Polycystas vesebetegségek klinikuma és genetikája
Download
Report
Transcript Polycystas vesebetegségek klinikuma és genetikája
Polycystas
vesebetegségek
klinikuma és genetikája
Prof. Dr. Túri Sándor
SZTE Gyermekklinika
Az autoszóm domináns polycystas vesebetegség
(ADPKD) a leggyakoribb monogénes
nephropathia (1-2,5‰), általában felnőttkorban
manifesztálódik, de kb. 2%-ban már gyermekkorban
is jelentkezhet. elsősorban a vesék érintettek,
gyakoriak a máj, pancreas cystak, cerebralis
aneurismák. A dializáltak kb. 8-10%-át adják.
Kapcsoltsági vizsgálatok genetikai heterogenitást
jeleztek.
Az autosom recesszív polycystas vesebetegség
(ARPKD) egyike a legjelentősebb öröklődő
nephropathiáknak gyermekkorban. Klinikai képe
változatos, a súlyos korai gyermekkori formától az
enyhébb, késői gyermekkori formáig terjedően.
Incidenciája 1:20 000 Európában, penetranciája
100%. Génlocusa: 6p21-p12. Újabb neve: PKHD1:
polycystic kidney and hepatic disease 1.
•
•
•
PKD1 típus (16p13.3, 46 exon) a betegek
kb. 80-85%-ánál mutatható ki. Korábbi
kezdet, agresszívebb klinikai lefolyás jellemzi,
veseelégtelenség kb. 45%-nál ~50 év körül
jelentkezik. 10% sporadikus, 90% familiáris.
A PKD2 típus (4q21-23, 15 exon) kb. 1520%-nál
igazolódott.
Veseelégtelenség
gyakran: 70 év.
Fehérje termékeik (polycystin-1 és –2) egy
receptor/ion-csatorna komplex részei. Néhány
esetben eddig ismeretlen gén szerepel.
Az
autoszóm
recesszív
polycystas
vesebetegség
(ARPKD,
6p21-p12)
nagyságú,
86
exonból
áll,
polyductin/fibrocystin.
Adult domináns polycystas
vesebetegség (ADPKD)
Előfordulás 1:1000, egyik leggyakoribb örökletes
betegség
Autoszomális domináns öröklődésmenet
A tünetek felnőttkorban manifesztálódnak
Nagy polycystas vese
>50% végstádiumú vesebetegség (ESRD)
Több szervet érintő betegség (máj ciszták, cerebrális
aneurizmák)
Genetikailag heterogén (PKD1, PKD2)
Klinikai diagnózis
Ultrahang
Computer tomographia
MRI
ADPKD
normál vese
polycystas vese
Polycystas vese (ADPKD)
ADPKD kétoldali óriás polycystás vese
A polycystin-1 (PC1) és polycystin-2 (PC2)
fehérjék lokalizációja
A PC1 és PC2
tansmembrán fehérjék
Kálcium csatornaként
funkcionálnak
A polycystin-1 (PC1) és polycystin-2 (PC2)
fehérjék lokalizációja a vesében
PC1
PC2
Pathomechanizmus
•Károsodott intracelluláris Ca homeostasis,
•fokozott cAMP, MAPK és mTOR szignál
•fokozott sejtproliferáció és apoptozis
adja a terápiás kisérletek alapját.
Vasopressin (V2) receptor antagonisták
Somatostatin analogok a gerincesek Gs és a Gi receptorain hatva
gátolják a cAMP, OPC31260 szintézisét (a gerincesek V2
receptora)
Tolvaptan (a human V2 receptor erős antagonistája) effektív
volt ezekben a modellekben és a V2 receptor expressziójának
csökkentése mellett kevéssé toxikus.
A fázis 3 Tolvaptan klinikai trial jelenleg is megy.
A hoszú hatású somatostatin analog gátolja a patkányok vese és máj
cystás betegségét PCK patkányokban. Egy pilot study szerint hatásos
human ADPKD-ban is és további klinikai vizsgálatok vannak
folyamatban.
Mikor a GFR kezd csökkenni, a kezelésnek már nincs értelme
NIH Consortium: MR mérések a vese volumenére
a cysták méretére,
GFR mérések
mutációs analízis
A vese volumen jó prediktor a vesefunkció csökkenésére, és
a progresszió megítélésére
Human PKD Study :
ACE gátló
ACE gátló+ARB hatás vizsgálata ADPKD-ben
a vérnyomásra, a kimenetelre, a kreatininre és a halálozásra
Betegek és Módszer: 32 ADPKD-s család összesen
187 tagja, 2 ARPKD-s család összesen 13 tagja
Short Tandem Repeat (STR) marker vizsgálatok
perifériás fehérvérsejtekből izolált DNS mintákon. A
PCR-t gél-elektroforézis (AlfExpress) követte.
PKD1 markerek: D16S663, KG8, D16S291.
PKD2 markerek: D4S1563, D4S2462.
ARPKD markerek: D6S436, D6S427, D6S1344,
D6S245, D6S1714, D6S295.
Olyan STR markerekkel végezzük a kapcsoltsági
analízist, melyek a betegséget okozó génben vagy
szegélyező régiójában találhatók.
A PKD marker vizsgálatok gyakorlati
alkalmazása: I. megerősíti a PKD1 klinikai
formát
KG8:
II.1.
II.3.
III.3.
III.2.
III.1.
IV.1.
Két 16-os kromoszóma marker is megerősítette a betegség ezen
kromoszómához köthetőségét, a III.2. családtag 32 éves korától
dializált.
A PKD marker (D4S2462) vizsgálat gyakorlati
alkalmazása: II. megerősítette a PKD2 formát
Peritonealis dial.
72 éves kortól!
I.2.
II.1. II.2. III.1. III.2. III.3. III.4. IV.1. IV.2. IV.3. IV.4.
A PKD marker vizsgálatok gyakorlati
alkalmazása: III. A II.3. anya csak gyermeke
(III.3.) genotípusát akarja tudni (etikai
kérdés!)
D16S291 I.1. II.1.
II.2.
III.1.
III.2.
II.3.
II.4.
III.3.
A genetikai vizsgálat jelezte II.3.-nál is a valószínűleg génmutációs 16-os
kromoszóma jelenlétét, ezt viszont ő tudni nem szeretné!
A PKD markervizsgálat gyakorlati alkalmazása IV. a
PKD1-es forma miatt fontos: a III.6. is gyanazt a 16os kr.-át hordozza, mint testvére (de egyelőre
„csak” hypertoniás!)
D16S291: III.6. III.7.
II.5.
II.6. D16S663: III.6.
III.7.
II.5.
II.6.
A PKD markervizsgálat gyakorlati alkalmazása . a
PKD1-es forma miatt fontos: a gravid II.3. hordozzae ugyanazt a 16-os kr.-át, mint testvére (kiderült,
nem!)
I.1.
I.2.
II.1.
II.2.
II.3.
III.1.
III.2.
A PKD markervizsgálat gyakorlati alkalmazása a
PKD1-es forma miatt: a II. és III. generáció, mivel
mindegyik tagja a mutáns 16-os kromoszómát
örökölte, in vitro fertilisatiot kér pozitív
családtervezéséhez!
I.1.
II.1.
II.2.
II.3.
II.4.
III.1.
III.3.
III.2.
Autoszomális recesszív polycystas
vesebetegség (ARPKD)
Az ARPKD ritka genetikai rendellenesség.
Gyakorisága populációnként változó, 1/6
000-40 000 lakos közötti. Tünetei
születéstől a serdülő korig, ritkán felnőtt
korban jelentkeznek.
Rendszerint csecsemőkori betegség, ekkor
súlyos vese- és májtünetek az okai a
morbiditásnak és mortalitásnak (ezért újabb
angol neve: PKHD1: polycystic kidney and
hepatic disease-1). (A vesék szimmetrikusan
megnagyobbodottak, a vese gyüjtőcsatornáinak és a
distalis tubulusoknak fusiform dilatatioja, valamint a máj
portális triászainak dysgenesise, portalis
epeútproliferatio congenitalis fibrosissal kísérve
észlelhető.)
ARPKD (PKHD-1)
Terápia: oki egyelőre nincs (génterápia?)! A
legtöbb csecsemő újszülöttkorban meghal.
Azoknak, akik túlélik a csecsemőkort,
esélyük van elfogadható életmódra a
serdülőkorban gondos orvosi felügyelet
mellett!
ARPKD (PKHD-1)
Az ARPKD foetalis jelei:
Az újszülött/csecsemőkorban diagnosztizált
esetek kb. 50%-ánál már a magzati UH is
jelezte a kórképet (nagy vesék, a 13. héttől
hyperechogenitás).
A 20. héttől: az amniális folyadék kevés, ill.
hiányozhat (oligohydramnion), akárcsak a
magzati hólyag feltöltődése.
Korrekt ARPKD magzati diagnosztika: direkt
mutációs analízissel: jelenleg nem lehetséges,
indirekt kapcsoltsági vizsgálattal: igen!
ARPKD (PKHD-1)
Újszülöttkorban: Potter sy (mélyen ülő szemek,
ellaposodott orr, kórosan rövid állkapocs csontok,
alacsonyan ülő fülek, esetleg: végtag
rendellenességek, és a kevés amniális folyadék miatti
egyéb elváltozások). 30-50%-uk születéskor, vagy
röviddel azután meghal.
Újszülöttkori halálokok: elsősorban a fejletlen tüdővel
(pulmonális hypoplasia) kapcsolatosak, nem a
veseelégtelenséggel (a tüdő növekedéséhez elegendő
amniális folyadék szükséges!). Súlyos légzési distress,
igen nagy vesék miatti korlátozott diaphragma
mozgás. Egyéb komplikációk: pneumothorax,
atelectasia, meconium aspiratio, bacterialis
pneumonia, surfactant deficiencia.
ARPKD (PKHD-1)
Megnövekedett intraabdominális nyomás miatti
csökkent táplálék felvétel, a kóros gastrointestinális motilitás miatti kisebb absorptio és a
krónikus, progresszív veseelégtelenség. Vese
növekedési csúcs: 1-2 éves korban,
stabilizálódás: 4-5 évesen!
Az újszülöttkort túlélő ARPKD-s gyermekek:
A ventilláció sikeres elősegítése szignifikánsan
megnöveli a túlélés esélyeit! Az 5 éves életben
maradési arány 80-95% is lehet az első 4
élethetet túlélőknek. A vesék gondozása, a
hypertonia kezelése gyakran a felnőttkorig
segítheti elő a túlélést!
Kidney of a 2-year-old ARPKD child. Macroscopically, the organ displays
multiple small cysts on its surface and is severely enlarged, measuring ~15 cm in
its longitudinal axis . B, Drawing representing the diffuse and radial distribution of
dilated collecting ducts throughout the cortex and medulla. C, Renal histology,
showing dilation of collecting ducts
ARPKD (PKHD-1)
ARPKD-s veseműködési rendellenességek:
Nagy mennyiségű, nem koncentrált vizelet, polyuria,
polydipsia.
A dehydratio nagyobb a kockázata:
– Elhúzódó lázas állapotokban, hányás, hasmenés
esetén
– Ugyanezt okozzák: forró nyári napok, sport aktivitás,
ez megelőzhető megfelelő vizfogyasztással!
Hypertonia: kb. 80%-uknál, néhány hónapos kortól,
gyakran súlyos. Ok: nem pontosan ismert (csökkent
vese vérátáramlás? RAS aktiválódás?) Az életkilátást rontja!
Hyponatraemia (a szabad víz kiválasztás zavara miatt?)
ARPKD (PKHD-1) genetikája
• Az ARPKD-s betegek >99%-ánál egyetlen
gén mutációi felelősek a tünetekért.
Recesszív: vagyis mindkét szülőtől kell egyegy
mutációt
örökölni
a
betegség
jelenkezéséhez. A gén (helye: 6p21- p12)
egyike a legnagyobb emberi géneknek, mely
minimum
86
kódoló
exonból
áll
membránprotein, a polyductin/fibrocystin.
• A gén mutációk szinte családonként
változhatnak! Az egy-egy génmutációt
hordozó „carrier” szülők egészségesek!
A polyductin/fibrocystin fehérje sematikus ábrája
ARPKD (PKHD-1) genetikája
Recesszív öröklődés sematikus ábrázolása:
Egy génmutációt hordozó, egészséges
apa
A szülői 6-os kromoszómák tovább
öröklődésének lehetőségei:
anya
A magzat/újszülött lehetséges genotípusai
N=normál PKHD-1 gént hordozó 6-os kromoszóma jele
n =mutáns PKHD-1 gént hordozó 6-os kromoszóma jele
ARPKD (PKHD-1) genetikája
Recesszív öröklődés esélyei:
– Ha mindkét szülő hordozza az ARPKD gén 1-1
mutációját (carrierek):
25% az esélye annak, hogy ARPKD-s gyermekük
foganjon,
50% az esélye, hogy egy génmutációt hordozó,
egészséges magzatuk legyen,
25% az esélye, hogy egy génmutációt sem hordozó,
egészséges legyen az utód
ARPKD (PKHD-1) genetikája
Ha ARPKD-s beteg társa carrier lenne 1 génmutációra, 50%os valószínűséggel foganna egy génmutációs carrier és 50%os valószínűséggel ARPKD-s beteg utód.
Két ARPKD-s betegnek csak ARPKD-s gyermekük lehet!
Ha ARPKD-e betegnek születne utóda olyan személytől, aki
nem hordoz ARPKD-a génmutációt, mindegyik
leszármazottuk egy génmutációt hordozó carrier lenne.
Magzati diagnosztika ARPKD-s beteg
családjában
1.
III.1 kislány újszülöttkorban exitált ARPKD miatt, első beteg a családban!
2.
Családvizsgálat kérésükre a gén STR markereivel, mely jelzi a génmutációs
6. kromoszóma öröklődését a családban mindkét ágon (carrierek).
3.
Kiderül, hogy a beteg kislány nővére nem hordoz ARPKD génmutációt.
4.
A szülők újabb gyermekvállalásukhoz kérik a magzati diagnosztikát (12.
gestacios héten chorion boholy vétel, DNS extrakció.
Magzati diagnosztika eredménye ARPKD-s
beteg családjában
D6S436 (5’-végi)
II.2.
II.3.
III.1.
III.2.
D6S1344 (intragenikus, 3’-vég felé) D6S1714 (intragenikus, 5’-vég felé)
III.3.
II.2.
II.3. III.1. III.2. III.3. II.2.
II.3. III.1. III.2. III.3.
1. Az 5’-végi D6S436-os és a két intragenikus marker
(D6S1344 és D6S1714) informatívnak bizonyult a
családban, és lehetővé tette a magzati diagnosztika
elvégzését.
2. Az anya újabb terhessége kapcsán mind a három
informatív marker azt jelzi, hogy a magzati mintából izolált
DNS ugyanazt az apai és anyai 6-os kromoszóma
öröklődését mutatja, mint amelyiket az ARPKD miatt
elhunyt kislányuk esetében láthattunk. Ezért a magzat
nagy valószínűséggel (>99%) szintén ARPKD-t örökölt.
Polycystás vese MRI felvétele
Polycystás vese pathologiai képe
A polycystás vesebetegségben érintett gének
és fehérje termékeik
hibás gén
PKD1
PKD2
PKHD1
locus
16p13.3
4q21
6p21-23
méret
462 kD
110 kD
469 kb
exon
46
15
86
mRNS
14.5 kb
5.6 kb
8.5-13 kb
fehérje polycystin-1 polycystin-2 fibrocystin
méret
4302 As
968 As
4074 As
funkció
receptor
ioncsatorna receptor
(?)
locus
16p13.3
4q21
6p21-23