Transcript A nemek eltérő lehetőségei a felsőoktatásban, kutatásban és ennek

A nemek eltérő lehetőségei a felsőoktatásban,
kutatásban és ennek társadalmi hatásai
Schadt Mária
egyetemi docens
2010.10. 15.
Az előadás szerkezete
A felsőoktatásban és kutatásban dolgozó nők és férfiak
közötti viszonyrendszert a vertikális és horizontális
szegregáció jellemzi
1. Tevékenységek eredményességét gátló tényezők
2. Eredmények elismerésének, a siker elérésének nemek
szerinti különbségei
3. Az egyenlőtlenség tapasztalatának nemek szerinti
különbségei
4. A nemek szerinti eltérő lehetőségek társadalmi hatásai
Pozitív változások
•
•
Az oktatás expanziója jelentősen átalakította a foglakozási szerkezetet
A társadalmi struktúra rétegződésének elve:
- teljesítményelven alapuló foglalkozási sikerre (karrier),
- az esélyek kiterjesztésére, kiegyenlítésére épül.
•
Kérdés:
Az oktatási lehetőségek expanziója mindkét nem számára ugyanolyan előnyökkel járe, változott-e a hierarchia a tudományos életben a férfiak és a nők között?
- a nők iskolai végzettségének a férfiakénál gyorsabb növekedése,
- az aktív keresők között a nők magasabb iskolai végzettsége
együtt jár-e a tudományos karrierek megvalósításának nemek közötti
esélyegyenlőségével?
Nők aránya a felsőoktatásban 59%, a PhD hallgatók között 44,5%.
31 407 kutató között 34,2% volt nő (2005-ös adatok)
1990-ben és 1996-ban a 25-39, 2001-ben már a 40-49 éves korosztályban is
nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a nők aránya.
Kutatás
„Nők és férfiak esélyegyenlősége a kutatás-fejlesztésben
Magyarországon a 20. századtól napjainkig” Jedlik Ányos kutatói
projekt kérdőívének elemzéséből levonható néhány következtetés.
• A kutatás 2007 januárjában indult, befejezés 2009. november 30.
• Résztvevők: öt egyetemi és akadémiai partner.
• A konzorcium vezetője Groó Dóra, a Tudományos és Technológiai
Alapítvány igazgatója,
• tudományos vezető: Palasik Mária habilitált egyetemi docens, BME,
• MTA Társadalomkutató központ,
• Politikatörténeti Intézet
• PTE Szociológia Tanszék: oktatók, hallgatók (életrajz, kérdőíves
felmérés, interjúk)
Egyenlőtlenségek okai: hipotézisek
• A tudományos kutatómunka az egyik legmagasabb presztízsű
foglalkozás
1. Következmény: a különböző tudományterületeken kutató nők
karrierútja, lehetőségei tele vannak ellentmondásokkal.
2. Az ellentmondások okai:
- a pozitív változások a nők művelődése, és felsőfokú iskolázottsága terén,
legtöbbször csak tudati síkon jelentenek változást
- a férfiak és nők társadalmi helyzete, lehetőségei és viselkedése a
tradicionális elvárások állandósága miatt az egyenlőtlen viszonyok mentén
újratermelődik.
- Magyarországon a történeti sajátosságok is hozzájárulnak az
egyenlőtlenségek továbbéléséhez
- a tradicionális szerepelvárások főleg a nemekre vonatkozó sztereotípiákra a
férfi – női szerepek megosztottságára épülnek
A tudományos karrierrel kapcsolatos attitűdök nemek
szerint
Átlagos pontértékek, 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljesen egyetért
az előrejutás a férfiaknak könnyebb
jelentősen különbözik az, ahogy a férfiak és a nők megtervezik a
karrierjüket
nincs különbség a férfi és női karrierutakban
a férfiak előnyösebb helyzetben vannak a hivatalos
elismeréseknél
nincs különbség a férfi és női szakmai elismerésben
a nők képzettsége a férfiakéval azonos, vagy annál magasabb,
mégis kevésbé sikeresek munkájukban
a nők indokolatlanul kevesebbre tartják tudományos
tevékenységüket, mint férfi kollégáik
a férfiak anyagi előnyöket élveznek
0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
4,00
Férfi
Nő
A nőket hátráltató tényezők a sikeres
karrierben nemek szerint
4
3,5
3
2,5
2
1,5
1
0,5
0
gyermekvállalás
sztereotípiák
nőkkel szembeni nőkkel szembeni
közvetlen
társadalmi
elvárások a
felettes, szakmai
elvárások
családban
elöljáró
beállítódása
Férfi
Nő
A tudományos sikert elősegítő tényezők nemek szerinti
bontásban
Átlagos pontértékek, 1=egyáltalán nem függ tőle, 5=teljes mértékben ettől függ
ismertség
szakmai felkészültség
aktív nyelvismeret
tehetség
kitartás, szorgalom
támogató családi háttér
jó anyagi körülmények
megfelelő lakóhely
támogató szakmai munkahely
politikai szerepvállalás
felügyelet minősége
jó kapcsolatok
szerencse
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
Férfi
Nő
Mi volt az oka annak, hogy megállt, vagy lelassult a
karrierje? – nemek szerinti bontásban (N: 1197)
családi okok
munkahely elvesztése
munkahelyváltás
egészségi állapot
nem segítették a várt módon a szakmai
előmenetelét
magánéleti, személyes okok
nem tudom megítélni
egyéb
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0%
Férfi
Nő
Milyen mértékben jelentett problémát az, hogy munkája
miatt kevesebb idő jutott a családjára, mint azt szerette
volna? – nemek szerinti bontásban
35,0%
30,0%
25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
5,0%
0,0%
egyáltalán nem
kismértékű
probléma
közepes mértékű
probléma
probléma
komoly probléma
Férfi
Nő
Ha házastárssal vagy partnerrel él együtt, mennyire volt elégedett az
alábbiakkal? – nemek szerinti bontásban (N:1197)
4,5
4
3,5
3
2,5
2
1,5
1
0,5
0
házastársa/élettársa
azzal, ahogy a háztartással,
magatartásával, amit az Ön gyermekneveléssel kapcsolatos
munkájával szemben tanusít(ott)
feladatok Ön és a
házastársa/élettársa között
megoszlanak/megoszlottak
Férfi
Nő
A családot áldozta be a munkáért, vagy a munkát a
családért? – nemek szerint (N:1197)
45,0%
40,0%
35,0%
30,0%
25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
5,0%
0,0%
munkát családért
családot munkáért
Férfi
Nő
Az olló diagram
3. diagram: A nők és férfiak eloszlása az egyes pozíciók között az
egyetemi hierarchiában minden tudományterületen, 2005 (%)
%
90
81,2
80
70
66,2
60
53,8
54,8
46,2
45,2
57
51
49
50
40
43
Nők
Férfiak
33,8
30
20
18,8
10
0
Hallgatók
PhD
hallgatók
Tanársegéd Adjunktus
Docens
Egyetemi
tanár
A társadalmi pozíciók nemek szerinti különbsége,
eltérő szocializációs és szituációs sajátosságok
•
•
•
•
•
•
•
Maszkulin szerepek elsőbbsége: magasabb státuszú férfiszerep, kompetensebbnek
gondolják magukat, hit, hogy a férfiak jobban preferálják a versenyszituációt, a társas
környezetet, feladatorientált interakció jellemzi őket.
Ezek a tulajdonságok jobban megfelelnek a versenyfeltételeknek, gyorsabban elérik
céljaikat (rövidebb idő alatt építik fel karrierjüket, elősegít az is, hogy a
megkülönböztetés a férfiaknál megelőlegezett jutalmazáshoz vezet, amit a nők
többszörös bizonyítás árán tudnak csak elérni).
A hierarchiát a kereső munka fejlődéstendenciái hozták létre, a férfivilág rendi
zártsága tartósítja a kultúrában, a politikában, és a gazdaságban.
A NEM, mint diffúz státuszkarakter működik, és ha a férfiak/nők ugyanabba a
státuszcsoportba tartoznak, akkor a tradicionális maszkulin szerepmegosztás
érvényesül
Általában azonos képzettségű férfiak és nők közül a férfiak kerülnek jobb helyzetbe,
ahol legtöbbször nem a teljesítmény, hanem a NEM a döntő tényező,
A nőket saját nemük „rendies” meghatározottsága hátrányosan érinti, mivel a „saját
élet” és a „másokért való lét” ellentmondásai között kell választaniuk.
Nemi szerepek viszonylagos elkülönülésére ható erők: „a nőket
teljesítőképességüktől függetlenül, a férfiaknál szűkebb funkciókörbe fokozzák le […]
kizárják őket a legmagasabb presztízsű státuszok némelyikéből”
A siker értelmezésének nemek szerinti
különbségei
• Nők-férfiak siker/egyenlőségfogalma:
- a nőknél nagyobb képzettség, jobb szakmai esélyek, kevesebb házimunka
kapcsolódik,
- a férfiak a nagyobb verseny
•
A siker férfiakhoz-nőkhöz kapcsolt értelmezése egyenlő:
- szakmai sikerrel, a magas keresettel együtt gondos férjjé és családapává
teszi őket (a férfinak a munkában kell a legtöbbet nyújtani!)
- az apaság nem gátolja a hivatás gyakorlását, sőt még sikeresebb munkára
ösztönzi őket, összhangban a tradicionális férfiszereppel
- ugyanakkor a gyermekekkel való foglalkozás a tradicionális férfiszerepek
normái ellen fordulnak, nem belülről adódnak, a női munkavállalás férfiakra
ható következménye, és a karrierről való lemondással társítják.
- a nők sikere csak a családi feladatok sikeres ellátásával együtt
értelmezhető
„új tudat - régi helyzet” az eltérő lehetőségek
társadalmi következményei
A kutatónők között azok vannak hátrányosabb helyzetben akik:
- férjezettek csökkenő házasságkötés
- van gyermekük csökkenő gyermekszám (27 tagország között Magyarországon a
legnagyobb a különbség, 28,3% a nők foglalkoztatásában a szerint, hogy van, vagy
nincs gyermek, míg a férfiak foglalkoztatottságára a gyermek alig van hatással
(4,2%), a tagországok között a 26.)
- hátrányosabb családi, területi környezetből származnak nő az esélyegyenlőtlenség
- a férj, partner nem támogatja munkájukat növekvő családon belüli konfliktusok
A nőknek a férfiakkal azonos elismeréshez:
- nagyobbak elvárások kapcsolódnak
- ugyanolyan eredmények eléréséhez sokkal több áldozatot kell hozni, a sikerekért
magánéleti kudarcokkal fizetnek
A tudományos fokozattal rendelkező női kutatók tapasztalata:
- nincs esélyegyenlőség a nők és a férfiak között a kutatás-fejlesztésben,
- a férfiaknak ilyen jellegű tapasztalata nincs, vagy alig tudatosul
• Köszönöm a figyelmet