Transcript Dr. Szabó Attila, a Szolnoki Főiskola docensének
Slide 1
Felszíni vízminősítés
gyakorlatának változása
Magyarországon
Dr. Szabó Attila főiskolai docens
Szolnoki Főiskola
Regionális Fejlesztési, Szaktanácsadási és
Kutatóközpont központvezetője
Slide 2
A vízről, mint olyanról
A víz élet és halál, fájdalom és öröm, állandóság és
változékonyság!
A víz az élet forrása!
Víz nélkül nincs élet!
A víz érték!
Szakrális szimbólum.
Élvezeti cikk.
Természeti kincs és szépség.
Áru és közjó.
Véges, megújuló és sérülékeny erőforrás.
Kockázati tényező.
Fejlődés.
A fejlődés korlátozója.
Stratégiai jelentőségű, konfliktusos közeg.
Slide 3
Slide 4
VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS
• A vízminőség
– „A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége.”
(FELFÖLDY 1974)
– adott időpontban jellemző állapot (DÉVAI et al. 1992a).
• víz
valamennyi
állapothatározója
(elsősorban
hidrológiai, fizikai, kémiai és biológiai tényezők)
befolyásolja
• EU Víz Keretirányelve (EU VKI) is állapotként értelmezi
a vizek minőségét
• A vízminőség meghatározására, a változások leírására a
környezetminősítésen belül a vízminősítés szolgál.
Slide 5
VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS
• A biológiai vízminőség
– „A biológiai vízminőség azoknak a tényezőknek az
összessége, amik a vizi ekoszisztémák életét
meghatározzák, létrehozzák és fenntartják azokat.”
FELFÖLDY (1974)
– egy olyan állapot, amelyet az élőlények térbeli, időbeli
és mennyiségi reprezentáltsága tükröz (DÉVAI et al.
1992b).
• Ökológiai vízminősítés (DÉVAI et al. 1992c, 1999)
– élőlények populációinak térbeli, időbeli és mennyiségi
eloszlási
mintázatainak
kialakulásáért
és
megváltozásáért felelőssé tehető okokat derítjük fel
(háttérmintázatok)
• sztatikus és dinamikus mutatók
• aktuális és globális tipológia
Slide 6
VÍZMINŐSÍTÉS HAZAI
GYAKORLATA
• 1964-1983:
Kölcsönös
Gazdasági
Segítség Tanácsa (KGST) módszer
• 1983-1994: MSZ 10-172/1-83 szabvány
– MI 10-172/2-84 Műszaki Irányelv
– MI 10-172/3-85 Műszaki Irányelv
• 1994-2006:MSZ 12749:1993 szabvány
• 2007-: EU VKI
Slide 7
KGST módszer
• 1964: „Egységes vízminőségi kritériumok és normák,
valamint osztályozásuk elve.”
• 1966: „Vízminőség-vizsgálatok és azok értékelése.”
• Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI)
• 1968 és 1970:
módszerek, I.
KGST
Egységes
vízvizsgálati
• Kémiai módszerek 1-2.
• 1975-1976: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek,
II.
• Radiokémiai módszerek (II.)
• Biológiai módszerek (III.)
• Mikrobiológiai módszerek (IV.)
Slide 8
KGST módszer
• vízminősítés
alapjául
az
úgy
nevezett
vízminőségi normatívák – a víz összetételének
és tulajdonságainak jellemzésére szolgáló
mutatószámok határértékei – szolgáltak
• a vízminőségi normatívák alapján történő
minősítést elsősorban a vízfelhasználók
igényei határozták meg
• a KGST módszer alapján a felszíni vizeket négy
vízminőségi osztályba sorolták:
–
–
–
–
I. osztály: tiszta víz
II. osztály: kissé szennyezett víz
III. osztály szennyezett víz
IV. osztály: osztályon kívüli, nagyon szennyezett víz,
szennyvíz
Slide 9
KGST módszer
• A
vizsgálandó
változókat
az
csoportosította a KGST módszer:
alábbi
módon
– a) az oxigén-forgalom mutatói: oldott oxigén, oxigén
telítettség,
biológiai
oxigénigény
(BOI5),
kémiai
oxigénfogyasztás
(KOISMn),
kénhidrogén
tartalom,
szaprobiológiai állapot
– b) ásványi anyag tartalom mutatói: klorid, szulfát, összes
keménység, kalcium, magnézium, száraz maradék
– c) különleges mutatók
• c’: ammónium, nitrát, fenolok, szintetikus mosószerek, pH,
összes vas, mangán, hőmérséklet, szag és íz, szín, olaj,
Coli-érték
• c’’: cianidok, kórokozó csírák, káros anyagok (ólom, arzén,
higany, réz, cink, kadmium, króm (III), króm (VI), kobalt,
ezüst, szulfid-ionok, vanádium, bór)
Slide 10
KGST módszer
• Az I-III. vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékeket
táblázatokban foglalták össze.
• Az osztályozást egyrészt – amennyiben arra lehetőség
volt – a kisvizes időszakok értékei, valamint a
legkedvezőtlenebb állapotok középértéke alapján kellett
végezni.
• Adott víztér, víztest vízminőségi osztályát minden
csoporton belül a legkedvezőtlenebb mutató határozta
meg.
• Az egyes vizekre vonatkozó vízminőségi osztályokat
egyrészt táblázatos formában, másrészt térképen
minőségi színjelzéssel – I. osztály: kék; II. osztály: sárga;
III. osztály: narancs; IV. osztály: barna – adták meg.
Slide 11
MSZ 10-172/1-83 szabvány
1983-1994
• MSZ
10-172/1-83.
Felszíni
vizek
minősége. Értékelési és minősítési
rendszer – Vízügyi Ágazati Szabvány
– integrált minősítési rendszer: a felszíni
vizeknek
biztosítani
kellett
a
vízi
ökoszisztémák viszonylagos stabilitását, és
egyidejűleg
ki
kellett
elégítenie
a
vízhasználatok igényeit is
Slide 12
MSZ 10-172/1-83 szabvány
1983-1994
• MI 10-172/2-84. Felszíni vizek minősége.
Vízminőségi törzshálózat. – Országos
Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv
– felszíni vízminőségi törzshálózati állomások
pontos helyét, számát és a mintavételi
gyakoriságot határozta meg
– 250 országos törzshálózati állomás került
kijelölésre + 287 egyéb mintavételi hely
Slide 13
MSZ 10-172/1-83 szabvány
1983-1994
• MI 10-172/3-85. Felszíni vizek minősége. A
törzshálózati mintavételi helyeken vizsgálandó
komponensek
körének,
a
mérések
gyakoriságának és a határértékeknek a
meghatározása. – Országos Vízügyi Hivatal,
Műszaki Irányelv
– törzshálózati állomásokon vizsgálandó komponensek
körét,
– a mérés gyakoriságát (nagy gyakoriságú, rendszeres
vizsgálatok: minimum 26 mintavétel/év; kis
gyakoriságú, időszakos vizsgálatok: legkevesebb 1-4
mérés évente; célvizsgálatok),
– valamint a minősítési rendszerekhez tartozó
határértékeket határozta meg
Slide 14
MSZ 10-172/1-83 szabvány
1983-1994
• MI 10-172/3-85. Műszaki Irányelv alapján az alábbi
minősítési rendszerek kerültek bevezetésre:
–
–
–
–
–
felszíni vizek minősítése biológiai stabilitás szempontjából,
felszíni vizek minősítése ivóvízellátás szempontjából,
felszíni vizek minősítése ipari vízhasználat szempontjából,
felszíni vizek minősítése öntözés szempontjából,
felszíni vizek minősítése halgazdasági követelmények
szempontjából,
– felszíni vizek minőségének integrált követelményrendszere,
– nyílt vizű strandok vízminőségi követelményei.
• A fenti rendszerekhez három osztályos minősítés
tartozott: kívánatos, tűrhető és nem kívánatos.
Slide 15
MSZ 12749:1993 szabvány
1994-2006
• MSZ 12749:1993. Felszíni vizek minősége, minőségi
jellemzők és minősítés. – Magyar Szabvány
• A szabvány megadta az országos törzshálózati
mintavételi helyeket (150 db), az egyes mintavételi
helyeken alkalmazandó éves mintavételi gyakoriságot és
a vizsgálandó elemek körét. A mintavételezést és a
vizsgálatokat
a
környezetvédelmi,
majd
környezetvédelmi,
természetvédelmi
és
vízügyi
felügyelőségek laboratóriumai végezték.
Slide 16
MSZ 12749:1993 szabvány
1994-2006
• A vizsgálandó változókat öt főcsoportba és négy
alcsoportba sorolták:
–
–
–
–
A csoport: oxigénháztartás jellemzői
B csoport: a nitrogén- és a foszforháztartás jellemzői
C csoport: mikrobiológiai jellemzők
D csoport: mikroszennyezők és toxicitás
•
•
•
•
D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők
D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők
D3 alcsoport: toxicitás
D4 alcsoport: radioaktív anyagok
– E csoport: egyéb jellemzők
Slide 17
MSZ 12749:1993 szabvány
1994-2006
• A fenti fő- és alcsoportokba összesen 76
különböző fizikai, kémiai és biológiai változó
tartozik. Azonban a ténylegesen biológiai,
élőlénycsoportokhoz kapcsolódó vizsgálatok
száma mindössze 10%-a a vizsgált elemeknek.
A szabvány öt vízminőségi osztályt különböztet
meg:
–
–
–
–
–
I. osztály: kiváló víz
II. osztály: jó víz
III. osztály: tűrhető víz
IV. osztály: szennyezett víz
V. osztály: erősen szennyezett víz
Slide 18
MSZ 12749:1993 szabvány
1994-2006
• A minősítés során minden egyes vízminőségi jellemző
vizsgálati eredményeinek éves adatsorát külön-külön kell
értékelni. Mértékadó értéknek általában (mintavételi
gyakoriság nagyobb, mint 12/év) a 90%-os összegzett
relatív gyakoriságú értéket kell venni. 12 minta/év alatti
vizsgálati gyakoriság esetében pedig az osztályozás
szempontjából mértékadó értéknek a legnagyobb
vizsgálati eredményt tekintik. A mértékadó értékeket
kellett a szabványban megadott az egyes vízminőségi
osztályokhoz tartozó határértékkel összevetni. A
komponensenként adódott vízminőségi osztályok közül a
legrosszabbat kell egy-egy jellemző csoporton belül
mértékadónak tekinteni.
• A szabvány nem ad lehetőséget a vízhasználatok
figyelembe vételére, illetve a biológiai vízminősítésre. A
rendszer nem biztosítja a különböző víztér, víztest
típusok önálló minősítését, megkülönböztetését.
Slide 19
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
• COUNCIL DIRECTIVE 2000/60/EC of the
European Parliament and of the Council 23
October 2000 establishing a framework for
Community action in the field of water policy. –
Off. J. Eur. Communities 43: 1-72.
• Elsődleges célja, hogy 2015-ig egységes
elbírálás alapján biztosítani lehessen a
természetes víztereknél a „jó ökológiai és jó
kémiai állapotot”, míg erősen módosított és
mesterséges víztereknél a „jó ökológiai és
kémiai potenciált”.
Slide 20
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
• A VKI végrehajtásának legfontosabb eszköze a
vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés, mely meghatározza a
vizek
jó
állapotának
eléréséhez
szükséges
intézkedéseket és az intézkedési programokat egységes
keretbe foglalja.
• A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés alapdokumentuma a
221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól.
• A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a 4
részvízgyűjtő, a 17 tervezési részegység és a 42
tervezési alegység szintjéből tevődik össze.
• A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész
területére, a 4 részvízgyűjtőre valamint azon belül a 17
részegységre egységes tartalommal kellett elkészíteni.
Slide 21
Slide 22
Slide 23
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
Slide 24
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
Víztestek száma Magyarországon:
• 869 vízfolyás víztest
• 213 állóvíz víztest
VKI monitoring:
• felügyeleti: 140 hely
• operatív: 345 hely
Slide 25
VKI MINŐSÍTÉS: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE
Állapotjellemzők
biológiai elemek
hidrológiai és
morfológiai
elemek
fizikai és
általános kémiai
elemek
Specifikus
szennyezők
Kémiai
paraméterek
Besorolás
5 osztály
5 osztály
5 osztály
5 osztály
biológiai
állapot
hidrológiai
morfológiai
állapot
Az ökológiai
állapotot
befolyásoló
kémiai
állapot
2 osztály
ökológiai
állapot
A FELSZÍNI
VÍZTÉR
ÁLLAPOTA
kémiai állapot
Slide 26
VKI monitoring
Folyók
Makrofiton
Bevonatlakó kovaalgák
Üledéklakó gerinctelenek
Biológiai paraméterek Halak
Fitoplankton
Hidromorfológiai
paraméterek
Kémiai paraméterek
Tavak
Fitoplankton
Makrofiton
Bevonatlakó kovaalgák
Üledéklakó gerinctelenek
Halak
Vízhozam jellemzők
Kapcsolat a vízadókkal
Mélység, szélesség
Mederjellemzők
Vízparti zóna
Vízállásjellemzők
Kapcsolat a vízadókkal
Tartózkodási idő
Mélység
Tómeder jellemzők
Vízparti zóna
Hőmérsékleti viszonyok
Oldott oxigén szint
Sótartalom
Savasodási állapot
Tápanyagok
Jelentős
mennyiségben
bevezetett
szennyezőanyagok
Kiemelten
veszélyes
anyagok
Átlátszóság
Hőmérsékleti viszonyok
Oldott oxigén szint
Sótartalom
Savasodási állapot
Tápanyagok
Jelentős
mennyiségben
bevezetett
szennyezőanyagok
Kiemelten
veszélyes
anyagok
Slide 27
A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)
Biológiai elemek
FP
FB
MF
MZ
Hal
K
K
K
K
K
J
J
J
J
J
M
M
M
M
M
Gy
Gy
Gy
Gy
Gy
R
R
R
R
R
Legrosszabb
osztály
Ökológiai
állapot
Fizikai-kémiai elemek
Szerv.
Táp.
K
K
Sót.
K
K
J
J
J
J
M
M
M
M
K
Sav.
Legrosszabb
osztály
J
M
Gy
R
Hidromorfológiai elemek
Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf.
K
K
K
K
K
K
J
J
J
J
J
J
Víztest
állapota
K
Legrosszabb
osztály
J
M
Gy
Egyéb specifikus szennyezők (fémek)
R
Jó
Nem
Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista)
Jó
Nem
Rosszabb osztály
Kémiai
állapot
Jó
Nem
Slide 28
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
M inő sé gi ele m
B io ló g ia i elem e k
F ito p lank to n
M ás vízi fló ra
M akro szkó p ik u s gerinctele ne k
H alak
H id ro ló g ia i-m o rfo ló g ia i elem e k
F o lyto no ssá g
H
id ro lói-ké
gia m ia i ele m e k
F izika
M
rfo
ló gia
H őom
érsé
kleti v iszo n yo k
O xigénelláto ttsá g
S ó tartalo m
T áp anya ghelyzet
S avaso d ási helyzet
E g yéb sze nn yező an ya go k
E lső b b ségi an ya go k
F o lyó k
6
3
3
3
hó nap
év
év
év
6 év
fo lya m ato s
63 év
hó nap
3
3
3
3
3
1
hó nap
hó nap
hó nap
hó nap
hó nap
hó nap
Á tm e neti
vizek
T avak
6
3
3
3
hó nap
év
év
év
1 hó nap
63 év
hó nap
3 hó nap
3 hó nap
3 hó nap
3 hó nap
3 hó nap
1 hó nap
P artm e nti
vizek
6
3
3
3
hó nap
év
év
év
6 hó nap
3 év
3 év
63
3
3
3
év
hó nap
hó nap
hó nap
hó nap
63 év
hó nap
3 hó nap
3 hó nap
1 hó nap
3 hó nap
1 hó nap
3 hó nap
Slide 29
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Felszíni vízminősítés
gyakorlatának változása
Magyarországon
Dr. Szabó Attila főiskolai docens
Szolnoki Főiskola
Regionális Fejlesztési, Szaktanácsadási és
Kutatóközpont központvezetője
Slide 2
A vízről, mint olyanról
A víz élet és halál, fájdalom és öröm, állandóság és
változékonyság!
A víz az élet forrása!
Víz nélkül nincs élet!
A víz érték!
Szakrális szimbólum.
Élvezeti cikk.
Természeti kincs és szépség.
Áru és közjó.
Véges, megújuló és sérülékeny erőforrás.
Kockázati tényező.
Fejlődés.
A fejlődés korlátozója.
Stratégiai jelentőségű, konfliktusos közeg.
Slide 3
Slide 4
VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS
• A vízminőség
– „A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége.”
(FELFÖLDY 1974)
– adott időpontban jellemző állapot (DÉVAI et al. 1992a).
• víz
valamennyi
állapothatározója
(elsősorban
hidrológiai, fizikai, kémiai és biológiai tényezők)
befolyásolja
• EU Víz Keretirányelve (EU VKI) is állapotként értelmezi
a vizek minőségét
• A vízminőség meghatározására, a változások leírására a
környezetminősítésen belül a vízminősítés szolgál.
Slide 5
VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS
• A biológiai vízminőség
– „A biológiai vízminőség azoknak a tényezőknek az
összessége, amik a vizi ekoszisztémák életét
meghatározzák, létrehozzák és fenntartják azokat.”
FELFÖLDY (1974)
– egy olyan állapot, amelyet az élőlények térbeli, időbeli
és mennyiségi reprezentáltsága tükröz (DÉVAI et al.
1992b).
• Ökológiai vízminősítés (DÉVAI et al. 1992c, 1999)
– élőlények populációinak térbeli, időbeli és mennyiségi
eloszlási
mintázatainak
kialakulásáért
és
megváltozásáért felelőssé tehető okokat derítjük fel
(háttérmintázatok)
• sztatikus és dinamikus mutatók
• aktuális és globális tipológia
Slide 6
VÍZMINŐSÍTÉS HAZAI
GYAKORLATA
• 1964-1983:
Kölcsönös
Gazdasági
Segítség Tanácsa (KGST) módszer
• 1983-1994: MSZ 10-172/1-83 szabvány
– MI 10-172/2-84 Műszaki Irányelv
– MI 10-172/3-85 Műszaki Irányelv
• 1994-2006:MSZ 12749:1993 szabvány
• 2007-: EU VKI
Slide 7
KGST módszer
• 1964: „Egységes vízminőségi kritériumok és normák,
valamint osztályozásuk elve.”
• 1966: „Vízminőség-vizsgálatok és azok értékelése.”
• Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI)
• 1968 és 1970:
módszerek, I.
KGST
Egységes
vízvizsgálati
• Kémiai módszerek 1-2.
• 1975-1976: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek,
II.
• Radiokémiai módszerek (II.)
• Biológiai módszerek (III.)
• Mikrobiológiai módszerek (IV.)
Slide 8
KGST módszer
• vízminősítés
alapjául
az
úgy
nevezett
vízminőségi normatívák – a víz összetételének
és tulajdonságainak jellemzésére szolgáló
mutatószámok határértékei – szolgáltak
• a vízminőségi normatívák alapján történő
minősítést elsősorban a vízfelhasználók
igényei határozták meg
• a KGST módszer alapján a felszíni vizeket négy
vízminőségi osztályba sorolták:
–
–
–
–
I. osztály: tiszta víz
II. osztály: kissé szennyezett víz
III. osztály szennyezett víz
IV. osztály: osztályon kívüli, nagyon szennyezett víz,
szennyvíz
Slide 9
KGST módszer
• A
vizsgálandó
változókat
az
csoportosította a KGST módszer:
alábbi
módon
– a) az oxigén-forgalom mutatói: oldott oxigén, oxigén
telítettség,
biológiai
oxigénigény
(BOI5),
kémiai
oxigénfogyasztás
(KOISMn),
kénhidrogén
tartalom,
szaprobiológiai állapot
– b) ásványi anyag tartalom mutatói: klorid, szulfát, összes
keménység, kalcium, magnézium, száraz maradék
– c) különleges mutatók
• c’: ammónium, nitrát, fenolok, szintetikus mosószerek, pH,
összes vas, mangán, hőmérséklet, szag és íz, szín, olaj,
Coli-érték
• c’’: cianidok, kórokozó csírák, káros anyagok (ólom, arzén,
higany, réz, cink, kadmium, króm (III), króm (VI), kobalt,
ezüst, szulfid-ionok, vanádium, bór)
Slide 10
KGST módszer
• Az I-III. vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékeket
táblázatokban foglalták össze.
• Az osztályozást egyrészt – amennyiben arra lehetőség
volt – a kisvizes időszakok értékei, valamint a
legkedvezőtlenebb állapotok középértéke alapján kellett
végezni.
• Adott víztér, víztest vízminőségi osztályát minden
csoporton belül a legkedvezőtlenebb mutató határozta
meg.
• Az egyes vizekre vonatkozó vízminőségi osztályokat
egyrészt táblázatos formában, másrészt térképen
minőségi színjelzéssel – I. osztály: kék; II. osztály: sárga;
III. osztály: narancs; IV. osztály: barna – adták meg.
Slide 11
MSZ 10-172/1-83 szabvány
1983-1994
• MSZ
10-172/1-83.
Felszíni
vizek
minősége. Értékelési és minősítési
rendszer – Vízügyi Ágazati Szabvány
– integrált minősítési rendszer: a felszíni
vizeknek
biztosítani
kellett
a
vízi
ökoszisztémák viszonylagos stabilitását, és
egyidejűleg
ki
kellett
elégítenie
a
vízhasználatok igényeit is
Slide 12
MSZ 10-172/1-83 szabvány
1983-1994
• MI 10-172/2-84. Felszíni vizek minősége.
Vízminőségi törzshálózat. – Országos
Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv
– felszíni vízminőségi törzshálózati állomások
pontos helyét, számát és a mintavételi
gyakoriságot határozta meg
– 250 országos törzshálózati állomás került
kijelölésre + 287 egyéb mintavételi hely
Slide 13
MSZ 10-172/1-83 szabvány
1983-1994
• MI 10-172/3-85. Felszíni vizek minősége. A
törzshálózati mintavételi helyeken vizsgálandó
komponensek
körének,
a
mérések
gyakoriságának és a határértékeknek a
meghatározása. – Országos Vízügyi Hivatal,
Műszaki Irányelv
– törzshálózati állomásokon vizsgálandó komponensek
körét,
– a mérés gyakoriságát (nagy gyakoriságú, rendszeres
vizsgálatok: minimum 26 mintavétel/év; kis
gyakoriságú, időszakos vizsgálatok: legkevesebb 1-4
mérés évente; célvizsgálatok),
– valamint a minősítési rendszerekhez tartozó
határértékeket határozta meg
Slide 14
MSZ 10-172/1-83 szabvány
1983-1994
• MI 10-172/3-85. Műszaki Irányelv alapján az alábbi
minősítési rendszerek kerültek bevezetésre:
–
–
–
–
–
felszíni vizek minősítése biológiai stabilitás szempontjából,
felszíni vizek minősítése ivóvízellátás szempontjából,
felszíni vizek minősítése ipari vízhasználat szempontjából,
felszíni vizek minősítése öntözés szempontjából,
felszíni vizek minősítése halgazdasági követelmények
szempontjából,
– felszíni vizek minőségének integrált követelményrendszere,
– nyílt vizű strandok vízminőségi követelményei.
• A fenti rendszerekhez három osztályos minősítés
tartozott: kívánatos, tűrhető és nem kívánatos.
Slide 15
MSZ 12749:1993 szabvány
1994-2006
• MSZ 12749:1993. Felszíni vizek minősége, minőségi
jellemzők és minősítés. – Magyar Szabvány
• A szabvány megadta az országos törzshálózati
mintavételi helyeket (150 db), az egyes mintavételi
helyeken alkalmazandó éves mintavételi gyakoriságot és
a vizsgálandó elemek körét. A mintavételezést és a
vizsgálatokat
a
környezetvédelmi,
majd
környezetvédelmi,
természetvédelmi
és
vízügyi
felügyelőségek laboratóriumai végezték.
Slide 16
MSZ 12749:1993 szabvány
1994-2006
• A vizsgálandó változókat öt főcsoportba és négy
alcsoportba sorolták:
–
–
–
–
A csoport: oxigénháztartás jellemzői
B csoport: a nitrogén- és a foszforháztartás jellemzői
C csoport: mikrobiológiai jellemzők
D csoport: mikroszennyezők és toxicitás
•
•
•
•
D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők
D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők
D3 alcsoport: toxicitás
D4 alcsoport: radioaktív anyagok
– E csoport: egyéb jellemzők
Slide 17
MSZ 12749:1993 szabvány
1994-2006
• A fenti fő- és alcsoportokba összesen 76
különböző fizikai, kémiai és biológiai változó
tartozik. Azonban a ténylegesen biológiai,
élőlénycsoportokhoz kapcsolódó vizsgálatok
száma mindössze 10%-a a vizsgált elemeknek.
A szabvány öt vízminőségi osztályt különböztet
meg:
–
–
–
–
–
I. osztály: kiváló víz
II. osztály: jó víz
III. osztály: tűrhető víz
IV. osztály: szennyezett víz
V. osztály: erősen szennyezett víz
Slide 18
MSZ 12749:1993 szabvány
1994-2006
• A minősítés során minden egyes vízminőségi jellemző
vizsgálati eredményeinek éves adatsorát külön-külön kell
értékelni. Mértékadó értéknek általában (mintavételi
gyakoriság nagyobb, mint 12/év) a 90%-os összegzett
relatív gyakoriságú értéket kell venni. 12 minta/év alatti
vizsgálati gyakoriság esetében pedig az osztályozás
szempontjából mértékadó értéknek a legnagyobb
vizsgálati eredményt tekintik. A mértékadó értékeket
kellett a szabványban megadott az egyes vízminőségi
osztályokhoz tartozó határértékkel összevetni. A
komponensenként adódott vízminőségi osztályok közül a
legrosszabbat kell egy-egy jellemző csoporton belül
mértékadónak tekinteni.
• A szabvány nem ad lehetőséget a vízhasználatok
figyelembe vételére, illetve a biológiai vízminősítésre. A
rendszer nem biztosítja a különböző víztér, víztest
típusok önálló minősítését, megkülönböztetését.
Slide 19
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
• COUNCIL DIRECTIVE 2000/60/EC of the
European Parliament and of the Council 23
October 2000 establishing a framework for
Community action in the field of water policy. –
Off. J. Eur. Communities 43: 1-72.
• Elsődleges célja, hogy 2015-ig egységes
elbírálás alapján biztosítani lehessen a
természetes víztereknél a „jó ökológiai és jó
kémiai állapotot”, míg erősen módosított és
mesterséges víztereknél a „jó ökológiai és
kémiai potenciált”.
Slide 20
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
• A VKI végrehajtásának legfontosabb eszköze a
vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés, mely meghatározza a
vizek
jó
állapotának
eléréséhez
szükséges
intézkedéseket és az intézkedési programokat egységes
keretbe foglalja.
• A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés alapdokumentuma a
221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól.
• A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a 4
részvízgyűjtő, a 17 tervezési részegység és a 42
tervezési alegység szintjéből tevődik össze.
• A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész
területére, a 4 részvízgyűjtőre valamint azon belül a 17
részegységre egységes tartalommal kellett elkészíteni.
Slide 21
Slide 22
Slide 23
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
Slide 24
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
Víztestek száma Magyarországon:
• 869 vízfolyás víztest
• 213 állóvíz víztest
VKI monitoring:
• felügyeleti: 140 hely
• operatív: 345 hely
Slide 25
VKI MINŐSÍTÉS: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE
Állapotjellemzők
biológiai elemek
hidrológiai és
morfológiai
elemek
fizikai és
általános kémiai
elemek
Specifikus
szennyezők
Kémiai
paraméterek
Besorolás
5 osztály
5 osztály
5 osztály
5 osztály
biológiai
állapot
hidrológiai
morfológiai
állapot
Az ökológiai
állapotot
befolyásoló
kémiai
állapot
2 osztály
ökológiai
állapot
A FELSZÍNI
VÍZTÉR
ÁLLAPOTA
kémiai állapot
Slide 26
VKI monitoring
Folyók
Makrofiton
Bevonatlakó kovaalgák
Üledéklakó gerinctelenek
Biológiai paraméterek Halak
Fitoplankton
Hidromorfológiai
paraméterek
Kémiai paraméterek
Tavak
Fitoplankton
Makrofiton
Bevonatlakó kovaalgák
Üledéklakó gerinctelenek
Halak
Vízhozam jellemzők
Kapcsolat a vízadókkal
Mélység, szélesség
Mederjellemzők
Vízparti zóna
Vízállásjellemzők
Kapcsolat a vízadókkal
Tartózkodási idő
Mélység
Tómeder jellemzők
Vízparti zóna
Hőmérsékleti viszonyok
Oldott oxigén szint
Sótartalom
Savasodási állapot
Tápanyagok
Jelentős
mennyiségben
bevezetett
szennyezőanyagok
Kiemelten
veszélyes
anyagok
Átlátszóság
Hőmérsékleti viszonyok
Oldott oxigén szint
Sótartalom
Savasodási állapot
Tápanyagok
Jelentős
mennyiségben
bevezetett
szennyezőanyagok
Kiemelten
veszélyes
anyagok
Slide 27
A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)
Biológiai elemek
FP
FB
MF
MZ
Hal
K
K
K
K
K
J
J
J
J
J
M
M
M
M
M
Gy
Gy
Gy
Gy
Gy
R
R
R
R
R
Legrosszabb
osztály
Ökológiai
állapot
Fizikai-kémiai elemek
Szerv.
Táp.
K
K
Sót.
K
K
J
J
J
J
M
M
M
M
K
Sav.
Legrosszabb
osztály
J
M
Gy
R
Hidromorfológiai elemek
Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf.
K
K
K
K
K
K
J
J
J
J
J
J
Víztest
állapota
K
Legrosszabb
osztály
J
M
Gy
Egyéb specifikus szennyezők (fémek)
R
Jó
Nem
Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista)
Jó
Nem
Rosszabb osztály
Kémiai
állapot
Jó
Nem
Slide 28
Európai Unió 2000/60/EK Víz
Keretirányelve
M inő sé gi ele m
B io ló g ia i elem e k
F ito p lank to n
M ás vízi fló ra
M akro szkó p ik u s gerinctele ne k
H alak
H id ro ló g ia i-m o rfo ló g ia i elem e k
F o lyto no ssá g
H
id ro lói-ké
gia m ia i ele m e k
F izika
M
rfo
ló gia
H őom
érsé
kleti v iszo n yo k
O xigénelláto ttsá g
S ó tartalo m
T áp anya ghelyzet
S avaso d ási helyzet
E g yéb sze nn yező an ya go k
E lső b b ségi an ya go k
F o lyó k
6
3
3
3
hó nap
év
év
év
6 év
fo lya m ato s
63 év
hó nap
3
3
3
3
3
1
hó nap
hó nap
hó nap
hó nap
hó nap
hó nap
Á tm e neti
vizek
T avak
6
3
3
3
hó nap
év
év
év
1 hó nap
63 év
hó nap
3 hó nap
3 hó nap
3 hó nap
3 hó nap
3 hó nap
1 hó nap
P artm e nti
vizek
6
3
3
3
hó nap
év
év
év
6 hó nap
3 év
3 év
63
3
3
3
év
hó nap
hó nap
hó nap
hó nap
63 év
hó nap
3 hó nap
3 hó nap
1 hó nap
3 hó nap
1 hó nap
3 hó nap
Slide 29
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!