Transcript Nemek és kor szerinti nyelvhasználat. A szleng.

Nem és kor szerinti
nyelvhasználat. A szleng.
Szociolingvisztika
11. hét
Nemek szerinti nyelvhasználat

Genderlektus
o
o
Gender: társadalmi nem
Szex(us): biológiai nem
„Gendernyelvészetnek az alkalmazott
nyelvtudománynak azt az ágát nevezzük, amely a
férfiak és a nők nyelvhasználatának a biológiai
nem (szexus) és a társadalmi nem (gender) által
létrejött különbözőségét teszi meg kutatása
tárgyául.” (Huszár: Bevezetés a
gendernyelvészetbe)
Nemek szerinti nyelvhasználat
A „férfi nyelv”/”női nyelv” mítosza:
o
o
16-17. sz. Európa: távoli egzotikus helyek, ahol a nemek
teljesen más nyelvet beszélnek
egy azóta kihalt karibi nyelvet beszélő karibi nők tabuszavai
(rokonsági nevek, harcászati szavak, testrésznevek)
o

Rocherfort: nőrablás az oka a nyelvi különbségeknek a
karibiaknál, az arawak férfiakat leölték, a nők ezt a régi nyelvet
megőrizték, az új férfiak a karibit beszélték.
„A szanszkrit mint kizárólag férfinyelv”: a szanszkrit
szent nyelv és a belőle kialakult prakrit mint női
változat. Valóság: férfi papok beszélték a sz-ot rituális
alkalmakkor, a prakritot viszont mindkét nem a
mindennapi életben, profán – szent különbség, nem
ffi-női
Nemek szerinti nyelvhasználat
JESPERSEN, Otto 1922
Language: Its Nature, Development and Origin - „A nő”
fejezet
 nem módszeres kutatáson alapuló munka,
anekdotikus megfigyelések:
–
–
–
–
a nők szegényesebb szókincsűek,
silányabb szintaxis,
befejezetlen mondatok – vö. a logikus gondolkodás távol áll
a nőktől)
de J. kimutatott a későbbi szociolg által igazolt tényt is: a
nők falusi környezetben konzervatívabb beszédűek,
városban ellenkezőleg: a nyelvi újdonságok terjesztői.
Nemek szerinti nyelvhasználat
19-20. sz. fordulója: nyugati férfigondolkodók:
a nők elmaradottak ész, tehetség, jellem dolgában,
– főleg biológiai okokra vezetik vissza (kisebb
koponya, labilitás a menstruáció, szülés,
szoptatás miatt), erkölcstelenség (vö. Freud
neurotikusa nő)
Fordulat:
60-70-es
évek
(diákmozgalmak,
egyenjogúsági harcok), tudományos eszközökkel
való harc
Nemek szerinti nyelvhasználat
Robin Lakoff 1973: Language and women’s place:
 alapállítása, hogy a nőket a női beszédre
szocializálják, ami eltér a férfiakétól
 a nők többször használnak bizonytalanságot kifejező
tag-questionst (visszakérdezés, utókérdés): John is
here, isn’t he? (Bernstein (60-as). a visszakérdezés
a korlátozott kód jele)
–
–
L. szerint ezek bizonytalankodást árulnak el, mert aki
használja, az biztos akar lenni abban, hogy a többiek
egyetértenek vele
Lakoff-kritikák: a kérdésnek számos egyéb funkciója (is) van
a nőknél
Nemek szerinti nyelvhasználat
Janet Holmes 1986:
a visszakérdezést más-más komm. célra lehet használni,
és mindhármat használja mindkét nem, csak eltérő
mértékban.
Számos más tényező is befolyásolja (telefonbeszélgetés,
ismeretlenekkel v. sem) – nem a nemen múlik!
 bizonytalanság kif. (l. Lakoff),
 szolidaritás kifejezése (ismeretlen embert bevonni a
beszélgetésbe: Hideg van kint, ugye?)
 udvariasságkifejező negatív BA (tiltás, utasítás)
enyhítése: Ha kinyitod az ajtót, kihűl a szoba. Ezt te sem
akarod, ugye?
Nemek szerinti nyelvhasználat
Lakoff folyt.
FELTÉTELES IGEALAKOK: itt is az udvariasság
dominál, a nyílt felszólításokat tompítja: Kinyitnád
az ablakot?
TOMPÍTÓK: Lakoff szerint ezek is bizonytalanságot
sugallnak: azt hiszem, szerintem; esetleg; egy
olyan, tudod… Ellenérv: ezek is lehetnek udv.
stratégia elemei a nőknél.
A nők mint nyelvi újítók
ÚJÍTÁS:
 Labov, 60-as évek N.Y.-i áruházak (r) – a felső körök
kiejtését követték többen
 Pygmalion: könnyű női alkalmazkodás felfelé:
Higgins elegáns hölgyet farag Elisa Dolittle-ből,
leszoktatta a cockney-ről (filmújrák: Pretty woman,
Álmomban már láttalak)
Magyarázat: a lányok környezete sokkal nagyobb
fontosságot tul. a lányok a nyh-nak, mint a fiúk, vagy
nagyon elutasítóak v. nagyon elfogadóak voltak a
markáns tájnyelvet beszélőkkel. Plusz tömeges
beiskolázás.
Fiúknál, férfiaknál: csoportszolidaritás
Nyelvi tabuk és nemek



karibi: nők a ffiakat nem szólíthatták a nevükön,
harcra von. szavakat nem használhattak
zulu: hlonipha: a menyeknek kerülni kell az após
nevét és az ahhoz hangzásában hasonlót is <Ez van
Mongóliában is.>
nyugati tsd: káromkodások tabuja nyilvános térben,
a polgári kultúrához kapcsolódik (először nők előtt
nem lehettett használni, egymás közt a ffiak igen,
ezért a ffiassággal asszociálódtak), korábban még a
papok is kimondhatták ezeket (l. Luther Asztali
beszélgetések)
Nyelvi tabuk és nemek
1940-es évek: vizsgálatok mutatták ki, hogy a
nők kevesebbet káromkodnak, egy 1982-es
kanadai vizsgálat viszont csak az idősebb
embereknél mutatta ezt ki, a fiataloknál nem.
Itthon is csökken a különbség
Kor és nyelvhasználat
Egyazon időben élő idősek és fiatalok beszéde
eltérő.
Látszólagosidő-vizsgálat: a 2 összevetése,
feltételezve, hogy a különbség a zajló nyelvi
változások lenyomata (az idősek a régi
formát, a fiatalok az újat használják).
Kor és nyelvhasználat
Biológiai életkor: gyermek-, ifjú-, felnőtt- és időskor
Társadalmi életkor: tsd-i funkciókhoz kötve
 Vernakuláris elsajátítása
 Iskoláskor
 Felnőttkor: foglalkozás, házasságkötés,
gyereknevelés
 Időskor: familiáris szintre szorul vissza a nyh.
Nyelvcserében szerepet játszó kor.
Szleng
Társadalmilag kevéssé elfogadott,
az utóbbi időkben „rehabilitálták” (a
nyelvművelés is).
Alapvetően szókészletre (regiszter) vonatkozó
jelenség, a grammatikát nem vagy alig érinti!
(Kivétel: kiscsoport-szlenge – itt beszédműfaj)
Mi a szleng?
Néhány próbálkozás a meghatározására:
1. „[Szlengen értjük] azokat a többnyire
kérészéletű új szavakat vagy régi
szavaknak azokat az új jelentésváltozatait,
melyeket a hétköznapi élőbeszéd a tréfás
hangulat keltése vagy a kifejezés
színességének fokozása vagy az újszerűvel
való játék öröme vagy a nyomaték kedvéért
használ” (Országh 1966: 361)
Mi a szleng?
2. „valamely korlátozott szakmai vagy
társadalmi csoport különleges nyelve”
(LingvESz. 1990: 43).
Mi nem a szleng?
Nem a kamaszok nyelve.
 Nem a bűnözők nyelve.
 Nem azonos az argóval.
Ezek ugyanis csak bizonyos részeit fedik le a
szlengnek.

A szleng ugyanis nyelvi univerzálé!
Nyelvi univerzálé
Azaz:
 Beszélik fiatalok és idősek.
 Beszélik vidéken és városokban.
 Beszélik bűnözők és nem bűnözők is.
 Beszélték régen és ma is: a beszélt nyelv
minden korszakában jelen van.
 Beszéli mindenki, de eltérő mértékben és
másként.
Hogyan és miért alakul ki?
Alapfeltétele: intenzív (napi)
beszédkapcsolatban álló közösség.
→ Ez szükségszerűen szlengjelenségek
felbukkanását váltja ki.
Ez a közösség bármilyen lehet:
munkakapcsolatban állóké, haveroké, idősek
klubja stb.
A bázisnyelv
Mivel csoportnyelv a szleng, s azok nyelvi
részrendszerek (nem teljes nyelvek),
szüksége van a beszélő társalgási nyelvére
mint hordozóra.
Ez a hordozó a bázisnyelv, amire a szleng
ráépül (pl. lehet a köznyelv, regionális
köznyelv, nyelvjárás).
Ha nyelvjárás a bázisnyelv
bászli ’ügyetlen’,
megberetvál ’leszid’
bolhaszedő ’lábfejig érő nadrág’,
bundalé ’pálinka’,
egyablakos ’félszemű’,
evőke ’száj’,
fehérvér ’takony’,
pill ’pillanat’
Ami félrevezető
A szleng kétféle eltérő értelemben is
használatos:
1. egyrészt szó- és kifejezéskészlet
2. másrészt egy sajátos nyelvhasználatistilisztikai forma
A stilisztikailag semleges nyelvhasználati
szint alatti stílust tekintik szlengnek
(Andersson–Trudgill 1990)
Ami félrevezető



Változatos stílusértékű elemeket tartalmaz,
és mivel beszélt nyelvi jelenség, leginkább a
szabad, kötetlen stílus jellemzi,
ezért is nehéz elhatárolni egyfelől a fesztelen
hétköznapi nyelvtől, másfelől a népies
kifejezésmódtól!
Kis Tamás
A szleng mint stilisztikai jelenség nem
határozható meg a stílusárnyalatok alapján
(pl. a társalgásin belülre tenni), ugyanis
ennél magasabb szintű stilisztikai kategória:
beszédstílus avagy a beszéd egyik műfaja
→ szlengben beszélés (nem szlengszavak
puszta használata)
Motiváció



Erős érzelmi szűrőn keresztül szemlélt világ.
Ami a szlengszavak és -kifejezések emocionális
színezetében nyilvánul meg.
„Az irodalmi nyelvvel összevetve szókincse általában
lenéző, lekicsinylő stílusárnyalatot hordoz, ami abból
következik, hogy a beszélő a megnevezett dolgokat,
jelenségeket, cselekvéseket erős kritikával (elsősorban
negatívan) szemléli, és ezt — leggyakrabban
familiáris, esetleg tréfás, humoros vagy éppenséggel
durva, sértő formában — ki is fejezi.” (Kis Tamás)
A szleng típusai
Csoportnyelv.
1.
Széles körben elterjedt szlengek (general slang)
2.
Szűk körben elterjedt szlengek (special slang)
A valóságban a szleng mindig
kiscsoportokban születik meg és működik,
csak a nyelvész von el szlengtípusokat.
Két típus: kiscsoport- és nagycsoport szlengek,
valamint az ún. közszleng.
Kiscsoport-szlengek
fontos reáliák megnevezése vagy újranevezése
 a megnevezett dolog, cselekvés, tulajdonság stb. a
csoporton kívüliek számára lehet ismert (például az
ételek elnevezése, a mozgásra, járásra utaló szók
egy-egy szlengben) vagy lehet ismeretlen (a
fegyverek egyes típusainak a katonák, a börtönbeli
viszonyoknak a fogvatartottak körében használt nevei)
A szókincsnek ez a kettőssége csak a csoporton
kívüliek számára lényeges, a tagok számára a
szleng egységes rendszert alkot!

Nagycsoport-szlengek


Kiscsoportok szlengjéből vonódnak el,
amelyek valamiben azonosak, és
azonosságuk miatt egymással kapcsolatba
kerülhetnek: tagjaik átfedik egymást vagy
érintkeznek (vagyis a beszélők viszik át
nagyobb csoportokba a szlenget).
Az azonosság kétféle lehet: szak(mai) vagy
helyi (területi) szlengek.
Nagycsoport-szlengek


Helyi szlengek: területileg szerveződő nagycsoportszlengek (egy falu, város, városrész, iskola
szlengje). Szókincse szakmától független, a
kiscsoport-szlengek általános szókincséből
származik.
Szakszlengek: érdeklődési, foglalkozási alapon
elkülönülő csoportokra (katonai, diák, tolvaj,
labdarúgó, narkós stb.) jellemzők. Szókincsük a
szakmától függő, az azonos szakmához tartozó
kiscsoport szlengjének speciális szókincséből
származik.
Nagycsoport-szlengek
A valóságban e tiszta típusok keveredve
jelennek meg:
helyi szakszlengek (pl. a debreceni katonai
szleng, a szegedi Csillag-börtön szlengje, a
sárbogárdi diáknyelv stb.), mintsem „a”
magyar tolvajnyelv vagy „a” magyarországi
kábítószer-élvezők szlengje.
A közszleng
A helyi és a szakszlengek széles körben elterjedt
szavai alkotják:
vágod? ‘érted?’
span ‘haver, barát’
bepiál, bepasizik, becsajozik
lenyúlta ‘ellopta’
kecó, pecó ‘lakás’
rácuppan ‘tetszik neki valami, belemerül a témába’
bejön vkinek vmi ‘tetszik, élvezi’
Nyitott és zárt csoportok
Zárt:
 tagjaiknak a csoportba való be- és kikerülése nem
az egyénen múlik (kényszerközösségről)
 az autonómia nagyfokú korlátozása: az egyén
rákényszerítése arra, hogy a csoport tagja legyen
(börtön, hadsereg) → kettős norma
Nyitott:
 az egyének szabad akaratából jön létre a csoport →
nincs kettős norma
Nyitott és zárt csoportok
Zárt:
 az egyén teljes életidejét a csoportban tölti
Nyitott:
 az egyén életidejének csak egy részét köti le
Nyitott és zárt csoportok
Zárt:
 leegyszerűsödik a nyelvhasználat, a nyelvi
kód, a vernakulárist is érintheti (nem a szleng
okozza, hanem az, hogy a csoport zárt, s így
nincs kapcsolat más csoportokkal), l. a
katona példája
Nyitott:
 változatosabb nyelvhasználati formák
Nyitott és zárt csoportok
Zárt: a normarendszernek része a csoport
nyelvhasználata, szlengje is → kötelező
használni, aki nem tesz így, kizárja magát a
csoportból
Nyitott: nem része a nyelvhasználat a
normarendszernek → fakultatív
Nyitott és zárt csoportok
A szleng funkciói lehetnek:
Zárt:
 lázadás a gépezet ellen
 a nehézségek elviselése humor által
Nyitott:
 a közösséghez, a csoporthoz tartozás érzése, a
kívülállóktól való elkülönülés (pl. felnőttek),
 tréfálkozás, csúfolódás, gúnyolódás,
 utánzás,
 feltűnés, vagánykodás
 a konvencionális dolgok megváltoztatása
Az argó (tolvajnyelv, jassznyelv)
„a tolvajnyelv az a fajtája a szlengnek, amit
nem nyelvi sajátosságai, hanem beszélői
alapján különítettek el” (Kis Tamás)
Sokáig a fiatalok nyelvét is argónak tartották.
Titkosság.
Része a szlengnek, tkp. Alkategóriája (de nem
azonos vele!).
Argó
Szókincse felépítése:

Szakzsargon használata (mackó)

Titkosító argó

Közszlengre hasonlító, általánosan ismert
fogalmak megnevezése (beburkol vmit ‘megeszik’)
Az 1-2. gyakran összefonódik.
A „szakma” műveléséhez szükséges kifejezések:
piszkálni ’zsebtolvajlással lopni’,
horgászni ’nyitott ablakon keresztül lopni’,
libázni ’fa- vagy szénszállítmányt meglopni’
Cigányból a magyarba került szavak
kaja, pia, pancs
uzsgyi, ácsi, csá
hóhányó (népet., xoxamno ‘hazug, füllentős, csirkefogó’), komál
csávó, csaj, bula, góré, manusz, pulya, purdé, luvnya, gádzsi,
gádzsó
baró, benga, csácsó, gizda, sukár, nyikhaj
bazsevál, csór, elsinkófál, fabrikál, megmurdelt, kamatyol, kúr
sunázik ‘hallgat’, ‘csajozik’, ‘közösül’
budi, dzsuva, kula
csórikám
duma, séró, vaker
farba (c. vorba ‘szó, beszéd’)
gógyi (c. godyi ‘ész’)
kalyiba, verda
kanyi, lóvé, nyista (‘semmi’, vö. Nyista vaker!), ruppó