Transcript Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási
rendszerek a polgári államokban
21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban
22. A választójog és a cenzusok
23. A választási rendszerek
Forrás:
•Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
• Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage.
Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.
21. A képviseleti elv a polgári
alkotmányokban
1. A szabad mandátum története
Rendi alkotmányok
Polgári alkotmányok
A képviselő a rendjét képviseli
(rendi törvényhozás – képviselőin
keresztül a rend nyilvánítja akaratát)
A képviselő a népet képviseli
(népképviseleti törvényhozás –
képviselőin keresztül az egész nép
nyilvánítja akaratát)
Anglia (18. sz.):
Tory párt:
A képviselő
választókörzetét képviseli
(instrukciókat kap)
Whig párt:
A képviselő az össznemzet
érdekét képviseli
(nem kap instrukciót:
szabad mandátum)
2. A szabad mandátum tartalma és
garanciái
Tartalma:
Garanciái:
A képviselő elvben mentes az
érdekcsoportok befolyásától
(különben nem az egész nép
érdekeit képviselné)
A képviselőt meghatározott
időre választják
Nem hívható vissza
A szabad mandátum ellentéte:
3. A kötött mandátum
Rendi gyűlések
- Nemesi vármegyei
gyűlések utasítást
adnak a képviselőknek
- Új kérdés esetén
pótutasítást kell kérnie
- Nem térhet el az
utasítástól
Visszahívhatóság
-A kötött mandátum
garanciája
- A megbízatás letelte
előtt is visszahívható
- Ma: USA egyes
tagállamaiban, Svájci
kantonokban (recall,
Abberufungsrecht)
A polgári korban
kivételes
- Fontos viszont, hogy
a képviselő élő
kapcsolatban álljon a
választókkal:
- Helyben lakási
kötelezettség
- Rövid mandátum (pl.
USA Képviselőház: 2
év)
4. A szabad mandátum és a politikai
pártok összefüggése
Korai programpártok
Modern parlamenti pártok
• A 19. századig a képviselők
nem „profi” politikusok
• A pártok konkrét ügyek
kapcsán alakuló formációk
• Laza szerkezetű „klubok”
• A szabad mandátumot nem
veszélyezteti
• A 19. sz. második felétől
hivatásos politikusok
• Modern tömegpártok
• Erős pártfegyelem
• A szabad mandátum elvben
fennáll, a gyakorlatban
megkérdőjeleződik
5. Kivételek a népképviseleti elv alól
(különleges képviselet)
Amikor a TH (vagy annak egy része) bevallottan nem az
egész népet képviseli, pl.:
Szövetségi államok felsőháza
• A küldő tagállamot képviselik, nem az egész föderációt
• Pl. USA Szenátusa
Tudományos és kulturális élet képviselete a
felsőházban
• Pl. egyetemek, tudományos akadémia képviselői
Egyházak saját jogú képviselete a parlamentben
• Érsekek, püspökök a felsőházban
• Egyházuk véleményét képviselik
6. Az egyenlő mandátum elve
 Minden képviselőnek azonos jogai és kötelezettségei
vannak (munkamegosztás lehetséges)
 Alapja: a választójog egyenlősége (a választás és a
választhatóság szempontjából is)
22. A választójog és a cenzusok
1. A modern választójog két alapvető elve:
Általános
választójog
Minden felnőtt polgár
rendelkezik választójoggal
Egyenlő
választójog
Származás, vagyoni
helyzet, nem,
iskolázottság, vallás, stb.
nem számít
Szűk körű kivételek érettség:
Életkor, elmebetegség,
büntetés (erkölcsi
alkalmatlanság)
Történetileg hosszú út vezetett idáig:
Mindenki szavazata
ugyanannyit ér
A választókerületek
beosztása révén ma is
sérülhet (manipulálható)
2. Cenzusok (1)
Cenzus = feltétel a szavazási joghoz (aktív választójog)
ill. a választhatósághoz (passzív választójog)
A) Vagyoni cenzus:
 Bizonyos vagyon megléte
 Meghatározott éves jövedelem
 Befizetett éves adó
 („Aki a közterhekből többet visel, legyen több
beleszólása.”)
2. Cenzusok (2)
B) Életkori cenzus:
 A 19. században sok helyen a 21. életév volt az aktív
választójog határa (a passzívé általában magasabb volt)
C) Műveltségi cenzus:
 Írni-olvasni tudás, 6 elemi elvégzése
D) Nemi cenzus:
 Nők nem szavazhatnak
 Finnország 1906-ban tett kivételt
2. Cenzusok (3)
E) Helybenlakási cenzus:
 Meghatározott ideig az adott választókörzetben kell lakni
 Így kizárhatók az idegenek, s akik csak ideig-óráig vannak ott
F) Érdemtelenség, alkalmatlanság:
 Anglia (1673): katolikusok nem viselhetnek közhivatalt
(ellentétes a nemzeti érdekkel, hogy ők kötelezőn lojálisak a
pápához)
 Szovjetunió: érdemtelen, aki nem a saját munkájából él
 Bűnözők, csődbe jutottak
G) Születési, származási cenzusok:
 Főrendi házba csak főnemesi családtag
 USA: színesbőrűek, náci Németország: zsidók kizárása
3. Aktív – passzív választójog
 Aktív: szavazhat
 Passzív: választható
 A kettőre sokáig eltérő feltételeket alkalmaztak (a
passzív választójognak szigorúbbak a kritériumai)
 A 20. sz. első felében többnyire eltűnt a különbség
4. A választójog szabadsága – a
titkos szavazás elve
 Sem külső, sem belső kényszer nem érvényesülhet
 Csak a belső szabad elhatározás
 Sokáig nyílt szavazás volt, a 19-20. század fordulóján
változik:
 A szavazat anonim (a választó nem köteles elmondani,
hogy kire szavazott)
 Cél: valóban (belsőleg) szabad döntés legyen
5. A választójog kötelező gyakorlása
 Kivételesen nemcsak állampolgári jog, de kötelesség is
 Pl. Belgium (1893), később Dánia, Luxemburg, stb.
 Mindenki felelős a közügyek alakításáért
6. A szavazás közvetlenségének elve
 Olyan személyekre szavaznak a választók, akik
közvetlenül a népképviseleti TH-ba jutnak
 Cél: a hatalom ne távolodjon el a választóktól (ráhatási
lehetőségük ne legyen fikció)
 Kivételek (pl.: USA: az elnököt elektorok választják)
23. A választási rendszerek
Választási rendszer: az a rend, amelynek alapján a
választáson leadott szavazatokat képviselői helyekre váltják
1. Többségi rendszerek (1)
A választók egyéni jelöltekre szavaznak, s a legtöbb
szavazatot kapott jelölt (jelöltek) nyer(nek)
mandátumot
Egymandátumos
többségi rendszer
Többmandátumos
többségi rendszer
Minden szavazó csak egy jelöltre
voksolhat
Minden választópolgár annyi
szavazatot adhat le, ahány képviselőt
küld a parlamentbe az adott körzet
Más szempontú felosztás:
1. Többségi rendszerek (2)
Relatív többségi modell
• Az a jelölt nyer mandátumot,
akire a legtöbb szavazat esett
• Százalékos részesedése
egyébként nem számít
• 10% - 20% - 30% - 40%
• Pl. Anglia (646 körzet); USA
(435 képviselő, 100 szenátor)
Abszolút többségi modell
• Az a jelölt nyer mandátumot,
aki a szavazatok több mint
felét megszerezte (50% + 1)
• Kétfordulós szavazás (pl. Fr.
o.): a legerősebb jelöltek
jutnak a második fordulóba
• Alternatív szavazás (pl. Fr. III.
Közt.): a szavazók alternatív
szavazatot is leadnak
(másodlagos preferencia) –
ezek összesítésével egy
fordulóban is eldőlhet
1. Többségi rendszerek (3)
Az érvénytelen ill. üres szavazatok problémája:
Elv: az érvényes szavazatokat kell figyelembe venni.
Érvényes szavazat: általánosságban: amiből a választói
akarat világosan látszik (részletszabályok)
Üresen bedobott szavazat – két lehetőség:
Érvénytelen
A leadott szavazatok számába
beszámít
Nem számít be a szavazatok közé
„Részt akart venni a választáson, de
nem akarta támogatni egyik jelöltet
sem.”
1. Többségi rendszerek (4)
A választókerületekkel való manipuláció lehetőségei:
Aktív választókerület-geometria:
 A körzethatárokat úgy alakítják át, hogy lehetőleg kormánypárti
többség adódjon (pl. hagyományosan ellenzéki többségű körzetekhez
olyan területet csatolnak, amely hagyományosan kormánypárti)
Passzív választókerület-geometria:
 Annak ellenére nem alakítják át, hogy alaptalan eltérés van:
 Pl. a betelepülés-elvándorlás révén jelentősen eltér a körzetek
lakosságszáma
 Sérül a választójog egyenlősége
 Ha a nagy létszámú körzet hagyományosan az egyik párt jelentős
fölényét hozza, akkor ő valójában hátrányt szenved (ha lakosságarányos
lenne a földrajzi beosztás, több képviselője is bejuthatna onnan)
2. A többségi rendszerek előnyei, hátrányai (1)
Előnyök
Hátrányok
• Az nyer, aki többséget szerez
• Segíti a nagy pártokat – nagy
az esélye a kormányképes
többség kialakulásának
• A kisebb pártok kiszorulnak
(nem tudják instabillá tenni
a politikai rendszert)
• Erősebb a választói kontroll
(az egyéni körzetekben
ismerik saját jelöltjeiket,
képviselőiket)
• A nagy pártok felerősítése túl
erős végrehajtó hatalmat
eredményezhet
• A kis pártok hasznosak
lehetnek a megmerevedett
struktúrák feloldásában – de
itt kiszorulnak
• Aránytalan: nagyon eltérhet
a parlament politikai
felosztása a tényleges
választói akarattól
2. A többségi rendszerek előnyei, hátrányai (2)
Pl. Anglia, 2005:
Párt
Munkáspárt
Konzervatívok
Liberáldemokraták
Egyéb
Szavazati arány
Parlamenti helyek
35,2 %
32,3%
22%
10,5%
356
198
62
30
Parlamenti helyek
százaléka
55,1%
30,7%
9,6%
4,6%
Arányosnak csak a konzervatívok eredménye mondható.
Miért? – Az egyéni körzetekben vesztes képviselőkre leadott szavazatok
elvesznek! (Valaki nyer 40%-kal, de a maradék 60% „eltűnt”.)
3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (1)
 Országos szinten először Dániában, 1855-ben
 A 20. században Európa más országaiban is elterjedt
Nem egyéni jelöltekre szavaznak a választók, hanem egyes jelölő
szervezetek (pártok) területi (pl. országos, megyei, stb.)
jelöltlistáira .
Ideális célkitűzés:
Párt
A
B
C
Országos
szavazati arány
60%
30%
10%
Parlamenti
helyek százaléka
60%
30%
10%
A gyakorlatban nem lesz ilyen, mert:
• szavazatok nem pont 60-30-10% arányban oszlanak meg
•a mandátumok pedig oszthatatlanok
3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (2)
Kötött listás: a szavazó nem módosíthat a listán
Szabad listás: módosíthatja a listát
 Kihúz jelölteket (vagy üresen hagyja a rubrikát)
 Valakinek több szavazatot ad (kumuláció)
Panasírozás: a szavazó több lista között osztja meg szavazatát
(panacher = színesíteni, vegyíteni)
 Pl. Svájc: parlamenti vál.; Németo.: egyes helyi önk.
Lényegében a szabad lista egy pótmegoldás arra, hogy a jelölt
személyiségét a választó értékelhesse (de ilyenkor is inkább a
jelölő szervezet dominál).
3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (3)
Bejutási küszöb:
 Csak azon pártok listás jelöltjei jutnak be a
parlamentbe, amelyek az országosan leadott
szavazatok minimális %-át megszerezték
 Pl. 3%, 5%, 10%
 Cél: megakadályozni a pártrendszer szétaprózódását
3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (4)
Mandátumkiosztás
Pl. d’Hondt módszer (Victor d’Hondt, 1841-1901)
Pl. 3 párt és 7 kiosztható mandátum esetén:
Szerzett
szavazatok:
/1
/2
/3
/4
/5
/6
Helyek eloszlása:
A párt
B párt
C párt
300
130
55
3001
1502
1003
755
607
50
1303
656
43
32
26
21
55
27
18
13
11
9
5
2
0
4. Az arányos rendszerek előnyei, hátrányai
Előnyök:
Hátrányok:
• Arányos (nincs sok elvesző
szavazat)
• A kisebb erők is képviselethez
juthatnak (ha a küszöböt
elérték)
• Könnyebben elkerülhető, hogy
egyetlen párt túl nagy
többséget/hatalmat szerezzen
• Instabil: túlságosan sokpártivá
válhat az országgyűlés
• Sokpárti koalíciók: könnyen
bomlanak (pl. III. Francia
Köztársaság)
• A pártok beékelődnek a
képviselők és a választók közé
(nem a képviselő számít,
hanem a pártszimpátia)
5. Vegyes választási rendszerek
Cél: a többségi és az arányos rendszerek előnyeinek egyesítése,
hátrányainak kiküszöbölése:
Pl.: a képviselők egy részét egyéni kerületekben választják többségi
alapon, másik részét területi listán arányos rendszerben,
 + kompenzációs lista az „elvesző” szavazatok összegyűjtésére és
mandátumra váltására
Pl.: egyéni kerületből nem egy, hanem több képviselőt választanak
úgy, hogy ha a győztes jelöltre több szavazatot adtak le, mint ami
a mandátumszerzéshez szükséges,
 akkor a „többlet” átszáll az azonos párt színeiben induló másik
jelöltre, s így ő is mandátumot szerezhet