Transcript Az előadás prezentációja itt letölthető.

A megőrizve változtatás jegyében
A történelem kerettantervek (2012)
Zala megyei történelemtanárok
szaktárgyi továbbképzése
Zala Megyei Pedagógiai Intézet,
Zalaegerszeg, Dózsa György
tagiskola
2012. november 27.
Készítette:
Dr. Katona András
ny. főiskolai docens, a történelem
kerettantervi munkacsoport
vezetője
A NAT tizenhét pillanata
(1995-2012)
 1995: NAT1 (tananyag – fejlesztési követelmények)
– 2000: Kerettantervek (csak központilag készülnek)
• Helyi tantervek elkészítése (1995-1998, majd átdolgozás: 2000)
 2003: NAT2 (Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság
javaslata alapján)
– 2003: Kerettantervek (szabad választhatóság: pl. kiadók is
készítenek kerettanterveket) A kerettanterv vált a tartalmi
szabályozás legfelsőbb szintjévé!
• Helyi tantervek átdolgozása
 2007: NAT3 (Kulcskompetenciák bekerülése)
– 2007: Kerettantervek (tananyagcsökkentés)
• Helyi tantervek átdolgozása
 2012: NAT4 (2010 augusztusától csaknem két éven át
folytak a munkálatai), a tananyag rehabilitálása
– 2012: Kerettantervek (megjelenés november végén várható)
• Helyi tantervek átdolgozása (2013. március végéig)
Az eddigi NAT-ok gyorsmérlege
A NAT 2012 főbb jellemzői
A

A


NAT küldetésének újradefiniálása
A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása
fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása
A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése
Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a
tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése
A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése
 Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető
tudás.
 Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális
kód(rendszer) alapja.
 Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok,
összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és
felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.
Fejlesztési célok hálózata
Fejlesztési területek, nevelési célok:
 Erkölcsi nevelés
 Nemzeti azonosságtudat, hazafias
nevelés
 Állampolgárságra, demokráciára
nevelés
 Az önismeret és a társas kultúra
fejlesztése
 A testi és lelki egészségre nevelés
 A családi életre nevelés
 Felelősségvállalás másokért,
önkéntesség
 Fenntarthatóság,
környezettudatosság
 Pályaorientáció
 Gazdasági és pénzügyi nevelés
 Médiatudatosságra nevelés
 A tanulás tanítása
Kompetenciafejlesztés,
műveltségközvetítés,
tudásépítés
Kulcskompetenciák:









Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi
kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos és
technikai kompetencia
Digitális kompetencia
Szociális és állampolgári
kompetencia
Kezdeményezőképesség és
vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti
tudatosság és
kifejezőképesség
A hatékony, önálló tanulás
Az Ember és társadalom
szerkezete (NAT4 – 2012)
Alapelvek, célok
Kiemelt fejlesztési területek:
történelem; erkölcstan, etika; hon- és népismeret; társadalmi,
állampolgári és gazdasági ismeretek; filozófia.
A fejlesztési feladatok szerkezete (1-4., 5-6., 7-8. és 9-12.
évfolyamra):
 ismeretszerzés, tanulás;
 kritikai gondolkodás;
 kommunikáció;
 tájékozódás és időben térben.
A tartalom kulcselemei; a reflexiót irányító kérdések kimaradtak!
Közműveltségi tartalmak:
 történelem 1-4., 5-8., 9-12. évf.; ismétlődő/visszatérő és
hosszmetszeti témák;
 erkölcstan, 1-4., 5-8. évf.; etika, 9-12. évf.;
 hon- és népismeret, 5-8. évf.;
 társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, 5-8., 9-12.
évf.;
 filozófia, 9-12. évf.
A történelem tananyag
kronologikus témakörei
1.
2.
3.
4.
Az őskor és az ókori Kelet.
Az antikvitás.
A középkori Európa.
A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése
Európába
5. A világ és Európa a kora újkorban.
6. Magyarország a XVI-XVII. században.
7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és
Magyarországon
8. A nemzetállamok kora.
9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében.
10.Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében.
11.A globalizálódó világ és Magyarország.
Az Ember és társadalom
műveltségi terület kerettantervei
Történelem kerettantervek:
 Általános iskolai (5-8. évf.)
 Négy évfolyamos középiskolai (9-12. évf.)
 Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi (7-12., ill.
5-12. évf.)
Jelenismereti kerettantervek:
 Hon- és népismeret (5-6. évf.)
 Társadalomismeret (5-6. évf.)
 Társadalmi, állampolgári és gazdasági
ismeretek (7-8., ill. 11-12. évf.)
 Erkölcstan, etika (5-8. és 11. évf.)
 Filozófia kerettantervek (12. évf.).
Kerettantervi szerkezet
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi
meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét
téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek
megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő
műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg.
Előzetes tudás
A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek,
szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.
Tantárgyi fejlesztési célok
Órakeret
A javasolt óraszám
Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az
adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.
Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcs. pontok
A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak
megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két
oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt
indokolják).
Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi
műveltség összetevőinek jelzése.
A fejlesztés várt eredményei a két Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.
évfolyamos ciklus végén
A történelem kerettantervek
szerkezeti sajátosságai
1. Csak tematikai egység megfogalmazására került sor.
2. Az órakeret a teljes évi óraszám 90%-át jelenti (ez más
tárgyaknál is így van).
3. A követelmények végig felosztásra kerültek külön ismeretekre és
külön fejlesztési követelményekre. Az első kötelező
tudáselemeket, a második ajánlott fejlesztő feladatokat
tartalmaz.
4. Kapcsolódási pontok megpróbál hidat verni nemcsak a
műveltségi terület stúdiumai, de más műveltségi területek
tantárgyai között is.
5. A történelemnél nemcsak a kulcsfogalmak és fogalmak
elkülönítése történt meg, de a NAT alapján a kulcsfogalmak
értelmező és tartalmi kulcsfogalmak elkülönítése is.
6. A kerettanterv megfelelő része továbbra is tartalmaz adatokat
(lexikák), melyek személyek nevét, helyneveket (topográfia) és
évszámokat (kronológia) tartalmaznak. Az eltérés, hogy az
évszámok mellett megneveztük a történelmi eseményt is.
A tantárgyi
kerettantervek felépítése
A tantárgy neve: Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek
Tantárgyi célok, feladatok: összegzi a tantárgy főbb
feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy
képzési tartalmából következő műveltség
közvetítésében, illetve annak továbbépítésében.
A kétévfolyamos ciklusokra vonatkozó bevezetők
meghatározzák a tantárgy szerepét a fejlesztési
területekben, a nevelési célok elérésében és a
kulcskompetenciák fejlesztésében, illetve
meghatározzák a tantárgy sajátos fejlesztési céljait –
levezetve a NAT megfelelő műveltségterületének
(Ember és társadalom) fejlesztési céljaiból és az adott
iskolatípus/fokhoz illesztve és annak céljaiból,
feladataiból.
Milyen kerettantervek
készültek?
10 db, egységes struktúrájú
kerettantervi csomag kialakítása
történt meg:








Alsó tagozat
Felső tagozat
Négy évfolyamos gimnázium

Hat évfolyamos gimnázium
Nyolc évfolyamos gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola (külön projekt
keretében készült)
Két tanítási nyelvű iskolák
– felső tagozat
– négy évfolyamos gimnázium
További fejlesztések:
Nemzetiségi iskolák
– alsó tagozat
– felső tagozat
– négy évfolyamos
gimnázium
SNI kerettantervek
– alsó tagozat enyhén értelmi
fogyatékos tanulók számára
– felső tagozat enyhén
értelmi fogyatékos tanulók
számára
Pirossal jelöltük a történelem
tantervet tartalmazó
csomagokat.
Kerettantervek: 5–8. évf.
Választható tantárgyak
Emelt szintű képzésekhez:
 Matematika
 Idegen nyelv
 Ének-zene
További tantervek:
 Természettudományi
gyakorlatok
 Hon- és népismeret
 Dráma és tánc
 Társadalomismeret
Készülő új tantervek:
 Családi életre nevelés
 Lovaskultúra
 Pénzügyi és gazdasági
kultúra
Kötelező minimális óraszámok
5–8. évfolyamon
Tantárgyak
Magyar nyelv és
irodalom
Idegen nyelv
Matematika
Erkölcstan
Tört., társ. és
államp. ismeretek
Természetismeret
Fizika
Kémia
Biológia –
egészségtan
5.
6.
7.
8.
évf. évf. évf. évf.
4
4
3
4
3
3
1
3
3
1
3
3
1
3
3
1
2
2
2
2
2
2
2
1
1
2
2
1
Tantárgyak
5. 6.
7. 8.
évf. évf. évf. évf.
Földrajz
1
2
Ének-zene
1
1
1
1
Dráma és tánc /
1
Hon- és népismeret
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Informatika
1
1
1
Technika, életvitel
1
1
1
és gyakorlat
Testnevelés
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon
tervezhető
3
3
3
3
órakeret
Rendelkezésre álló
28 28 31 31
órakeret
Kerettantervek: 4/6 évf.
gimnázium: Választható tantárgyak
Emelt szintű képzésekhez:
 Matematika
 Idegen nyelv
 Biológia
 Fizika
 Kémia
További tantervek:
 Filozófia
 Természettudományi
gyakorlat [csak 6 évf.
esetén]
Készülő új tantervek:
 Családi életre
nevelés
 Pénzügyi és
gazdasági
 Vállalkozzunk!
 Munkapiac
 Sakk
Kötelező minimális óraszámok
4 évfolyamos középiskola
Tantárgyak
Magyar nyelv és
irodalom
I. Idegen nyelv
II. Idegen nyelv
Matematika
Etika
Tört., társ. és
államp. ismeretek
Fizika
Kémia
Biológia –
egészségtan
Földrajz
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
1
3
3
3
3
2
2
3
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
1
Ének-zene
1
Vizuális kultúra
Dráma és tánc /
1
Mozgóképk. és m.
Művészetek
1
Informatika
Életvitel és
gyakorlat
5
Testnevelés
1
Osztályfőnöki
Szabadon
4
tervezhető
órakeret
Rendelkezésre
35
álló órakeret
1
1
2
2
1
1
5
1
5
1
5
1
4
6
8
36
35
35
Kötelező minimális óraszámok
6 osztályos gimnázium
7. évf.
8. évf.
9.
évf.
10.
évf.
11.
évf.
12.
évf.
Magyar nyelv és irodalom
3
4
4
4
4
4
I. Idegen nyelv
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
Tantárgyak
II. Idegen nyelv
Matematika
3
3
Erkölcstan
1
1
Etika
1
Tört., társ. és államp.
ismeretek
2
2
2
2
3
Fizika
2
1
2
2
2
Kémia
1
2
2
2
Biológia – egészségtan
2
1
Földrajz
1
2



2

3
2
2
2
2



Kötelező minimális óraszámok
6 évfolyamos gimnázium
7. évf.
8. évf.
9.
évf.
10.
évf.
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Tantárgyak
Dráma és tánc / Mozgóképk. és
m.
11.
évf.
12.
évf.
2
2
1
Művészetek*
Informatika
1
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
3
3
4
4
6
8
Rendelkezésre álló órakeret*
31
31
35
36
35
35
1
1
1
1
Kötelező minimális óraszámok
8 osztályos gimnázium
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
I. Idegen nyelvek
5.
évf.
4
6.
évf.
4
7.
évf.
3
8.
évf.
4
9.
évf.
10.
évf.
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
II. Idegen nyelv
11. 12.
évf. évf.
Matematika
3
3
3
3
Erkölcstan
1
1
1
1
2
2
2
2
3
Fizika
2
1
2
2
2
Kémia
1
2
2
2
Biológia – egészségtan
2
1
Földrajz
1
2
2
2




Etika
Tört., társ. és államp.
ismeretek
Természetismeret

2

1
3
2

2
2
2


Kötelező minimális óraszámok
8 osztályos gimnázium
Tantárgyak
Ének-zene
Dráma és tánc / Hon- és
népismeret /
Társadalomismeret
Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és médiaismeret
Vizuális kultúra
5.
évf.
1
6.
évf.
1
7.
évf.
1
8.
évf.
1
9.
évf.
10.
évf.
1
1
11. 12.
évf. évf.
1
1
1
1
1
1
1
1
Művészetek
2
Informatika
1
1
1
1
2
1
Technika, életvitel és
gyakorlat
1
1
1
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
5
5
3
3
4
4
6
8
28
28
31
31
35
36
35
35
Rendelkezésre álló órakeret
1
Kerettantervek: szakközépiskola
Kötelező közismereti tárgyak
 Magyar nyelv és irodalom
 Idegen nyelv
 Matematika
 Etika
 Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek
 Fizika
 Kémia
 Biológia-egészségtan
 Földrajz
 Művészetek címszó alatt
egy év Ének-zene vagy
Vizuális kultúra vagy
Dráma és tánc vagy
Mozgóképkultúra és
médiaismeret
 Informatika
 Testnevelés és sport
Emelt szintű képzésekhez:
Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz
Kötelező minimális óraszámok
szakközépiskola
Tantárgyak
Magyar nyelv és
irodalom
Idegen nyelvek
Matematika
Etika
Tört., társ. és
államp.
ismeretek
Fizika
Kémia
Biológia –
egészségtan
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
4
4
4
4
3
3
3
3
3
3
1
3
3
3
3
2
2
2
2
2
1
1
2
2
1
Tantárgyak
Földrajz
Szakmai tárgyak
Művészetek*
Informatika
Testnevelés
Osztályfőnöki
Szabadon
tervezhető
órakeret
Rendelkezésre
álló órakeret
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
2
6
1
7
1
8
11
1
5
1
5
1
5
1
5
1
4
4
4
4
35
36
35
35
Ajánlások a szabad órakeret
felhasználására
Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:
 Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés
 Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés
 Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés
 Emelt szintű (tagozatos) természettudományi
képzések
– a) Fizika – Matematika
– b) Fizika – Kémia
– c) Biológia – Kémia
 Emelt szintű (tagozatos) humán képzés
Emelt szintű humán képzés
4 osztályos gimnázium
Tantárgyak
Magyar nyelv és
irodalom
I. Idegen nyelv
Latin
Matematika
Etika
Filozófia
Tört., társ. és
államp. ismeretek
Fizika
Kémia
Biológia –
egészségtan
Földrajz
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
5
5
5
5
3
3
3
3
3
3
3
3
3
1
3
3
3
2
3
3
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4
2
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
évf. évf. évf. évf.
1
Ének-zene
1
Vizuális kultúra
Dráma és tánc /
1
Mozgóképk. és m.
Művészetek
1
Informatika
Életvitel és
gyakorlat
5
Testnevelés
1
Osztályfőnöki
Felhasznált
33
órakeret
1
1
2
2
1
1
5
1
5
1
5
1
34
31
31
Történelemtanításunk
alapelvei
Általános iskola 58. évf.
Középiskola
9-12. évf.
Gimnázium
5/7-12. évf.
A történetek
képszerű
megjelenítésén
alapuló és
tevékenységközpontú
feldolgozás.
(Történettanításon
alapuló
történelemtanítás Szebenyi Péter)
Az általános
iskolai
ismeretekre
és
tevékenységekre épül,
jellegét
tekintve
forrás- és
tevékenységközpontú.
A források
önálló
feldolgozásán
alapuló elemző
jellegű, mely az
összefüggések
egyre önállóbb
feltárását
jelenti.
A célrendszer elemei a négy
évfolyamos középiskolában
9–10. évfolyam
A forráskezelés és -elemzés elemi
szabályainak, illetve a tudományos
anyaggyűjtés alapjainak elsajátítása.
A korábbi történetek feldolgozásán
alapuló, képszerű történelemtanítást
felváltja az elemző, az oksági viszonyokat
kutató jellegű munka.
Kiemelt szerepe van a problémaközpontú
történelemtanításnak.
A diákoknak ezen az életkori szinten el
kell jutni az események elbeszélésétől, a
források tartalmi ismertetésétől a
problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés,
következtetés és érvelés alkalmazásáig,
felhasználva a szaknyelvet.
11–12. évfolyam
A forrásokból történő
önálló adatgyűjtés
mellett a történelmi
háttér ismeretében
következtetések
levonása.
A szakszókincs alapos
ismerete, adott esetben
az egyes történelmi
fogalmak
meghatározása is, annak
tudatában, hogy azok a
különböző történelmi
korokban változó
jelentésűek lehetnek.
Előzetes tudás, nevelési
fejlesztési célok
A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai
ünnepély, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő
személyiségei.
A tematikai A tanuló érti, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszme
egység
megerősödése, valamint az európai centrumhoz való
nevelésifölzárkózás kényszere határozza meg.
fejlesztési
Belátja, hogy ezek nyomán fogalmazódott meg a jobbágyi és
céljai
rendi viszonyok megszüntetésének, az érdekegyeztetés, a
közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra
megteremtésének szükségessége, amelyek a polgári viszonyok
és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák.
Tudja, hogy e célok megvalósítása állította középpontba azokat
a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni
érdekeiken, egymást kiegészítve a közösség hosszú távú
érdekeit szolgáló reformprogramok mellé állították a
közvéleményt.
Megérti, hogy a közös cél eredményezte a forradalom és
szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és
összefogást, amely számos politikai, társadalmi és katonai
eredménnyel járt, és hogy mindezt csak két nagyhatalom külső
katonai agressziója volt képes leverni.
Előzetes
tudás
Óraterv
(Az órakeret 90%-a tervezhető)
ÁLTALÁMOS ISKOLA
Történelem,
társadalmi
és
állampolgári
ismeretek
58. évf.
2
Éves óraszám, 36
hét/ kb. 90%
éves min. óraszám
éves min. óraszám
(heti óraszámok)
(heti óraszámok)
2
2
2
72/ kb.65
8. évf. 47/kb.42
állampolg.
25/kb.22
KÖZÉPISK.
912. évf.
GIMN. 5-12.
GIMN. 7-12.
2
2
Éves óraszám 36
hét/ kb. 90%
KÖZÉPISKOLA/GIMNÁZIUM
2
2
3
3
2
2
72/ kb.65
2
2
3
3
2
2
72/ kb.65
2
2
3
3
9-10. évf. 72/kb. 65.
11. évf. 108/ kb. 97
12. évf. 76/kb. 69.
Társ.ism.20/kb. 18
9-10. évf. 72/kb. 65.
11. évf. 108/ kb. 97
12. évf. 76/kb. 69.
Társ.ism.20/kb. 18
9-10. évf. 72/kb. 65.
11. évf. 108/ kb. 97
12. évf. 76/kb. 69.
Társ.ism.20/kb. 18
Tanévenkénti korszakhatárok
(általános iskola 5-8. évf.)
Régi kerettanterv
(2003, 2007)
Új kerettanterv
(2012)
Évf. Tananyag
(egyetemes/magyar)
Tananyag
(egyetemes/magyar)
5.
Ókor vége /magyar
honfoglalás
Középkor vége / Árpád-kor
vége
6.
XVIII. század eleje
/szatmári béke
1849-ig
7.
Az első világháború vége
A második világháború vége
8.
Globalizáció /1990-ig
Globalizáció /2004-ig
1945 utáni tantervek 8.
osztályainak tananyaga
1946: A szatmári békétől napjainkig. (Két tanéven át
tanították a teljes magyar történelmet!)
1950: 1849-től napjainkig (A szocializmus építése Mo-n). (Kb.
100 év)
1958: Az imperializmus korától (1890 körül) 1939-ig
(Magyarország a Horthy-fasizmus idején). (Kb. 50 év)
1962: Az imperializmus korától a népi demokrácia győzelme
Magyarországon. A második világháború utáni nemzetközi
helyzet. (Kb. 70 év)
1978/80: A NOSzF-tól a szocializmus győzelme hazánkban.
(Kb. 60 év)
1995: Az első világháborútól a rendszerváltozásig. (Kb. 70 év)
2000: Az első világháború utántól a rendszerváltozásig. (Kb.
70 év)
2012: A második világháború végétől 2004-ig (Kb. 60 év)
Tanévenkénti korszakhatárok
(középiskola 9-12. évf.)
Évf.
Régi kerettanterv
(2003, 2007)
Új kerettanterv
(2012)
Tananyag
(egyetemes/magyar)
Tananyag
(egyetemes/magyar)
9.
Első ezredforduló /magyar
államalapítás
Középkor vége /1490-ig
10.
Kora újkor 1721-ig
/szatmári béke
1849-ig
11.
Az első világháború
kezdete
A második világháború vége
12.
Emberiség az újabb
ezredfordulón /1991
Globalizáció /2004-ig
1945 utáni tantervek IV. (12.)
osztályainak tananyaga
1950: Magyarország története 1849-1950. Egyetemes
történelem a párizsi Kommüntől napjainkig. (kb. 80100 év)
1957: Egyetemes történet 1849-től 1945-ig. A magyar
nép története 1849-1945. (kb. 100 év)
1962: Az imperializmus kialakulásától a szocializmus
építése Magyarországon. (kb. 60 év)
1978/79: Az első világháború és a NOSzF-tól a
Magyarország a szocializmus útján. (kb. 60 év)
1995: Az első világháborútól a rendszerváltozásig. (kb.
60 év)
2000: Az első világháború utántól a rendszerváltozásig.
(kb. 70 év)
2012: 1945-től 2004-ig (kb. 60 év)
Tanévenkénti korszakhatárok (6
és 8 évf. gimnázium 7-12. évf.)
Évf.
Régi tanterv
Új kerettantervek (2012)
Tananyag
(egyetemes/magyar)
Tananyag
(egyetemes/magyar)
7.
Az ókori Hellász vége
Az ókor vége
8.
Az érett középkor vége /az A középkor vége /1490-ig
Árpád-kor vége
9.
Kora újkor 1721-ig
/szatmári béke
A francia forradalomig
/szatmári béke
10.
1849-ig
1871-ig /a kiegyezésig
11.
A második világháború
A második világháború
kezdetéig /Horthy-korszak végéig
1939-ig
12.
Napjainkig
Globalizáció /2004-ig
Történelem tananyagbeosztás
(őskor, ókor, középkor)
5. évfolyam
9. évfolyam
Az emberiség őskora.
Egyiptom és az ókori Kelet
kultúrája (12 óra)
Az őskor és az ókori Kelet (8)
Az ókori görög-római világ
(23)
Az ókori Hellász (11)
Az ókori Róma (12)
A középkori Európa világa
(14)
A középkor (18)
A magyarság történetének
kezdetei és az Árpádok kora
(15)
A magyarság útja a
kezdetektől 1490-ig (16)
Történelem tananyagbeosztás
(kora újkor, újkor 1849-ig)
6. évfolyam
10. évfolyam
A magyar Királyság
virágkora (13 óra)
A világ és Európa a
kora újkorban (14)
A világ és Európa a kora újkorban (12)
Magyarország a kora
újkorban (18)
Magyarország a kora újkorban (14)
A forradalmak és a
polgárosodás kora
Európában és
Magyarországon (20)
Felvilágosodás, forradalmak és
polgárosodás kora (15)
Az újjáépítés kora Magyarországon (9
óra)
Reformkor, forradalom és
szabadságharc Magyarországon (15)
Történelem tananyagbeosztás (újkor
1849-től, XX század 1945-ig)
7. évfolyam
11. évfolyam
A nemzetállamok kora és a
gazdasági élet új jelenségei (8
óra)
A nemzetállamok és a birodalmi
politika kora (16 óra)
Önkényuralom és kiegyezés. A
dualizmus kora
Magyarországon (12 óra)
A kiegyezéshez vezető út és a
dualizmus kora
Magyarországon (16 óra)
A nagyhatalmak versengése és
az első világháború (8 óra)
Az első világháború és
következményei (16 óra)
Európa és a világ a két
világháború között (11 óra)
Európa és a világ a két
világháború között (18 óra
Magyarország a két világháború Magyarország a két világháború
között (14 óra)
között (16 óra)
A második világháború (12 óra)
A második világháború (15 óra)
Történelem tananyagbeosztás
(1945-2004)
8. évfolyam
12. évfolyam
Hidegháborús konfliktusok és a
kétpólusú világ kiépítése (6 óra)
Hidegháborús konfliktusok és a
kétpólusú világ kiépülése (8 óra)
Magyarország a világháborús
vereségtől a forradalom
leveréséig (8 óra)
Magyarország a világháborús
vereségtől a forradalom
leveréséig (10 óra)
A két világrendszer versengése, a A két világrendszer versengése, a
szovjet tömb felbomlása (6 óra)
szovjet tömb felbomlása (8 óra)
A Kádár-korszak jellemzői (8 óra) A Kádár-korszak (10 óra)
Az egységesülő Európa, a
globalizáció kiteljesedése (6 óra)
Az egységesülő Európa, a
globalizáció kiteljesedése (8 óra)
Demokratikus viszonyok
megteremtése és kiépítése
Magyarországon (5 óra)
A demokratikus viszonyok
megteremtése és kiépítése
Magyarországon (6 óra)
Társadalmi és állampolgári
ismeretek (18 óra)
Társadalmi és állampolgári
ismeretek (18 óra)
Média modul (8 óra)
Rendszerező ismétlés (18 óra)
Ismeretek egy témakörön belül
(Reformkor és szabadságharc)
Általános iskola
Középiskola
 Széchenyi István
elméleti és
gyakorlati
munkássága.
 A reformkori rendi
országgyűlések fő
kérdései.
Kossuth Lajos
programja és
szerepe a
reformkorban.
 Az 1848-as
forradalom.
 A szabadságharc
fontosabb csatái és
jeles szereplői.
 Átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és
férfiak életmódja és társadalmi helyzete,
életformák.
 A reformeszmék kialakulása és terjedése:
Széchenyi István programja. Fölzárkózás és
lemaradás.
 A reformmozgalom kibontakozása.
 A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés.
 A reformkori művelődés és kultúra.
 A forradalom és szabadságharc nemzetközi
keretei.
 Az 1848-as forradalom és vívmányai, az
áprilisi törvények. Forradalom, reform és
komromisszum.
 A szabadságharc története. Békék,
háborúk, hadviselés.
Ismétlődő/visszatérő és
hosszmetszeti témák (ált. isk.)
Társadalmi helyzet, életmód,
életviszonyok:
 Gyermekek nevelése, oktatása
 Család, lakóhely
 Falvak, városok, urbanizáció
 Hétköznapok és ünnepek
 Öltözködés, divat
Betegségek, járványok
Természet és technika
kölcsönhatása:
 A földrajzi környezet
 A természetformálás és
átalakítás hatásai
 Közlekedés, úthálózat,
hírközlés
 Felfedezők, feltalálók
Társadalom és állam:
 Uralkodók és államférfiak
 Birodalmak
 Kisebbség, többség,
nemzetiségek
Helyi és nemzetközi
együttműködések, konfliktusok:
 Békék, háborúk, hadviselés
 Egyezmények, szövetségek
Kultúrák, vallások és eszmék:
 Hasonlóságok és különbségek
 Népek és vallások egymásra
hatása, együttélése
 A világvallások alapvető tanításai,
vallásalapítók, vallásújítók
 Történelemformáló eszmék
Ismétlődő/visszatérő és
hosszmetszeti témák (középisk.)
Társadalmi helyzet, életmód,
életviszonyok:
 Nők és férfiak életmódja és
társadalmi helyzete, életformák
 Szegények és gazdagok világa
 Egyenlőség, emancipáció
 Tömegtájékoztatás, sajtó,
propaganda
 Népesség, demográfia
(vándorlás, migráció)
Társadalom és állam:
 Államformák, államszervezet
 A hatalommegosztás formái,
szintjei
 Forradalom, reform és
kompromisszum
Helyi és nemzetközi
együttműködések, konfliktusok:
 Függetlenség és alávetettség
 Kisállamok, nagyhatalmak
Természet és technika
kölcsönhatása:
 Erőforrások és termelési
kultúrák
 A technikai fejlődés feltételei
és következményei
 Fölzárkózás és lemaradás
Kultúrák, vallások és eszmék:
 Korok, korstílusok
 Vallások szellemi, társadalmi,
politikai gyökerei és hatásai
 Világkép, eszmék, ideológiák,
társadalomkritika
 A fanatizmus jellemzői és formái
Fejlesztő feladatok
Általános iskola
Középiskola
Ismeretszerzés és tanulás
 Ismeretszerzés tanári elbeszélés
és vázlatrajz alapján. (Pl. Széchenyi
és Kossuth reformkori
tevékenységei.)
Kritikai gondolkodás
 Változások és hatásaik nyomon
követése. (Pl. a szabadságharc
bukásának következményei.)
Kommunikáció
 Tanulói kiselőadás jelentős
történelmi személyiség életéről. (Pl.
Wesselényi Miklósról.)
Tájékozódás térben és időben
 Jelentős események egymásra
hatásának vizsgálata. (Pl. a
forradalom és pozsonyi rendi
országgyűlés.)
Különböző emberi magatartástípusok,
élethelyzetek megfigyelése,
következtetések levonása. (Pl. a nemesi
életszemlélet megismerése Pulszky
Ferenc műve alapján.)
 Különböző szövegek, hanganyagok,
filmek stb. vizsgálata a történelmi
hitelesség szempontjából. (Pl. Németh
László Az áruló c. történelmi drámája.)
 Események, történetek, jelenségek
dramatikus megjelenítése. (Pl.
Széchenyi és Kossuth vitája.)
 Az európai történelem és a magyar
történelem kölcsönhatásainak
elemzése. (Pl. az 1848-as forradalmak
kölcsönhatásai.)
Kapcsolódási pontok
6. évf.
11. évf.
Magyar nyelv és irodalom:
Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty
és Petőfi versei. Jókai Mór: A
kőszívű ember fiai.
Természetismeret: az
iparfejlődés környezeti hatásai.
Ének-zene: Marseillaise, a nagy
romantika mesterei. Erkel:
Himnusz, Egressy Béni: Szózat,
1848-as dalok.
Vizuális kultúra: a kort
bemutató történeti
festmények.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: részletek
népszerű játékfilmekből (pl.
Bereményi Géza: A Hídember).
Magyar nyelv és irodalom: A
felvilágosodás és a reformkor
irodalma.
Nemzeti dráma, nemzeti színjátszás
kezdetei.
Dráma és tánc: a XIX. századi
magyar színház és dráma néhány
alkotása: Katona József: Bánk bán,
Vörösmarty Mihály: Csongor és
Tünde.
Vizuális kultúra: klasszicizmus és
romantika.
Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel
Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti
opera születése, Liszt Ferenc.
Földrajz: Magyarország természeti
adottságai, folyamszabályozás.
Kulcsfogalmak
Tartalmakat értelmező kulcsfogalmak
Tartalmakat kifejező kulcsfogalmak
Történelmi idő, változás és
folyamatosság, történelmi források,
tények és bizonyítékok, interpretáció,
jelentőség, történelmi nézőpont stb.
Társadalom, társadalmi osztály,
réteg, állam, államszervezet,
államforma, államtípus, kultúra,
birodalom, vallás, hadsereg,
kormányzat stb.
A kulcsfogalmak a fogalmak azon körét jelentik, melyek összességükben
alkalmasak történelem tantárgy tartalmai feldolgozására, lefedik a történelmi
múlt feldolgozásának legjellemzőbb nézőpontjait (pl. társadalom, gazdaság,
politika, eszme).
A tartalmakat értelmező kulcsfogalmak segítik a tanulókat a múltra
vonatkozó magyarázatok, következtetések, értékelések megértésében, a
történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével
kapcsolatos kérdések megválaszolásában, a különböző korok és események
összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint önálló
következtetések és vélemények megfogalmazásában.
A tartalmakat kifejező kulcsfogalmak az egyes jelenségek közös
sajátosságainak fogalmi megragadásával segítik a múlt folyamatainak,
eseményeinek megértését, rendszerezését, összehasonlítását és értékelését.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Értelmező
Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás,
kulcsfogalmak jelentőség, történelmi nézőpont.
Tartalmi
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi
kulcsfogalmak mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés,
népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet,
nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer,
termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat,
gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág,
egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás,
birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.
Fogalmak
Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség,
centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes örökváltság,
kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés,
védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények,
felelős kormány, népképviselet, cenzusos választójog,
jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi
nyilatkozat.
Az új kerettantervek adatainak %-os aránya
az előző kerettantervhez képest
5-8. évf.
Fogalmak
85,1%
5/7-12.
évf.
105,8%
Személyek
108%
85,9%
100,5%
Helynevek 155,9%
105,4%
100%
Évszámok
142,5%
107,3%
108,5%
117,6%
178,7%
Összesen 111,1%
9-12. évf.
147,3%
A 6 és 8 évfolyamos
gimnáziumok
A felső tagozat, majd négy évfolyamos gimnáziumi
koncentrikus tananyag-elrendezéstől eltérő szerkezetet
tesz lehetővé.
 Lineáris szerkezetben felépített tananyag.
 El lehet kerülni - részben - felesleges ismétlődést.
 Az utolsó évben ismétléssel kiegészítve, magas szintű
elsajátítást tesz lehetővé.
Nemzeti köznevelési törvény értelmében a hat és nyolc
évfolyamos gimnáziumok tehetséggondozó intézményként
működnek.
 Több teret enged a kompetenciafejlesztésnek.
 A tananyag mélyebb feldolgozását is lehetővé teszi.
Az utolsó évfolyam tanterve azonos a négy évfolyamoséval.
A hat és nyolc évfolyamos tanterv azonos egymással.
Tananyag 1849-ig
4 évfolyamos középiskola
Az őskor és az ókori Kelet (8 óra)
Az ókori Hellász (11 óra)
Az ókori Róma (12 óra)
A középkor (18 óra)
A magyarság története a
kezdetektől 1490-ig (16 óra)
A világ és Európa a kora újkorban
(12 óra)
Magyarország a kora újkorban (14
óra)
Felvilágosodás, forradalmak és a
polgárosodás kora (15 óra)
Az újjáépítés kora Magyarországon
(9 óra)
Reformkor, forradalom és
szabadságharc Magyarországon (15
6/8 évfolyamos gimnázium
Az őskor és az ókori Kelet (18 óra)
Az ókori Hellász (21 óra)
Az ókori Róma (26 óra)
A középkor (27 óra)
A magyar őstörténet és az Árpádok
kora (18 óra)
Magyarország története a vegyesházi
királyok korában (20 óra)
A világ és Európa a kora újkorban (23
óra)
Magyarország a kora újkorban (30 óra)
A felvilágosodás kora (12 óra)
A forradalmak és a Szent Szövetség
kora (21 óra)
Újjáépítés és felvilágosult
abszolutizmus Magyarországon (11 óra
A polgárosodás kora, forradalom és
szabadságharc Magyarországon) (18
óra)
Tananyag 1945-ig
4 évfolyamos középiskola
A nemzetállamok és a birodalmi
politika kora (16 óra)
A kiegyezéshez vezető út és a
dualizmus kora Magyarországon
(16 óra)
Az első világháború és
következményei (16 óra)
Európa és a világ a két világháború
között (18 óra)
Magyarország a két világháború
között (16 óra)
A második világháború (15 óra)
6/8 évfolyamos gimnázium
Nemzetállamok kialakulása.
Magyarország története a
szabadságharc leverésétől a kiegyezés
megkötéséig (15 óra)
A nemzetállamok és a birodalmi politika
kora (16 óra)
A dualizmus kora Magyarországon (16
óra)
Az első világháború és következményei
(16 óra)
Európa és a világ a két világháború
között (18 óra)
Magyarország a két világháború között
(16 óra)
A második világháború (15 óra)
Társadalmi, állampolgári és
gazdasági ismeretek
Az erkölcstannal, etikával; a hon- és népismerettel; valamint a
filozófiával együtt a műveltségi terület integráns része.
A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei:
5-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Társadalmi szabályok.
Társadalomismeret.
Állampolgári alapismeretek.
Állampolgár vagyok.
Pénzügyi és gazdasági
kultúra.
Pénzügyi és gazdasági
kultúra.
A munka világa.
A munkavállalói szerep.
Változások a mindennapi
életben.
Az iskolák implementációs
feladatai (2013. március 31-ig)
A kerettantervek összevetése a helyi tantervvel:
Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév
feladataira felkészülendő
- a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása;
- döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT
alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő
tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját
tervezésű foglalkozások érvényesítése;
- az értékelési rendszer kialakítása;
- a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele;
- szaktárgyi kerettantervek 10%-os kiegészítésének
megfontolása;
- tematikus megoldása.
Ami kimaradt: ókor
Ókori Kelet:
 A történelem forrásai
 Mezopotámia, India, Kína (de: Ókori keleti
örökségünk)
 Az írás kialakulása (de: Az időszámítás)
Görög-római világ:
 Görögök gazdasága, hajó és kereskedelem
 Szabadok és rabszolgák
 Julius Caesar hadserege
 A keresztény időszámítás (nem itt!)
Ami kimaradt: középkor, kora újkor
Középkor:
 Európa a XV. században (de: Járványok a középkorban)
----------------------------------------------------------------------- István király udvarában
 Zsigmond, a császár és király (de: Egy középkori város, Buda)
 Bárók, nemesek, jobbágyok
Kora újkor:
 Harc a tengerekért
 Ablak Európára: Nagy Péter
 Kultúra és tudományok az újkor kezdetén
------------------------------------------------------------------------ Buda visszafoglalása
 Mária Terézia és II. József
 A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása
Magyarországon.
Ami kimaradt: újkor
 Az ipari forradalom társadalmi következményei
 Életmód a kapitalizálódó Európában
 III. Napóleon császársága
 Az olasz egység létrejötte
------------------------------------------------------------ A magyar nyelv ügye
 Életképek a reformkori Magyarországon
 Polgári törvények
 Nemzetiségek ébredése
 Képek a dualizmus kori politikai életből
Ami kimaradt: XX. század
 Az olasz fasizmus
 A harmadik világ
 A világgazdaság
------------------------------------------------------------ A bethleni konszolidáció (de: A Horthy-korszak
meghatározó politikusai téma maradt)
 Magyarország 1944-ben
 A magyar társadalom átalakulása
------------------------------------------------------------ A helytörténet és iskolatörténet (névadó is)
 A nemzetiségi kérdés, kiemelten az adott helyre
 Múzeumlátogatások, Határtalanul program tervezése
Néhány szakmai, pedagógiai
kérdés (5-6. évf.)











Az őskor és ókori Kelet egy témakörben való bemutatása
Az antikvitás egy témakörben való bemutatása
Középkor szakaszolás és eseménytörténet nélküli bemutatása
Magyarság eredete, honfoglalás
Árpád-kor és vegyes-házi királyok kora erősen tematikus jellegű
bemutatása
Mohács helyett 1541, az ország tényleges három részre szakadása
a korszakhatár
Bocskai-felkelés, pláne szabadságharc helyett mozgalom (Pálffy
Géza)
Ellenreformáció helyett katolikus megújulás
Angol polgári forradalom helyett angol polgárháború (Hahner
Péter)
A labanc elnevezés a Rákóczi-szabadságharcban nem létezett
Jellacsics írásmód a magyar átírásban (Hermann Róbert)
Néhány szakmai, pedagógiai
kérdés (7-8. évf.)
 Oroszországi forradalmak helyett februári forradalom
és bolsevik hatalomátvétel
 Magyarországi forradalmak helyett őszirózsás
forradalom és tanácsköztársaság (kommunista puccs)
 Differenciált kép festése a Horthy-korszakról
 Magyarország felszabadulása (a német uralom alól) és
megszállása (a Vörös Hadsereg által) egyszerre
történt, de pl. Budapest ostroma, Magyarország
okkupációja történik
 1956 kezdettől forradalom és szabadságharc is
 Rendszerváltás/rendszerváltozás
 A határon túli magyarság helyzetének kiemelt
kezelése
Ami kimaradt: őskor, ókor,
középkor
Őskor és ókori Kelet:
 Az élelemtermelés kialakulása.
 Az ősi hiedelemvilág.
Az ókori Hellász:
 A krétai és a mükénéi kultúra.
 A görög–perzsa háborúk.
 Athén és Spárta párharca.
Az ókori Róma:
 Társadalom.
 A mindennapi élet (de: Pannónia provincia).
Középkor:
 A német császárság és a pápaság hanyatlása.
------------------------------------------------------------ III. Béla kora.
 Társadalmi változások.
 Életformák a XV. századi Magyarországon.
Ami kimaradt: kora újkor,
újkor
Kora újkor:
 Az orosz nagyhatalom.
 A XVIII. századi életviszonyok.
------------------------------------------------------------------------ A Habsburgok és a magyar rendek.
Újkor:
 Forradalmi hullámok a XIX. század első felében.
------------------------------------------------------------------------ A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása
Magyarországon.
 Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.
Ami kimaradt: kora újkor,
újkor
Kora újkor:
 Az orosz nagyhatalom.
 A XVIII. századi életviszonyok.
------------------------------------------------------------------------ A Habsburgok és a magyar rendek.
Újkor:
 Forradalmi hullámok a XIX. század első felében.
------------------------------------------------------------------------ A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása
Magyarországon.
 Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.
Néhány szakmai, pedagógiai
kérdés (9-10. évf.)










Az őskor és ókori Kelet egy témakörben való bemutatása
A görög-perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború elhagyása
mellett az arisztokrácia és démosz osztályharcos küzdelmének
elhagyása
Magyarság eredete, honfoglalás problémái
Árpád-kor és vegyes-házi királyok kora erősen tematikus jellegű
bemutatása
Mohács helyett 1490 a korszakhatár
Bocskai-felkelés, pláne szabadságharc helyett mozgalom (Pálffy
Géza)
Ellenreformáció helyett katolikus megújulás
Angol polgári forradalom helyett angol polgárháború (Hahner
Péter)
A labanc elnevezés a Rákóczi-szabadságharcban nem létezett
Jellasics írásmód a magyar átírásban (Hermann Róbert)
Néhány szakmai, pedagógiai
kérdés (11-12. évf.)










Oroszországi forradalmak helyett februári forradalom és bolsevik
hatalomátvétel
Magyarországi forradalmak helyett őszirózsás forradalom és
tanácsköztársaság (kommunista puccs)
Differenciált kép festése a Horthy-korszakról
Magyarország felszabadulása (a német uralom alól) és
megszállása (a Vörös Hadsereg által) egyszerre történt, de pl.
Budapest ostroma, Magyarország okkupációja történik
1956 kezdettől forradalom és szabadságharc is
Rendszerváltás/rendszerváltozás
A határon túli magyarság helyzetének kiemelt kezelése
A helytörténet és iskolatörténet (névadó is)
A nemzetiségi kérdés, kiemelten az adott helyre
Múzeumlátogatások, Határtalanul program tervezése
Zárszó
„A tantervkészítés az egyensúlyteremtés
művészete.”
(Szebenyi Péter)
Történelemtanítás online folyóirat és portál
www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu
www.tortenelemtanitas.hu
[email protected]