból vándoroltak
ki.” (Országok és utak
könyve, XI. sz.)
„A hungárusoknak igen vitéz
és a hadi viszontagságokban
felette hatalmas nemzete,
mint fentebb mondottuk,
eredetét a szkíta nemzetből
vette...” (Anonymus)
Werbőczy:
„A nemesség, amelyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak
érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunnok és magyarok közt
keletkezett miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, amelyet most
változtatott néven, az itt lakó magyaroktól Magyarországnak neveznek.”
(Tripartitum)
Slide 47
Mi történt az őslakókkal?
„...Majd később Árpád vezér kegyesen ugyanennek a Ketelnek adományozta Sátorhalomtól
egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetemben.”
„...Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős
csapat élén Böngér fi át Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország
határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas
helyen emeljen várat az ország őrizetére. Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével
nekivágott a dolognak,és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize
mellett várat építtetett...”
„...Másnap pedig a Tisza mentén a Szamos folyó felé kezdtek lovagolni. Majd tábort ütöttek azon a
helyen, ahol most Szabolcs van. Ott annak a földnek a lakói majdnem mind önként meghódoltak
előttük...”
„...Akkor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfi ú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta,
milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát – társainak közös
tanácsa szerint is – öszszegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett
földből.”
„Tétény pedig meg a fi a, Horka, a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népet hódítottak meg a Nyír
erdeitől egészen az Omsó-érig.” (Anonymus: Gesta Hungarorum)
Az őslakók tehát túlélték a honfoglalást!
Slide 48
Ezúttal meg is írták...
„Napjainkban körülbelül 27 ezer X–XI. századi sírt
ismerünk, de a klaszszikus keleti típusú lovas sírok száma
nem éri el az ezret sem.” (Révész László, 2010.03.16)
Slide 49
Hogyan történik az őstelepesek „elszlávosítása”?
„Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai egyre
jelentősebb számban eredményeztek VII-IX-X.
századi szláv telepeket és temetőket
Magyarországon. Meg kell azonban jegyeznünk,
hogy a terepbejárások alkalmával talált durva,
szemcsés anyagú, hullámvonalas díszű kerámiát
elsietett dolog valamiféle kizárólagos szláv
etnikumjelzőnek tartani, s az ezzel fémjelzett
lelőhelyeket kivétel nélkül szlávoknak tekinteni.
Márcsak azért is, mert éppen ilyenek a karosi,
kétségkívül honfoglalás kori sírokból is
előkerültek.”
(Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők)
Egy biztosan avar
fülbevaló
Slide 50
Az európai népek Y-kromoszómás jellemzői
Slide 51
Génjeink
Az előző oldalon látható, hogy az Y-kromoszómás genetikai
jellemzők szerint a magyarok nagyjából ugyanolyanok, mint
például a „szlovák” szomszédok. Egészen közel állunk a
többiekhez is, de látszik, hogy ők mindannyian rendelkeznek
még valami plusszal is, amit valamiféle egyéb bevándorlók
révén kaphattak valamikor. Ugyanakkor az is látható, hogy a
finneknél még meglévő „urali” (vagy finnugor) jelző, amit ott
lila színnel jelölnek, (nem sötétkékkel!) belőlünk egyértelműen
hiányzik, és ugyanígy természetesen a szomszédainkból is.
Különösen fontosak a pirossal és sárgával jelölt haplotípusok,
mert ezeket tartják a legősibb európai jelzőknek.
Slide 52
R-1b
Európai jellegű,
3-4000 éves
múmiák Kína
nyugati végében.
Az innen kiinduló
expanzió
bizonyítékai.
Az R-1b (EU18) genetikai jelző
elterjedése. Teljesen világos, hogy a
marker Nyugat-Európában keletkezett,
és onnan terjedt tovább, egészen
Kínáig, sokezer évvel ezelőtt. A mai
magyarságban ez a második
legjelentősebb genetikai mutató.
Slide 53
Hazai genetikai eredmények
„Súlyos történeti következtetést készít elő a körülmény, hogy a Raskó és csoportja által
sikeresen izolált 27 db 10–11. sz.-i genetikai mintán belül az egyik legjelentősebb
csoportot az európai lakosság legősibb rétegére utaló markerek jelentik...”
„A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól,
valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik
egymástól,és valamennyiüknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik
meg. Ez egyértelműen a mai magyarság genetikailag európai eredetét jelzi.”
„...a Kárpát-medencébe érkező ázsiai eredetű csoportok genetikai lenyomata
természetes módon kihígulhatott. Kérdés azonban, hogy ez a hígulási folyamat
egyenletes módon, évszázadonként csökkenő tendenciát mutatva ment végbe, vagy
már az Árpád-kor első évszázadának végére minimálisra csökkent az ázsiai eredetű
népességcsoportok aránya. Ez utóbbi esetben ugyanis arra a következtetésre kell
jutnunk, hogy a Kárpát-medence népessége nagyságrendileg múlta felül az
újonnan érkezők számát...”
„…a mai magyarság szerológiai, és genetikai összetételében egyértelműen
kimutatott európai jelleg, ugyanakkor az ázsiainak hiánya nem egyedül az eltelt
ezer év keveredéseinek köszönhető, hanem már a honfoglalás- és Szent Istvánkori Magyarország lakossága is szinte kizárólag biológiailag európai
eredetűekből állt.” (Magyar Tudomány 2008. október)
Slide 54
Mit is mondhatunk ezek után?
Nyilvánvaló, hogy a magyarok legnagyobb része már sokezer
éve itt él a Kárpát-medencében. Elsősorban őket kell tehát az
őseinknek tekintenünk.
Ne tagadjuk meg azért Árpád népét se! Mert ha a genetikusok
nem találnak a magyarokban semmi különöset, semmi ázsiait,
akkor ennek csak egy magyarázata lehet: a honfoglalók is
ugyanolyan genetikai jellemzőkkel rendelkeztek, mint az itt
élők. Ebben az esetben Magyar Adorjának még abban is igaza
van, hogy Árpád honfoglalói nem mások, mint az innen
korábban kiköltözött ősök hazatérő utódai!
Tóth Imre
www.gportal.hu/magyarostortenet
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
907-ben, néhány évvel a honfoglalás után
hatalmas frank-német sereg támadt hazánkra.
Deklarált céljuk a kiirtásunk volt. Árpád csapatai
többnapos küzdelemben, Pozsony mellett
győztek, de erről a hazai történetírás egészen a
közelmúltig hallgatott, miközben a
válaszlépéseket, a „kalandozó hadjáratokat”
rablóhadjáratoknak minősítette. Nézzük például
a magyar szerkesztésű, magyar kiadású
Világtörténet évszámokban című kislexikont, mit
ír erről az eseményről?! Szerkesztője Engel Pál
volt.
www.gportal.hu/magyarostortenet
Slide 2
Világtörténet évszámokban I-III
Nem
igaz!
A
pozsonyi
csatáról
semmi…
Engel Pál: „Aki nem fogadja el a finnugrizmust,
kizárja magát a tudományos életből.”
Slide 3
„Finnugor” kronológia
Magyarország történelme a kormányportál szerint:
Kr.e. 4000 k.
Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek
szétválása).
Kr.e. 2000 k.
A finnugor nyelvi közösség szétválása.
430 k.
Pannónia hun uralom alá kerül…
567-568.
Az avarok a Kárpát-medencébe…
791-796.
Nagy Károly megsemmisíti…
895 tavasza:
A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete...
http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/tortenelem/kronologia.html
Egyelőre itt tartunk…
Slide 4
Így képzelik
"A magyarság, vagyis a vogulság története Kr.e. 4000 évvel kezdődött a Káma folyó
vidékén, ahol együtt élt a többi finnugor néppel. Ez a hely pontosan a 60. szélességi
fok körül van, ahol a tél ma is 9 hónapig tart. Először a nyugati, meg a volgai finnek
az ugorok és a permiek váltak ki közülük és nyugatra költöztek. Később a lappok
meg az ugorok elődei összekerültek a permiekkel. Kr.e. 3000 és 2000 között az előugorok is átkeltek a Volgán nyugat felé. Itt ősirániakkal kerültek először
kereskedelmi kapcsolatba, majd alighanem függő viszonyba is, ami elindította náluk
a társadalmi tagozódást. Kr.e. II. évezred elején ismeretlen népek megint kelet felé,
a Volgán túlra szorították őket. Itt egy ismeretlen őseurópai néptől eltanulták a
lótenyésztést. Azután a Vjatka és a Káma vidékén leigázták az alacsonyabb kultúrájú
halász-vadász őslakosságot, és vele két osztályos exogám társadalmi közösséget
alkottak. Ebben a már ősugornak nevezhető csoportban az előmagyarok (vogulok)
voltak legészakabbra. Az éghajlat romlásakor a szomszédos szamojédok hatására
áttértek a lótenyésztésről a rénszarvas tenyésztésére. Kr. sz. körül újabb száraz
periódusban az erdőövezet megint visszahúzódott és az előmagyarok (vogulok) a
ligetes steppén egy ismeretlen nyelvű állattenyésztő nép hatására visszatértek a
lóhoz." (Mór Elemér)
Ennek a finnugrista mesének, semmi köze sincs a valósághoz. Nem
támasztja alá egyetlen régészeti lelet sem, és nincs olyan ókori vagy
kora-középkori történetíró sem, aki írt volna bármi hasonlóról. A szlovák
nacionalisták a hasukat fogva idézgetik a „magyar professzort”.
Slide 5
Kik is vagyunk hát akkor?
Nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy mi nem vagyunk finnugorok. Valódi
őseinket keresve, egyik lehetőségünk az lehet, hogy visszatérünk a
finnugrizmus előtti, a magyar előkelők-nemesek körében elfogadott
elmélethez, azaz a szkíta-hun eredethez. Ezzel csak az a baj, hogy szinte
teljesen figyelmen kívül hagyja a „nem nemeseket”, miközben
számszerűen mindig is azok voltak többségben ebben a hazában. Sőt! Mára
a nemesség – legnagyobb sajnálatunkra - jóformán kiveszett, így az ő
eredetüket már semmiképp sem lehet a mai magyarság egészének
eredetével azonosítani.
Akadtak, akik ezt már régen belátták, így pl. Marjalaki Kiss Lajos, Magyar
Adorján, Grandpierre K. Endre, Radics Géza, Varga Csaba, stb. Induljunk
ki ezúttal Magyar Adorján elméletéből, amelyet a közelmúltban fényesen
igazolt a régészet és a genetika!
Slide 6
A kárpát-medencei őshaza elmélete
„A magyarság őshazája Magyarország, azaz a Kárpátok medencéje...
Magyarországi eredeti ősnépünk, beláthatatlan időktől fogva békés
földművelő nép volt, - aminthogy ma is az – és mindig magyarul beszélt,
azaz helyesebben szólva: mai magyar nyelvünk ősalakját beszélte. E nép,
vagy faj az ezredéveken át, időközönként számtalan rajt bocsátott ki
magából, hol északra, hol keletre, hol délre és nyugatra, amely kivándorolt
szakadékai kint néha nagy műveltségeket is alapítottak, (szumirok,
pelazgok, etruszkok, stb.) majd hosszú idők folyamán nyelvileg, fajilag
elváltoztak, átalakultak, más népek közé vegyültek, de mindenfelé olyan
nyomokat hagytak maguk után, hogy ezeket a tudósok és kutatók a világ
különböző részeiben észrevevén a magyarságot hol innen, hol onnan
származottnak kellett, hogy gondolják."
(Magyar Adorján: Ázsiából jöttünk-e?)
Magyar Adorján még nem tudta megmondani, mikor is történhettek
ezek a kirajzások? Nemrég azonban megérkezett a pontos válasz:
Slide 7
A Dunántúl közepén keletkezett az európai civilizáció
„Ami a Dunántúlon az újkőkor kezdetén történt - erről szólnak a Sárréten
végzett környezettörténeti, vagy a Regölyben folytatott régészeti ásatások az egész Európa társadalmának fejlődését befolyásolta. Az itt élő emberek
csoportjai vándoroltak el a párizsi medencébe, Frankfurt vagy Krakkó
környékére. Azért van ilyen nagy érdeklődés az őskornak ebben a
szakaszában a mi irányunkba, mert ha Európában meg akarnak tudni
valamit arról, hogyan kezdődött náluk a természet átalakítása, hogy
keletkezett a letelepedett életmód és végső soron a civilizáció, akkor
nagyrészt tőlünk kell megtudniuk mindezt, hiszen az élelemtermelés
tudásanyaga, a földművelés, a házépítés ismeretei, a genetika szálai mind a
Kárpát-medencébe vezetnek. Pontosan 7500 évvel ezelőtt következett be a
Dunántúl közepén, a Balaton vidékén ez a jelentős átalakulás.”
(Heti Válasz, 2010. 05. 30.)
Bánffy Eszter egy kicsit részrehajló saját kutatási területével szemben,
hiszen ennek a kultúrának a nyomait már az Alföldön is megtalálták az
autópálya építések során. (Ld. Domboróczki László írásait!)
Slide 8
Már tudják, hogy itt kezdődött...
„2001-ben T. Douglas Price és munkatársai tollából alapvető
jelentőségű munka látott napvilágot a nagytekintélyű „Antiquity” című
régészeti szaklapban. Ebben a szerzők a legújabb stroncium-izotópos
vizsgálatokkal kimutatták, hogy a történelem előtti Európa első
magasműveltsége, a vonaldíszes kerámia kultúra a mai Magyarország
területéről indult ki 7700 évvel ezelőtt, mégpedig nem egyszerűen a
kultúra terjedt el, hanem a népesség. Megírják, hogy Európa a
vonaldíszes kerámia népének köszönheti a földművelés, a házépítés, a
temetkezés, a kifinomult fazekasság, a magas színvonalú
kőmegmunkálás tudományait.” (Grandpierre Attila: Atilla és a hunok)
Annál meglepőbb, hogy a hazai sajtóban szinte semmi visszhangja
nem volt ennek a rendkívüli bejelentésnek!
Slide 9
Magyar Adorján elmélete időszerűbb, mint valaha!
Régészeti leleteknek a világon egyedülálló sokasága került elő
itthon az utóbbi húsz évben, amelyek egyértelmű
folyamatosságról tanúskodnak az újkőkortól kezdve, egészen a
mai napig.
Az utóbbi 10 év genetikai vizsgálatai határozottan cáfolják
a magyarok ázsiai eredetét. Legfontosabb genetikai
jellemzőink tisztán európaiak.
Slide 10
Leletek tömkelege
„Százezer régészeti lelőhely Magyarországon
A Kárpát-medence kivételesen gazdag a régészeti leletekben. A medencében fekvő
Magyarországon is szinte havonta kerülnek elő újabb és újabb régészeti leletek,
melyeket - a különböző építkezéseket kötelezően megelőző - alapos talajvizsgálatok
nyomán tárnak fel. Az országban jelenleg mintegy százezer régészeti lelőhelyet
tartanak számon...”
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=335
•
„A régészek nem tudnak mit kezdeni a lelethegyekkel
Tíz év alatt annyi régészeti lelet került elő az épülő autópályák nyomvonalán, mint
korábban száz év alatt - számolt be róla az Inforádió...”
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14497
„Az újkőkortól egészen a török kor végéig kerültek elő eddig leletek az
egykori budai Skála parkolójában folyó régészeti feltáráson.” (Múltkor.hu)
•
„A hazai régészeknek 300 évig biztosan van munkájuk! Az autópályák
nyomvonalának régészeti feltárása kapcsán 300 évre meghatározzák azokat a
kutatási helyeket, melyek kimaradtak, de bizonyosan érdemes feltárni őket.”
http://kecskemet.hir6.hu/cikk/16149/080825_a_hazai_regeszeknek_300_evig_bizto
san_van_munkajuk
Slide 11
Autópályás feltárások
Lelőhelyek az M0
nyomvonalán
"Mintegy másfélmillió lelet került elő az M7-es autópálya Somogy
megyei nyomvonalának Zamárdi és Ordacsehi között végzett
megelőző régészeti feltárásakor..." http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=18913
Slide 12
„Az utóbbi tízezer év leleteinek a korát a legmodernebb vizsgálati
módszerekkel évtizedes pontossággal meg lehet állapítani!”
„A vizsgálatok az akkori világ fejlettebb, pénzben és eszközökben
gazdagabb, ugyanakkor őskori leletanyagban szegényebb felében terjedtek
el először. Ám kezdetben a brit Antiquity hasábjain közölt európai
radiokarbon-adatok még a Kárpát-medence és a Délkelet-Európa
őskorával foglalkozó régészek körében is döbbenetet, majd hitetlenkedést,
végül pedig felháborodást váltottak ki, ami többüknél, főleg a német
tipológiai iskola követőinél a módszer sokáig tartó merev elutasításához
vezetett. A Kr. előtt 1400-nál korábbi korszakokra vonatkozó adatok
ugyanis jóval korábbiaknak bizonyultak, mint azt a történeti kronológia
megalkotói feltételezték, sőt, időben visszafelé ez a szakadék egyre nőtt, és
a magyarországi élelemtermelés kezdete, a neolitikum például már teljes
1500 évvel kezdődött korábban a radiokarbon-kronológia alapján!”
(MRSZ: Magyar régészet az ezredfordulón)
Vajon miért háborodtak fel ezeken az adatokon pl. a németek?
Természetesen azért, mert ők ezt eddig másként hirdették. (Minden
szentnek maga felé hajlik a keze!)
Slide 13
A Kárpát-medence időrendje
JELEN ELŐTT
8000
6500
ÚJKŐKOR
5000
RÉZKOR
3000
BRONZKOR
2010 1105
0
HONFOGLALÁS
VASKOR
Krisztus
születése
Kr.e.
6000
Kr.e.
4500
Kr.e.
3000
Kr.e.
1000
ISZ. SZERINT
0
895
2009
Slide 14
Inváziók, népcserék?
Mindezek után felmerül a kérdés: ha a régészeti leletek valóban ilyen
tömegben kerülnek elő, és az elmúlt nyolcezer évben nem találnak üres
periódusokat a Kárpát-medencében, akkor a régészek miért nem
bizonyítják a folyamatosságot?
Azért nem, mert nem ezt tanulták. A régészeti képzés egyik fő tárgya a
történelem, és a jó régész jól megtanulja a hamis történelmet, ami szerint itt
egykor egymást érték a totális népességcserék, népirtások, inváziók.
Természetes tehát, hogy a régészek megpróbálják ezek nyomait is
felmutatni, s amikor ilyeneket nem találnak, akkor a tanultak szerint
kijelentik, hogy a kerámiák díszítő motívumainak a megváltozása
bizonyítja a népességcserét.
Idejött – mondják ők – egy új nép, újfajta kerámiát hozott, (ebből tudjuk
hogy idejött,) „nyilván” kiirtotta az itt élőket, majd a helyükbe telepedett.
Ez a legtöbb esetben egyszerűen nem igaz. Főleg azért nem, mert az
előzőek szerint kiderült, hogy majdnem minden esetben az itteni leletek a
régebbiek. Ami pedig itt volt először, azt nem lehetet máshonnan idehozni!
Slide 15
Az új kerámiák legtöbbször csak újítások
A képeken egymástól teljesen eltérő kultúráknak (és népeknek)
tulajdonított alkotások láthatók. Jobban szemügyre véve azonban
kétségtelenül felfedezhető a párok közötti rokonság. Nem a népesség
változott meg tehát, hanem csak a divat! 8000 év nagyon nagy idő!
Slide 16
Ősemberek
A jobboldali képen a népirtó történelem megálmodóinak rosszindulatú
elképzelése látható, ami szerint egykor, ha találkozott két ősember, az
egyik feltétlenül agyonverte a másikat! Ugyanezt képzelik a réz és a
bronzkor emberéről is.
Slide 17
Kezdik belátni…
„Korábban ugyanis arról volt szó, hogy egy-egy új régészeti
kultúrának, tárgytípusoknak a megjelenését kivétel nélkül mindig
migrációval, vagyis egy új népcsoportnak a megjelenésével
hozták kapcsolatba. Gordon Childe híres régész volt az első, aki a
század első felében arról beszélt, hogy az új kultúrák mindig
bevándorláshoz, új népcsoportok megjelenéséhez köthetők. Aztán
voltak, akik egyenesen azt gondolták, ezek az új népek
agyoncsapták a régit, és a helyükbe telepedtek. Lám, lám, hiszen
egész más kerámiát használnak, mondták.”
(Magyar Szemle: Beszélgetés Bánffy Eszterrel)
Egy kultúrát nem csak egy kerámia jellemez, hanem sok minden más
is. (Életmód: állattartás, földművelés, házépítés, temetkezési
szokások, egyéb eszközök, stb.) Ha ezek közül csak egy változik
meg, az a legtöbb esetben csak a divat változását jelenheti.
Slide 18
Rendszeres népcsere helyett folyamatos
„fejlődés”
Hazai talpcsöves
kerámiák időrendben
Slide 19
Hogyan éltek újkőkori őseink?
„Sajtot ettek az Alföldön a
neolitikumban”
„Egyedülálló régészeti leletek bizonyítják,
hogy az Alföld területén élő újkőkori
őseink ismerték az olyan tejtermékek
előállításának módját, mint a ma is
kedvelt sajt vagy joghurt.
8000 éves agyagedényeken talált zsíros
ételmaradékok árulkodnak újkőkori őseink
ételfogyasztási szokásairól, amelyek az
eltelt évezredek dacára nem sokban
különböznek attól, ahogy ma táplálkozunk.
Legalábbis a választék tekintetében: tejföl,
sajt, joghurt, hal, és mindenféle gyümölcs,
mint például eper, málna, alma vagy szilva
szerepelt a mindennapi étrendben. Na és
persze rengeteg hús, legyen az marha,
kecske, vagy akár juh...”
http://www.multkor.hu/cikk.php?article=12348
Slide 20
Ezek a britek
mintha kissé
maguk felé
húzták volna a
Kárpátmedencét
"Komputeres szimulációs vizsgálatunk során a tejfogyasztási képesség és az
állattenyésztés elterjedését vizsgáltuk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a
laktáz-perzisztencia 7500 évvel ezelőtt az úgynevezett vonaldíszes kultúra népénél
alakult ki.” Mark Thomas University College London
Slide 21
Hazai körépítmények
Polgár-Csőszhalom:
Stonehenge hazai
rokona 3000 évvel
idősebb!
Stonehenge
Slide 22
14 kultikus körépítmény Baranya
megyében.
Slide 23
A hazai körépítmények nyomai
Szemely
Villánykövesd
Ötször akkora mint
Stonehenge.
Külső kör: 550*400 m
Solt
Belső kör: 100 m
Slide 24
Fejlett földművelés
•
•
•
•
•
„Rekonstruálják a kőkori gazdálkodók mindennapjait
Az első gazdaságokat létrehozó emberek Közép-Európában az i.e. 6. évezredben... ismerték
és alkalmazták a szántásos talajművelést és az állattenyésztést...”
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=15600
„Világméretű volt az újkőkori baby boom
A legeltetésről mezőgazdálkodásra váltó újkőkori társadalmak demográfiai átmenetével
foglalkozó új tanulmány szerint... bizonyíthatóvá vált a neolitikum idején lezajlott
világméretű népességrobbanás...”
„Az élelemtermelés nyomán az egységnyi földterület eltartóképessége ötvenszeresére nőtt.”
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12280
De az igavonó állat
sokáig nem a ló,
hanem a
szarvasmarha volt!
Slide 25
Rekonstruált újkőkori ház, paticsfal
Polgáron, az M3 Archeoparkban bárki
megnézheti ezt a házat. A helyben talált,
újkőkori leletek alapján építették újra. Fala
tapasztott vesszőfal, azaz patics. Ez a
technológia egészen a XX. Századig
fennmaradt, és minden közbeeső korból
kimutatható. Egyértelmű bizonyítéka a
folyamatosságnak.
Slide 26
Újkőkori házbelső
„Az Alföld település-sűrűsége az újkőkor idején elérte, sőt meghaladta a mai
települések számát, és a lakóházak mérete gyakran jelentősen meghaladta mai
átlagos lakásaink méretét.” http://www.mnm.hu/hu/kiall/kia_allando4_2.html
Slide 27
A vonaldíszes kultúra hagyatékai
•
•
•
•
Arcos edény
Csőtalpas tál
Ekés-szántásos földművelés
Szarvasmarha által vontatott eke és
szekér
• Paticsfalas építkezés
• Magyar nyelv
Nem tudhatjuk, hogy az itt
élők hogy nevezték
magukat. A „történelem
előtti” korok népeit a rájuk
legjellemzőbb alkotásokról,
például a kerámiákról
szokás elnevezni. Ezért
nevezzük ezt a népet a
vonaldíszes kultúra
népének.
Slide 28
Na és Mezopotámia?
„...Korábban azt gondolták, hogy minden délkelet-európai
civilizáció Mezopotámiából jött, és minél északnyugatabbról
való egy lelet, annál későbbre datálható. Ez az elképzelés
megdőlt, mert kiderült, hogy azok a leletek, amelyeket
korábban például a Kr. e. III. évezred végi mezopotámiai
tárgyakkal véltek egykorúnak, itt 1500 évvel előbb
megjelentek.” (Bánffy Eszter)
http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3732
Valóban úgy gondoltuk, hiszen úgy tudtuk, hogy minden ott volt
hamarabb. Tévedtünk. Ettől viszont a szumir-magyar nyelvrokonság
még lehet igaz, csak nem onnan ide, hanem innen oda irányultsággal.
Slide 29
Terjeszkedés, nyelvterjedés
A Kárpát-medencéből
terjeszkedő földművelők
nyilvánvalóan vitték magukkal
az itt beszélt nyelvet is.
Slide 30
ARCOS EDÉNYEINK
Mosonszentmiklós
Tiszafüred, Szegvár
Arcos edényeink
szintén a magyar
folyamatosság
sokezer éves
bizonyítékai.
Slide 31
Madár testű arcosok
Minden különbség ellenére letagadhatatlanul rokonok. Csak az egyik
4000 évvel idősebb, mint a másik! (Mosonszentmiklósi és tiszafüredi
leletek.)
Slide 32
Arcos edény - Miska
Csak rájuk kell nézni!
Slide 33
Rézkor
Befejeződött a 47-es főút
régészeti feltárásakor
előkerült, több mint
hatezer éves rézkori
síredények restaurálása a
hódmezővásárhelyi
Tornyai János
Múzeumban.
Minden folytatódik: paticsfalas házépítés, csőtalpas
tál készítés, stb.
Slide 34
Kocsimodellek
„A Kárpát-medencei kocsik formájára az egyre nagyobb számban előkerülő
őskori agyag kocsimodellekből következtethetünk.
A réz-illetve bronzkori – sokszor díszített – agyag kocsimodellek közül ez
utóbbiak száma mára már meghaladja a hatvanat.”
(http://www.mnm.hu/hu/kiall/MonthlyArchive.php?id=2736)
Slide 35
Bronzkor, vaskor
Még mindig paticsfal!
Bár ez a másolat kissé kicsire
sikeredett, arra így is jó, hogy
igazolja a paticsfalas
építkezés továbbélését ebben
a korban is.
Slide 36
Átvettük?
Slide 37
Néhány adalék az átvettük kezdetű mesékhez
Rendkívül szomorú, de a honfoglaláson alapuló történelem és a ráépített néprajz
mindent elvesz a magyaroktól. Teljesen egyértelmű, hogy a kietlen körülmények
között tengődő, primitív ősök feltételezésén alapul az a kötelezőnek tűnő
elgondolás, hogy mi mindent másoktól vettünk át, jószerével még az
anyanyelvünket is. Néhány példa: Tarsoly szavunkat a XIII. században kaptuk az
osztrákoktól, legalábbis a legújabb etimológiai szótárunk szerint. (Miközben
nyilvánvaló, hogy az a tár gyökből képződött sokkal-sokkal régebben, mint pl. a
tárol, tart, tartó, tartály, tarisznya, stb.) Vannak aztán különféle hungarikumok,
amikről szintén azt hisszük, hogy azok biztosan magyarok. Lexikonjaink szerint
erről szó sincs! Szürkemarháinkat pl. a kalandozók rabolták nyugatról, a puli
középkori osztrák átvétel, míg a mangalicát az országon áthajtott szerb kondákból
loptuk – tessék csak utánanézni a Magyar(?) Néprajzi Lexikonban! Mi sem
természetesebb ezek után, hogy a paticsfalról is csak hasonlókat olvashatunk:
„Mo.-on vessző falú házat (csak) a honfoglalás korától építettek… A 16–19.
sz.-ban az egyik legjelentősebb falszerkezet volt. Vesszőfallal építettek lakóházat,
csűrt, istállót, ólat, kukorica górét, gabonást, sőt templomot és más középületet is. A
19. sz. utolsó harmadában kezdett háttérbe szorulni.” (Magyar Néprajzi Lexikon)
Mint láthattuk, itt már sokezer évvel korábban is építettek ilyeneket. Ami viszont a
folytatást illeti, az már helytálló, lásd a következő oldalt!
Slide 38
Élő bizonyítékunk: a tákosi református templom
„A tákosi templom igazi ékszerdoboz, „Mezítlábas Notre Dame”-ként is
emlegetik. Európa egyetlen paticstemploma. December 24-én délben itt a
fény a napnyugati rész első padjának támlájára, a faragott turulmadárra
esik.” (National Geographic 2010. 07. 22)
Slide 39
Mióta lábas a lábas?
Természetesen a bronzkor óta, mint ahogy a képek is
bizonyítják. Az is látszik, hogy mitől az. De azt is észre
kell venni, hogy az újkőkor jellegzetes díszei: a karcolt
vonal és a bütyök sem tűnt el még ebben az időszakban
sem!
Slide 40
Ilyen sincs máshol, sehol a világon!
Slide 41
Amiket valamiért nem láthatunk
„ÖSI ARANYKINCSEINK NYOMÁBAN”
„Októberi megnyitása óta valósággal zarándokolnak a látogatók a
gall főváros közelében fekvő saint-germain-en-laye-beli Musée des
Antiquités Nationales páratlan szépségű kastélyába, ahol – jobbára –
a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lévő, történelem előtti
leleteket állították ki.
Párizsból az aranykincsek nyomába eredtünk. Csekély, 475 darab
magyarországi aranytárgy vakítja el a látogatót a mi nemzeti
múzeumunkkal egyenrangú francia régészeti múzeum földszinti
termeiben. Az idő mély kútjába pillant az ember, hisz a történelmi
Magyarország területéről származó kincsek Kr. e. 3000-től a
római hódítás kezdetéig nyúló periódusból valók.”
http://mn.mno.hu/index.mno?cikk=46343&rvt=7&norel=1&pass=3
Slide 42
Bronzkor – Szkíta kor
Szkíta kiállítás
Magyar Nemzeti Múzeum
2009
A hajdúböszörményi bronzkori
kincs az ártándi szkíta fejedelem
edényei mellett. Utóbbiakat a
szkíta fejedelem a hivatalos
vélemény szerint Görögországból
importálta. Tessék csak
alaposabban megnézni őket!
Slide 43
Szkíták, vérszerződés
No, ilyen térképet a hazai történelmi atlaszokban nemigen láthatunk. Pedig
e két területről jöttek (vissza) a szkíták, a hunok, az avarok és a honfoglalók
is. Hérodotosz így írt a szkíták szerződéskötéséről: „Szerződéseket pedig
így kötnek: Nagy agyagedényekbe bort töltenek, majd megszúrják testüket
valamilyen hegyes eszközzel, és a vérüket a borba csepegtetik... Miután
pedig ez megtörtént, hosszasan imádkoznak, majd mindannyian isznak az
edényből.” Ugye, ismerős történet?
Slide 44
Szkíták, magyarok
Hejőpapi, 2008
A szkíta bronz drótfibulák dísze
gyakorlatilag megegyezik a középkori
magyar nemesi öltözékek díszeivel.
Slide 45
Hunok, avar-hunok
Orosius: „Pannónia európai ország, amit nemrég a hunok foglaltak el, ezt az
országot a nép saját nyelvén Hungarianak nevezi”.
Későavar lelőhelyek.
Mint nemrég kiderült,
Regino sokat idézett
krónikája mégsem
„elnéptelenedett avar
pusztákról”, hanem
sűrűn lakott
területekről szólt.
Valaki valamikor
rosszul fordított egy
szót. Ezt mutatják a
lelőhelyek is.
Avar „puszták”
Slide 46
Honfoglalók, azaz „hungárusok”
El-Bakri: „A hungárusok
Khoraszánból vándoroltak
ki.” (Országok és utak
könyve, XI. sz.)
„A hungárusoknak igen vitéz
és a hadi viszontagságokban
felette hatalmas nemzete,
mint fentebb mondottuk,
eredetét a szkíta nemzetből
vette...” (Anonymus)
Werbőczy:
„A nemesség, amelyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak
érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunnok és magyarok közt
keletkezett miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, amelyet most
változtatott néven, az itt lakó magyaroktól Magyarországnak neveznek.”
(Tripartitum)
Slide 47
Mi történt az őslakókkal?
„...Majd később Árpád vezér kegyesen ugyanennek a Ketelnek adományozta Sátorhalomtól
egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetemben.”
„...Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős
csapat élén Böngér fi át Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország
határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas
helyen emeljen várat az ország őrizetére. Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével
nekivágott a dolognak,és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize
mellett várat építtetett...”
„...Másnap pedig a Tisza mentén a Szamos folyó felé kezdtek lovagolni. Majd tábort ütöttek azon a
helyen, ahol most Szabolcs van. Ott annak a földnek a lakói majdnem mind önként meghódoltak
előttük...”
„...Akkor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfi ú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta,
milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát – társainak közös
tanácsa szerint is – öszszegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett
földből.”
„Tétény pedig meg a fi a, Horka, a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népet hódítottak meg a Nyír
erdeitől egészen az Omsó-érig.” (Anonymus: Gesta Hungarorum)
Az őslakók tehát túlélték a honfoglalást!
Slide 48
Ezúttal meg is írták...
„Napjainkban körülbelül 27 ezer X–XI. századi sírt
ismerünk, de a klaszszikus keleti típusú lovas sírok száma
nem éri el az ezret sem.” (Révész László, 2010.03.16)
Slide 49
Hogyan történik az őstelepesek „elszlávosítása”?
„Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai egyre
jelentősebb számban eredményeztek VII-IX-X.
századi szláv telepeket és temetőket
Magyarországon. Meg kell azonban jegyeznünk,
hogy a terepbejárások alkalmával talált durva,
szemcsés anyagú, hullámvonalas díszű kerámiát
elsietett dolog valamiféle kizárólagos szláv
etnikumjelzőnek tartani, s az ezzel fémjelzett
lelőhelyeket kivétel nélkül szlávoknak tekinteni.
Márcsak azért is, mert éppen ilyenek a karosi,
kétségkívül honfoglalás kori sírokból is
előkerültek.”
(Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők)
Egy biztosan avar
fülbevaló
Slide 50
Az európai népek Y-kromoszómás jellemzői
Slide 51
Génjeink
Az előző oldalon látható, hogy az Y-kromoszómás genetikai
jellemzők szerint a magyarok nagyjából ugyanolyanok, mint
például a „szlovák” szomszédok. Egészen közel állunk a
többiekhez is, de látszik, hogy ők mindannyian rendelkeznek
még valami plusszal is, amit valamiféle egyéb bevándorlók
révén kaphattak valamikor. Ugyanakkor az is látható, hogy a
finneknél még meglévő „urali” (vagy finnugor) jelző, amit ott
lila színnel jelölnek, (nem sötétkékkel!) belőlünk egyértelműen
hiányzik, és ugyanígy természetesen a szomszédainkból is.
Különösen fontosak a pirossal és sárgával jelölt haplotípusok,
mert ezeket tartják a legősibb európai jelzőknek.
Slide 52
R-1b
Európai jellegű,
3-4000 éves
múmiák Kína
nyugati végében.
Az innen kiinduló
expanzió
bizonyítékai.
Az R-1b (EU18) genetikai jelző
elterjedése. Teljesen világos, hogy a
marker Nyugat-Európában keletkezett,
és onnan terjedt tovább, egészen
Kínáig, sokezer évvel ezelőtt. A mai
magyarságban ez a második
legjelentősebb genetikai mutató.
Slide 53
Hazai genetikai eredmények
„Súlyos történeti következtetést készít elő a körülmény, hogy a Raskó és csoportja által
sikeresen izolált 27 db 10–11. sz.-i genetikai mintán belül az egyik legjelentősebb
csoportot az európai lakosság legősibb rétegére utaló markerek jelentik...”
„A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól,
valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik
egymástól,és valamennyiüknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik
meg. Ez egyértelműen a mai magyarság genetikailag európai eredetét jelzi.”
„...a Kárpát-medencébe érkező ázsiai eredetű csoportok genetikai lenyomata
természetes módon kihígulhatott. Kérdés azonban, hogy ez a hígulási folyamat
egyenletes módon, évszázadonként csökkenő tendenciát mutatva ment végbe, vagy
már az Árpád-kor első évszázadának végére minimálisra csökkent az ázsiai eredetű
népességcsoportok aránya. Ez utóbbi esetben ugyanis arra a következtetésre kell
jutnunk, hogy a Kárpát-medence népessége nagyságrendileg múlta felül az
újonnan érkezők számát...”
„…a mai magyarság szerológiai, és genetikai összetételében egyértelműen
kimutatott európai jelleg, ugyanakkor az ázsiainak hiánya nem egyedül az eltelt
ezer év keveredéseinek köszönhető, hanem már a honfoglalás- és Szent Istvánkori Magyarország lakossága is szinte kizárólag biológiailag európai
eredetűekből állt.” (Magyar Tudomány 2008. október)
Slide 54
Mit is mondhatunk ezek után?
Nyilvánvaló, hogy a magyarok legnagyobb része már sokezer
éve itt él a Kárpát-medencében. Elsősorban őket kell tehát az
őseinknek tekintenünk.
Ne tagadjuk meg azért Árpád népét se! Mert ha a genetikusok
nem találnak a magyarokban semmi különöset, semmi ázsiait,
akkor ennek csak egy magyarázata lehet: a honfoglalók is
ugyanolyan genetikai jellemzőkkel rendelkeztek, mint az itt
élők. Ebben az esetben Magyar Adorjának még abban is igaza
van, hogy Árpád honfoglalói nem mások, mint az innen
korábban kiköltözött ősök hazatérő utódai!
Tóth Imre
www.gportal.hu/magyarostortenet