Transcript A növények ásványianyag

A növények ásványianyagfelvétele
A gyökér működése
Autotrof anyagcsere
Szervetlen anyagokból külső energia
segítségével szerves vegyületek előállítása
•
•
•
•
•
6 CO2 + 6 H2O = C6H12O6 + 6O2
Fotoszintézis (fényenergia), Kemoszintézis (kémiai
energia)
A növények a keletkezett cukorból állítják elő testük
többi anyagát - fehérjéket, zsírokat....
Ezek a C,O,H –n kívül sokféle elemet tartalmaznak
Ezért a növényeknek szervetlen sókat kell felvenniük a
gyökéren keresztül a talaj oldataiból.
Az állatok a különféle szerves vegyületekhez a
növények közvetítésével jutnak.
(Heterotrof életmód)
A gyökér szöveti képe, felépítése
• Hajszálgyökér hosszmetszete
Szállítószövet
Elágazási zóna
Szállítási zóna
Felszívási
zóna
Alapszövet
Bőrszövet
Megnyúlási
zóna
Osztódási zóna
Gyökérsüveg
A „zónák” feladatai
• Gyökérsüveg:
külső rétegei elnyálkásodnak, lekopnak
csökkenti a súrlódást
védi az osztódó szövetet
• Osztódási zóna: létrehozza az állandósult szöveteket
• Megnyúlási zóna: a sejtek hosszirányban megnyúlnak, a
gyökér növekszik, de nincs osztódás
• Felszívási zóna: bőrszöveti sejtek nyúlványai (gyökérszőrök)
óriásira növelik a felületet
itt zajlik a szervetlen sók felvétele
A szőrök a csúcshoz közel képződnek, felül elhalnak,
így mindig új talajrészeket érnek el (kb. azonos távolságra a
csúcstól)
• Szállítási zóna – ahol megjelennek a szállítónyalábok
• Elágazási zóna – ahol az első elágazások taláhatók
A gyökér keresztmetszeti képe
a felszívási zónánál
Farész
Háncsrész
Központi henger
egyszerű nyalábokkal
Bőrszövet
Gyökérszőr
Alapszövet
A felszívás folyamata
• Talajrészecskék felszínéhez kötött talajnedvesség (biológiában
talajoldatok) oldva tartalmazza a szükséges ionokat
• A felszívás mechanizmusa a DIFFÚZIÓ (víz számára) +
valójában OZMÓZIS (van féligáteresztő hártya – sejthártya)
• a, a gyökérszőr belseje nagyobb konc. hely, mint a talajoldat
b, víz (néhány ion) beáramlik
c, most a bőrszövet lett
a kisebb konc. hely az
alapszövethez képest
d, oldat továbbvándorol
STB......
A felszívás folyamata II.
• Az oldat (víz+sók) a sejtfal cellulóz molekulái
közötti réseken akadálytalanul átáramlik
• De!
A sejthártya (féligáteresztő hártya)
válogat az ionok között.
Amit átenged – vízzel bejut
Amit nem – aktív – energia igényes transzport
• A talajoldat nitrátjaiból nitrogén épül be pl. a
fehérjékbe.
Foszfátionjaiból foszfor pl. az örökítőanyagba
Kálium a gyökér sejtekben segíti a víz felvételét
Vízkultúrás kísérletek
(talaj nélkül, vízben nevelt növények)
A növény minőségi és mennyiségi ásványi-anyag
szükségletét és az ezekből adódó hiánybetegségeket
megállapító növényélettani vizsgálatok
A növénynek egy sor elemre
szüksége van
Szerepüket kísérletek
bizonyítják
1. kontroll- minden elem
benne van a tápoldatban
2. 1-1 elem hiányzik
a növény növekedése
sérül
Liebig-féle minimum
törvény ( 1840 ):
A növények
fejlődésének ütemét
a rendelkezésre álló
elemek közül mindig
az szabja meg,
amelyik a legkisebb
mennyiségben van
jelen.
( hordókísérlet)
Hf.
•
•
•
•
Tk.70-72 oldal
Nézz utána:
1. Mit jelent a tavak eutrofizációja kifejezés?
2. Mi lehet a kapcsolat a túlzott műtrágyázás
és a tavak eutrofizációja között?