Transcript Atommag modellek

Meg kell magyaráznia
 atommagok mérete, alakja, tömege, kötési energiája,
stabilitása
 nukleonok magról való leválasztási energiája
 radioaktív bomlások energiaviszonyai és élettartama
 energiaszintek elhelyezkedése
 ezek a A tömegszám nem monoton függvényei:
 nagy különbségek vannak


a nukleonok számának párossága szerint
a 2, 8, 20, 28, 50, 82, 126 mágikus számok környékén
Cseppmodell





a folyadékokhoz hasonlóan hatnak az erők
összenyomhatatlan, elektromos töltésű folyadék
sűrűsége állandó, mint a folyadékoké
gömb alakú, energiaminimumra törekvés
a mag növekedésével a kötési energia nem növekszik a
végtelenségig (protonok taszítása miatt)
 A=56-nál megáll, sőt csökken
 a túl sok proton összetartásához még több neutron
szükséges → ragasztóként működik
 az alapállapotú energia mellett a gerjesztett állapot
energiájára is magyarázatot tud adni
 gerjesztés: más alak, vibrációs, rotációs energiák
Héjmodell
 Maria Goeppert Mayer, J. Hans D. Jensen és Wigner Jenő,
dolgozta ki (Nobel-díj, 1963)
 vannak energiaszintek (nukleonhéjak)
 nukleonokra (fermionok) is érvényes a Pauli-elv, itt is vannak
kvantumszámok
 a protonok, is és a neutronok is az energiapályákat külön-külön,
legfeljebb párosával tölthetik be
 a természeben a páros proton-, illetve neutronszámmú magok a
gyakoriak (legelterjedtebbek melyekben mindkettő páros)
 növekvő nukleonszámmal nő az atommag energiája (egyre több
nukleon kapcsolódik)
 addig érvényes, amíg a nukleonok hatnak egymásra
 különösen stabil atommagok (mágikus atommagok)
 itt telítődnek a magokra jellemző héjak
Jelenleg:
kollektív (egyesített) modell
 Aage Bohr dolgozta ki (Nobel-díj)
 a két modell kombinációja