Transcript Víz: Mikrokozmosz a makrokozmoszban

A víz
Mikrokozmosz a makrokozmoszban
Molnár Dániel – Németh Szabolcs
KECSKEMÉT
2011. január 24.
Gyakran elmegyünk Kecskemét
belvárosában egy szobor mellett,
melynek címe
Mikrokozmosz a makrokoszmoszban.
Amerigo Tot alkotása, a formák egyre kisebb
méretben ismétlődnek benne.
A kicsi ugyanaz, mint a nagy : mint a
tengerben a cseppnyi víz.
A „kék bolygó” a tengerektől kék
 A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb
anyag, a földi élet alapja.
 A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a
édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve
óceánokban helyezkednek el.
 Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal,
a források 25%-ával. Magyarország ivóvízellátásának
több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.
A tengerek
 A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet
 peremtenger – amelyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak
 beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal
 vagy egy nagy sósvízű tó valamely kontinens belsejében.
 A tengerek meghatározása mint látható,nem egyértelmű, ezért
több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.
 Tengernek nevezik például az óceánt sós vize és nagy
távolságai miatt
 Gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és
előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket
mások tónak neveznek
 A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat
Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem
szokták tónak nevezni. Az édesvizű Galileai-tó Galileai-tenger
néven is ismert.
 A tengerek és óceánok a Földön
 Csendes-óceán
 Atlanti-óceán
 Indiai-óceán
 Jeges-tenger
 Déli-óceán
 Beltengerek
 Aral-tó
 Kaszpi-tenger
 Holt-tenger
 Nagy-sóstó
 Salton-tó (Kalifornia)
Európa vizei
 Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai
 nyugaton az Atlanti-óceán
 északon a Jeges-tenger
 keleten az Urál-hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-
tenger
 délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger
 délen pedig a Földközi-tenger.
Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát , amelynek
Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.
Magyarország vizei
 Magyarország vízrajzát meghatározza az, hogy a
Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok
félkörétől körülvéve.
 Az országban nincs lefolyástalan terület, minden
felszíni víz a déli középpont felé tart, és onnan a
Dunán , a Vaskapu-szoroson keresztül a Feketetengerbe jut. Az egész terület a Duna vízgyűjtő
területéhez tartozik.
 Évente körülbelül 100 milliárd m³ víz hagyja el az
országot dél felé. Ennek csak 10%-át adja a
csapadék, a többit a környező területekről érkező
folyók hozzák.
Magyarország vízrajzi térképe
Nagyobb folyók
 Duna teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi
főágának hossza 417 km
 Tisza teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi
szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója)
A Duna mellékfolyói
 Lajta
 Rábca
 Rába (magyarországi szakaszának hossza 211,3 km)
 Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km,
 Dráva, teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km
hajózható.
 Ipoly (magyarországi szakaszának hossza 143 km)
Tisza mellékfolyói:
 Zagyva
 Sajó
 Hernád
 Bodrog
 Szamos
 Kraszna
 Körösök
 Sebes-Körös
 Fehér-Körös
 Fekete-Körös
 Maros
 Zala, a Balaton „táplálója”
Nagyobb tavak
 Balaton, felülete 594 km²
 Tisza-tó, felülete 127 km²
 Fertő tó, Ausztria és
Magyarország tava,
magyarországi felülete
75 km²
 Velencei-tó, a felülete
24,2 km², melyből közel
10,1 km²-t nádas borít
Kecskemét és a víz
 A város a Duna és a Tisza között
fekszik, de minden víztől elég
messze.
 Térségében azonban mégis
találunk jelentős fürdőhelyeket.
 A kistérségét keleten
Magyarország leghosszabb
folyója, a Tisza határolja, mely
Lakiteleket, Tiszakécskét és
Tiszaugot érinti. Lakiteleken
szabad-strand, fürdő és a
Népfőiskola uszodája,
Tiszakécskén a tiszai szabadstrand, a Tisza-parti Termálfürdő
és a Kerekdombi Termálfürdő,
Tiszaugon pedig szabad-strand
van.
 Kecskeméten élményfürdő
és csúszdapark, uszoda
valamint a
Szabadidőközpont
tórendszere található. A
gyógyulni vágyók
Kecskeméten, Lakiteleken,
Tiszakécskén és
Ballószögön találhatnak
gyógyvizű fürdőt.
A DOMB-TÓ a mi tavunk
 Az 57 hektárnyi területen
kialakított
szabadidőközpont része
Kecskemét „tava”.
 Ez talajvíz eredetű fürdő és
csónakázó tó, része a
vízisí-pálya (Wakeboard
Centrum) is.
 A víztározó tó kotrásából
kitermelt földet pedig
dombbá alakították ki
(Vízműdomb).
Árvíz helyett belvíz
 Nincs ami kiöntsön, de van ami
elöntsön bennünket.
 Megtelt a talaj vízzel
Kecskeméten, a telítettsége
98 százalékos.
 A megyeszékhely több száz
házának pincéjében áll a víz,
ötven épület pedig
megközelíthetetlen lett a belvíz
miatt. Az időjárás, az eső a
gondot tovább növeli. Jelenleg
másodfokú belvízvédekezési
készültség van érvényben.
A „kemény” víz
 Ez a tulajdonság az ivóvíz és a különböző háztartási gépek használata
szempontjából is fontos.
 A változó és az állandó vízkeménység együttesen adja az
összkeménységet, mely a vízre jellemző, és mérhető adat. A jellemzőt
általában keménységi fokokban adjuk meg. Többnyire a német keménységi
skálát használjuk (nK°).
 A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége
határozza meg. A változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonát tartalom adja. Ezt forralással kiküszöbölhetjük, mert ezek ilyenkor
kiválnak - és ezzel teszik tönkre a mosógépet, a vízforralót „vízkő”
formájában.
 Ivásra viszont jobb a kemény víz, mivel mindkét ásványi anyag
létfontosságú. A kalcium a csontokhoz és a fogakhoz kell, a magnézium az
idegrendszer jó működését segíti
 A víz keménység szerinti osztályozása (nK°)
 Nagyon lágy víz: 0-tól 7-ig
 Lágy víz: 8-tól 13-ig
 Közepesen kemény víz: 14-től 22-ig
 Kemény víz: 23-tól 30-ig
 Nagyon kemény víz: 30 felett
Ivóvizünk
 Egyes jóslatok szerint Magyarország
mikroklímája dacol majd az általános
elsivatagosodás problémájával - vagy
legalábbis sokáig lesz még képes az
élelmiszer-termelésre. Ivóvíz tartalék
tekintetében pedig a második helyen
állunk a világon.
 Az ivóvíz minősége a magyar és európai
közösségi jogszabályok által szigorúan
szabályozott.
 Hazánkban a vezetékes víz mindössze
5%-a származik felszíni vizekből, 95%-t
a Föld mélyéből termelik ki.
Milyen a jó ivóvíz?
 színtelen, átlátszó:
a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges
talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és
homok zavarossá tehetik a vizet
 szagtalan:
a kénhidrogén, klór, szerves anyagok, gyári termékek és
gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az
egészségre is károssá tehetik a vizet
 kellemes ízű:
a tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsár
ízzel, a magnéziumsók keserű, a salétromsavas sók édes,
a kloridok sós, a vas tinta ízű vizet eredményeznek
 kellemes hőfokú legyen:
a legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz
 ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:
Az ivóvíz nem tartalmazhat egészségre ártalmas
szennyező, fertőző anyagokat
Tengernyi cseppből egy
A víz jellemzői:
 Kémiai képlet: H2O
 Moláris tömeg
18,01528(33) g/mol
 Megjelenése:
 színtelen,
 szagtalan
 Sűrűség 0,99701 g/cm3
 Olvadáspontja 0 °C
 Forráspontja: 100 °C
Vízmolekula modellje
A víz halmazállapotai
A mikroszkopikus csoda: a hópehely
 Fagypont alatt a felhőket alkotó vízcseppek hópelyhekké fagynak, alacsony
hőmérsékleten azonban csak apróbb jégkristályok keletkeznek.
 A pelyhek szabályos formájúak, méretük általában egy milliméter körül
mozog. Léteznek azonban négy milliméteres vagy annál nagyobb pelyhek is.
 Köszönjük figyelmüket!
Forrás
 www.wikipedia.hu
 http://www.univerzum



galaxy.gportal.hu/gindex.php?pg=31744393
http://kolegabor.atw.hu/maps.htm
http://www.bácsvíz .hu/index. Php?id=99
www.kecskemetilapok.hu
http://www.vizinform.hu/oldal.php?page=9