Transcript © KONTROLLING - 5. TÉMAKÖR: A FOLYAMATOS MÉRÉS ÉS ELEMZÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE – Gazdasági elemző módszerek • Témakörök:     A gyorsdiagnózis 7 mutatója Vagyoni helyzet elemzése a mérleg • vertikális.

©
KONTROLLING
- 5.
TÉMAKÖR: A FOLYAMATOS MÉRÉS ÉS ELEMZÉS
FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE –
Gazdasági elemző módszerek
• Témakörök:




A gyorsdiagnózis 7 mutatója
Vagyoni helyzet elemzése a mérleg
• vertikális (az eszközöket és a forrásokat külön-külön) és
• horizontális (az eszközöket és a forrásokat egymáshoz
viszonyítva) vizsgálatát jelenti.
Pénzügyi elemzés a likviditással és cash flow kimutatással, míg a
Jövedelmi helyzet elemzése az eredmény és a költségek
alakulásával kapcsolatos vizsgálatokat jelenti.
• Ajánlott irodalom:

Adorján-Lukács-Róth-Veit(2003): Számvitel és elemzés
II/B. (A beszámoló elemzése), MKVKOK, Budapest
©
A gazdasági elemzések csoportosítása
1. Időpont szerint
• A vezetői döntéseket előkészítő, tervadatokkal,
tervszámokkal végrehajtott ún. prospektív elemzések
(előzetes vizsgálatok) azt a célt szolgálják, hogy
megalapozott intézkedéseket hozhasson a vezetés.
• A végrehajtás szakaszában végzett operatív elemzés
célja az optimális végrehajtás biztosítása.
• Az időszak végi (revíziós jellegű, visszatekintő,
retrospektív) elemzés a feladatok végrehajtását
követően, utólag elvégzett áttekintés, értékelés, mely a
múlt hibáinak és erényeinek tisztázásával a következő
év(ek) reális tervezését segíti elő.
©
A gazdasági elemzések csoportosítása
2. Az elemzési eljárás szerint
•
•
Abszolút különbözet számításakor két időszak értékadatainak
különbségét, relatív különbözet számításkor két időszak
adatainak százalékos változását vizsgáljuk.
Mutatószámok segítségével tömörített formában egyetlen
adattal érzékeltetünk tényeket, összefüggéseket,
folyamatokat. Kifejezhetők együtthatós és százalékos
formában is. Az összehasonlítandó időszakok lehetnek tárgy,
bázis, terv vagy átlagadatok és ezekre képezhetünk:


intenzitási viszonyszámokat, amikor egymással összefüggő, de
különböző fajtájú, esetleg eltérő mértékegységű adatokat
viszonyítunk egymáshoz;
területi összehasonlító viszonyszámokat, amikor két, hasonló
tevékenységet végző vál1alkozás (esetleg azonos méretű,
területileg elhatárolt egység) adatait viszonyítjuk egymáshoz,
vagy egy adott társaságot az ágazati átlaghoz.
©
A gazdasági elemzések csoportosítása
3. Az elemzés terjedelme szerint
• Globális az elemzés, ha a vállalkozás egészét
átfogóan vizsgáljuk.
• Ha csak egy-egy meghatározott témával, területtel,
egyes mérlegtételek alakulásával, esetleg csak egyegy szervezeti egység gazdálkodásával foglalkozunk,
akkor részleges elemzésről beszélünk.
©
A gazdasági elemzések csoportosítása
4. Az elemzési eljárás szerint
• Gazdaságossági számítások, kalkulációk készíthetők



a döntést megelőző szakaszban (előkalkuláció),
a végrehajtási fázisban (közbenső kalkuláció) és
a folyamat végén (utókalkuláció).
• A hatótényezőkre bontás elvén alapuló elemzési
eljárások alkalmazásának feltétele, hogy a vizsgált
jelenség szorzatként, vagy szorzatok összegeként
felírható, előállítható legyen.
• A szemléltető ábrák, diagramok (oszlop, kör, vonal),
grafikonok segítségével az előbb felsorolt eljárások
eredményeit, illetve az ok-okozati összefüggéseket,
tendenciákat mutathatjuk be látványosan, képszerűen.
©
A gazdasági elemzések csoportosítása
5. A termelési folyamat, tevékenység állapota,
helyzete szerint
• statikus (egy időpontra vonatkozó, állapotot kifejező)
vagy
• dinamikus (a fejlődést, a változást is elemző)
vizsgálat.
©
A gazdasági elemzések csoportosítása
6. Az elemzés módszere szerint
• deduktív (az egészből haladva a részek felé) vagy
• induktív (részelemekből kiindulva eljutni az egészhez)
módszerről, amelyek segítségével feltárhatjuk az okokozati összefüggéseket.
©
A gazdasági elemzések csoportosítása
7. Az elemzés tartalma szerint
• Vagyoni helyzet elemzése a mérleg


vertikális (az eszközöket és a forrásokat külön-külön) és
horizontális (az eszközöket és a forrásokat egymáshoz
viszonyítva) vizsgálatát jelenti.
• Pénzügyi elemzés a likviditással és cash flow
kimutatással, míg a
• Jövedelmi helyzet elemzése az eredmény és a
költségek alakulásával kapcsolatos vizsgálatokat
jelenti.
©
- A GYORSDIAGNÓZIS 7 MUTATÓJA -
©
A GYORSDIAGNÓZIS 7 MUTATÓJA
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Likviditási gyorsráta
Cégegészség
Stabilitási mutató
mutatók
Eladósodottsági mutató
Tőkebefektetés hatékonysága (ROI) mutató
Jövedelmezőség mutató
Tőkeforgás mutató
Gazdasági hozzáadott érték (EVA) mutató
©
„CÉGEGÉSZSÉG” MUTATÓK
MÉRLEG
LIKVIDITÁSI SORREND
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I.
Immateriális javak
II.
Tárgyi eszközök
III.
Befektetett pénzügyi eszközök
B) FORGÓESZKÖZÖK
I.
Készletek
II.
Követelések
III.
Értékpapírok
IV.
Pénzeszközök
C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
D) SAJÁT TŐKE
I.
Jegyzett tőke
II.
Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)
III.
Tőketartalék
IV.
Eredménytartalék
V.
Lekötött tartalék
VI.
Értékelési tartalék
VII.
Mérleg szerinti eredmény
E) CÉLTARTALÉK
F) KÖTELEZETTSÉGEK
I.
Hátrasorolt kötelezettségek
II.
Hosszú lejáratú kötelezettségek
III.
Rövid lejáratú kötelezettségek
G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS
FORRÁSOK ÖSSZESEN
EGY VÁLLALKOZÁS EGÉSZSÉGES, HA
1.
2.
3.
FIZETŐKÉPES (AZAZ LIKVIDITÁSI MUTATÓI MEGFELELŐEK)
STABIL (AZAZ STABILITÁSI MUTATÓI JÓK)
NINCS ELADÓSODVA (AZAZ ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓI KEDVEZŐEK)
©
Cégegészség mutatók
1. LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA (QUICK RATIO) MUTATÓ
QR
QR
=
=
FORGÓESZKÖZÖK - KÉSZLETEK
----------------------------------------------------------------------------RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
KÖVETELÉSEK + ÉRTÉKPAPÍROK + PÉNZESZKÖZÖK
---------------------------------------------------------------------------RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
2. STABILITÁSI MUTATÓ
SAJÁT TŐKE + TARTÓS IDEGEN FORRÁSOK
STABILITÁSI MUTATÓ = --------------------------------------------------------------BEFEKTETETT ESZKÖZÖK + STRATÉGIAI KÉSZLETEK
3. ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓ
ELADÓSODOTTSÁG =
MÉRTÉKE
IDEGEN TARTÓS FORRÁS
--------------------------------------------------SAJÁT TŐKE +IDEGEN TARTÓS FORRÁS©
4. MŰKÖDÉSI TŐKE HATÉKONYSÁGÁT
VIZSGÁLÓ MUTATÓK
ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY (EBIT)[1]
MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT = ------------------------------------------------------------------TŐKE HOZAMA (ROI)
MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE
ahol a számláló: EBIT = Earning Before Interest and Tax, azaz a Kamat és adófizetés előtti eredmény
MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY + AMORTIZÁCIÓ
TŐKE AMORTIZÁCIÓVAL = ------------------------------------------------------------------------NÖVELT HOZAMA
MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE
ahol a számláló: EBITDA =Earnings before deduction of interest, tax, depreciation and amortisation, azaz a
kamatfizetés és adózás, és értékcsökkenés levonása előtti eredmény
MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT
TŐKE ADÓZOTT HOZAMA
(ROIC)
=
ADÓZOTT ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY 1]
------------------------------------------------------------------MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE
ÁTLAGOS ÉRTÉKE
ahol a számláló: NOPLAT =Net Operating Profit Less Adjusted Taxes , azaz a Korrigált adóval csökkentett működési
profit
©
A MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓ RÉSZMUTATÓI
ÜZLETI EREDMÉNY
4. ROI = --------------------------------------------- =
ÁTLAGOS TŐKELEÖTÉS
ÜZLETI EREDMÉNY
5. JÖVEDELMEZŐSÉG = -----------------------------MUTATÓ
ÁRBEVÉTEL
ÁRBEVÉTEL
*
6. TŐKEFORGÁS = ---------------------------------ÁTLAGOS TŐKELEÖTÉS
©
7. EVA MUTATÓ
•
•
•
A GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK VIZSGÁLATA:
ECONOMIC VALUE ADDED (EVA) =
ADÓZÁS UTÁNI ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY - TŐKE ÖSSZKÖLTSÉGE
= ROIC-WACC
CSAK AKKOR LEHET MEGTUDNI, HOGY EGY VÁLLALATI MŰVELET
VALÓBAN TERMEL -E ÉRTÉKET, HA


•
•
A TELJES FELHASZNÁLT TŐKE
• LEKÖTÖTT ESZKÖZÖK (TELEK, GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FORGÓESZKÖZÖK, STB.
• KUTATÁSRA FEJLESZTÉSRE FORDÍTOTT RÁFORDÍTÁSOK
• ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSÉRE FORDÍTOTT RÁFORDÍTÁSOK
(HASZNOS ÉLETTARTAM: 5 ÉV)
IGAZI KÖLTSÉGÉT MEGÁLLAPÍTJUK
• HITELBEN KAPOTT TŐKE KÖLTSÉGE = FIZETETT KAMAT
• TULAJDONOSOKTÓL KAPOTT TŐKE KÖLTSÉGE = ÁRFOLYAMNYERESÉG ÉS
OSZTALÉK ILLETVE AZ ELMARADT HASZON MIATTI VESZTESÉG
HA AZ EVA > 0, AKKOR A CÉG ÉRTÉKTERMELŐ
HA AZ EVA < 0, AKKOR A CÉG ÉRTÉK (ÉS VAGYON) ROMBOLÓ,
FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY A PÉNZÜGYI EREDMÉNY,
AZ ÁRBEVÉTEL, VAGY A BEFEKTETÉS HOZAMA NÖVEKEDETT-E?©
- PÉLDA A GYORSDIAGNÓZISRA -
©
MOSTOHA KFT ADATAI A BESZÁMOLÓBAN
(MFT)
Árbevétel:
Adózott üzemi (üzleti) eredmény:
ESZKÖZÖK
Befektetett eszközök
Immateriális javak
Tárgyi eszközök
Befektetett pénzügyi eszközök
Forgóeszközök
Készletek
Követelések
Értékpapírok
Pénzeszközök
Aktív időbeli elhatárolás
ÖSSZES ESZKÖZ
132,0 millió forint
6,0 –1,0=5,0 millió forint
2001
100
10
90
0
180
120
40
0
20
5
285
2002
103
8
95
0
210
140
60
0
10
7
© 320
MOSTOHA KFT ADATAI A BESZÁMOLÓBAN
(MFT)
FORRÁSOK
2001
2002
Saját tőke
20
22
Jegyzett tőke
90
90
Eredménytartalék
-60
-70
Mérleg szerinti eredmény
-10
2
3
0
20
20
240
278
2
0
Céltartalékok
Hosszúlejáratú kötelezettség
Rövidlejáratú kötelezettség
Passzív időbeli elhatárolások
ÖSSZES FORRÁS
285 ©
320
MENNYIRE EGÉSZSÉGES A VÁLLALKOZÁS?
MUTATÓ
MEGNEVEZÉSE
1.LIKVIDITÁSI
GYORSRÁTA
2.STABILITÁSI
MUTATÓ
3.ELADÓSODOTTSÁG
2001
2002
0,25
0,2518
0,1818
50:50

0,1728

47,53:52,47

ÉRTÉKELÉS
AZ 1:1 ARÁNYNÁL JÓVAL
ALACSONYABB ÉRTÉK,
SÚLYOS EGYENSÚLYI
ZAVAROKRA UTAL.
ITT SEM ÉRVÉNYESÜL, HOGY
A TARTÓS ESZKÖZÖKET A
CÉG TARTÓS FORRÁSSAL
FINANSZÍROZNÁ.
A SAJÁT TŐKE RÉSZARÁNYA
NAGYOBB, MINT A TARTÓS
IDEGEN FORRÁSÉ, TEHÁT EZ
A MUTATÓ ELFOGADHATÓ
©
MENNYIRE VERSENYKÉPES A
VÁLLALKOZÁS?
MUTATÓ
MEGNEVEZÉSE
NYERESÉGHÁNYAD
2001
2002
-8,47%
1,52%



ÉRTÉKELÉS
A NEGATÍV ÉRTÉK
VESZTESÉGET JELEZ, DE AZ
1,52% POZITÍV ÉRTÉK IS IGEN
ALACSONY
JÖVEDELMEZŐSÉGRE UTAL,
ÉS MESSZE ELMARAD A 20%
KÖRÜLI, VERSENSYKÉPES
TEVÉKENYSÉGRE UTALÓ
ÉRTÉKTŐL.
©
MENNYIRE HATÉKONY A VÁLLALKOZÁS?
MUTATÓ
MEGNEVEZÉSE
5.TŐKEFORGÁS
HATÉKONYSÁGA
6.JÖVEDELMEZŐSÉG
2002
ÉRTÉKELÉS
3,22
A VÁLLALKOZÁSBAN A SAJÁT ÉS A TARTÓS
IDEGEN TŐKE IGEN GYORSAN, EGY ÉV ALATT
TÖBB, MINT HÁROMSZOR MEGFORDUL.

3,79%

12,2%
4. ROIC

AZ ÜZLETI EREDMÉNY SZINTŰ
JÖVEDELMEZŐSÉG ELÉGGÉ ALACSONY.
A BEFEKTETETT TŐKE HATÉKONYSÁGA A
MAGAS TŐKEFORGÁS KÖVETKEZTÉBEN
ELÉG JÓNAK MONDHATÓ!
©
MÓDOSÍTOTT ROIC MUTATÓ
EVA számítása:
Számláló tisztítása:
Adózott üzleti eredmény
- kamat miatt
8millió*15%
- ELÁBÉ miatt
- egyéb befektetésjellegű költség
Módosított üzleti eredmény
Le: tényleges társasági adó
Módosított adózott üzleti eredmény
Nevező tisztítása:
Befektetett tőke átlaga
(20+22)/2
Üzleti eredményből átsorolás a befektetések közé
Módosított befektetett tőke átlaga(20+(22+3))/2
Módosított ROIC
6
1
15
3
25
1
24
21,0
3
22,5
107,56%
©
A TISZTITÁS NÉLKÜLI ROIC 12,2% VOLT!!!
ÖSSZTŐKÉN BELÜLI MEGOSZLÁS
Eladósodottság
2001
50:50
2002
52,38:47,53
©
A TULAJDONOSI TŐKE KÖLTSÉGE
•CAPM MODELL* LEVEZETÉSE
•
r = rf + ß x (rm-rf)
•ahol
•rf = Kockázatmentes
kamatláb (a hosszú lejáratú
államkötvények hozama)
•rm = Átlagos tőzsdei
megtérülés
•rm-rf = Részvényesek
kockázati prémiuma
•ß = az adott
részvénybefektetés
árfolyamváltozásának a piac
átlagos kockázatához árfolyamváltozásához viszonyított aránya
•MOSTOHA KFT ESETÉBEN:
•Kockázatmentes kamatláb
rf = 6,3%
•Átlagos tőzsdei megtérülés
rm = 12,3%
•Részvényesek kockázati
prémiuma:
rm- rf = 6%
ß = 1,5
r = 6,3% + 1,5x(12,36,3%) =
6,3% + 9% = 15,3%
©
* CAPITAL ASSET PRICING MODELL = TŐKEPIACI ÁRFOLYAM MODELL
AZ IDEGEN TŐKE KÖLTSÉGE
Megnevezés
a Hosszúlejáratú hitel
b Fejlesztési kölcsön
c EU hitel
Összesen
Összeg Kamatláb Kamat
Hiteltőke költsége
12000
7%
840
688,8
5000
4,50%
225
185
3000
3,50%
105
86
20000
5,85%
1170
959
959/20000 = 4,8%
©
SÚLYOZOTT ÁTLAGOS TŐKEKÖLTSÉG
(WACC)
Részvénytőke költsége * Részvénytőke részaránya
15,3% *
0,5238
=
8,01%
+ Hiteltőke költsége * Hiteltőke részarány =
4,8% *
0,4753
=
2,28%
Részvénytőke költsége
+
Hiteltőke költsége
=
WACC
8,01 %
2,28 %
10,29 %
©
GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK
A) A BESZÁMOLÓ EREDETI ADATAIBÓL SZÁMÍTVA:
EVA
=
ROIC
WACC
1,91
=
12,2%
-
10,29%
B) A BESZÁMOLÓ „TISZTÍTÁSA” UTÁN:
EVA
=
ROIC
WACC
97,27
=
107,56%
-
10,29%
NO COMMENT…
©
ÚTRAVALÓ…
• A BESZÁMOLÓBÓL SZÁMOS MUTATÓ KÉPEZHETŐ, AMELYEK
KÖZÜL KIEMELTÜK AZ ÚN. CÉG EGÉSZSÉGÉT MÉRŐ, A
JÖVEDELMEZŐSÉGI ÉS A HATÉKONYSÁGI MUTATÓKAT.
• A CÉGEGÉSZSÉG ROMLÁSÁT KIFEJEZŐ MUTATÓK CSAK A
„LÁZREAKCIÓT”, AZAZ A BETEGSÉG TÜNETÉT MUTATJÁK, DE A
BETEGSÉG ORVOSLÁSÁT NEM LEHET E MUTATÓK JAVÍTÁSÁVAL
MEGOLDANI.
• A MUTATÓSZÁMOK JÓSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE RELATÍV: ATTÓL
FÜGG…
• NEM AZ A FONTOS TEHÁT, HOGY MUTATÓINK MEGFELELJENEK
VALAMILYEN STANDARD ELVÁRÁSNAK, HANEM AZ, HOGY
KÉPESEK LEGYÜNK A MUTATÓSZÁMOK „MÖGÉ” NÉZVE MINÉL
JOBBAN A VALÓSÁGOT MEGRAGADNI
©
- A VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE -
©
VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE
• Célja: vagyon szerkezetének és változásának
bemutatása, minősítése, a változásokat
előidéző okok feltárása
• Módszerei: megoszlási, dinamikus, intenzitási
viszonyszámok, időbeli és térbeli
összehasonlítással
• Módszerei


Vertikális
horizontális
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
VERTIKÁLIS ELEMZÉS: eszközszerkezet
elemzése
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Eszközök elemzése: vagyonstruktúra
terjedelem (abszolút és relatív eltérések)
időbeli, térbeli összehasonlítás (tartós-e a változás, előnyös-e, milyen
teendők vannak a struktúra változásához, mi a követendő cél stb.)
Eszköz (fő)csoportok aránya, szerkezete
befektetett eszközök/forgóeszközök
aktív időbeli elhatárolások kezelése
tárgyi eszközök leírtsága (ÉCS/Bruttó értéke)
tárgyi eszközök használhatósága (Nettó/Bruttó)
beruházások fedezete (tárgyévi écs. leírás/üzembe helyezett
beruházás)
megújítási mutató: üzembe helyezett tárgyi eszköz/Bruttó érték
vásárolt készlet/saját termelésű készletek aránya
stb.
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
VERTIKÁLIS ELEMZÉS: forrás szerkezet
elemzése
•
•
•
Források elemzése: tőkestruktúra
tőkeerősség: Saját tőke/Mérlegfőösszeg
eladósodottság:




•
tőkefeszültség mutató:


•
•
•
Saját tőke/Hosszú lejáratú kötelezettség
Hosszú lejáratú kötelezettség/Saját tőke
Saját tőke/(Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettség)
Hosszú lejáratú kötelezettség/(Saját tőke+Hosszú lejáratú
kötelezettség)
Saját tőke/Idegen források vagy
Idegen források/Saját tőke
Saját tőke/ Jegyzett tőke
Mérleg szerinti eredmény/Saját tőke
Esedékességi aránymutató

Rövid lejáratú kötelezettség/Összes kötelezettség
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
HORIZONTÁLIS ELEMZÉS: eszközök
forrásfedezettsége, eszközök forrásigényessége
• finanszírozás


hosszú távú: befektetett eszközök fedezete
• Saját tőke/Befektetett eszközök
• (Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettség)/Befektetett
eszközök
• Működésbiztonsági mutató = (Saját tőke+Hátrasorolt
kötelezettségek+Hosszúlejáratú kötelezettségek)/Befektetett
eszközök
rövid távú: likviditás (lásd külön)
• tőkemultiplikátor (eszközigényesség): Eszközök/Saját
tőke
• vevők/szállítók
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Nettó forgótőke
MÉRLEG
BEFEKTETETT
ESZKÖZÖK
FORGÓTŐKE
FORGÓESZKÖZÖK
SAJÁT TŐKE
HOSSZÚ LEJÁRATÚ
KÖTELEZETTSÉG
MŰKÖDŐ
TŐKE
RÖVID LEJÁRATÚ
KÖTELEZETTSÉG
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
– LIKVIDITÁSI MÉRLEGEK,
JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS GAZDASÁGOSSÁG
ELEMZÉSE –
©
STATIKUS LIKVIDITÁSI MÉRLEG
• mérleg strukturális átrendezése


Mobilitási sorrend: eszközöket mennyi idő alatt lehet
pénzzé tenni
Esedékességi sorrend: tartozásokat mennyi idő múlva kell
kifizetni.
• Alapváltozat: 4 fokozatú statikus likviditási mérleg (a
múlt adataiból következtetünk a jövőre, fokozatok
kötöttek, besorolás nagyvonalú, esetenként szubjektív)
• A besorolást a vagyonrész jellege (gazdálkodói szándék)
a számviteli elszámolási technika és a gazdálkodás
befolyásolja
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
FELÉPÍTÉSE
ESZKÖZÖK
FORRÁSOK
I. Likvid eszközök
pénzeszközök
egyes értékpapírok
II. Mobil eszközök
követelések
értékpapírok
III. Mobilizálható eszközök
készletek
IV. Immobil eszközök
befektetett eszközök
I. Lejárt tartozások (azonnal
esedékes tartozások)
II. Rövid időn belül esedékes
tartozások
III. Éven túl esedékes tartozások
IV. Vissza nem fizetendő források
saját tőke
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
TÖBBFOKOZATÚ STATIKUS
LIKVIDITÁSI MÉRLEG
• II. és a III. fokozat továbbtagolása: adott
eszközfajta (átlagosan) mennyi idő alatt válik
pénzzé, illetve adott tartozás mikor válik
esedékessé.
• Ennek vázlata:


Szállító  anyag  befejezetlen termelés 
késztermék  vevő  pénz
Szállító  áru  vevők  pénz
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
6 fokozatú statikus likviditási mérleg
• lehetséges felépítése:






Likvid eszközök
0-15 napon belül likvid eszközök
15-30 napon belül likvid eszközök
30-60 napon belül likvid eszközök
60-120 napon belül likvid eszközök
120 napon túl likvid eszközök
• Például, ha a követelések átlagos forgási ideje 21 nap,
akkor a II. és III. fokozatba kerül besorolásra



II. fokozatba 15*1 napi átlagos befolyás,
III. fokozatba 6*1 napi átlagos befolyás,
a késztermék csak a harmadikba kerülhet.
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Az idő szerepe az elemzésekben
•
Forgási idő: adott eszközfajta adott állománya mennyi idő alatt fut át
az újratermelési folyamat adott szakaszán.



Számítása: eszközállomány/1 napi mozgás
1 napi mozgás = időszak teljes mozgása/időszak napjainak száma
Például:
• vevők/1 napi várható befolyás
– ahol 1 napi befolyás = adott időszakban befolyt összes követelés/időszak napjainak
száma
• késztermék/1 napi várható értékesítés
– ahol 1 napi értékesítés = adott időszaki összes értékesítés/időszak napjainak száma
• anyag/1 napi várható felhasználás
– ahol 1 napi felhasználás = ….
•
Likviditási futamidő: adott eszközfajta adott állománya mennyi idő
alatt válik pénzzé (átfutva az újratermelési folyamat minden
szakaszát). → halmozott forgási idők

•
Például: késztermék futamideje = vevők forgási idő + késztermék forgási
idő
Esedékességi idő: adott kötelezettség adott állományát mikor (hány
nap múlva) kell kifizetni


tételesen ismert
szállítók/1 napi átlagos kiegyenlítés
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS GAZDASÁGOSSÁG
• Jövedelmezőség: a gazdálkodók működésének
eredményességét fejezi ki (abszolút
kategória),

lényege: eredményelemzés
• eredményre ható tényezők
• eredményhányadok
• eredmény hatása a működésre
• Gazdaságosság (hatékonyság,
termelékenység): a gazdálkodók
erőforrásainak hozamtermelő képességét
fejezi ki (relatív kategória)
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Jövedelmezőség és gazdaságosság
számításánál figyelembe kell venni:



számláló és nevező eltérő időintervalluma (időpont,
időszak)
számláló és nevező eltérő tartalma (pl. vevők és
árbevétel)
számláló és nevező közötti ok-okozati összefüggés
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Jövedelmezőségi mutató általános
képlete: eredmény/vetítési alap
• Eredmény








•
•
Üzleti tevékenység eredménye
Szokásos vállalkozási eredmény
Adózás előtti eredmény
Adózott eredmény
Mérleg szerinti eredmény
Fedezeti összeg
EBIT1 (Adózás és kamatfizetés előtti eredmény)
NOPLAT2 (≈adózott eredmény + fizetett kamat, vagy EBIT
– fizetendő adó)
EBIT = Earning Before Interest and Tax
2 NOPLAT = Net Operating Profit less Adjusted Taxes
1
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Vetítési alap











Árbevétel
Árbevétel kiegészítve a többi bevétellel
Saját tőke
Jegyzett tőke
Befektetett tőke
Befektetett eszközök
Összes eszköz
Forgóeszközök
Bérköltség
Létszám
Stb.
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
FONTOSABB JÖVEDELMEZŐSÉGI
MUTATÓK
•
Eredményhányad

•
•
•
•
AEE/NÁB, AE/NÁB
fedezeti hányad
tőkearányos adózott eredmény: ROE[1] = AE/ST
eszközarányos eredmény: ROA[2] = AEE vagy AE/Eszközök vagy
Befektetett eszközök vagy működő tőke
befektetett tőke hozama: ROIC[3] = NOPLAT/Működésbe fektetett
tőke

Ahol a nevező = ST + kamatköteles kötelezettségek
•
kamatfedezet: EBIT (+ Amortizáció)/Kamat
•
•
•
[1] ROE = Return on Equity
[2] ROA = Return on Assets
[3] ROIC = Return of Invested Capital
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
GAZDASÁGOSSÁGI MUTATÓK
• Rugalmasság


1 %-os erőforrás változás hány %-os változást idéz
elő a hozamban
1 %-os hozamnövekedéshez hány %-os erőforrás
változás szükséges
• Forgási sebesség


Számítható fordulatokban (árbevétel/erőforrás)
Napokban (időszak napjai/fordulatok)
• Hatékonyság


Erőforrás felhasználás: Hozam/Erőforrás vagy
Erőforrás igényesség: Erőforrás/Hozam
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Hozamkategóriák:
•
•
Árbevétel
Termelési érték
1. BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
+ Értékesítés nettó árbevétele
± Aktivált saját teljesítés értéke
- Eladott áruk beszerzési értéke
- Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
2. ANYAGMENTES TERMELÉSI ÉRTÉK
+ Bruttó termelési érték
- Anyagköltségek
- Igénybe vett szolgáltatások értéke
- Egyéb szolgáltatások értéke
3. NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
+ Anyagmentes termelési érték
- Értékcsökkenési leírás
4. HOZZÁADOTT ÉRTÉK
+ Személyi jellegû ráfordítások
+ Értékcsökkenési leírás
+ Adózás előtti eredmény
©
Erőforrás kategóriák:


• Termelési költség
• Létszám (termelékenység)
• Bérköltség
• Eszközök értéke
• Eszközfajta értéke
• Készletek
• Saját tőke
• stb.
Költségszint = termelési költségek/bruttó termelési
érték
Költséghányadok = költségnemek/bruttó termelési
érték
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
NÉHÁNY TOVÁBBI MUTATÓ
• adósságszolgálat fedezete = (MSZE+Écs.
leírás+Kamat)/Törlesztőrészlet
• osztalékkifizetési ráta = JO/AE
• újrabefektetési ráta = 1 – osztalékkifizetési
ráta
• részvények értékelése



piaci érték/könyv szerinti érték
P(rice)/E(arnings) mutató = részvényárfolyam/1
részvényre jutó nyereség (EPS = Earnins per Share)
Osztalékhozam = 1 részvényre jutó
osztalék/részvényárfolyam
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
– TÉNYEZŐKRE BONTÁS –
©
TÉNYEZŐKRE BONTÁS
• Lényege (előfeltétele): vizsgált jelenséget a befolyásoló
tényezők szorzatával lehet magyarázni
• Módszerei (egyebek mellett):



•
•
•
•
Láncmódszer
Abszolút különbözetek módszere
Relatív különbözetek módszere
Legyen az elemzendő mutató: Y.
Y1 – Y0 = ΔY
Tegyük fel, hogy Y = a∙b∙c, tehát
ΔY = (a1 ∙ b1 ∙ c1) - (a0 ∙ b0 ∙ c0)
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Felhasználható
•
•
•
•
•
•
•
Jövedelmezőség, hatékonyság
Fedezeti összeg
Költségek
Kapacitáskihasználás
Termelékenység
Stb.
elemzésénél
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
LÁNCMÓDSZER
• A befolyásoló tényezők közül minden lépésben
csak egy tényezőt változtatunk meg, de amit
egyszer már megváltoztattunk, azt a
későbbiekben már a megváltoztatott értéken
vesszük figyelembe.
• ’a’ tényező hatása
= Y1Δa = a1 ∙ b0 ∙ c0
• ’b’ tényező hatása
= Y1Δb = a1 ∙ b1 ∙ c0
• ’c’ tényező hatása
= Y1Δc = a1 ∙ b1 ∙ c1
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
ABSZOLÚT KÜLÖNBÖZETEK MÓDSZERE
• ’a’ tényező hatása = (a1 – a0) ∙ b0 ∙ c0
• ’b’ tényező hatása = a1∙ (b1 – b0) ∙ c0
• ’c’ tényező hatása = a1 ∙ b1 ∙ (c1 – c0)
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
RELATÍV KÜLÖNBÖZETEK MÓDSZERE
a1
’a’ tényező százalékos hatása
a0
∙ Y0
‘b’ tényező százalékos hatása
a1 b1
a1
–
a0 b0
a0
‘c’ tényező százalékos hatása
a1 b1 c1
∙ Y0
a1 b1
–
a0 b0 c0
a0 b0
∙ Y0
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
PÉLDÁUL
ADÓZOTT
EREDMÉNY
ADÓZOTT
EREDMÉNY
SAJÁT TŐKE
NETTÓ
ÁRBEVÉTEL
NETTÓ
ÁRBEVÉTEL
∙
SAJÁT TŐKE
NETTÓ
ÁRBEVÉTEL
ESZKÖZÖK
ESZKÖZÖK
∙
SAJÁT
TŐKE
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
PÉLDA
Adótott eredmény
Sajtát tőke
Nettó árbevétel
Eszközök
Bázis év
1.000
5.000
20.000
20.000
Tárgy év
1.500
6.000
20.000
12.500
Bázis
Tárgy
Változás
Változás
(%)
Eredményhányad
0,05
0,075
+ 0,025
150
Forgási sebesség
2
1,6
- 0,4
80
Eszközigényesség
2
2,083
+ 0,083
104,15
ROE
0,2
0,25
+0,05
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
© 125
Láncmódszer és abszolút különbözetek
Bázis
Eredményhányad
hatása
Forgási sebesség
hatása
Eszközigényesség
hatása
Tárgy
AE/NÁB
0,05
0,075
0,075
0,075
0,075
NÁB/E
2
2
1,6
1,6
1,6
E/ST
2
2
2
2,083
2,083
ROE
0,2
0,3
0,24
0,25
0,25
+0,1
-0,06
+0,01
+0,05
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Százalékos különbözetek
• 1,5*0,2 = +0,3
• [(1,5*0,8)-1,5]*0,2 = - 0,06
• [(1,5*0,8*1,0415)-(1,5*0,8)]*0,2 = + 0,01
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
ELTÉRÉS FELBONTÁS ALKALMAZÁSA A
KÖLTSÉGELEMZÉSBEN
• Az időszak összes költségét írjuk fel az alábbi
szorzat formájában:
• q∙f∙p
• ahol



„q” a volumen (pl. db),
„f” a fajlagos költség (pl. óra/db),
„p” a költségtarifa (egységár, pl. Ft/óra)
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
A láncmódszer alkalmazása
• Volumenváltozás hatása:

 (q1 – q0) ∙f0 ∙ p0
• Fajlagos változás hatása:

 q1∙ (f1 – f0) ∙p0
• Tarifa változás hatása:

 q1 ∙ f1∙ (p1 – p0)
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Volumenhatás szétbontása a láncmódszer
alapján
• Bázis időszaki költség = kh0 ∙ ( q0 ∙ a0)
• tiszta volumenhatás

kh0 ∙  (q1 ∙ q0) ∙ a0
• összetétel változás hatása

(kh10 – kh0) ∙ ( q1 ∙ a0)
• vagy: volumenhatás – tiszta volumenhatás
• ahol



„kh0”
„kh10”
„a”
a bázis költséghányad = ( q0 ∙ f0 ∙ p0)/(q0 ∙ a0)
fiktív költséghányad = ( q1 ∙ f0 ∙ p0)/(q1 ∙ a0)
az eladási ár
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
PÉLDA az anyagköltség elemzésére
Megnevezés
Bázis időszak
Tárgyidőszak
„A” termék
„B” termék
„A” termék
„B” termék
Termelés=eladás (db)
400
800
400
1000
Fajlagos felhasználás
(kg/db)
25
30
22
30
Egységár (Ft/kg)
600
300
625
350
Anyagköltség (Ft)
6.000.000
7.200.000
5.500.000
10.500.000
Összes anyagköltség (Ft)
13.200.000
Eltérés (Ft)
Eladási ár (Ft/db)
Árbevétel (Ft)
16.000.000
+ 2.800.000
32.000
24.000
30.000
25.000
12.800.000
19.200.000
12.000.000
25.000.000
Árbevétel összesen
32.000.000
37.000.000
Árbevétel bázisárakon
xxxxxxxxx
36.800.000
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Az eltérés összetevői (1000 Ft-ban)
„A” termék
„B” termék
Összesen
Volumenváltozás
hatása
(400-400) ∙ 25 ∙
600
=0
(1000-800) ∙ 30 ∙ 300
= +1800
+1.800
Fajlagos változás
hatása
400 ∙ (22-25) ∙
600
= - 720
1000 ∙ (30-30) ∙ 300
=0
-720
Tarifaváltozás
hatása
400 ∙ 22 ∙ (625600)
= + 220
1000 ∙ 30 ∙ (350-300)
= + 1.500
+1.720
Összesen
- 500
+ 3.300
+ 2.800
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
VOLUMENHATÁS
• Volumenhatás (+1.800) szétbontása


kh0 = 13.200/32.000 = 0,4125
kh10 = 15.000/36.800 = 0,4076086
• Tiszta volumenhatás = 0,4125 ∙ (36.80032.000) = +1.980
• Összetétel hatás = 0,4076086-0,4125) ∙
36.800 = - 180
• vagy 1.800-1.980 = - 180
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
ÁRBEVÉTEL VÁLTOZÁS MAGYARÁZATA
• Volumenhatás


(q1 ∙ a0) - (q0 ∙ a0) = + 4.800.000
Ebből
• „A” termék hatása 12.800.000 * (400/400) – 12.800.000 = 0
• „B” termék hatása 19.200.000* (1.000/800) – 19.200.000 = +
4.800.000
• Árhatás


(q1 ∙ a1) - (q1 ∙ a0) = + 200.000
Ebből
• „A” termék hatása 400*(30.000-32.000) = -
800.000
• „B” termék hatása 1000*(25.000-24.000) = + 1.000.000
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
EREDMÉNYVÁLTOZÁS ELEMZÉSE
•
•
•
•
Feladat: AEE1 – AEE0 különbség elemzése
Megoldás: EK is ad egyfajta választ, de közvetlenül nem olvasható ki
minden tényező hatása
Probléma: a kétféle EK nem azonos tartalommal készül. A részletes
elemzés a forgalmi szemléletűből kiindulva tehető meg.
Eredményre ható tényezők:

Fedezeti összeg
• árbevétel
–
–
–
–




árváltozás
volumenváltozás
tiszta volumenhatás
összetétel változás
• értékesítés közvetlen költsége
értékesítés közvetett költsége
EB/ER egyenlege
Pénzügyi műveletek eredménye
Rendkívüli műveletek eredménye
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Fedezeti összeg változására ható
tényezők számszerűsítése
Megnevezés
Árbevétel (Á)
Ért. közvetlen
költsége
(K)
Fedezeti összeg (F)
Fedezeti hányad (f)
Bázisidőszak
700.000
Tárgyidőszak
840.000
q0p0
440.000
q1p1
+ 140.000
q1p1 - q0p0
q1ö1
+ 60.000
q1ö1 - q0ö0
500.000
q0ö0
260.000
q0p0 - q0ö0
37,1429 %
Változás
340.000
q1p1 - q1ö1
+ 80.000
F1 - F0
40,4762 %
f0
f1
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Mi okozta a 80.000 Ft-os növekedést?
• mennyiségi változás


(tiszta) volumenhatás
összetétel hatás
• értékadatok változása


árhatás
önköltséghatás
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Megnevezés
Á
Hatások1
Tárgyidőszak
bázis szinten
Bázisidőszak
700.000
862.000
q0p0
Hatások1
Mennyiségi hatás
440.000
f
 Hatások1
 Hatások2
500.000
q1ö0
Mennyiségi hatás
q1ö1
+ 96.000
- 36.000
260.000
q0p0 - q0ö0
326.000
q1p0 - q1ö0
340.000
q1p1 - q1ö1
37,1429 %
37,8190 %
40,4762 %
Mennyiségi hatás
+162.000-96.000
f10
- 22.000
+ 60.000
q1ö1 - q0ö0
- 36.000
+ 80.000
F1 - F 0
f1
+ 66.000
Értékhatás
-22.000-(-36.000)
+ 140.000
q1p1 - q0p0
+ 96.000
Önköltség hatás
f0
Változás
+ 162.000
- 22.000
536.000
q0ö0
q1p1
+ 162.000
Árhatás
Hatások2
F
840.000
q1p0
Hatások2
K
Tárgyidőszak
+ 66.000
+ 14.000
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
+ 14.000
©
Mennyiségi hatás (66.000) felbontása a
fedezeti összegre gyakorolt hatás szerint:
• Induljunk ki az alábbi összefüggésből:

F0 = q0 p0 f0 és alkalmazzuk a láncmódszert
• tiszta volumenhatás = {(q1 – q0) p0}∙f0 =
(862.000-700.000)∙0,371429 = 60.172

Ami nem más, mint f0 ∙ Iq0
• összetételhatás = (f10 – f0)∙ q1 p0 =
•
(0,378190-0,371429)∙862.000 = 5.828
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
Értékhatás (14.000) felbontása a fedezeti
összegre gyakorolt hatás szerint:
• árváltozás hatása = q1 p1 – q1 p0 =
840.000-862.000 = -22.000
• önköltségváltozás hatása = q1 ö0 - q1 ö1 =
536.000-500.000 = +36.000
• Összefoglalva:





tiszta volumenhatás
összetételhatás
árhatás
önköltséghatás
együttesen
+ 60.172
+ 5.828
- 22.000
+ 36.000
+ 80.000
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005
A stratégiai célok közötti összefüggések
•
A kapcsolatok lehetséges fajtái:

Laza, nehezen megragadható
• Tanulási és fejlődési cél: piaci információszerzés, piaci kapcsolatok javítása;
• Folyamati cél: az eladás hatékonyságának javítása
• Ha több információ áll rendelkezésre a piac többi szereplőjéről, az segíthet az
értékesítés hatékonyabbá tételében.

Áttételes, de kimutatható
• Folyamati cél: gyorsabb kiszállítás; Vevői cél: a kulcsvevők megtartása
• A vevők számára fontos, hogy a termék minél hamarabb a rendelkezésükre
álljon, ezért annak csökkentése vevőink elégedettségét jelentősen növeli.

Nagyon szoros, függvényszerű
• Vevői cél: piaci részesedés növelése; Pénzügyi cél: a forgalomnövelése
• Nagyobb piaci részesedés elérése több árbevételt eredményez.
•
Mutatószámok típusai az irányításban betöltött szerepük szerint

Eredménymutató
• Az a mutató, amely egyértelműen mutatja a kitűzött cél elérését. A mutató
célértékének elérése egyben a cél elérését jelenti.

Teljesítményokozó
• Teljesítményokozó az a mutató, amelynek javulása közelebb visz a cél
eléréséhez. A teljesítménymutató azt a teljesítményt definiálja, amely
lényegesen hozzájárul a cél megvalósításához.
•
Egy adott szinten/dimenzióban teljesítményokozó egy alsóbb szinten már
©
eredménymutató is lehet.
DU PONT MUTATÓRENDSZER
Bruttó értékesítés
Nettó értékesítés
Árbevétel -csökkentõk
(diszkontok)
Közvetlen
anyagköltség
Fedezeti összeg
Változó költsége k
Közvetlen bér
Az értékesítés
érdekében felmerült
marketing költségek
Gyári általános
költség
Üzleti eredmény
Fix költségek
Return on
Investment
(ROI)
Üzleti eredmény a
lekötött tõke %-ban
Adminisztratív
(irányítási) költségek
Tárgyi eszközök és
immateriális javak
nettó értéke
Lekötött tõke
Készletek,
követelések,
pénzeszközök
Rövidlejáratú
kötelezettségek
(szállítók)
©
A teljesítménymutatók, mutatószámok,
(Key Performance Indicator-ok, KPI-ok)
meghatározása.
©
MI A SZERVEZET TELJESÍTMÉNYE?
• KÍVÁNATOS OUTPUT ELÉRÉSE
EREDMÉNYESSÉG (PL. PIACI RÉSZESEDÉS)
• FELHASZNÁLT ERŐFORRÁSOK OUTPUTHOZ
VISZONYÍTOTT ARÁNYA  HATÉKONYSÁG (PL.
ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG)
©
A teljesítmény mozgatórugói
©
A MUTATÓSZÁMOK RENDELTETÉSE
• A MUTATÓSZÁMOK AZ IRÁNYÍTÁS ESZKÖZEI



FELHÍVJÁK A FIGYELMET A GAZDÁLKODÁS NEURALGIKUS
PONTJAIRA,
TÖMÖRÍTIK AZ INFORMÁCIÓT,
A TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEVETHETŐSÉGÉT CÉLOZZÁK
EGYSÉGEK, IDŐSZAKOK ÉS IPARÁGAK KÖZÖTT.
• A MUTATÓSZÁM-RENDSZEREK



A MUTATÓK KÖZÖTT LÉVŐ MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK
MENTÉN KOMPLEX RENDSZERT ALKOTNAK,
KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓKKAL TESZIK TELJESSÉ A KÉPET,
ANÉLKÜL, HOGY AZ INTEGRÁLTSÁGOT VESZÉLYEZTETNÉK,
IPARÁG SPECIFIKUSAN KÉPEZIK LE AZ ALAPVETŐ ÜZLETI
TÉNYEZŐKET ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEIT.
©
Teljesítménymutatók
•
Céljuk:



•
A küldetés legyen:




•
A célkitűzések megvalósításának mérése,
Valamint a megvalósítás ellenőrzése.
Megmutatja, hogy mennyire sikerült kielégíteni az igényeket, illetve
elvárásokat.
világos,
mindenki által érthető,
egy adott egységre vonatkozó (specifikus),
és egy végeredményben megfogalmazott
A küldetés sikerét garantáló „kulcstényezők” meghatározása


Amelyekre az érintett egységnek (felelősnek) befolyása van
• Például: szállítási határidő, beszerzési ár az alapanyag minősége, stb.
Azon tényezők, amelyeknek feltétlenül meg kell felelniük az ügyfél
elvárásainak (ami alapján az egységet kívülről megítélik)
©
A teljesítménymutatók meghatározása
1. a felelősségi központ (az adott
felelős) küldetésének
meghatározása
1.
„biztosítani ügyfeleink számára egy
bizonyos minőségű szolgáltatást, a
lehető legalacsonyabb költségek
mellett”.
2. A küldetés sikerét garantáló
„kulcstényezők” meghatározása
1.
2.
Azon tényezők, amelyeknek
feltétlenül meg kell felelniük az
ügyfél elvárásainak (ami alapján az
egységet kívülről megítélik), és
Amelyekre az érintett egységnek
(felelősnek) befolyása van.
3. A „kulcs-tényezők” követését,
mérést lehetővé tévő paraméterek
keresése: Hogyan követhető nyomon
a kulcs-tényezők megvalósítsa az
elvárt szinthez képest (hogyan
biztosítható a vélkitűzések
kontrollja)?
•
Példa: költség mennyiségi adatokkal
a hatékonyságot, vagy a hiányzási
aránnyal a szociális klímát.
4. A teljesítmény mutató
megszerkesztése
•
•
A kulcs-tényezők kiszámítási
módjának meghatározása. Egy
paraméter többféle módon is
számszerűsíthető
Példa: a készletérték mérésének
lehetséges módjai: forgási sebesség,
átlagos készletszint, a következő
hónap tervezett felhasználásának
arányában.
©
A vezetési mutatók meghatározása és
ellenőrzés alá vonása
1. A felelősségi központok küldetésének meghatározása
2. A kulcsényezők azonosítása
3. A kritikus tevékenységek, eszközök, források
azonosítása


Azon tevékenységek, eszközök, illetve források, amelyek
feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az elvárt
teljesítményszintet meg lehessen valósítani
Csak a valóban kritikus tevékenységeket, eszközöket,
forrásokat vonjuk ellenőrzés alá
4. Ezen tevékenységek, eszközök, források
kulcstényezőinek meghatározása
5. Ezen tényezők kontrollját lehetővé tévő paraméterek
keresése
6. A vezetési mutatók meghatározása
©
A teljesítménymérés feladata
• Visszacsatolást adni a szakembereknek
• Információkat nyújtani a döntések
támogatásához
• Nyomon követni a stratégiai célok teljesülését
• Biztosítani az integrációt


Vertikálisan, azaz megteremteni a hierarchia egyes
szintjei közötti kapcsolatot
Horizontálisan, azaz megteremtve a lehetőséget a
vállalati folyamatok nyomon követésére
• Elősegíteni a kölcsönhatások, az ok-okozati
viszonyok megértését
©
A MUTATÓSZÁMOK ALKALMAZÁSÁNAK
ALAKULÁSA AZ IDŐBEN
©
HOGYAN MÉRHETŐ A CÉLOK
TELJESÜLÉSE?
Természetes
mértékegységben
(hibák száma)
Pénzértékben
(bevétel – kiadás)
• E MUTATÓK KÜLÖN-KÜLÖN
ÉRTÉKELHETŐK, ÁM
Egyéb
mennyiségi
mutatókkal
(lefedettség)
Pénzügyi
mutatókkal
(likviditás,
jövedelmezőség,
hatékonyság)
RÉSZIN RÖVID TÁVRA
VONATKOZNAK,
 RÉSZINT NEM KÉPESEK JÓL
VISSZATÜKRÖZNI A STRATÉGIAI
CÉLOK TELJESÜLÉSÉT!

Minőségi mércékkel
(elégedettségi index)
©
Szempontrendszer a mutatószámok
kiválasztásához
• Minimális követelmények:



konzisztencia a céllal,
befolyásolhatóság,
ösztönzésre való alkalmasság.
• További figyelembeveendő szempontok:





Mérjük?
Gazdaságosan mérhető?
Ad lehetőséget az összehasonlításra?
Egyszerűen értelmezhető?
Manipulálható?
©
Az elvárások meghatározása
• Kihívó, de racionális elvárásokat kell megfogalmazni.





Az elvárásokat a stratégiai időtáv végére kell meghatározni.
Ugrásszerű javulást kell célul kitűzni - elő kell segíteni a
szervezeti változást.
Az összes nézőpont céljaira összehangoltan kell elvárásokat
megfogalmazni.
Az elvárásokat azonos keretfeltételek mellett kell kialakítani.
©
MÉG MINDIG JELLEMZŐ
A PÉNZÜGYI NÉZŐPONT DOMINANCIÁJA
• VILÁGOS ÉS EGYÉRTELMŰ CÉLOK
• KONZISZTENS FELELŐSSÉGI RENDSZER (NEM
CSAK A HIERARCHIA CSÚCSÁN)
• ÉRTHETŐ ÉS AZ ÉRTÉKELENDŐK ÁLTAL
ELFOGADOTT TELJESÍTMÉNYMÉRCÉK
• MEGFELELŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER
©
Kereskedelmi árrés
• Fogalma: a kereskedelmi tevékenységet végző
vállalatok első és legfontosabb jelzőlámpája.


Számukra ez az első lépést jelenti a változó költségek
árrése (VKÁ) felé.
Értékét általában százalékos konstansként adják meg.
• Időbeli fejlődése, változása több tényezőtől függ:




Az áraktól
Az értékesített áruk fogyasztási szokásaitól
Az értékesített áruk beszerzési árától
A termékek jellemzőitől
©
Egy időszak termelése
• Fogalma: a termelő és szolgáltató (és nem kereskedelmi
tevékenységet végző) vállalatokat érinti. Javak
előállítását jelenti a vállalat számára, legyen az:



Eladott áru, azaz forgalom
Raktárba szállított vagy onnan kivett jószág
Tárgyi eszköz
Vigyázzunk itt azonban a kapcsolódó információk
különböző jellegére!
• A forgalom nettó eladási áron
• A raktárra vett, illetve a tárgyi eszköz termelési költségen
kerül meghatározásra
• Lehetővé teszi az üzleti tevékenység figyelemmel
követését, ugyanakkor információt nyújt a vállalat
raktárra vételi illetve kiadási politikáját is.
©
Bruttó árrés (gross margin)
•
•
Fogalma: ez az ipari vállalatok egyik létfontosságú mutatója, a
termelés által felhasznált alapanyagok beszerzésének súéyát
mutatja meg, így elsődlegesen teremlékenységi mutató
Meghatározása:
+ termelés
- az időszak beszerzése (alapanyagok és egyéb)
± alapanyag raktár
-------------------------------------------------------= bruttó árrés
•
Vigyázat! A bruttó árrés megváltozásának számos oka lehet:





az eladási ár
az anyagár
a felhasznált alapanyagok mennyisége
a kínálat összetétele (a termék-mix)
A készletszint megváltozása (a termelt mennyiséghez képest)
©
A (megtermelt) hozzáadott érték
• Fogalma: a vállalat gazdasági súlyának
mutatója: értéke a vállalat által létrehozott
érték, amelyet úgy kapunk, hogy a termeléstől
elkülönítünk minden külső beszerzésből
fedezett köztes fogyasztást.
• A hozzáadott érték két termelési faktor a
munka és a tőke kombinációjaként adódik.
• A hozzáadott érték kihat:


a személyi költségekre (a munka megfizetése)
A bruttó termelési többlet nagyságára (a tőke
„megfizetésére”)
©
Bruttó termelési többlet (BIT)
• Fogalma: a működés során elért vállalati
vagyon, amelyet a befektetett tőke
megtérüléseként kell kezelnünk. A vállalat
fejlődését és a tőke megújulását szolgáló
forrás, amelyet a személyi költségek és a
kötelező járulékok megfizetését követően
kapunk.
• Más megközelítéssel: az értékesítés
eredménye, egyenlőre a pénzügyi eredmény az
adók és a rendkívüli ráfordítások nélkül.
(Pénzügyi elemzéseknél érdemes végigkövetni
mind a BTT időbeni fejlődését, mind a személyi
©
költségek alakulását eközben.
A PÉNZÜGYI MUTATÓK AJÁNLOTT
CSOPORTOSÍTÁSA
A cég pénzügyi
teljesítménye
A menedzsment
hatékonysága
–
–
–
–
–
–
Eszközmegtérülés
Árbevétel-arányos eredmény
Eszközforgás
Egy részvényre jutó nettó eredmény
Munkabér és nyereség aránya
Munkabér és hozzáadott érték
aránya
–
–
–
–
Likviditási ráták
Működő tőke forgása
Tőkearány-mutatók
Kötelezettségek és
források aránymutatói
– Kamatfedezettség
– Osztalékfedezettség
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p34..
PÉNZÜGYI MUTATÓK AZ ÉRDEKCSOPORTOK
IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN
Cégvezetés
Tulajdonosok
(stakeholder)
(shareholder)
–
–
–
–
Vagyonhozadék
Osztalékfedezettség
Osztalékarányok
Vagyonértékarányok
Hitelezők
–
–
–
–
–
Profitráták
Fedezeti hányadok
Költséghányadok
Eszközforgási mutatók
Eszközjövedelmezőség
–
–
–
–
Likviditási ráták
Adósságmutatók
Kamatfedezettség
Kamatmegtérülés
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p35..
A MUTATÓSZÁMOK LEGÁLTALÁNOSABB
CSOPORTOSÍTÁSA
Likviditási mutatók
– Likviditási arány
– Likviditási gyorsráta
– Dinamikus likviditási mutatók
Forgássebesség-mutatók
– Tárgyi eszközök forgási sebessége
– Készletek forgási sebessége
– Vevőállomány forgási sebessége
Jövedelmezőségi mutatók
– Árbevétel-arányos eredmény
– Eszközjövedelmezőség
– Vagyonarányos eredmény
Adósságmutatók
– Idegen tőke és
összes eszköz aránya
– Kamatfedezettség
– Tőketörlesztési fedezet
– Kötelezettségek és a tulajdonosi
tőke aránya
– Hosszú lejáratú kötelezettségek
és a nettó eszközök aránya
A piaci értékelés mutatói
–
–
–
–
–
Részvényenkénti hozam és osztalék
Részvényenkénti pénzáramlás
Árfolyam/eredmény mutató
Kifizetés/visszatartás arány
Piaci és könyv szerinti érték
© aránya
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
A LIKVIDITÁS MÉRŐSZÁMAI
Likviditási
ráta
Likviditási
gyorsráta
Dinamikus
likviditási mutatók
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p36..
A LIKVIDITÁS MÉRŐSZÁMAI
Likviditási ráta =
Forgóeszközök
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási gyorsráta =
Pénzhányadmutató =
Időtartam-mutató =
Forgóeszközök – Készletek
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzeszközök + Likvid értékpapírok
Rövid lejáratú kötelezettségek
Működő tőke
Napi átlagos működési költség
Dinamikus likviditási mutató =
Működésből származó cash flow
Rövid lejáratú kötelezettségek átlagos állománya
Hosszú távú dinamikus likviditási ráta =
Működésből származó cash flow
©
Összes kötelezettség átlagos állománya
A FORGÁSI SEBESSÉG MÉRŐSZÁMAI
Vevőállomány
forgása
Tárgyi eszközök
forgása
Készletforgás
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p37..
A FORGÁSI SEBESSÉG MÉRŐSZÁMAI
Eszközök forgási sebessége (fordulatszám) =
Forgótőke forgási sebessége =
Nettó árbevétel
Átlagos tőkésített eszközállomány
Nettó árbevétel
Nettó forgótőke átlagos állománya
Készletek forgási sebessége (fordulatszám) =
Nettó árbevétel
Készletek átlagos állománya
Készletek forgási sebessége (fordulatszám) =
Értékesítés elszámolt közvetlen költsége
Átlagos készletállomány
Készletek forgási ideje (nap) =
365 nap
Készletek forgási sebessége
Vevők forgási sebessége (fordulatszám) =
Vevők forgási ideje (nap) =
Nettó árbevétel
Átlagos vevőállomány
365 nap
Vevők forgási sebessége
Szállítók forgási sebessége (fordulatszám) =
Szállítók forgási ideje (nap) =
Nettó árbevétel
Átlagos szállítóállomány
365 nap
Szállítók forgási sebessége
©
A CÉGJÖVEDELMEZŐSÉG MÉRŐSZÁMAI
Árbevételarányos
eredmény
Eszközjövedelmezőség
Vagyonarányos eredmény
(a részvénytőke megtérülése)
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p38..
JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK
Fedezeti mutató =
Bruttó fedezet
Nettó árbevétel
Árbevétel-arányos eredmény =
Adózott eredmény
Nettó árbevétel
Árbevétel-arányos eredmény =
EBIT – Adófizetés
Nettó árbevétel
ROA =
Adózott eredmény
Átlagos eszközállomány
ROA =
EBIT – (Adófizetés + Kamatfizetés miatti adómegtakarítás)
Átlagos eszközállomány
ROE =
Adózott eredmény
Átlagos saját tőke
©
LEGGYAKORIBB
JÖVEDELMEZÉSEK MUTATÓK
Eszközarányos eredmény
(ROA – Return on assets)
=
Átlagos eszközállomány
Árbevétel-arányos eredmény
=
(ROS – Return on sales)
Bruttó haszonkulcs
Eredmény (EBIT, adózott, stb.)
=
Eredmény (EBIT, adózott, stb.)
Árbevétel
Árbevétel - ELÁBÉ
ELÁBÉ
©
LEGGYAKORIBB HATÉKONYSÁGI
MUTATÓK
Készletek forgási sebessége =
Időszaki árbevétel
Időszaki átlagos készletérték
Cash Flow-termelő képesség =
Operatív Cash Flow
Árbevétel
1 dolgozóra jutó árbevétel =
Árbevétel
Dolgozók átlagos létszáma
©
AZ ELADÓSODOTTSÁG MÉRŐSZÁMAI
Idegen tőke
aránya
(az összes
eszközhöz)
Kötelezettségek
aránya
(a tulajdonosi
tőkéhez)
Kamatfedezettség
Tőketörlesztési
fedezet
Hosszú lejáratú
kötelezettségek aránya
(a nettó eszközökhöz)
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p40..
LEGGYAKORIBB ADÓSSÁGI ÉS
HITELKÉPESSÉGI (tőkeáttételi) MUTATÓK
Tőkeellátottság
Saját tőke
=
Eszközök összesen
Eladósodottság aránya
Kötelezettségek
=
Források összesen
EBITDA
Adósság visszafizető képesség
=
Hosszú lej. köt. + kamatok
©
AZ ELADÓSODOTTSÁG MÉRŐSZÁMAI
Sajáttőke-arány =
Saját tőke
Összes eszköz
Eladósodottsági mutató =
Idegen tőke
Összes eszköz
Eladósodottsági mutató =
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Tartós források
Eladósodottsági fok =
Rövid távú
eladósodottság
=
Idegen tőke
Saját tőke
Rövid lejáratú kötelezettségek – (Értékpapírok + Pénzeszközök)
Nettó árbevétel
Kamatfedezettségi mutató =
EBIT
Fizetett kamatok + Elsőbbségi osztalékok
Kamatfedezettségi mutató =
EBIT + Amortizáció
Fizetett kamatok + Elsőbbségi osztalékok
Adósságszolgálati
mutató
=
Adózott eredmény + Amortizáció
Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztése + kamata
©
FEDEZETTSÉGI MUTATÓK
Fedezettségi mutató I. =
Saját tőke
Befektetett eszközök
Fedezettségi mutató II. =
Kötelezettségfedezet =
Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek
Befektetett eszközök
Összes követelés
Összes kötelezettség
Vevőállomány aránya a szállítóállományhoz =
Vevők átlagos állománya
Szállítók átlagos állománya
©
CÉGEK PIACI ÉRTÉKELÉSÉNEK
MÉRŐSZÁMAI
Részvényenkénti
pénzáramlás
Részvényenkénti
hozam és osztalék
Kifizetés/visszatartás
arány
Piaci és könyv szerinti
érték aránya
Árfolyam/eredmény mutató
(Price/Earnings Ratio)
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p41..
CÉGEK PIACI ÉRTÉKELÉSÉNEK
MÉRŐSZÁMAI
Egy részvényre jutó eredmény =
Adózott eredmény
Törzsrészvények átlagos száma
Részvényenkénti pénzáramlás =
Működésből származó pénzeszközök
Részvények száma
Árfolyam/Eredmény mutató =
Osztalékráta (%) =
Kifizetés és
visszatartás
aránya (%)
=
Egy részvény piaci ára
Egy részvényre jutó eredmény
Egy részvényre jutó osztalék
 100
Egy részvény piaci ára
Részvényenként kifizetett készpénzosztalék
 100
Részvényenkénti nyereség
Piaci érték és
könyv szerinti érték
aránya
Egy részvény piaci árfolyama
=
Egy részvény könyv szerinti értéke
©
ÉRTÉKTEREMTŐ TÉNYEZŐK
(VALUE DRIVEREK)
• Az ún. indikátorpiramisok esetében egy-egy
mutatószám már a vállalatok méretétől független
arányszámok képében jelennek meg. A piramis csúcsán
a vállalati teljesítményt legjobban kifejező ráta áll,
amelyet szintenként követnek azok a mutatószámok,
amelyek változása a kulcsmutató értékét határozza
meg.
• A piramis csúcsán lehet például az Economic Value
Added (EVA-) mutató, amelynek alakulását az
értékteremtő tényezők (például az értékesítés
növekedése, adómérték, tőkeköltség stb.) befolyásolják.
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p47.
A TELJESÍTMÉNYINDIKÁTOROK
PIRAMISA
Fő
értékmutató
Értékteremtő tényezők
A teljesítmény kulcsmutatói
Az üzleti folyamat mutatói
Mérőszámok és folyamatmutatók kapcsolatai
Vállalati primer mérőszámok
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p47.
A HAGYOMÁNYOS TELJESÍTMÉNYMUTATÓK
FELÉPÍTÉSI SÉMÁJA
A mutató neve
Az eredmény típusa
A mutató vetítési alapja
Bruttó eredményhányad
Üzemi/üzleti eredmény
Árbevétel
Nettó eredményhányad
Adózott eredmény
Árbevétel
ROI[1]
Adózott eredmény
Átlagos nettó eszközök[2]
ROE[3]
Adózott eredmény
Könyv szerinti átlagos saját tőke
ROA[4]
Adózott eredmény[5]
Átlagos eszközök
EPS[6]
Adózott eredmény
Tőrzsrészvények átlagos száma
[1]
ROI (return on investment) = befektetések hozama.
Nettó eszközök: összes eszköz = immateriális javak – rövid lejáratú kötelezettségek.
[3] ROE (return on equity) = sajáttőke-arányos eredmény.
[4] ROA (return on assets) = eszközarányos eredmény.
[5] Több forrásban kamatfizetés előtti eredményváltozat is található.
[6] EPS (earnings per share) = egy törzsrészvényre jutó nyereség.
[2]
©
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák
(A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p47.
JÖVEDELMEZÉSEK MUTATÓK
Eszközarányos eredmény
(ROA – Return on assets)
=
Átlagos eszközállomány
Árbevétel-arányos eredmény
=
(ROS – Return on sales)
Bruttó haszonkulcs
Eredmény (EBIT, adózott, stb.)
=
Eredmény (EBIT, adózott, stb.)
Árbevétel
Árbevétel - ELÁBÉ
ELÁBÉ
©
ANGOL NYELVŰ KIFEJEZÉSEK JELENTÉSE
Angol
rövidítés
Angol elnevezés
Magyar elnevezés
CAPM
Capital Asset Pricing Model
Tőkepiaci árfolyamok modellje
CFROI
Cash flow Return on
Investment
Befektetések készpénzalapú
megtérülése
D
Debt
Hitelállomány
DCF
Discounted Cash flow
Diszkontált cash flow vagy pénzáram
E
Equity
Saját tőke
EPS
Earning per Share
Egy törzsrészvényre jutó nyereség
EVA
Economic Value Added
Gazdasági profit
FCF
Free Cash flow
Szabad cash flow
FCFE
Free Cash flow to Equity
Tulajdonosok rendelkezésére álló
szabad cash flow
FCFF
Free Cash flow to Firm
Forrásbiztosítók rendelkezésére álló
szabad cash flow
MVA
Market Value Added
Hozzáadott piaci érték
NOPLAT
Net Operating Profit
less adjusted Taxes
Adózott működési eredmény
©
ANGOL NYELVŰ KIFEJEZÉSEK JELENTÉSE
Angol
rövidítés
Angol elnevezés
Magyar elnevezés
NPV
Net Present Value
Nettó jelenérték
P/E
Price/Earnings (EPS)
Részvényár/törzsrészvényre jutó
nyereség
r
Rate of return
Tőkeköltség, elvárt hozam, kamat
REVA
Refined Economic Value
Added
Módosított EVA
ROA
Return on Assets
Eszközarányos nyereség
ROE
Return on Equity
Sajáttőke-arányos nyereség
ROI
Return on Investment
Befektetések hozama
ROIC
Return on Invested Capital
Befektetett tőke hozama
SVA
Shareholder Value Added
Hozzáadott részvényesi érték
t
Time period
Időszak, év
TSR
Total Shareholder Return
Teljes részvényesi megtérülés
VBM
Value Based Management
Értékalapú vállalatvezetés
WACC
Weighted Average Cost of
Capital
Súlyozott átlagos tőkeköltség
©
A téma feldolgozása az alábbi
szakkönyvek alapján készült
• Adorján-Lukács-Róth-Veit(2003): Számvitel és
elemzés II/B. (A beszámoló elemzése),
MKVKOK, Budapest
• Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit –
Virág Miklós: Értékalapú stratégiák - A
pénzügyi teljesítmény értékvezérelt
menedzsmentje - Akadémiai Kiadó, Budapest,
2005.
©
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005