EJF Építőmérnöki Szak (BSC) Települési vízgazdálkodás I.

3.előadás

Vízszerzés 2: Parti szűrésű vizek, karsztvizek, felszíni vizek Dittrich Ernő

egyetemi adjunktus PTE PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. [email protected]

1

Partiszűrésre alkalmas helyek       A partiszűrés ún. átmeneti jellegű vízszerzési mód.

A víz tisztítására természetes szűrőréteget használunk fel A folyó menti hordalékból képződött jó vízadó képességű rétegek 10 – 1000 m szélesség között változnak. Vízréteg vastagság (kisvíznél!) 4-6 m.

Fajlagos víztermelési kapacitás 5-20 ezerm 3 /nap,km Különösen alkalmas helyek:    Szigetek (több irányból történő vízpótlódás, amennyiben a sziget hordalék lerakódásból keletkezett) Torkolatok (kiszélesedő partiszűrésre alkalmas rétegek) Az aluviális mederösszlet egyéb kiszélesedő öblözetei 2

Pótlódás felszíni vízből 3

       Víz pótlódása Folyóvíz felöli szivárgás útján Hidrológiai adottságok, vízjárás A felszíni víz minősége lehetőleg olyan legyen, mely le tud tisztulni természetes szűrőrétegen keresztül.

Főbb tisztítási mechanizmusok (mélységi lassú szűrés)     Biológiai lebontás a biológiailag aktív zónában Mechanikai szűrés Adszorpció Oxidáció Ne tartalmazzon a felszíni víz nehezen lebomló illetve toxikus anyagokat!

A felszíni víz legyen védve a havária szerű szennyeződések ellen.

Ne legyenek a felszíni vízben hirtelen vízminőség változások.

4

       Szivárgási folyamat, vízszerzés helye Hidraulikailag annál kedvezőbb a víztermelésre szánt réteg, minél nagyobb felületen érintkezik a felszíni vízzel. Nagy szemcsés közeg vízadó képessége magas, azonban tisztító hatása kedvezőtlen Finom szemcsés közeg vízadó képessége alacsonyabb, azonban tisztító képessége kedvezőbb. Optimális tartomány: k=5·10 -2 5·10 -3 m/s.

Parthoz közeli vízkivétel:   Magasabb vízadó képesség Kisebb mértékben letisztult víz Parttól távoli vízkivétel:  A felszíni vízből származó vizhányad jobb letisztult   Kisebb mértékű pótlódás a felszíni víz felől Mennyi a más típusú vizek aránya?

Fenéküledék kolmatációja nem jöhet létre! Árhullámok hatása.

5

Szűrési tisztulási folyamat 6

Víztermelés  Víztermelési módok:  Galéria   Csőkútsor Csápos kutak 7

Csápos kút 8

Parti szűrés és talajvíz dúsítás kombinációja 9

Karsztvizek termelése     Tápterület Gyűjtő és tároló járatok Ingadozó vízkészlet Előfordulási formák:  Nyitott karszt    Fedett karszt Forrás Mélykarszt 10

Víztermelés módszere

1 dinamikus készlet 2 statikus készlet 3 foglalás a dinamikus készlet hasznosítására 4 foglalás a statikus készlet hasznosítására )

11

Forrásfoglalás koncentráltan fakadó vízre 12

Galériás forrásfoglalás 13

Karsztakna, karsztkút 14

Hagyományos kútfej 15

Függesztő cső – kút kacsolat 16

Kútfej kiképzés - pozitív vagy gázos kút 17

Felszíni vízkivétel       Tervezési szempontok: Vízjárás Jégviszonyok Hordalékviszonyok Lebegő anyag tartalom változása Vízminőség alakulása (vízhozam és időbeli kapcsolatok) 18

Vízkivételi módok Tározók vízkivételi műve Folyóvízi vízkivételi mű Szívócső kialakítás 19

   Felhasznált irodalom Karácsonyi S. – Mészáros G.: Vízellátás-vízszerzés gyakorlati útmutató. EJF Vízellátás-csatornázás Tanszék 1998.

György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó 1974.

Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények VÍZDOK Budapest 1987.

20

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

21