Transcript A Nobel-díj és a magyar Nobel

A Nobel-díj
és a magyar Nobel-díjasok
Összeállította: Ködöböcz Ferenc
A tudományban a Nobel-díj a
Ezek között figyelemre
méltó
kiemelkedő
legismertebb
Nobel teljesítmények
Alfred
végrendeletével
kitüntetése.
azon
személyek
köre, akik
lazább,és
egyszerre
állított emlékművet
önmagának
vagy
egészen
szoros Alfred
szálakkal,Nobel
de
tett
szolgálatot
emberiségnek.
A díjaz
névadója.
egyaránt
magyar
származásúnak
(is)
1833-ban
született
Stockholmban,
1896Nemzeti
különbségre
való éstekintet
ban hunyt
el San Remoban.
tekinthetők.
nélkül
a legkülönbözőbb
területeken kívánta
jutalmazniA híres
a tudóslegkiválóbbakat
a robbanóanyagok a
Ezen
tudósok
a tudomány
természettudományos
alapkutatástól
egy
felfedezésével,
a
tudomány
ipari
nemzetköziségét
példázva
több
békés
társadalom felépítéséig.
alkalmazásával
szerzett
vagyonából nemes
országban
alkottak,
több nemzet
célú alapítványt
hozott létre.
büszke teljesítményükre
Alfred Nobel végrendelete
Az emlékérem
A fizikai és
kémiai díj
érmének
hátlapja
Az élettani
és orvosi díj
érmének
hátlapja
Az irodalmi
díj érmének
hátlapja
A Nobel-békedíj
A közgazdasági Nobel-díj
Az élettani
és orvosi díj
A fizikai és
kémiai díj
A béke díj
Az irodalmi
díj
A közgazdasági díj
Lénárd Fülöp
(1862-1947)
Az
első
magyarországi
születésű tudós, aki elnyerte a Nobeldíjat. Ő az 1905. évi fizikai Nobel-díj
kitüntetettje
„a
katódsugarakkal
kapcsolatos munkásságáért”.
Fő
kutatási
területe
a
foszforeszcencia jelenség és kutatása.
Ő állította fel az első atommodellt. A
Magyar Tudományos Akadémia 1897ben levelező, 1907-ben tiszteletbeli
tagjává választotta.
Bárány Róbert
(1876-1936)
Magyar
származása
kétségtelen, apja vándorolt ki
Rohoncról Bécsbe, ma is élnek
rokonai Magyarországon.
Az 1914. évi fiziológiai
vagy orvostudományi Nobeldíjjal tüntették ki „Az egyensúlyszerv élettanával és kórtanával
kapcsolatos munkáiért„
Zsigmondi Richárd
(1865-1929)
Magyar
származású
vegyész Az 1925. évi kémiai
Nobel-díj kitüntetettje „a
kolloid oldatok heterogén
természetének magyarázatáért
és
a
kutatásai
közben
alkalmazott
módszerekért,
amelyek a modern kolloidkémiában
alapvető
jelentőségűek”.
Szent-Györgyi Albert
(1893-1986)
Az 1937. évi fiziológiai, vagy
orvosi Nobel-díj kitüntetettje „a
biológiai égésfolyamatok terén tett
felfedezésekért, különösen a Cvitamin, valamint a fumársavkatalízis vonatkozásában”.
Az első és eddig egyetlen
személy, aki Magyarországról
utazott a Nobel-díjat átvenni. Az
aranyérmet Magyarországon a
Nemzeti Múzeumban őrzik.
Hevesy György József
(1885-1966)
Az 1943. évi kémiai Nobeldíjjal 1944-ben tüntették ki „a
kémiai folyamatok kutatása során
az izotópok indikátorként való
alkalmazásáért”. Ő fedezte fel a
72-es elemet, a hafniumot.
Békésy György
(1899-1972)
Az 1961. évi fiziológiai vagy
orvostudományi
Nobel-díj
kitüntetettje „a fül csigájában
létrejövő
ingerületek
fizikai
mechanizmusának felfedezéséért”.
Ő készített először a belső fülhöz
valóban
hasonlóan
működő
eszközt.
Wigner Jenő (1902-1995)
Az 1963. évi fizikai Nobel
díjat Maria Goeppert-Mayer-rel és
Hans David Jansen–nel megosztva
kapta „az atommagok és az elemi
részek elméletének fejlesztéséért,
kivált az alapvető szimmetriaelvek
felfedezéséért és alkalmazásáért”.
Meghatározó jelentôségû volt a
szerepe
az
atombomba
kifejlesztésében.
Ugyanakkor
Wigner Jenő kimagasló szerepet
játszott az atomenergia békés és
biztonságos felhasználásában.
Gábor Dénes
(1900-1979)
Az
információelmélet
egyik
úttörője. A holográfia elvét 1947ben ismerte fel. Az 1971. évi
fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a
holográfiai módszer felfedezéséért
és
fejlesztéséhez
való
hozzájárulásáért”. A lézerelv
felfedezése után a holográfiai
eljárás előtt új és sokoldalú
lehetőség
nyílt
meg.
Az
eredmény:
háromdimenziós,
térhatású kép.
Polányi János
(1929- )
Az 1986. évi kémiai Nobel-díjat
Dudley R. Herschbach-hal és Yuan
Tseh Lee-vel megosztva kapta „az
elemi kémiai folyamatok dinamikája
terén végzett kutatásokért”
Elie Wiesel
(1928- )
Az 1986. évi Nobel-békedíj kitüntetettje.
Középiskoláit magánúton végezte, de
Debrecenben is vizsgázott. Először
Párizsban telepedett le, 1963 óta
amerikai állampolgár.
Oláh György
(1927- )
A modern szerves kémia terén az
ő munkái döntötték meg a szén
négy vegyértékűségének
dogmáját, és új utakat nyitott a
szénhidrogének előállítására.
Ezek során kiemelkedő az
ólommentes benzin. Az 1994. évi
kémiai Nobel díj kitüntetettje „a
karbonkation kémiához való
hozzájárulásáért”.
Harsányi János
(1920- )
Az 1994. évi közgazdasági Nobeldíjat John Nash-sel és Reinhard Selten-nel
megosztva kapta „a nem-kooperatív
játékok elméletében az egyensúly analízis
terén végzett úttörő munkásságáért”.
Harsányi azt mutatta ki, hogyan lehet
hiányos információk birtokában elemezni
társadalmi játékokat.
Kertész Imre
(1929- )
Kertész Imre magyar író kapta
2002-ben az irodalmi Nobel-díjat
a „Sorstalanság” című könyvéért.
Első alkalommal ítélték magyar
szerzőnek
a
legrangosabb
irodalmi díjat.
Milton Friedman
1912-2006
Szülei a történelmi Magyarország területén
születtek, egymás közt magyar anyanyelvükön
beszéltek. Milton Friedman Czeizel Endrének írt
levelében ezt meg is erősítette: "Szüleimet mindig
magyarnak tartottam." Az apa 1878-ban
Beregszászon látta meg a napvilágot., A Nobeldíjas tudós édesanyja Beregszászon született.
Családi neve Landau volt. A fogyasztói analízis,
pénzügy-történet és -elmélet terén elért
eredményeiért, valamint a stabilizációs politika
komplex voltának megmutatásáért 1976-ban
Nobel-díjat kapott.
Carleton Daniel Gajdusek
(1923- )
1923. szeptember 9-én született családja
yonkersi házában. Szlovák nemzetiségű
apja egy Nyitra megyei faluból, magyar
nemzetiségű szülei Debrecenből indultak
el és Yonkersben telepedtek le.
1976-ban kapott orvosi/élettani Nobeldíjat
Lénárd Fülöp
Bárány Róbert
Szent-Györgyi
Albert
Zsigmondi Richárd Hevesy György
József
Békésy György
Wigner Jenő
Gábor Dénes
Polányi János
Elie Wiesel
Oláh György
Harsányi János
Milton Friedman
Kertész Imre
Daniel Gajdusek