Transcript Agape

Társadalmi evolúció
12. Előadás
A párválasztás rejtett
stratégiája és logikája
Néhány ezzel kapcsolatos érdekes könyv





Bereczkei Tamás: Rejtett indítékok a
párkapcsolatokban. Kulcslyuk 2012
Tim Harford: Az élet rejtett logikája. HVG
Könyvek,
Daniel Kahneman: Gyors és lassú
gondolkodás. HVG Könyvek.
Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia
Osiris
J. Forgách et al. Az evolúció és a társas
megismerés
Az élőlények általános problémái

Az élőlények három alapvető
problémával küszködnek: az éhség,
a félelem és a szex, erre kell
megfelelő megoldást kidolgozni és
folyamatosan választ adniuk.
A szerelem szavai
The Dream Keeper, and concluding with Derek Walcott’s famous
hymn, Love After Love, the 50 chosen poems traverse the
territory of the festival’s seven kinds of love, borrowed from the
Ancient Greeks: Agape(love of humanity); Storge (family
love); Pragma (love which endures);Philautia (selfrespect); Philla (shared experience); Ludus (flirting, playful
affection); and Eros (romantic and erotic love).
Az ember Matrjoska modellje
Az intézmények szintje
A kulturális univerzáliák szintje
A szimbólumok szintje
A mentális modulok szintje
A humán etológia szintje
A humán etológiai szinten
belül három további szint
található: a főemlős agy, a
emlős agy, és a hüllő agy
Az emberi befolyásolódás az un.
Matrjoska modell alapján érthető meg.
Ez a modell az emberi viselkedés
hierarchikus döntési programrendszerét tételezi fel, amelyek a
körülményektől függően aktiválódnak
A párkapcsolatok Matrjoska modellje
A házasság stb. intézmények szintje
A házassági szabályok szintje
A szimbólumok szintje
A preferenciák szintje
A párkapcsolati rátermettség szintje
A humán etológiai szinten
belül három további szint
található: a főemlős agy, a
emlős agy, és a hüllő agy
Az emberi befolyásolódás az un.
Matrjoska modell alapján érthető meg.
Ez a modell az emberi viselkedés
hierarchikus döntési programrendszerét tételezi fel, amelyek a
körülményektől függően aktiválódnak
A „költség-haszon” elemzés




Az evolúció egyik univerzális módszere, hogy folyamatosan
„költség-haszon” elemzést végez. Keresi azt, ahol egyáltalán
„nyereség” van, vagyis a „költségek” és a „hasznok”
integrálja pozitív.
Létrehoz olyan eszközöket, amelyek ezt befolyásolják és
amelyek a költség-haszon értéket felfogják, és ezt
„megérteni” képesek,
Olyan egyre fejlettebb morfológiai majd mentális eszközöket
hoz létre, amelyek azt képesek megtenni: felfogni, integrálni
és számon-tartani korábbi döntésének következményeit,
majd ezt döntési vagy viselkedési szabállyá alakítani,
Először vagy ösztönszerű viselkedési programmá, majd
mentális szabállyá, amelyet azután tovább tesztel, végül
létrehozza a kultúrát és a tudományt, mint univerzális
minta-kereső, és minta-tesztelő rendszert
Hogyan integrálja az agy a „költség-haszon”
információkat a döntéshozás során?



A kutatás eredményei azt igazolták, hogy az agyban egy sajátos
költség-haszon összehasonlító idegi hálózat alakul ki. Az
idegrendszerben egyrészt előállítódik a döntéshez kapcsolódó
jutalmakkal (haszon) arányos jel, és épp így a veszteséggel
(költséggel ) kapcsolatos jel, amelyet az agy meghatározott része
(VMPFC) összehasonlítja és az így kapott „költség-haszon”
különbséget a parietal cortex-ban „felhalmozza”.
A kutatók ennek alapján egy olyan érték alapú költség-haszon
döntési modellt javasolnak, amely lényegében ezeknek az
információként való alkalmazására szolgáló idegi mechanizmust
azonosít. A mechanizmus folyamatosan kiszámolja az
összehasonlításból adódó „jutalom – veszteség” különbséget, és az
ezzel kapcsolatos információt megjegyzi a parietal cortex-ban.
Vagyis, a kutatások kísérleti bizonyítékát találták annak, hogy a
költség-haszon elemzést úgy kell elképzelni, mint a költséggel és
haszonnal kapcsolatos információk folyamatos felhalmozása
összevetése, és a különbségnek sztochasztikus döntési
információként való alkalmazása
A befolyásolás 1. szintjei:
a humán etológia






Az ember ez köztudott bizonyos körülmények között és
bizonyos feltételek esetén állatként viselkedik. Ez azért van,
mert az „ember” „állatból” is van!
Emberi koponyánkban „állati” agy is lakik.
R. Cialdini: A befolyásolás gyakori stratégiája az un.
„kattan-indít” mechanizmusokon alapul. Cialdini hat ilyen
„kattan –indít” mechanizmust elemzett: kölcsönösség,
viszonosság, a csoport követése, a hasonlóság, a tekintély
Vannak még: Szex – nagy pupillájú nő, vagy szimmetrikus
arc, vagy meghatározott „csípő-derék-mell” méret..
A valóságban ezek nem egyszerűen etológai programok,
hanem etológiai alapú, de szociálisan kialakított és letöltött
programok, de hasonló logikára működnek.
Ezen az alapon fognak majd működni az „előfeszítés” típusú
módszerek (priming)
A befolyásolás 2. szintjei:
a mentális modulok
Az emberré válás – evolúciósan adaptív környezetnek nevezett
– körülményei által felvetett problémákra kialakított
viselkedési formák,
Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek egy
meghatározott adaptív probléma megoldásának eszközei,
A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával döntjük el,
megérzésszerűen, ki a csaló, ki lesz a megbízható apa,
hűséges feleség, kiben lehet bízni, mit együnk, mitől
óvakodjunk,
Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló preferencia,
amely az egyedet bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja,
és rendre meghatározott választ generál
Pusztán a „csomagolással” befolyásolni lehet az emberek
választásait.

Csorda-szellem 61 (társadalmi hatások: információk és
csoportnyomás

Előfeszítés (76)
Befolyásolás
„szemmel” vagy
„virággal”
Bateson kísérletében az
irodában dolgozók
önkéntes alapon fizettek
az elfogyasztott tejért. A
fizetés mértéke a
melléket ábrán látható
összefüggést követett:
attól függően, hogy
milyen képet (virágot
vagy figyelő szemeket)
helyeztek el a szobában
eltérő módon alakult a
„befizetett” pénz
mennyisége
A szimbolikus forradalom hatása
Már nem biológiai „markerek” hanem a
közösség által kulturálisan létrehozott
és átörökített szimbólumok jelzik:
 A jó vadász, vagy van-e vagyona,
 Hol helyezkedik el a közösségi
hierarchián,
 Milyen sikerei vannak,
 A kívánatos partner-e,
 Jó családból származik-e,
Letelepülés: neolit forradalom

Kulturális univerzáliák: a közösség
szabályokat és szimbólumokat illeszt
a párkapcsolat szervezéséhez és a
kapcsolat megkötéséhez…
Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán)
Ajándékozás
Álomfejtés
Szexuális tilalmak
Boldogság-elképzelések
Személynevek
Család
Szerszám készítés
Törvények, normák
Pubertás kori szokások
Státus-differenciálás
Tűzgyújtás
Vallási rituálék
Demográfia
Viccek
Etikett
Folklór
Gyógyítási hiedelmek
Kereskedelem
Játékok
Főzés
Higiénia
Ünnepek
Orvoslás
Öröklési szabályok
Munkamegosztás
Vendégszeretet
Étkezési idők
Partner szerzés
A kulturális univerzáliák:
valamennyi létező társadalomban
fellelhető, viselkedést befolyásoló,
meghatározó jelentőségű kultúra-elemek,
amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.
Tánc
Életkor mint rendező elv
Etika
Szülészet
Rokonsági csoport
Zene
Díszítő-művészet
Sport
Tisztaság elmélet
Uralmi forma
Testdíszek
Büntető-szankciók
Temetkezési rituálék
Tulajdon és tulajdon jog
Incestus tabu
Látogatások
Jövendőmondás
Gesztusok
Nyelv
Művelődés
Mágia
Kozmológia
Naptár
Köszöntés formák
Lakás formák
Gyász
Hit a természetfeletti lényekben
Mitológia
Mit jelent a „kulturális elemek” szintje?
A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját,
azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző –
kulturálisan konstruált „mémek”,
A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A
környezet és a közösség között egy széles kultúrasáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben
elválasztja attól a közösséget. Egészében a
környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb
A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki,
sokféle szerep, és szabály létezik,
A szabálykövetést kikényszerítő normák (tabu)
fokozatosan kezdenek szétválnak erkölcsi és hatalmi
szabállyá. Rugalmasabbak és lassabban működnek.
Ilyen ököl-szabályok: „Nézd meg az anyját, vedd el a
lányát.” vagy „Amilyen az ‘adjon-Isten’, olyan a
‘fogadj-Isten’.”
Az intézményi forradalom


Az intézményi forradalom mindig olyan
rendszerré szervezett jutalmak és büntetésekről
szól, amelyek terelik az emberek viselkedését, és
amelyek felhasználják a korábbi fejlődési szinten
létrehozott eszközöket (pl. szimbólumokat,
szerepeket, szabályokat,
Itt a szüzesség, a házasság, a jegy-gyűrű, az
ajándék, az eskü, és az esküvő, mind megvolt
korábban de most rendszerré szerveződnek,
Az evolúciós modell kiindulópontja, Darwin
szerint..




Darwin szerint az élővilág egyetemes törvénye:
• az egyik nem képviselői vetélkednek egymással az utód
létrehozásáért,
• miközben a másik nem tagjai választanak a szóba jöhető szexuális
partnerek közül,
Ennek alapján a szexuális kiválogatódás kétféle fajtáját különítette el:
intraszexuális és az interszexuális (epigám) szelekciót,
Az előbbi olyan morfológiai és viselkedési jegyeket hoz létre a
populáció azonos nemű egyedeinél (többnyire a hímeknél), amelyek
alkalmasak a nőstényért való vetélkedésre és a rivális hímek
távoltartására (agancs, páncél, nagyfokú agresszivitás és
kockázatvállalási hajlandóság),
A másik olyan tulajdonságokat hoz létre, amely növeli az egyik
nemhez tartozó egyedeknek a másikra gyakorolt hatását, vonzerejét
(a testi felépítés előnyös tulajdonságai szimmetria, egészséges
tollazat, illetve a szülői gondoskodás , illetve elköteleződés mértéke,
amit többek között az udvarlási rituálék (nászetetés) során jeleznek
egymásnak az állatok.
A szülői ráfordítás (1)


Darwin nyomán Robert Trivers (1972) dolgozta ki a
párválasztási stratégia un. szülői ráfordítás elméletét.
Eszerint az élőlények olyan szexuális stratégiákat
„dolgoznak ki”, és arra szelektálódnak, amely az adott
körülmények között leginkább biztosítja génjeik
képviseletét a következő nemzedékben.
Itt egy kényes egyensúly van (trade-off), amelyet a
gyakorlatban kell feloldani: a szülői ráfordítás növeli az
adott utód túlélési esélyeit, de azon az áron, hogy csökkenti
a szülők képességét újabb utódok létrehozására (a Hans
Rosling TED prezentációban előkerül),

A valóságban tehát az élőlények szaporodási sikereit nem
egyszerűen a túlélő utódok száma adja, hanem az
utódszám mint nyereség és a szülői ráfordítás mint
veszteség között fennálló különbség.
A szülői ráfordítás (2)




A szülői ráfordítás tekintetében alapvető különbség
van a két nem között. A nőstények rendszerint
jóval többet invesztálnak a szaporodásba, és az
utódok létrehozásába, mint a hímek,
Ez így van a ivarsejtek szintjén (a petesejt
sokszorosa a hím-ivarsejtnek)
Ez így van a megtermékenyítés utáni szakaszban
is, különösen a belső megtermékenyítésű
állatoknál.
Ez tovább nő a megszületést követő gondozások
figyelembe vételével
A szülői ráfordítás (3)





A szülői ráfordításbeli különbség alapvetően befolyásolja a
hímek és a nőstények szexuális stratégiáit.
A hímek rövid idő alatt nagyszámú nőstényt tudnak
megtermékenyíteni. Kisebb szülői befektetéseik miatt abban
érdekeltek, hogy szaporodási sikereiket az utódok számának
növelésével maximalizálják. Ezt a párzások számának
növelésével érik el,
Mivel az elérhető nőstények száma korlátos, ezt úgy tudják
megtenni, ha megakadályozzák más hímeknek, hogy
hozzáférjenek a nőstényekhez.
Ezért olyan versengő stratégiára szelektálódnak, amely a
riválisok kizárásával növelik szexuális partnereik számát,
agresszív, gyakran heves, sőt halálos küzdelmekben mérik
össze erejüket,
A játék neve: „nagy tét – nagy eredmény”, nagy
energiaráfordítás és komoly kockázatvállalás
A szülői ráfordítás (4)





A nőstények szaporodási sikereit viszont alapvetően élettani
korlátjaik jelölik ki. Minden faj esetén van egy fiziológiai elvi
csúcs (fóka 10, szarvas 15, ember 20 utód). Ez a felső érték az
utódokra fordítandó táplálék mennyisége és ennek kapcsán a
anyai szervezet egészségével és fizikai állapotával függ össze,
A nőstény természetesen párosodhat több hímmel, de arra van
kötelezve, hogy a megtermékenyített utódra fordítsa
erőforrásait,
A nőstény ezért viszonylag kevés és nagy szülői befektetést
igénylő utód biztonságos felnevelésére törekszik,
Vagyis, szaporodási sikerét nem az utódok számának
növelésével, hanem a megfogant utódok túlélőképességének
fokozása révén igyekszik növelni,
Ezért igyekeznek olyan hímeket választani, amelyeknek jó
(genetikai) adottságaik, és/vagy magas-szintű apai
gondoskodásuk hozzájárul az utódok szaporodási sikereihez
Az emberi szexualitás alapjai (1)





Noha az emberi szexualitás sok elemében különbözik az
állatitól, alapmintázatást tekintve az állatvilágban leírható
párzási stratégiák megtalálhatók az embernél is.
Noha a férfiak rendszerint lényeges szerepet játszanak
gyermekeik felnevelésében, az anyaság nagyobb befektetést
jelent (terhesség, szoptatás, gondoskodás),
Emiatt a férfiak szülői ráfordításai, bár meghaladják az
emlősállatok hímjeinek apai gondoskodását, jóval kisebbek
mint a nőké,
Egyes vezető férfiak még monogám és egalitárius
társadalmakban is több tucat gyermeket nemzenek, ritka a
10-nél több gyermeket szülő nő,
A nemzett gyermekek számának változatossága nagyobb a
férfiaknál mint a nőknél: több a sok-gyermekes és több a
gyermek nélküli férfi, mint nő.
Az emberi szexualitás alapjai (2)




Az elmondottak miatt a múltban a férfiak párzási számaik
növelésével tudták növelni szaporodási sikereiket (génjeik
átörökítését)
Ennek megfelelően olyan pszichológia repertoárt alakítottak
ki, amely nagy mértékben rövidtávú szexuális kapcsolatra
való törekvés és az azonos neműekkel való rivalizálásra
irányult (jobban mint a nőknél),
A nőknél viszont olyan pszichológiai repertoár alakul ki,
amely az utódokról hosszú távon gondoskodni tudó és
akaró partner kiválasztására irányul.
Ez nem azt jelenti, hogy a nők nem törekednének rövidtávú
kapcsolatokra, de míg a férfiaknál a „félrelépések” száma
és a változatosság az érdekes, a nők inkább a genetikai és
a szociális minőséget keresik.
Az emberi hűtlenség aránya


Az egyes becslések szerint a nők körében 15-50
míg a férfiaknál 25-50% a „félrelépések”
gyakorisága,
Nem jelentenek kivételt ez alól a vadászógyűjtögető társadalmak sem, amelyek a
legjobban modellezik az evolúciós környezet
társadalmi szerkezetét, munkamegosztását és
életstílusát. (93)
A kulturális minták (1)





Egy 52 országra kiterjedő 120 kutató által végzett kutatás
érdekes univerzális trendeket azonosított.
Ez megerősíti az evolúciós magyarázatot, hiszen ha sikerül
kimutatni olyan viselkedési stratégiák és attitűdök jelenlétét,
amelyek társadalmi szerkezettől, gazdasági fejlettségtől és
politikai berendezkedéstől függetlenek.
A szexuális ösztön bizonyos típusai valóban léteznek és ezek
nagyon különböző társadalmi környezetben megnyilatkoznak.
A férfiak és nők alapvetően különböznek mindegyik kultúrában
abban a tekintetben hány szexuális partnert tartanak
kívánatosnak életük bizonyos szakaszán.
Akár egész életükben, akár az előttük álló egy hónapban a
férfiak mindig több partnert tartanak ideálisnak mint a nők. Ez
a különbség nagyfokú függetlenséget mutat a megkérdezett
családi állapotától és szexuális orientációjától
A kulturális minták (2)





Hasonlóan nagy és jellegzetes különbség mutatkozott meg arra
kérdésre adott válasz tekintetében, hogy milyen
valószínűséggel létesítenének szexuális kapcsolatot egy
számukra kívánatos személlyel egy havi ismeretség után.
A férfiak minden kultúrában nagyobb készséget mutatnak erre,
mint a nők,
Érdekes eltolódás volt tapasztalható az újabb időkben a
kultúrák között: Nyugat-Európában a nők gyenge pozitív
választ adtak (lehetséges, hogy igen), míg más kultúrákban
negatív választ (valószínű nem vagy semmiképpen nem).
A férfiak gyermekkoruktól kezdve arra szocializálódnak, hogy a
férfi szerephez hozzátartozik az alkalmi szexuális kapcsolat,
Cl. Lévi-Strauss: „A megfigyelések együttesen arra mutatnak,
hogy a férfiakban a nők megszerzésére irányuló tendenciák
egyetemesek, és hogy elfojtásukért csak a környezet és a
kultúra teremtett korlátozások a felelősek.”
A kulturális minták (3)





Miközben a férfiakra minden vizsgált társadalomban a kisebb
szexuális önkorlátozás jellemző, mint a nőkre (jobban vágynak
alkalmi kapcsolatokra, gyakrabban vannak szexuális fantáziáik
ismeretlen nőkkel, és számolnak be több szexuális
kapcsolatról) a fejlődés ezen némileg módosít,
Minél nagyobb a társadalmi és politikai egyenlőség, annál
inkább kezdenek hasonlítani a férfiak és a nők szexuális
attitűdjei és szokásai
Szocio-szexualitás tekintetében ott a legkisebb a különbség,
ahol a nemi szerepekben nagy az egyenrangúság és
egyenjogúság, és ott ahol magas az egy főre jutó jövedelem,
A szexuális forradalom hatása: 50-es évek USA férfiak 22 %-a
nyilatkozta, hogy 5-nél több partnere volt, míg a nőknek
csupán 1%-a. 1970-es évek férfiak 29% míg a nők 12% .
Ha ma végeznék ez el, a különbség még kisebb volna!
A monogámia





Az emberiség szociális monogámiában él: Ez alapvetően társadalmi
és gazdasági okok miatt alakult így, még az ember korábbi
evolúciós szakaszain, de éppen ezért nem olyan szigorú, mint az
állatoknál, ahol alapvetően genetikai alapú,
Az emberek eszerint többnyire hosszú-távú és egynejű
párkapcsolatokban élnek, de időnként készek rövidtávú
kapcsolatokra és házasságon kívüli szexre.
A szexuális hűtlenség re vonatkozó adatok: a nők körében 15-50
%, míg a férfiak körében 25-50% a félrelépések gyakorisága,
Nincs különbség a vadászó-gyűjtögető és az ipari társadalmak
között (volt egy felmérés, amikor kidolgozták a vércsoportokat és
világossá vált a gyerek apasága, és ezt az USA-ban több évtizeden
keresztül nem hozták nyilvánosságra)
Az állatok többnyire ökológiai monogámiában élnek, csak ahol a
környezet ezt kikényszeríti, ott alakítanak ki monogám kapcsolatot
A férfi féltékenység






A hűtlenség kockázata és költsége eltérő a férfiak és a nők
számára, így érthető ha a féltékenység szex-specifikus,
A fejlettebb lényeknél az apaság valószínű, míg az anyaság
biztos,
Így a hímet fenyegeti az a veszély, hogy nem saját génjeit
neveli, és ráadásul értékes energiát és időt veszít a
gondozásukkal,
Azoknak a férfiaknak génjei terjednek el, akik éberen
őrködnek feleségük hűsége felett,
És különös módon valószínű, hogy az utódokban elterjedő
gének között voltak olyanok, amelyek a féltékenységi
mechanizmusok kialakításáért voltak felelősek,
Ez az a pszichológiai mechanizmus, amely az átlagosnál
nagyobb érzékenységgel ruházza fel a férfiakat azokra a
benyomásokra, vagy ingerekre amelyek hűtlenségről (vagy
annak szándékáról) árulkodnak
A női féltékenység





Az eltérő női féltékenység két evolúciós kényszerből ered:
apaság/anyaság valószínűségének aszimetriája, és a nők
magas szülői ráfordítása.
A férfi félrelépés nem veszélyezteti közvetlenül a párjának
szaporodási sikerét, de azért a férfi hűtlensége oda vezethet,
hogy erőforrásait nem saját családjára fordítja,
Ez komoly probléma különösen az ipari előtt társadalmakban
(az apa nélkül felnevelt gyerekek halandósága igen magas
volt),
Ezért a nők olyan pszichológiai algoritmusokra szelektálódtak,
amelynek segítségével érzékenyen reagálnak párjuk érzelmi
kapcsolatainak gyengülésére és a férfi családi
elkötelezettségének csökkenésére,
Érzelmi megcsalás esetén mindkét fél fájdalmat érez, és
szexuális megcsalás esetén mindkét fél haragot mutat, de
eltérő mértékben. A férfiak inkább haragot mutatnak, míg a
nők inkább fájdalmat és szomorúságot élnek át,
Eltérő féltékenységek





A férfiak féltékenysége a szexuális aktusra koncentrálódik,
míg a nőké arra, hogy nem tölt-e a férj túl sok időt más nők
társaságában,
Egy kísérletben – a két nemnek el kellett képzelni, hogy
párjuk szexuálisan megcsalja őket illetve hogy szerelemre
gyullad egy ismeretlen iránt,
A férfiak 61 % erősebb szorongást élt át, amikor párjuk
szexuális félrelépését tudták meg, és „csak„ 31% amikor
érzelmi,
A nőket ezzel szemben 83%-ban bántotta ha párjuk
emocionális kapcsolatot alakítottak ki ismeretlen nővel, és
csak 17%-ukat viselte meg ha szexuálisan megcsalják őket,
Sőt, ez úgy is igaz, minél szorosabb a párkapcsolat, annál
intenzívebb a szorongás az elképzelt hűtlenség kapcsán
„Hibakezelési” stratégia




Érdekes ebből a szempontból, hogy az elme olyan döntési
szabályokra szelektálódik, amelyek jellegzetesen a kevesebb
költséggel és a nagyobb haszonnal járó viselkedést írják elő,
Ez abban a helyzetben olyan un. „hibakezelési stratégiát” írnak
elő, amely minimalizálja a költséget,
A férfiak arra szelektálódtak, hogy csökkentsék a szexuális
alkalmak elszalasztásának kockázatát, a nők feléjük irányuló
szexuális érdeklődésének túlértékelésével kapcsolatban (ez azt
jelenti, hogy a férfiak rendre túlbecsülik a másik feléje irányuló
szexuális érdeklődését) ,
A nők ezzel szemben olyan stratégiával rendelkeznek, amely
alulértékeli a potenciális partner várható hosszú-távú
ráfordításait. Vagyis, előnyösebb ha tévesen ítélik meg, hogy
párjuk nem hajlandó hosszú távú kapcsolatra, mintha hibásan
azt feltételezik, hogy hajlandó arra, közben az nem! A nők
sokkal hajlamosabbak túlértékelni párjuk kapcsolatból való
kilépésének valószínűségét.
Udvarlás





A párválasztás rendszerint udvarlási periódussal kezdődik,
Az alkalmi vagy üzletszerű szexuális kapcsolatot kivéve
minden kultúrára jellemző egy olyan időszak, amikor a
leendő párok megismerkednek egymással, felmérik a
lehetőségeit és esélyeiket egy jövőbeli kapcsolatban,
Az udvarlás nem humán-specifikus jelenség, a magasabbrendű állatok többségénél, sőt számos gerinctelen állatnál is
megfigyelhető,
A madarak és emlősök udvarlási rituáléinak többféle
funkciója van: a hímek erőforrást birtokló képességének
felmérése, a fizikai kondíció, a nőstény szexuális
megbízhatóságának ellenőrzése, az agresszió mérséklése,
Az ember esetében a hangsúly egy rövidebb-hosszabb idejű
egyezkedési vagy alkufolyamat, amelynek során a különböző
felek elővezetik saját érdekeiket.
Udvarlás = önreklámozás




Az udvarlás kölcsönös önreklámozással kezdődik. A másik
figyelmének felkeltése a megjelenés, öltözködés,
viselkedési taktikák változatos eszközeivel,
Számos nem-verbális jelzés van: szemkontaktus,
szemöldökfelrántás, mosoly.
Kiderült, miközben hagyományosan a férfiak a
kezdeményezőbbek, a nők szabályozzák a közeledésüket,
A nők a férfiaknál jobban képesek alkalmazni a nemverbális jelzéseket, és jobban is olvasnak azokban:
pillantások elfordítása, majd ujra-visszafordítása, a
testhelyzet elfordítása, vagy feléjük fordítása, a másik
véletlen megérintésével bátorítani tudnak. A nők mindezt
nagyon tudatosan alkalmazzák,
Udvarlás = önreklámozás (2)







A következő szakasz a közvetlen kapcsolatfelvétel
Ennek alapvető eszköze a beszéd (mintha itt menne át a
kapcsolat a etológiaiból, majd a evolúciós pszichológiaiból,
szimbolikussá,
A beszéd eszközével mérjük fel a másik intelligenciáját,
személyiségét, kreativitását, a jövőbeli kapcsolat iránti
elköteleződését,
Az emberek a megismerkedésük első szakaszában jóval többet
beszélnek, mint párkapcsolatuk későbbi szakaszaiban,
Nagy energiákat mozgósítanak saját szerepük felnagyítására, a
másik szórakoztatására, saját élmények elmesélésére,
A gazdag szókincs, a választékos kifejezésmód, az árnyalt
érvelés a szexuális ornamentáció része, és szoros kapcsolatban
van az IQ-val,
Mindennapi életünkben 200 szót használunk, az udvarlás során
használt nyelv Pazar és barokkos túlzásokat mutat.
Udvarlás = önreklámozás (3)







Az udvarlási folyamat kezdetén a férfiakat általában nagyob
kezdeményezőkészség jellemzi. Ők a bemutatkozás, a
meghívás, a témaválasztás aktív szereplői,
Ebben a szakaszban töbet beszélnek, központi témájuk: a
státuszuk, és presztízsük, izgalmas életük, sikereik és
eredményeik,
Kevesebbet beszélnek, mint anők személyes kapcsolatokról,
társasági ügyekről viszont többet olyan témákról ahol
felértékelhetik magukat, befolyásos barát ismeretsége, fonts
beosztás, sportbeli ügyesség)
A nők viszont nagyobb teret szentelnek szociális témáknak
A férfiak háromszor olyan gyakran beszélnek saját
tanulmányaikról amikor más férfiak is jelen vannak,
A férfiakra a Cyarno-effektus jellemző: szépen beszélnek, és
dalolnak,
Nőkre a Seherezádé effektus: megpróbálják folyamatosan
fenntartani a férfiak érdeklődését
Figyelem felkeltési taktikák






Nagy különbség van a alkalmai partnert kereső vagy a
hosszú-távú kapcsolatot kereső férfiak között,
Az alkalmi partnert keresőknél sok a manipulatív elem és a
szexről folytatott leplezetlen beszéd,
A hosszút-távú kapcsolatot kereső férfiak viszont,
megpróbálják felbecsülni a nő megbízhatóságát, stabil
kapcsolatra való készségét. Ezért a nem manipulatív, az
őszinte és a jövőt illető tervek kerülnek előtérbe,
A kérésüket feltételes módban fogalmazzák meg: Volna-e
kedve meginni valamit?
A másik stratégia közvetlen: Gyere igyunk meg valamit! De
ez felveti a visszautasítást
Alapvetően fontos a másik felé fordított arc, az érdeklődő
tekintet és a mosoly.
Ornamentáció







A testi jelzések két szempontból hordoznak információt:
Egyrészt a potenciális partner elérhetőségére utalnak ( jegygyűrű, haj-, és ruha-viselet, virágkoszorú)
Másrészt ez vonzerő jelzéseit közvetíti. A test díszítésével és az
öltözködéssel a saját értéket igyekszik növelni,
Bizonyos öltözködési kellékek ( fűző, melltartó, ) fokozzák a
szexuális vonzerőt,
Bizonyos díszítések: ajakrúzs, ékszerek, hasonlóképpen
vonzerő növelők,
Régebben divat volt a pupilla kitágítása ( ami közismerten a
növeli a női szexuális vonzerőt),
A férfiak öltözködése a férfiasságot emeli ki (széles váll,
keskeny csípő) és bizonyos pozícióra utaló ruha vagy dísz.
Régebben a mobiltelefon is a férfiak „kulturális
ornamentációjának” része volt. A férfiak nők és más férfiak
jelenlétében gyakrabban veszik elő, és használják
Párválasztás 1



Régebben sokan gondolták, hogy a párválasztás
alapvetően ízlés dolga, vagyis nincs egységes
szempont arra, ki és miért tetszik, miért
vonzódunk hozzá, miért tartjuk szépnek,
Láttuk azonban, hogy a megfelelő partner
kiválasztása közvetlenül befolyásolja evolúciós
sikereinket, így várható, hogy az evolúció kialakít
olyan stratégiákat, amelyek ezt biztosítják,
Egyetlen példa: „Ha férfi vagy és hosszú távú
partnert választasz, azokat a testi és
viselkedésbeli jelzéseket preferáld, amelyek a
fiatalsággal kapcsolatosak”.
Párválasztás 2




A férfiak minden kultúrában fontosabbnak tartják
partnerük testi vonzerejét, mint a nők.
Nagyobb hangsúlyt fektetnek a szépségre,
fiatalságra, az alakra és megjelenésre.
Pl: az apróhirdetésekben a férfiak 80% sorolta fel
elvárásai között a szépséget és az előnyös alakot,
míg a nők 25% említette fontosnak párja testi
megjelenését és ezen belül is felében csak egy
szempont volt fontos: a magasság.
Minél magasabb státuszú a férfi annál nagyobb
az elvárása párja testi adottságaival kapcsolatban
Párválasztás 3




A nők – a férfiakhoz hasonlóan – magasra
értékelik a intelligenciát, őszinteséget és
megbízhatóságot, de eltérő preferenciáik is voltak,
Lényegesnek ítélték párjuk jövedelmét,
foglalkozását, társadalmi helyzetét: szocioökonómiai státuszát,
Az apróhirdetésben 3-szor annyi nő, mint férfi
tartotta fontosnak, hogy partnere rendelkezzen
saját házzal autóval, vezető beosztású legyen,
Minél csinosabbnak érezték magukat a nők, annál
nagyobbak voltak az elvárásaik partnerük
státuszával kapcsolatban
Párválasztás 4





Úgy tűnik, a rövidtávú kapcsolat preferenciái alapvetően
különböznek a hosszú-távútól. Az ok: alapvetően eltérő a
szaporodási érdek,
A férfiak minden kultúrában nagyobb érdeklődés és nyitottságot
tanúsítottak az alkalmai kapcsolatok iránt mint a nők,
A hirdetésekben kétszer annyi férfi keresett rövidtávú kapcsolatot
mint nő,
A férfiak fizikai vonzerő irányultsága felerősödik a rövidtávú
kapcsolat esetén, viszont a szelektivitás csökken, vagyis szélesebb
körből választanának, (Minél több időt töltöttek a férfiak a
szórakozóhelyen, annál vonzóbbnak tartják az oda betérő nőket),
A nők esetén, a rövidtávú kapcsolat szintén felerősíti a szexuális
vonzerő szerepét, a széles váll, izmos alkat, ugyanakkor a státusz
is fontos, de ennek az a szerepe, amely az ajándékozási
képességre utal.
Szépség-ideál: test





A partner kívánatosságára utaló jelek egy része
szociális jelzés, a másik testi adottság,
A adottságok egy rész az arcon található, a másik
része a különböző testtájakon: női mell, férfi
izmok,
Mindkét fél a fellelhető jegyek alapján a másik
genetikai megfelelőségét – egészségét és
rátermettségét – teszteli,
A férfiak minden társadalomban a fiatal, teltebb,
de nem túl sovány, nem túl kövér nőket kedvelik,
Változás: régebben a kövérség státuszemelő volt,
ma státusz csökkentő.
Szépség-ideál: derék/csípő arány




A kutatók azt találták, hogy az alacsony 0.7-0.8-es derékcsípő arányt (DCSA) - az un. „homokóra” formát – a férfiak
minden kultúrában vonzóbbnak ítélik, mint a nagyobb
értékkel (09-1) rendelkezőket,
Más kutatók azt találták, hogy az alacsony DCSA
megbízhatóan jelzi az átlagnál jobb egészségi állapotot és a
termékenységet,
Egy USA vizsgálat azt mutatta, hogy a férfiak nagyon
érzékenyek erre, már egy kicsi módosítás is erőteljesen
csökkenti az érzékelt vonzerőt.
Ebből arra következtettek, hogy a DCSA mint elsődleges
szűrő szerepel, mintegy kiszűri az átlagosnál rosszabb
egészségi állapotú partnert
Szépség-ideál: arc



A legvonzóbb női arc: nagyobb szem, kisebb orr,
vékony, kevésbé hangsúlyos áll, duzzadt telt
ajak, magasan ülő párnázott járomcsont,
A legvonzóbb férfi arc: viszonylag széles, nagy
áll, erőteljes állcsúcs, vastag és hangsúlyos
szemöldök ív, kiugró csontos járomrégió, orrtő és
felső ajak nagy távolsága,
Fontos elem a szimmetria: a testté is, és az arcé
is. Mindkét nem magasabbra értékeli a másik
vonzerejét, ha nagyobb az arc szimmetriája,
Különös problémák
Incestus tilalom:
A közeli rokonok között a szexuális vonzalom
csekélyebb…(Westerman szabály.)
A kibucban az első generációnál a gyereket a szülőktől külön
épületben közösen nevelkedtek fel, és évtizedek mulva azt
találták, hogy a egymás közelében felnevelkedett gyerekek
házassága kevésbé volt tartós,
Valami ugyanilyent tapasztaltak Tajvan-on, ahol a fogadott
gyerekek és a saját gyerekek házasságát nézték…
Hartford: orális szex terjedése