Transcript A kiválasztó szervrendszer

A kiválasztó szervrendszer
2011.Masszőr évfolyam
A kiválasztó szervrendszer
(vizeleti rendszer)

Szerepe:

A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott
anyagok kiürítése

Ezek az anyagok lehetnek:




Ionok (Na, Cl, K, H)
Anyagcseretermékek (ureum,húgysavszármazékok)
Méregtelenítés (salakanyagok, gyógyszerek,
mérgek)
Hormonok termelése

Vérképzés, vérnyomás, csontanyagcsere szabályozás
A kiválasztó szervrendszer
(vizeleti rendszer)


Miért van szükség erre?
A szervezet „belső összetétele” állandó marad
(a homeosztázis biztosítása)



Folyadékterek nagysága
A folyadékokban oldott ionok koncentrációja
A folyadék ozmotikus koncentrációja
A kiválasztó szervrendszer részei




A kiválasztást a vese (ren) valósítja meg
A vesemedence illetve a húgyvezeték (ureter) a
vizelet elvezetését szolgálja
A húgyhólyag a vizeletet átmenetileg tárolja
A húgycsövön keresztül (a belső és a külső
záróizom elernyedésének kíséretében) ürítjük a
vizeletet
A vizeletkiválasztó szervrendszer
Vesék
Húgyvezeték
(ureter)
húgyhólyag
húgycső
Prostate
Női
Férfi
vesék
ureter
húgyhólyag
húgycső
Hol helyezkedik el?




Gerinc két oldalán
T12 és L2 magasságában
Hashártya mögött
A jobb vese a máj nagy jobb
lebenye alatt helyezkedik el,
és ezért a bal oldalihoz
képest nagyjából fél csigolya
magasságával lejjebb szorul.
A vese anatómiája





A vese páros bab alakú szerv
Tokkal körülvett (vesetok)
Felső és alsó pólust,
elülső és hátsó felszínt
különítünk el rajta
Mediális oldalán van a
vesekapu, mely a veseöbölbe
vezet.
Egy vese súlya átlagosan 130140 gramm
A vese anatómiája


Szorosan a vese felszínén a rostos
tok (capsula fibrosa) található.
Ezt veszi körül a zsíros tok (capsula
adiposa)1-2cm vastag, ami magába
foglalja a vese felső pólusán
elhelyezkedő mellékvesét.
A külső tok (fascia renalis) mindkét
vesét, a köztük futó aortát és alsó
üres-vénát is magába foglalja.
A külső tok (fascia renalis)
lefelé nyitott, itt lép ki a
húgyvezeték (ureter).
Külső tok
Rostos tok
Zsíros tok
A vese anatómiája (átmetszeti kép)




Kéregállományt és velőállományt
különböztetünk meg a vese mirigyes
szövetén belül.
A velőállomány piramis alakú
egységekből áll (vesepiramisok), ezeket
a kéregállomány veszi körül
A vesepiramisok csúcsi részének
összeolvadása alkotja a vesepapillákat,
amelyek a vesekelyhekbe nyílnak
Végső soron a vizelet a vesemedencébe
kerül
A vese anatómiája

A vesekapu
tartalmazza



A vesébe belépő
veseartériát (a. renalis)
A veséből kilépő
vesevénát (v. renalis)
A veséből kilépő
húgyvezetéket (ureter)
A vese funkcionális egysége :
NEFRON


Egy-egy vesében kb. 1
millió nefron található
Vesetestecskéből
(a kéregállományban) és az
abból kiinduló
csőrendszerből
(a velőállományban) áll
A nephron szerkezete I.

Valamennyi nephron a Bowman-tokból és glomerulusnak
(vesetestecske) nevezett capillaris hálózatból, felső kanyarulatos
(proximális tubulus) és alsó kanyarulatos (distalis tub.) és a köztük
lévő Henle kacsból áll.
Bowman-tok
glomerulus
A nefron

A nefron csőrendszere a
Bowman-tok folytatását képező
hámmal bélelt csatorna,
melynek felső kanyarulatos
része után egy hajtű szerű
hosszú szakasz (Henle-kacs),
majd az alsó kanyarulatos
szakasza következik. Itt történik
a vizelet kialakítása,
bekoncentrálása, az ionok és a
víz visszaszívása útján.
Nephron működése




A glomerulusokból (érgomolyag) átszűrődő szürlet tartalmaz
vizet, sókat, bomlástermékekt, glükózt, aminosavakat. A
szürlet mennyisége napi 180 l (!).
A vizelet mennyisége ezzel szemben napi 1,5 l, és nem
tartalmaz glükózt és aminosavakat. Ebből következik, hogy a
nefronban a legtöbb anyag és a víz nagy része visszaszívódik
az erekbe.
A víz legnagyobb része, valamint a glükóz és az aminosavak a
kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszában, míg a sók (Na+)
nagyrésze a kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszában
szívódik vissza.
Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében termelődő
antidiuretikus hormon (ADH) lehetővé teszi a
gyűjtőcsatornában a víz visszaszívást, míg a mellékvesében
termelődő aldoszteron nevű hormon elsősorban a nátrium-
A vesemedence és a húgyvezeték

A vesemedence: lapos,
izmos falu tömlő

A húgyvezeték (ureter)
a vesemedencét a
húgyhólyaggal
összekötő mintegy 30
cm-es cső.

A hasüreg hátsó falán a
nagy horpaszizom (M.
psoas major) mentén
húzódik lefelé.
A húgyhólyag

A húgyhólyag (vesica urinaria)
izmos falu, nyálkahártyával
bélelt tömlő.
A hólyag alsó része (fundus)
A fundus hátsó részén nyílnak a
hólyagba az ureterek,
elöl indul ki belőle a húgycső
(urethra).
A húgycső

A női húgycső 3-4 cm. hosszú, nyálkahártyával bélelt
cső. A hüvely elülső falához szorosan hozzá van
nőve, így együttesen fúrják át a medencefenék
izomlemezét (diaphragma urogenitale). Itt található
az akaratlagos működésű, harántcsíkos izomból álló
záróizom (M. sphincter urethrae). A női húgycső
külső nyílása a hüvely-bemenet elülső öblében van
(vestibulum vaginae).