Transcript Logisztika & fenntarthatóság - globális és lokális kihívások

LOGISZTIKA &
FENNTARTHATÓSÁG:
GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS KIHÍVÁSOK
Fleischer Tamás
MTA Világgazdasági Kutatóintézet
<http://www.vki.hu/~tfleisch/>
<[email protected]>
LOGISZTIKAI KLUBNAP
Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár
Budapest, 2010. szeptember 8.
Logisztika, fenntarthatóság, globális ellátási
lánc, globális kihívások, lokális kihívások
 Miről lesz szó? kulcsszavak: ld fent
 A fenntarthatóságról röviden
 A globális rendszerekről
 Zöld ellátási hálózat irányítás (GSCM)
2
A FENNTARTHATÓSÁGRÓL
RÖVIDEN
LOGISZTIKAI KLUBNAP
Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár
Budapest, 2010. szeptember 8.
A fenntarthatóságról röviden
 ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció:
„Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül,
hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra,
hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket”
 Intergenerációs szolidaritás
 Térbeli kiegészítés
 „Olyan fejlődés, amely kielégíti az itt élők szükségleteit,
anélkül, hogy veszélyeztetné a máshol élők lehetőségét arra,
hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket”
 Intra-generációs szolidaritás + térbeli önvédelem
szükségessége
( Manuel Castells: helyek tere – áramlások tere )
4
Szokásos megközelítés: ‘pillérek’
 A „három krumpli”
KÖRNYEZET
GAZDASÁG
TÁRSADALOM
 Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi,
gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen
5
Szokásos megközelítés: ‘pillérek’
 A „három krumpli”
KÖRNYEZET
GAZDASÁG
TÁRSADALOM
 Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi,
gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen
6
Szokásos megközelítés: ‘pillérek’ +
 A pillérek
rendszerösszefüggésbe
rendezve
KÖRNYEZET
GAZDASÁG
TÁRSADALOM
 Erős fenntarthatóság:: a környezeti korlátokat
önmagukban be kell tartani
7
Rendszerösszefüggések
S
E
 Herman Daly: az (erős) fenntarthatóság három kritériuma:
 (1) Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg
a környezet befogadó/feldolgozó képességét
 (2) Amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja
meg a környezet újratermelő-képességét
 (3) A nem-megújuló erőforrások felhasználásának a
mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen
arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal
8
A fő üzenetek összefoglalása
 Fenntarthatóság
 Első állítás: a fenntarthatóság egyszerre időbeli és térbeli
kérdés.
 Második állítás: a környezeti, a társadalmi és a gazdasági
pillérek nem egyenlő fontosságúak a fenntarthatóságon belül,
hanem az utóbbiak alárendeltek a környezeti korlátoknak.
 Harmadik állítás: a fenntartható működésnek vannak külső
feltételei (az erőforrás-felhasználást és a kibocsátható
szennyezéseket szabályozzák) és ugyancsak vannak belső
feltételei: (a rendszer képes kell legyen válaszolni a környezetből
érkező visszacsatolásokra, és képes kell legyen ennek
megfelelően módosítani a rendszerműködését.
9
Következtetés (1)
 Szempontunkból a fenntartható fejlesztés és
-működtetés lényege a (logisztikai)
célkitűzések olyan konzisztens
menedzselése, amelynek során érzékenyek
tudunk maradni a (változó) külső
feltételekhez való alkalmazkodás
követelményéhez.
10
Következtetés (2)
 A fenntartható logisztikai rendszer (fenntartható
termelési rendszer, fenntartható közlekedési rendszer)
nem azonos azzal, hogy úgy teljesítjük a rendszer
céljait, hogy közben ügyelünk (igyekszünk,
törekszünk stb.) a környezeti (fenntarthatósági)
követelmények teljesítésére.
 Fenntartható rendszer ≠ nem fenntartható
rendszer + környezeti védőintézkedések
11
Megjegyzés
 Például a klímaváltozás tipikus olyan peremfeltétel,
ahol az (általunk pontosan nem is ismert) változó
jövőbeli körülményekhez való igazodás képessége
befolyásolja a rendszer fennmaradását.
 Érdemes felfigyelni arra, hogy a klímaváltozás
kapcsán csökken a megelőzés központi szerepe (nem
biztosítható, hogy a megelőzéssel valóban elkerülhető
lenne a változás bekövetkezése) és előtérbe kerül az
alkalmazkodás szükségessége a bekövetkező
változásokhoz
12
Alkalmazkodás = paradigmaváltás is
 A célkitűzések olyan konzisztens menedzselésére van szükség, amelynek
során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való
alkalmazkodás követelményéhez
 A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások
hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a
rendszerek működésében.
 Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő
rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető
változásokra is képes legyen reagálni a rendszer
 Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá
teszik, a fenntarthatóbb, fejlődőképesebb rendszert szolgálják, nem
csupán katasztrófa esetén érvényesek.
 Ezek a tanulságok teljesen eltérnek a szokásos modernizációs
elvektől (hatékonyság, optimum, tervezhetőség, párhuzamosságok
kiküszöbölése)
13
A GLOBÁLIS RENDSZEREKRŐL
LOGISZTIKAI KLUBNAP
Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár
Budapest, 2010. szeptember 8.
Napjaink néhány globális rendszere
 A földi klímát szabályozó természetes rendszer
 A nemzetközi pénzügyi rendszer
 Kontinensnyi méretű villamosenergia-hálózatok
kialakulása
 Európai unión belüli határok lebontása (kereskedelem,
migráció, munkavállalás stb.)
 Globálissá váló ellátási láncok
15
Napjaink néhány globális rendszere
 Közös várakozás (a mesterséges rendszerek esetében)
 Az egyesített rendszer nagyobb biztonságot jelent
 Az esélyek kiegyenlítődnek, felzárkózás esélye nő
 Tapasztalatok
 Jóindulattal vegyesnek nevezhetők.
 A sebezhetőség első számú veszélyforrássá nőtt, alapvető
szükségletté vált a krízis-terjedés korlátozása, (a
legjobban elemzett példa az elektromos hálózat)
16
Napjaink néhány globális rendszere
 Villamosenergia-hálózat

van der Vleuten, Erik -- Vincent Lagendijk
(2010) Transnational infrastructure
vulnerability: The historical shaping of the
2006 European ‘‘Blackout’’ Energy Policy
Vol. 38. No. 4. pp. 2042–2052
 2006. nov. 4. „Blackout”




Előzményei: Dél- és KözépEurópa országai hosszan törekedtek arra, hogy bekerüljenek az
egyesített UCPTE rendszerbe. A skandinávoknak megfelelt egy külön
északi rendszer, aszinkron csatlakozópontokkal. A Németországból
indult áramkimaradás nem terjedt át ez utóbbi térségre.
Integráció és fragmentáció egyszerre jellemzi a folyamatot
A sebezhetőségi szempont felzárkózik a gazdasági és környezeti mellé
A bekövetkező esemény hatásait nagyon befolyásolja a felkészültség
17
Két interpretáció: nagyobb központosítás, -- vagy kisebb?
Napjaink néhány globális rendszere
 Globális ellátási lánc két nézet
 A termelés a fő kibocsátó, ehhez képest a szállítás
jelentősége mérsékelt.
 Az 1990-es (EU-10-eknél a 85-90-es) bázisévhez képest az
üvegházi gázok kibocsátása valamennyi ágazatban
csökkent, kivéve a közlekedési ágazatot, ahol emelkedett,
EU-15-nél 2004-re + 26 % (Ezzel a közlekedési eredetű
kibocsátások részaránya 21 %-ra nőtt)
18
Közlekedési kibocsátások csökkentése
 Kevesebbet közlekedünk
 Kevesebbet közlekedünk gépkocsival
(vasút, kerékpár, közösségi közlekedés, gyaloglás stb.)
 Kisebb távolságról szerezzük be az árukat
 Lassabban közlekedünk
 Kisebb fogyasztású, jobb járművet / motort gyártunk
 Jobb üzemanyagot gyártunk
 Mindezeket a változásokat szabályozással ösztönözzük
 Ezeket a változásokat más ágazatok intézkedéseivel
elősegítjük (területfejlesztés, várospolitika, eü, oktatás!)
 Ezeket a változásokat előírjuk (?)
 A változások szükségességét tudatosítjuk (?)
 stb. stb.
19
Közlekedési kibocsátások csökkentése
 Erős a hajlam arra, hogy azokat a technológiai
lépéseket lépjük meg, amelyek mögött erős
érdekérvényesítő iparágak állnak, hardware oldalon
(pálya, jármű, motor, üzemanyag) jelentenek
beavatkozást, - de ugyanakkor valójában nem
igényelnek szemléletváltást az eddigi gondolkodáshoz
képest; nem kell változtatni a célokon.
 Pedig
 Fenntartható rendszer ≠ nem fenntartható
rendszer + környezeti védőintézkedések
20
ZÖLD ELLÁTÁSI HÁLÓZAT
IRÁNYÍTÁS (GSCM)
LOGISZTIKAI KLUBNAP
Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár
Budapest, 2010. szeptember 8.
Zöld ellátási hálózat-irányítás (GSCM)
 GSCM Green Supply Chain Management
 Testa, Francesco – Iraldo, Fabio (2010) Shadows and lights of GSCM (Green Supply
Chain Management): determinants and effects of these practices based on a multinational study. Journal of Cleaner Production Vol. 18 No. 10-11. 953-962.
 Túl-tekinteni a szervezeti határokon, a vállalkozás termelésének és
szolgáltatásának a teljes ciklusára; - először az ellátási láncra
 Miért vezetik be? A cikk szerint két fő meghatározó erő
– Külső nyomás
– Belső tényezők, üzleti, stratégiai döntés
 Sodródás vs. aktív alkalmazkodási stratégia
 Stratégiák:
reputation-led, efficiency-led, innovation-led & imitation-led
 Rövid távon kevés gazdasági eredmény várható, hosszú távú beruházás
22
TANULSÁGOK
 A fenntarthatóság szempontjai közül kiemeltük a rendszerben





gondolkodást, és a külső feltételekhez való igazodásra történő
felkészülés szükségességét.
Fenntartható rendszer ≠ nem fenntartható rendszer + környezeti
védőintézkedések
Az alkalmazkodás egyben paradigmaváltás is, más vezérlő
szempontok kerülnek előtérbe, mint a légüres térben tervezett
optimális, hatékony stb. megoldás esetén. Átlapolások,
tartalékok, horizontális kapcsolatok stb.
A globális rendszerek veszélyforrások is, mert a hibaterjedés is
akadálytalanná és globálissá válhat bennük
A hibák hatásainak enyhítésében döntő szerepe van a
felkészültségnek – katasztrófák esetében is de a
mindennapokban is
A hosszú távú, stratégiai előretekintés nélkülözhetetlen
23
LOGISZTIKA &
FENNTARTHATÓSÁG:
GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS KIHÍVÁSOK
Fleischer Tamás
MTA Világgazdasági Kutatóintézet
<http://www.vki.hu/~tfleisch/>
<[email protected]>
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET !
LOGISZTIKAI KLUBNAP
Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár
Budapest, 2010. szeptember 8..