Transcript TMPK-SzMTM - Óbudai Egyetem

A tanári munka sikerességének
vizsgálata a pedagógiai attitűdök,
a tanár-diák viszony és az iskolai
élmények összefüggésrendszerében
doktori (PhD) disszertáció és annak
rejtett dimenziói, érdekességei
Készítette: Fűzi Beatrix
A KUTATÁS BEMUTATÁSA
A kutatás koncepciójának alakulása,
időbeli ütemezése
2004
Kérdőív és
kipróbálása
2006-07
KUTATÁSI
KONCEPCIÓ,
2005
ESZKÖZÖK,
Interjú és
EREDMÉNYEK
kipróbálása
(Tanári kérdőív,
2007-09interjú 31 tanár
2009-10
Kipróbálás I.
2006 Tantárgy-Tanulói kérdőív
I.
diák)
Szakirodalmifejlesztés 375Beválás-vizsgálat
meta-elemzés
2010-11
Ismételt kutatás
2010-11
Kipróbálás II.
Beválás-vizsgálat II.
1/20
Kutatási koncepció és hipotézisek
Pedagógiai attitűdök
Indikátorok:
Kedveltség
Eredményesség
Jó közérzet
Diákokkal kapcsolatos
attitűdök
Élmények és reflexiók
2/20
Kutatási eszközök
Indikátorok
Kedveltség
Eredményesség
Osztályzatok és változásuk
Tanórai aktivitás
Tantárgyi attitűd és változása
Flow
Közérzet
Kiteljesedés
Jövőkép
Elégedettség
Ideálhoz való közelség
Flow
Befolyásoló tényezők
Tanulói
kérdőív
Tanári kérdőív
Attitűdskálák
Rangsorolás
Flow-kérdőív
Metaforák
Q-rendezés
Nyíltvégű kérd.
Tanári interjú
Óramegfigyelés
Pedagógiai attitűdök
Tanórára való felkészülés
Módszerhasználat
Diákokkal kapcsolatos
attitűdök
Hasonlóság
Nyitottság
Inspirálódás
Élmények és reflexiók
Élmények típusa
Gondolkodás – cselekvés
Időbeli jellemzők
A reflexió tartalma
Flow
SAJÁTOS KUTATÁS-MÓDSZERTANI
ELEMEK
Q-rendezés – kényszerválasztás
alkalmazása
1.
2.
3.
4.
5.
A diákok reakcióit nagy biztonsággal ki tudom számítani.
Általában tudom, hogy miért sikerült jól/rosszul az órám.
Szívesen megnézem a kollégáim óráit, hogy ötleteket merítsek.
A munkámban főként az intuícióimra hagyatkozom.
A tanítási módszert az óra megkezdésekor intuitív módon választom.
…
Kö26. …
Inkább nem
Inkább
jellemző
-3
-2
7
9
12
-1
6
15
21
18
26
zömbös
0
11
14
24
23
17
jellemző
1
13
22
20
25
2
8
16
19
3
10
4/20
A Q-rendezéssel nyert adatok
felhasználása
Kezelhető:
• Rangsorolt adatként
– Korreláció számítás, különbözőség vizsgálat, leíró
statisztika, stb.
• Intervallum adatként
–
–
–
–
–
Állítások és személyek helycseréje
Biztosítható a normál eloszlás
Faktoranalízis végezhető
Személyek közötti hasonlóságok feltárására
Személyen belüli – pl. időbeli,kontextushoz kötött –
stabilitás
5/20
A vizsgált minta
Középiskolás diák
871 fő (∑1600 fő)
Önjellemzést adó tanárok =
Tanár
53 fő (∑70 fő)
35 fő
Egyéni elemzést vállaló tanárok =
9 fő
Mindkét kutatásban részt vevő tanárok=
22 fő
6/20
HOMLOKZATÓVÓ TENDENCIÁK
MEGJELENÉSE
Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 1.
Kedveltek
Elutasítottak
A tanárok kedveltsége a diákok és a tanárok megítélésében
7/20
Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 2.
Sikeres pedagógus esetén
Sikertelen pedagógus esetén
8/20
EREDMÉNYEK
A sikeresség indikátorainak vizsgálata
H1: Sikeresség = kedveltség+eredményesség+
jó közérzet
Összefüggés és
különbözőség vizsgálatok
is megerősítik a hipotézisben
foglaltakat
Kedveltség
– diákok
Faktoranalízis
tantárgyi attitűdje
r=0,813 p=0,0001
kedveltség, eredményesség,
Kedveltség
– tanári
jó közérzet
szorongás
r= -0,388 p=0,021
egyetlen faktorba tömörül,
mely
a variancia
68,5%-át
Sikeresek
és sikertelenek
diákjainak
órai aktivitása
magyarázza
p<0,01
9/20
További eredmény a kedveltséggel és
eredményességgel kapcsolatban
• Ok: a kedveltség. Okozat: az eredményesség.
– Az elsőként szerzett osztályzatok közt nincs különbség
– A jegyek változását a tanár kedveltsége magyarázza
– Nincs következetesség a sikertelen tanárok
osztályozásában
H5: A sikeresség nem jelezhető előre a tanárok
neme, életkora, tantárgya és tanítással töltött
ideje szerint
10/20
A befolyásoló tényezők vizsgálata/1.
H2: A sikeres pedagógusok diákképe, diákokkal
kialakított kapcsolata pozitívabb
Hasonlóság és kedveltség
r=0,389 p=0,021
A tanári közérzet hat
mutató-száma a hipotézis
szerinti összefüggést mutatp=0,02
Osztályzatok változása
és inspiráció
r=0,429 p=0,011
p=0,015
A sikerességet befolyásoló tényezők/2.
H3/1: A sikeres tanárokat a tanórákra való
felkészülésben nagyobb mértékben jellemzi a
tanulóközpontúság
• A tananyag és a tanári tevékenység tervezése
megelőzi a tanulókkal kapcsolatos szempontokat
• A tanulókra való ráhangolódás és tanulói
sajátosságok figyelembe vétele a sikereseknek
fontosabb, de nem szignifikánsan
12/20
A sikerességet befolyásoló tényezők/3.
H3/2: A sikeres tanárokra jellemzőbb a tanulói
részvételt igénylő módszerek alkalmazása
• Minden tanárcsoportban a tanári aktivitást
igénylő módszerek alkalmazása a leggyakoribb
• A beszélgetést a sikeres tanárok gyakrabban
alkalmazzák (p=0,003)
A hipotézis szerinti szignifikáns kapcsolat igazolható:
• a kedveltséggel
• a tanári flow-mutatóval
• MINDEN eredményességmutatóval
13/20
További eredmény a módszerek
alkalmazásával összefüggésben
Sikertelen tanár +
Gyakran
alkalmazott
csoportmunka
=
csoportmunka =
KIVONÓDÁS
Szorongó (r=0,373 p<0,05) és
unatkozó (r=0,488 p<0,01) diákok
Visszaeső tanári flow
r=-0,401 p<0,05
Tanórára való felkészülésben:
• fontos a diákok tevékenységének pontos tervezése
• fontos az új módszerek kidolgozása
• nem fontos a tanulói sajátosságok figyelembe vétele
Reflexióban:
• a diákok véleménye iránti érdeklődés hiánya
• a spontaneitás elutasítása
• új dolgokkal (módszerekkel, eszközökkel) való kísérletezés
14/20
A sikerességet befolyásoló tényezők/4.
p=0,005
15/20
A sikeresség változása
• Beavatkozás nélkül a tanári sikeresség mértéke
99%-ig stabil jellemző
• Változás traumatikus élmény hatására
– A tanári szerepmodell alakult át és a diákokkal
kapcsolatos attitűdök változtak jelentősen
2007 - „A diákok kb. 30%-val
nem érdemes foglalkozni.”
Tanítás vagy
vezetés
2011 - „Mindenkivel érdemes
vesződni, csak van, akinél
később lesz eredménye.”
16/20
AZ EREDMÉNYEK FELHASZNÁLÁSA
Tantárgy-fejlesztések az Óbudai Egyetem
mérnöktanári mesterképzésében
• Didaktika és Neveléstan tantárgyak
– Tartalmi hangsúlyok
– Módszerek
• A fejlesztések célja:
– Diákokkal való azonosulás, nézőpontjuk átvételének
gyakorlása
– A tanár-diák kapcsolatra támaszkodó módszerrepertoár
– Tanári szerepmodell fejlesztése
17/20
A tantárgyak tanulásának hatása
I
G
E
N
I
G
E
N
I
G
E
N
A szemléletváltozás az alábbi területeket érintette:
• a diákokra való ráhangolódás (p<0,01)
• a diákok viselkedésének megértése (p<0,001)
65%-uk alkalmazta
sikeresen egy aktuális
iskolai konfliktusa
megoldásában
I
G
E
N
18/20
A sikeresség fejlesztése
Sikeresség felmérése I.
diákok bevonásával
Rendezett
diákokkal
kapcsolatos
attitűdök és
szerepmodell
Fejlesztés
kognitív
elemekkel
Kedveltség
változása
Tanulói
osztályzatok
változása
Órai
aktivitás
változása
Tantárgyi
attitűdök
változása
3102. sz.
tanár
3103. sz.
tanár
Érzelmikapcsolati,
szerepmodell
problémák
Sikeresség felmérése II.
diákok bevonásával
-
3201. sz.
tanár
3105. sz.
tanár
19/20
KÖVETKEZTETÉSEK
• Tanári sikeresség megbízható vizsgálata
– Tanárok, tanulók és független megfigyelő bevonása
– Komplex eszközrendszer
– Longitudinális jelleg
• A tanári karakter, mint gestalt
– Hasonlóságok
– Egyediség
• A tanári sikeresség (minőség) fejleszthető
– Sikeres tanárok
– Középmezőny
– Sikertelen tanárok
kognitív tartalmakkal
szerepmodell rendezése kognitív
eszközökkel, majd ismeretekkel
szerepmodell és érzelmi kapcsolati elemek rendezése
mentorálással
20/20
Kérlek, tegyétek fel kérdéseiteket!
MEGTISZTELŐ FIGYELMETEKET
KÖSZÖNÖM!