Transcript VIDEOTECHNIKA SZABÓ SÓKI LÁSZLÓ villamosmérnök ELTE VIDEOSTÚDIÓ VIDEOTECHNIKA/bevezetés Fény fizikai tulajdonságai Fény érzékelése, látás Látható fénytartomány, színelmélet Színkeverés Mozgókép vetítés elve Televíziótechnika Színszabványok Videojelek Videózás kezdetei Analóg rendszerek VIDEOTECHNIKA/bevezetés Mágneses képrögzítés VHS rendszer Más analóg rendszerek Mágnesszalagok Csatlakozások Megjelenítő eszközök Világítás Forgatókönyv Videokamera -

VIDEOTECHNIKA
SZABÓ SÓKI LÁSZLÓ
villamosmérnök
ELTE VIDEOSTÚDIÓ
VIDEOTECHNIKA/bevezetés
Fény fizikai tulajdonságai
Fény érzékelése, látás
Látható fénytartomány, színelmélet
Színkeverés
Mozgókép vetítés elve
Televíziótechnika
Színszabványok
Videojelek
Videózás kezdetei
Analóg rendszerek
VIDEOTECHNIKA/bevezetés
Mágneses képrögzítés
VHS rendszer
Más analóg rendszerek
Mágnesszalagok
Csatlakozások
Megjelenítő eszközök
Világítás
Forgatókönyv
Videokamera - képalkotás
Kezelőszervek-beállítások
VIDEOTECHNIKA/bevezetés
A film formanyelve
Gépállás
Plánok
Kameramozgások
Kompozíció
Műfajok
Stáb, forgatás
Utómunkálatok
Kis-filmtörténet
VIDEOTECHNIKA/bevezetés
Videojel digitalizálása
Digitális képrögzítés
Mini DV rendszer
Más formátumok
Tömörítések
CD szabványok
DVD szabványok
CD-DVD gyártás
Multimédia elemzése, értékelése
Szerzői jog
VIDEOTECHNIKA/fény
Elektromágneses hullám
Kettős természetű
Hullám - Részecske
Terjedési sebesség: 300 000 000 m/sec
Látható fény hullámhossza: 420-720 nm
VIDEOTECHNIKA/fény
Napfény: prizmán felbontható
Newton 1666
Folytonos spektrum
f frekvencia [Hz]
c fénysebesség
λ hullámhossz
[nm]
λ=c/f
VIDEOTECHNIKA/szem
VIDEOTECHNIKA/szem
VIDEOTECHNIKA/szem
Csapok - nappali és színlátást biztosítják
számuk kb. 6,5millió
Pálcikák - éjszakai látás, csak szürke tartományban
érzékenyek, számuk kb. 120millió
VIDEOTECHNIKA/érzékelés
3 féle csap létezik
Vörösre, zöldre és kékre érzékeny
A látható tartományban nem egyenletes az érzékelő
képességük
Érzékenységi
görbe
VIDEOTECHNIKA/érzékelés
Egy - egy képpont 3 érzetjellemzővel írható le:
Világosság, színezet, telítettség
Világosság: egy felület több vagy kevesebb
fényt bocsát ki
Színezet: a színek (szubjektív) érzékelése:
zöld, sárga, stb.
Telítettség: valamely érzékelt szín hol helyezkedik el
a fehér szín és az ugyanolyan színezetű spektrális
szín között. A telítettség fokát a szín mellé tett
jelzőkkel írjuk le a hétköznapokban. Pl. világoszöld,
halványsárga, sötétvörös stb.
VIDEOTECHNIKA/érzékelés
E három érzetjellemzőnek van fizikai (objektív)
megfelelője.
Világosság- fénysűrűség
Lightness-Brightness
Színezet-hullámhossz
Hue
Telítettség-(színtartalom)
Saturation
VIDEOTECHNIKA/érzékelés
Szemünk felbontása:
2 szögperc
Megvilágítás érzékenysége:
50 lux-színes képhez
5 lux-holdfény
VIDEOTECHNIKA/optikai csalódások
VIDEOTECHNIKA/optikai csalódások
VIDEOTECHNIKA/optikai csalódások
VIDEOTECHNIKA/optikai csalódások
VIDEOTECHNIKA/színek
Szemünk e skálán kb. 300-500 féle szint tud
megkülönböztetni telített színekből.
Telítettségben még mintegy 50-150 fokozatot
Így összesen 20-50 ezer színérzetünk létezik
Ideális fehér fény a napfény 5500 K°
VIDEOTECHNIKA/színek
Háromszín elmélet:
CIE láthatósági függvény szerint létező, csaknem
valamennyi szín kikeverhető alkalmasan
megválasztott három alapszínnel.
R-vörös, G-zöld, B-kék választással a fehér fény
is kikeverhető. A 3 érzékelő csaptípus működési
tartománya éppen egybeesik a TV technikában
választott 3 alapszínnel.
VIDEOTECHNIKA/színek
Színkeverés módjai: additív, szubsztraktív
Alapszínek: R, G, B
Kiegészítő színek: Ye, Ma, Cy
A f-f skála két „szélső” színe: W, Bk
VIDEOTECHNIKA/színek
X-Y-Z térbeli
koordinátarendszer
transzformációja
Színpatkó
Spektrális színek a
kerületén vannak
Középen az egyenlő
energiájú fehér
Alul bíborvonal
VIDEOTECHNIKA/színek
CIE diagram
Színpatkó-valamennyi
látható szín
Színháromszög-TV
technika színei
Szaggatott területfilmtechnika
W - fehérpont
VIDEOTECHNIKA/színek
CIE (Comission Internationale de L’eclairage)
Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság
1951-ben meghatározta az RGB pontokat
Színes TV képcsövek gyártástechnológiája miattegyenlő energiával gerjesztve a foszforpontokat
fehéret kapjunk-módosították 1953-ban.
C fehér – 6770 K°
Nagyobb fénysűrűség és lefedhető terület miatt
még többször módosították (8500K°, 9300K°9
VIDEOTECHNIKA/színek
Jelenleg a 6504 K° színhőmérsékletű „D65”
fehéret használják.
EBU szabvány – European Broadcasting Union
λ hullámhosszak:
R 610 nm
G 550 nm
B 470 nm
Bár szegényesnek tűnik, nagyon jól követi a
természetben található színeket.
Szaggatott görbe: fényképpel, filmmel, nyomdával
reprodukálható színek.
VIDEOTECHNIKA/fényforrások
A feketetest olyan sugárzó, amely minden ráeső
sugárzást elnyel, önmaga pedig, a hőmérsékletétől
függően sugároz, és ez mindig egy jellemző
energia eloszlást eredményez.
Ha növeljük a feketetest hőmérsékletét, előbb vörös,
majd sárga, fehér, kék színű lesz.
Ezért jellemezhetjük az egyes fényforrásokat
Kelvin fokban megadott színhőmérséklettel.
A spektrum 5500K° körül a legkiegyenlítettebb,
hasonlít a napfény spektrális eloszlásához.
VIDEOTECHNIKA/fényforrások
Plank-féle feketesugárzó energiaeloszlása
különböző hőmérsékleteken
VIDEOTECHNIKA/fényforrások
Néhány fényforrás által kibocsátott eloszlás
VIDEOTECHNIKA/fényforrások
Előzőek alapján:
Meleg fényforrások - izzólámpa (sárgásvörös)
Hideg fényforrások – neon, gáztöltésű
csövek (kékes)
Napfény és halogén izzók – legjobban közelítik
a nap által kibocsátott energiaspektrumot
Miért zöld a levél?
Színpadi – fénytani trükkök
VIDEOTECHNIKA/világosságjel
Y = világosságjel
Fekete-fehér technikában csak ez létezik,
megmutatja a f-f skálán a pixelek „szürkeség”
mértékét.
Ha Y=1 fehér szín, Y=0 feketeszín
A CIE láthatósági függvény és az állandó
fénysűrűség elve miatt az egyes színek
korrekciós együtthatót kapnak:
Y összefüggése a színekkel:
Y = 0,3R + 0,59G + 0,11B
Ez a színegyenlet.
VIDEOTECHNIKA/mozgókép
Filmtechnika kialakulása
Szabadalom-Edison 1885
Lumiere fivérek 1895 Párizs
Budapesten 1896-ban bemutató
Mozgófilm érzetet kelt szemünkben ha
másodpercenként több mint 10
állóképet vetítünk
Sokáig 12-15-18 kép/sec dolgoztak
Archív felvételek „darabos” mozgást
adnak
VIDEOTECHNIKA/mozgókép
1926-ban 24 képkocka/sec a szabványos érték
Villogás, szemfáradás miatt 48-at vetítünk!
1926-ban az első hangos film (Warner Brothers)
35 mm és 16 mm, széles celluloid szalag
Mágneses és optikai hangrögzítés
Később amatőr 8mm normál és szuper (hangos)
VIDEOTECHNIKA/mozgókép
Az időegység alatt gyorsan vetített nagyszámú
állókép együttese a mozgás érzetét kelti.
Ehhez kb. 20 kép kell másodpercenként.
A mozgókép érzet kialakulása szemünk két
érzékcsalódásán alapul, a sztroboszkópikus hatáson
és az utókép hatáson (1/8 sec)
A film a felvétel és a vetítés során a gépben
szakaszos mozgást végez. Továbbítása a perforáció
segítségével történik. Két kép kivetítése között a
továbbléptetés sötétben történik.
VIDEOTECHNIKA/mozgókép
Az első „távolbalátó” kísérleteket Mihály Dénes
végezte. A rendszert 1917-ben Magyarországon
TELEHOR néven szabadalmaztatta.
Az első világháború után Berlinbe költözött, ott
valósította meg, és 1928-ban mutatta be készülékét.
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika
A TV kép előállítását és a képátviteli rendszer
paramétereit a f-f ill. színes képcső által nyújtott
lehetőségek, továbbá az emberi szem (látás)
korlátai, tulajdonságai alapján határozták meg!
pl. szemünk felbontása 2’,
3-4m-ről történő nézése a készüléknek, amely
~50 cm átmérőjű volt
A két oldal aránya önkényesen választva 3:4
Képcső foszforpontjainak anyaga (alapszínek,
fehér pont változtatása, nagy fényerő) is
meghatározó volt
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika
1936-ban a berlini olimpiai játékokról már van
szerénynek mondható televíziós közvetítés
A kutatások legnagyobb erővel az USA-ban folynak.
1947-ben olyan rendszerű TV adás indul amely
30 állóképet sugároz másodpercenként.
Egy kép 525 sorból épül fel.
Európában a 25 kép/mp, illetve 625 soros rendszer
mellett teszik le a voksot (kivétel Franciaország).
A képernyő két oldalának arányát 4:3-hoz
állapították meg.
Magyarországon az első kísérleti adás 1953-ban volt
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika
Filmtechnika tehát 24 képkocka/sec
Technikai okok miatt változtattak ezen
Képváltási frekvencia USA 60Hz/2=30
Európa 50Hz/2=25
Sorok száma 525 USA, Japán és …….
Európában 625 ill. Franciaország 819
1/25 sec és 625 sor 25x625=15625 sorfrekvencia
(ennyi sor van 1 sec alatt) 64 mikrosec a soridő
Analóg jelalak.
Amplitudója hordozza az adott sornak
megfelelő jelalakot a f-f skálán
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika
Egy TV sor alakja és képe
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika
Váltott sorok (interlace)
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika
Félkép
Kép
Félképváltás
Képváltás
Sorkioltás
Képkioltás
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika
TV képek további technikai jellemzői
Felbontás-részletgazdagságot jelent
Ezt függőlegesen meghatározza az aktív
sorok száma kb. 576
Visszintesen rendszerfüggő, analóg képnél is
elérheti az 500 képpontot.
Kontrasztátfogás kb.1:32, a legsötétebb –
legvilágosabb területek világosságának aránya
(szem 1:1000, film 1:300)
Fényerő-fénysűrűség 300-1000 cd (candela)
VIDEOTECHNIKA/tévétechnika
Gamma görbe
A tényleges megvilágítás
és a tévékép
megvilágítási
viszonyát
határozza meg.
Kemény vagy lágy
a kép
VIDEOTECHNIKA/kamera
Kamera érzékelő eleme a CCD
A beeső fény hatására töltéseloszlás alakul ki
Kiolvasás – másodpercenként 25-ször
Idő-feszültség jelalak keletkezik
Sokféle azonosító jelet tartalmaz
Lehet:
Kompozit videojel
Y-C jel (S-video)
Komponens videojel
RGB jel
DV jel (digital video)
VIDEOTECHNIKA/kamera
Jeleket rögzítőre vezetjük – stúdiókamera
A kameratestben elhelyezett adathordozóra
rögzítjük – kamkorder
Profi kameráknál mindkettő előfordul
Amatőrnél csak utóbbi
Rögzíthetünk analóg és digitális jelet
Rögzíthetünk szalagra, DVD-re, memóriába,
winchesterre
VIDEOTECHNIKA/kamera
Egy 3 CCD-s optika felépítése
VIDEOTECHNIKA/kamera
A pixelek egyenkénti kiolvasása és léptetése
VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika
Sávszélessége nagy f-f jelnél kb.~3MHz
Színes jelnél kb. 5 MHz
Rögzítéséhez nagy szalagsebesség kellene
kb. 6-8m/sec
Helyette ferdecsíkos elrendezést használunk
Helikális rögzítést használ valamennyi szalagos
amatőr és professzionális videomagnó
Forgó fejdob, tengelye döntve
Szalag legalább 180 fokban rásimul
A szalagsebesség kicsi, relatív sebesség a részecskék
és a videofej között nagy
VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika
VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika
VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika
VHS szalagon jelek elhelyezkedése
VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika
A mágnesezhető réteg „elrendezését” a fejrésben
keletkező változó mágneses tér végzi
Az átvitel minőségét meghatározza:
szalagminőség, szalag szélesség, fejrés szélesség,
precíz szalagfutás, szalagvezetés, magnófej minőség,
jelfeldolgozó áramkörök
VHS rendszernél a szalag félcollos (25,4mm/2)
VHS – Video Home System
Megjelenése: 1978 JVC
VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika
Elemi részecskék, „dipólusok” elrendeződnek
VIDEOTECHNIKA/mágnesszalagok
Hordozó réteg-poliészter
Mágnesezhető réteg-fémoxidok keveréke
Törlőfej – erős mágneses térrel az előzőleg felvett
anyagot „letörli”
A videó felvevőfej, a jeleknek megfelelően a
részecskéket elrendezi a ferdesávokon
Hangrögzítést a hangsávon hangfej végzi
Szalagok jellemzői: szalagszélesség, rendszerük,
szalaghossz, szalagminőség, gyártó cég, gradáció,
szalag vastagság, anyag összetétele
VIDEOTECHNIKA/mágnesszalagok
Szabványos hosszak: 10, 20, 30, 60, 90, 120,
150, 180, 210, 240, 300 perc
SP/LP/EP üzemmód nem szalag, hanem
készülék függő
LP/EP felvétel jelentős minőségromlással jár
Szalagban káros hatást okozhat:
Mágneses tér – hangdobozok!!!
Hő hatás – napfény, autóban, készülékek felett !
Szállításkor a hideg!
Nedvesség – páralecsapódás, megtapadás
VIDEOTECHNIKA/mágnesszalagok
Készülékben begyűrődhet, megrágódhat
Intelligens készülék, ha a szalag begyűrődött
nem adja „vissza”
Fület kitörve írásvédetté tehetjük
A „fül” mellett fontos adatok szerepelnek
Néha szemrevételezzük a szalagot
Rosszul beállított mechanikánál a szalag
széle megnyúlik, fodrosodik
Átmásolódás miatt időnként át kell tekerni
Ne ragasszuk!
VIDEOTECHNIKA/mágnesszalagok
Kézzel ne érintsük!
Drop out – jelkiesést okozhat hogy az igénybevétel
során részecskék leeshetnek
Sokszor használt szalagnál egyre gyakoribb
Ez visszintes csíkozódást okoz
Fej is koszolódhat emiatt – fejtisztítás és
szalagpálya tisztítása rendszeresen szükséges
Van automatikus fejtisztítás is
Kerüljük a search üzemmódot, szalagnak is fejnek is
nagyobb igénybevételt jelent
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
Sokáig orsós rendszerek voltak csak, stúdió célokra
készültek szélességük 2coll majd 1coll volt (Ampex)
Bemutató: 1956 kvadruplex rendszer, 13 db
Toshiba 1959 – helikális rendszer
Philips 1972 N1500 - kazettás
Az első kazettás félprofi rendszer a U-matic ez ¾
collos, SONY fejlesztés 1973-ban
Philips-Grundig közös platform a Video 2000
félcollos kazettás rendszer 1979-ből, csak Európában
szűk elterjedés, amatőr célokra
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
Amatőr felhasználóknak készült az 1978- ban
bemutatott VHS - JVC fejlesztés ½ coll kazettás!
Versenytársa, a SONY cég Betamax készüléke,
szintén 1978, csak 10 évig volt szerepe
1985 SONY – Video 8 rendszere, forradalmian új,
kis méretű kazetta, és jobb minőség
E rendszerek továbbfejlesztéséből lett a még jobb
SVHS 1990-ben és a Hi8 rendszer 1991-ben
Ezeknél az Y és C jelet szétválasztották, így
rögzítik a szalagra. Csak visszafelé kompatibilis!
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
VHS rendszer fontosabb paraméterei:
Szalagszélesség: 12,65 mm
Fejdobátmérő: 62mm
Szalagsebesség: 23,39 mm/sec
Videosáv szélessége: 49 mikrométer
Hangsávok: (0,35+0,3elv.sáv+0,35) mm
Vízszintes felbontás: 250
Szalaghossz: 5 - 300 perc
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
Video8 rendszer fontosabb paraméterei:
Szalagszélesség: 8mm
Fejdobátmérő: 40mm
Szalagsebesség: 20,05mm/sec
60,90,120 perces kazetták
Videosáv szélessége: 34,4 mikrométer
Vízszintes felbontás: 300
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
Video 8
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
PCM digitalizált hangjelet is tud rögzíteni
Szalag 221 fokot
fekszik fel a fejdobra
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
V8 rendszerben kisméretű kamerák készültek
(handycam, palmcam)
Versenytársa volt a VHS-ből módosított VHS-C
VHS-C rendszer, csak méretben tér el a VHS-től
30 és 45 perces kazetták
Szalagsebesség, minőség azonosak
Adapter van az asztali készülékhez
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
SVHS és Hi8 (SuperVHS, HighV8)
Javított paraméterű rendszerek
Nem kompatibilisek az előző változattal
Ún. „color under” rendszerrrel dolgozva
jobb minőséget tudunk elérni
Más csatlakozót használunk
„S” video vagy hosiden csatlakozó
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
Y és C jelet külön választották
A világosságjel frekvenciája magasabb szintű,
így a visszintes felbontás kb. 350-400 soronként
Hi8-nál metál szalagokat használnak
2 Hifi digitális és 2 hagyományos hangsávval
rendelkeznek
Színátvitel „color under” rendszerű
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
Kompatibilitási probléma miatt, a meglévő
fekete-fehér jelre a színinformációt „ráültették”
Az átmeneti időszakban fekete-fehér és színes
adás egyaránt volt.
Alapszínek R-G-B
Y jel - világosságjel
Y = 0,3R + 0,59G + 0,11B
4 jelből elegendő 3-t átvinni a negyedik számítható
VIDEOTECHNIKA/videorendszerek
Y-t át kellett vinni a f-f készülékek miatt
Nem színeket viszünk át hanem színkülönbségi jeleket!
R-Y, G-Y, B-Y képezhetünk, ebből rossz jel/zaj
viszonya miatt a G-Y-t elhagyjuk
Átvisszük: Y, R-Y, B-Y
Ez utóbbi kettőt kell ráültetnünk az Y-ra
3 rendszer alakult ki az 1950-63 évek között
NTSC, SECAM, PAL
VIDEOTECHNIKA/színszabványok
Első színes TV-rendszer – USA fejlesztés
NTSC - 1955-től sugároznak ilyen jelet
Egy színsegédvivőt modulálnak a két
szín-különbségi jellel ún. kvadratúramodulációval
Ez ül az Y jelen
Jelenleg is elsősorban USA és Japán használja
F szsv=3,58 MHz, majd 4,43 MHz
Kanada, Közép-Amerika, néhány Dél-amerikai és
ázsiai ország
VIDEOTECHNIKA/színszabványok
Francia fejlesztésű a SECAM színes TV-rendszer,
1957-től használják
Két színsegédvivőt használ, a két színkülönbségi jel
továbbítására (4,4 és 4,25 MHz) és
frekvenciamodulációt alkalmaz
A függőleges irányú színfelbontás a szemünknek
túl jó, ezért soronként felváltva továbbít
R-Y ill. B-Y jeleket.
Egy késleltető művonal segítségével így minden sor
megkaphatja a maga színinformációját
VIDEOTECHNIKA/színszabványok
A német fejlesztésű PAL színes tv-rendszer az
NTSC-hez némileg hasonló, annak hibáit kiküszöböli,
1962-ben vezették be
Egy színsegédvivő van, fázisa soronként 180°-al
változik, amplitudómodulációt használ,
Fszsv=4,43 MHz
Ma egész Európa ezt használja
VIDEOTECHNIKA/televízió
TV áramkörök egyszerűsített képe
VIDEOTECHNIKA/televízió
PAL
színes jel
egy sora
(színsáv)
VIDEOTECHNIKA/televízió
TV képcső működése, képalkotás
VIDEOTECHNIKA/televízió
Többféle rendszerű képcső van
Két legfontosabb: in line rendszerű
trinitron(SONY)
Foszforpontok anyagai:
R
Cd2B2O5
G
ZuAl2O4
B
ZuS
VIDEOTECHNIKA
Csatornák elhelyezkedése
VHF
I.sáv 47-68 MHz
II.sáv 76-100 MHz
III.sáv 174-230 MHz
UHF
IV.sáv 470-582 MHz
V.sáv 606-860 MHz
VIDEOTECHNIKA/televízió
Főbb TV rendszerek : EU,
sorok száma:
625
hálózati frekvencia
50Hz
Képfrekvencia
25
Sorfrekvencia:
15625
USA
525
60Hz
30
14750
VIDEOTECHNIKA/televízió
VIDEOTECHNIKA/átviteli lánc
Fényváltozás hatására a kamera CCD-jén
töltéseloszlás keletkezik
Kiolvasva feszültségjelet kapunk
Fejrésben mágneses tér keletkezik
Szalagon rendezett dipólusok jönnek létre
Lejátszáskor feszültségjelet kap a TV
Katódsugárcsőben elektronágyú „rajzolja”
a képet a foszforpontokra a megfelelő vezérlést
eltérítő tekercsek szolgáltatják
VIDEOTECHNIKA/kamerák
Videórendszere
Megvilágítás érzékenység
Optikai varió átfogás (zoom)
Digitális zoom
Súly, méret
CCD pixelek száma
LCD tulajdonságai, mérte
Vízszintes felbontás
Csatlakozásai – DV, kompozit, S-video
Menürendszere
VIDEOTECHNIKA/kamerák
Funkciók manuális kezelése
Élesség tartomány – makró
Kereső fajtája, minősége
Effektek
Fehéregyensúly kezelése
Mikrofon, fejhallgató csatlakozás
Kiegészítők (akku, állvány, lámpa…)
Állókép rögzítése különböző kártyákra
VIDEOTECHNIKA/felvételkészítés
Forgatókönyv van-e? Vagy helyszínen kell a
snitteket kitalálni.
Terepszemle.
Stáb (létszám) összeállítása
Technika előkészítése
Helyszíni szervezés, engedély, szereplők
Kellékek, hátterek, szállítás
Kazetták, snittlista
Kell-e világítás, hangfelvétel?
Szakértő - a megrendelőt képviselő személy
VIDEOTECHNIKA/formanyelv
Gépállások:
Normál - objektív
Alsó gépállás (béka perspektíva)
Felső gépállás (madár perspektíva)
Szubjektív kamera
Ferde
VIDEOTECHNIKA/formanyelv
Kameramozgások:
Fix képnél nincs kameramozgás
Svenk - átigazítás – tengely körüli elfordulás
Nagyobb szögben - panorámázás
Rávarió – zárás – közelítés (virtuális mozgás)
Elvarió – nyitás – távolodás (virtuális mozgás)
Fahrt – kocsizás
Daruzás
VIDEOTECHNIKA/formanyelv
Kompozíció:
Egyteres, kétteres, többteres
Háromszög, átlós, vagy valamilyen más tengelyre
komponált kép
Szimmetrikus
Asszimmetrikus
Skurzos
Ansnittes
VIDEOTECHNIKA/formanyelv
Plánok:
Totálok: nagytotál, totál, kistotál
A bemutatandót a környezetével együtt ábrázolják
Félközeli képek: egy részt ábrázolnak az egészből
embernél:bőszekond, szekond, szűkszekond
Közeli képek: egy kis részletet ábrázolnak
premier plán, szuper plán
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
Világítani kell ha:
Kevés a fény
Nem megfelelő a meglévő fény
(pl. színhőmérséklete nem jó, vagy kevert)
Egyéni, speciális hatást akarok elérni
Szubjektív tényezők:
Nem feltétlenül „színhelyes” (valósághű),
képet kell rögzítenünk, hanem annak fehér
fénnyel megvilágított képét kell visszaadni !
Különösen „kényes” szemünk a bőrszínre!
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
Fényforrások:
Természetes: napfény 5500-6000 K°,
(de 7000-8000 K° is előfordulhat)
Vele egyező színhőmérsékletű fém halogén lámpák
Műfények: 2800-3400 K° jódkvarc lámpák
Neont kerüljük - színhőmérsékletük változó
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
Színhőmérséklet műszerrel mérhető
Kamera színszűrőjét és fehéregyensúlyát
(color balance) be kell állítanunk
Kevert fénynél fokozottan figyeljünk a
fehéregyensúlyra, ill. használjuk a lámpa elé
helyezhető szűrőket
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
Lámpák fajtái más szempontokból:
Ventillátoros, vagy ventillátor nélküli
(hőképződést el kell vezetnünk)
Fókuszálható (spotlámpa) vagy nem
(csak terített fényt ad)
Állványos vagy kézi lámpa
Lámpafal
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
4-főfény 7-derítés 1-ellenfény 9-háttérlámpa
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
Főfény: általában a legerősebb,
a felvétel tárgyát világítja meg (spot is lehet),
kamera irányából jön (90 fok)
Derítés: a főfény árnyékát derítjük,
a főfény hiányait pótoljuk
Ellenfény: mélység (3.dimenzió) kialakulását segíti
VIDEOTECHNIKA/világítástechnika
Indirekt világítási módnál a lámpákat a
mennyezetre irányítjuk, szórt fénnyel dolgozunk
Egyes esetekben oldalfényt - súrlófényt használunk
(pl. érme, dombormű felvétele)
Személyek felvételénél fontos a hajfény,
mely „glóriát” ad.