Transcript légzés - Webnode

A légzés megfigyelése –az élettanitól
eltérő jellegzetes változásai
Szabó Elza
egészségtan tanár
Légzés - Respiratio
A respiratio biztosítja a vér és a sejtek, ill. a vér és az
atmoszferikus levegő közötti gázcserét
Légzés fázisai:
Külső
Belső
Külső légzés:
a tüdő alveolusokban és a capillárisokban történő
oxigén és széndioxid csere - tüdőlégzés
Belső légzés:
A széndioxid és oxigén csere a sejtek és a
capillárisok között – sejt-vagy szövetlégzés
Légzést befolyásoló tényezők
•
•
•
•
•
•
•
Fizikai aktivitás-növeli a légzés számát és mélységét
Acut fájdalom-sympatikus hatás
Izgalom-sympatikus hatás
Étkezés, alvás csökkenti
Dohányzás
Testhelyzet- egyenes, álló testhelyzet segíti a teljes mellkasi kitérést
Gyógyszerek
narkotikus hatású:
•
•
analgetikum
szedatívum
Agytörzssérülés
- légzőkp. károsodás
- a légzés számát, mélységét gátolja
- gátolja a légzés számát és ritmusát
Életkor, hőmérséklet, páratartalom
Alapvető légzéstípusok
A férfiaknál és csecsemőknél inkább hasi típusú légzés,
míg a nőknél mellkasi légzés figyelhető meg,
leggyakrabban azonban kevert típussal találkozunk
Csecsemő és kisgyermek esetén a mellkasi
légzés mindig KÓROS!!
•
•
•
•
A légzés jellemzői:
száma,
ritmusa,
hangja.
Légzés megfigyelés célja
•
•
•
•
•
•
A légzés megítéléséhez szükséges:
a légzésszám,
légzési kitérés
és a légzés ritmusának ismerete
A légzés a szervezet egyik vitális jelensége
A megfigyelés számára csak a külső légzés
hozzáférhető
• Külső légzés a mellkas tágulása, szőkülése és a
rekeszizom mozgása révén jön létre
A légzést meg kell figyelni
• Minden betegfelvételnél
• Intenzív észlelést igénylő állapotokban
• Minden hirtelen bekövetkező
állapotváltozásnál
• Légzőszervi betegségben szenvedőknél
rendszeresen
A légzés száma
A teljes be-és kilégzések számát vesszük
figyelembe
Normálisan: 12– 16/perc
A légzés száma koronként változik
Újszülött: 35-40/perc
Gyermek: 20-30/perc
Serdülő: 16-19/perc
Felnőtt: 12-16/perc
Kóros légzésszámok
1. Tachypnoe – polypnoe - szapora légzés
- a légzés ritmusos, de rendellenesen szapora
- a légzésszám >20/perc
>30/perc Légzési elégtelenség!
• Oka:
• Fiziológiásan: a fizikai munka, izgalom, stressz.
• Kóros folyamatok: szívbetegségek, sokk, láz (a hőmérséklet 1
Celsius-fokkal történő emelkedése a légzésszámot 4-6-tal
emeli), bordatörés, a légzőfelület csökkenésével járó
betegségek pl. tüdőgyulladás, oedema pulmonum.
Kóros légzésszámok
2. Bradypnoe – alacsony légzésszám
- a légzés ritmusos, de rendellenesen gyér
< 12/perc
Oka:
• Agynyomás-fokozódás, agyi keringési zavar.
• Légzőközpontot bénító méreg, gyógyszer (altató, morfium).
3. Apnoe – légzésszünet
• A légzés átmeneti vagy végleges megszűnése. Pl. agónia,
illetve a Cheyne– Stokes-légzés egyes szakaszaiban
tapasztalható.
A légzés ritmusa
• Normális élettani körülmények között a ki és belégzés
szabályos időközönként követi egymást a légvételek
mélysége és időtartama azonos
Kóros légzéstípusok
•
•
•
•
•
•
•
Biot-féle periodikus
Kussmaul-féle acidotikus
Cheyne-Stokes
Gasping típusú (terminális)
Hüppögő gyerekeknél
Űzöttvadszerű (toxikozis)
Alvási apnoe
Kóros légzéstípusok
1. Biot-féle periodikus légzés
Nagy amplitúdójú (harmonikus rezgőmozgás)
ritmusos bradypnoe - (5-10 másodpercig tartó
légzésszünettel)
A KIR súlyos károsodására utal (agyvérzés, trauma)
Kóros légzéstípusok
2. Kussmaul – típusú légzés
• Szapora, mély ki- és belégzések sorozata
• A sav-bázis egyensúly zavaránál jelentkezik
elsősorban
• pl. diabeteses coma, uraemia, acidosis
Kóros légzéstípusok
3. Cheyne–Stokes típusú légzés
•
•
•
Apnoe után felületes, majd egyre mélyülő légzések követik egymást
A gyors légzéssort ismét felületes légzés és apnoe követik. Ezek a periódusok
folyamatosan ismétlődnek, ezért periodikus légzésnek is nevezik.
Ilyet tapasztalunk agyi keringési zavar, központi idegrendszeri sérülés vagy
keringési elégtelenség kapcsán
Kóros légzéstípusok
4. Terminális típusú (gasping) légzés:
• Egyre ritkuló és felületesebbé váló légzés jellemzi
Kóros légzéstípusok
5. Hüppögő légzés: nagyra nyitott szájjal történő
légvétel váltakozik hosszú légzésszünettel
(halak légzésére hasonlít)
6. Űzöttvadszerű légzés: a légzés szapora, a beteg
nyitott szájjal, lihegésszerűen lélegzik (toxicosis)
Forrás: Dr. Balogh László: gyermekápolástan
Kóros légzéstípusok
7. Alvási apnoe
• egymás utáni legalább 10 sec-ig tartó
légzésszünet
• Oka: elhízott, hypertoniás, légzőrendszeri, cor
pulmonalis betegeknél jobb pitvar terhelés
Nehézlégzés – dyspnoe
Fogalma
• A beteg nehezen, erőlködve, a légzési segédizmai
igénybevételével lélegzik. A bordaközi izmok és a nyakizmok
megfeszülnek, orrszárnyi légzés jellemző. A légzés lehet mély,
de lehet felületes is. A beteg nyugtalan, hosszan tartó, súlyos
állapotnál a bőre cyanotikus, nem ritka a halálfélelem
Okai:
• A vér pO2 és pCO2 aránya megváltozott a vérben
• Kevés oxigén jut a vérbe
• A széndioxid kilégzését valami gátolja
• Egyéb ventillációs vagy keringési zavarok megjelenése
Nehézlégzés – dyspnoe
Kilégzési (exspiratios) nehezítettséggel járó nehézlégzés
A ki- és belégzés fázisai közül a kilégzés akadályozott (pl.
asthma bronchiale).
− Belégzési (inspiratios) nehezítettséggel járó
nehézlégzés
A belégzés akadályozott. Jellegzetes hang kísérheti,
ilyenkor stridoros légzésről beszélünk (pl. légúti idegen
test).
− Vegyes típusú nehézlégzés
A légzés mindkét fázisa nehezített (pl. asthma cardiale).
Nehézlégzés – dyspnoe
Munkadyspnoe
• A nehézlégzés munkavégzésre, fizikai megterhelésre
jelentkezik (pl. lépcsőn járás), pihenés, nyugalom hatására
megszűnik. Ez tapasztalható idült légzési-keringési
elégtelenségben szenvedő beteg esetében
Nyugalmi dyspnoe
• A keringési elégtelenség következő fokán a nehézlégzés
már nyugalomban sem múlik el (pl. súlyos keringési
elégtelenség)
Nehézlégzés – dyspnoe
Orthopnoe
• A beteg csak ülő helyzetben van kielégítő állapotban, a vízszintes
testhelyzet panaszait fokozza
Paroxysmalis nocturnalis dyspnoe
• Éjszaka jelentkezik rohamszerűen a nehézlégzés. A beteg erős fulladásra,
köhögésre ébred, nyugtalan, halálfélelme van
• A roham magától is megszűnhet, de igényelhet orvosi ellátást is
• Éjszakai nehézlégzéssel leggyakrabban a balszívfél-elégtelenség akut
formája, az asthma cardiale jár, amely életveszélyes állapot!
• A keringési elégtelenséghez tüdőoedema is társul, a fenti tünetek mellett a
szörcsölő légzés, szederjesség, nyugtalanság is megjelenik.
Az asthma cardiale életveszélyes állapot, a beteget mihamarabb orvosi ellátásban kell
részesíteni!
Nehézlégzés – dyspnoe
• Ideges eredetű nehézlégzés
• A beteg panaszolja a nehézlégzést, de ez egy-két
mély légvétel után csökken vagy megszűnik és
objektív tünetként nem jelenik meg
A légzés hangja
Normálisan
• A légzés hangja általában csak fizikai megerőltetés hatására válik
hallhatóvá
Kórosan
− A légzés nyugalomban is hallható
− Sípoló, fütyülő (stridoros) a légzés, ha légúti szűkület áll fenn (pl.
nyák, daganat, hörgőspazmus vagy idegen test szűkíti a légutakat)
− Horkoló légzés kóros esetben eszméletlen beteg esetén jellemző
− Szörcsölő légzés légúti váladék felszaporodásakor észlelhető (pl.
oedema pulmonum, keringési elégtelenség)
A LEHELET JELLEMZŐI
• Bizonyos betegségekben jellegzetesen megváltozik a lehelet szaga.
• A leggyakoribb elváltozások a következők lehetnek:
• Foetor ex ore – kellemetlen szájszag rossz fogak, nem megfelelő
szájhigiéné és emésztési panaszok miatt alakulhat ki
• Gennyszagú lehelet – tonsillitis follikularisra vagy az orrmelléküregek
purulens gyulladására utalhat, amikor gennycsorgás jelentkezik a garatfalon
• Acetonszagú lehelet – diabetes mellitus vagy kiszáradás esetén érezhető
• Édeskés belsőségszagú – májelégtelenségben szenvedő betegnél
tapasztalható
• Vizeletszagú – az uraemiában szenvedő beteg lehelete
A kellemetlen lehelet gondos szájápolással csökkenthető vagy
megszüntethető!
A LÉGZÉS SZÁMOLÁSA ÉS JELÖLÉSE
• Intézményben általában csak érkezéskor vizsgáljuk a légzést, ezt
követően csak külön orvosi utasításra vagy a beteg panaszai esetén
figyeljük rendszeresen.
• A légzésszámolás kivitelezése
• A légzés számolását, megfigyelését észrevétlenül végezzük, mert az
izgalom a beteg részéről befolyásolhatja az eredményt
• Fennjáró betegnél a pulzusszámolás után közvetlenül figyeljük
tovább a mellkas emelkedését, eszméletlen betegnél a mellkasra
helyezett kezünkkel tudjuk észlelni a légzést
A légzés számolása
Előkészítés
• Másodpercmutatós óra
• Lázlap, gondozási napló
A vizsgálat menete
1. Készítsen elő másodpercmutatós órát.
2. A beteget ültesse vagy fektesse le.
3. Üljön le a beteggel mellé.
4. Járjon el a pulzusszámolásnál leírtak szerint, és a légzésszámolást kösse
össze a pulzusszámolással.
5. A pulzust egy percig számolja, ezt követően ne engedje el a beteg csuklóját,
és kezdje számolni a légzést.
6. A légzést 1 percig számolja.
7. Figyeljen közben a légzés ritmusára és egyéb jellemzőire.
8. A mért eredményt a tanult módon dokumentálja.
Jelölése: vonaldiagram
légzésgörbe! (zöld)
Ápolói hibák a légzés és a lehelet
megfigyelésekor
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Nem észrevétlenül számoljuk a beteg befolyásolhatja
A beteg figyelme másra irányul, visszatartja
Nem vesszük észre a változását
Nem ismerjük fel a kóros formáit
Összetévesztjük az eszméletlen beteg horkolását az alvóéval
Nem figyeljük meg a beteg leheletének szagát, nem
jelentjük az elváltozásokat