Transcript 6. 3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc (4.06

3. A török uralom és a
Rákóczi-szabadságharc
6. osztály
Előzmények…
1541: Budát elfoglalja a török.
1550-51. Szolnokon felépül a palánkvár.
1552. A török túlerő elől megszökik a várvédők zöme.
Nyáry Lőrinc maroknyi csapatát felkoncolják. Nyáry fogságba esik.
Buda a mohamedán templomokkal
Az ország középső
része közel
150 évre a Török
Birodalom része lesz.
Szolnok a budai vilajethez tartozó szandzsáksági székhely
(középszintű igazgatási terület) lett.
A várban jelentős őrség állomásozott, valamint itt volt a törökök tiszai
naszádos flottájának északi támaszpontja.
Feladat: tanulmányozd a könyv 31.
oldalán lévő táblázatot!
• Mit mutat a táblázat?
• Milyen fegyvernemekből állt a várőrség?
• A martalócok:
• a török szolgálatában álló keresztény zsoldosok, akiket a török
rendesen csak várőrizetre használt, s akik sokat sanyargatták a
közeli magyar helységeket. Más szóval: rablók.
• Vajon miért állomásoztatott ekkora helyőrséget a
török Szolnokon?
Megoldás
•
A táblázat a szolnoki török várőrség megoszlását mutatja.
•
Fegyvernemek: gyalogosok, lovasok, tüzérek és martalócok.
•
A nagy helyőrség indokai:
Szolnok szandzsáki székhely volt, fontos középszintű
közigazgatási központ.
A török ebből a központból terjesztette ki hatalmát a
környékre.
Katonailag is fontos, hiszen a tiszai török flotta fontos
támaszpontja.
A tiszai átkelőhely (fahíd) védelmét is biztosítani kellett.
Török sereg tereli a kirabolt magyar falu lakosságát.
Török tisztségek
•
szandzsákbég
•
kajmakám
•
kádi
•
alajbég
•
dizdár
a szandzsák katonai és
polgári vezetője
a szandzsákbég általános
katonai helyettese
a szandzsákbég polgári
helyettese
a hűbérbirtokos szpáhik
katonai vezetője
a várőrség parancsnoka
Párosítsd össze a török tisztségeket a
meghatározásokkal!
•
Kajmakám
a szandzsák vezetője
•
Kádi
katonai
a hűbérbirtokos szpáhik
vezetője
•
Alajbég
a szandzsákbég általános
katonai helyettese
•
Szandzsákbég a várőrség parancsnoka
•
Dizdár
a szandzsákbég polgári
helyettese
Megoldás
•
szandzsákbég
•
kajmakám
•
kádi
•
alajbég
•
dizdár
a szandzsák katonai és
polgári vezetője
a szandzsákbég
általános katonai
helyettese
a szandzsákbég polgári
helyettese
a hűbérbirtokos szpáhik
katonai vezetője
a várőrség parancsnoka
A lakosság összetétele
– Jelentős számú muzulmán népesség telepedett le, a
magyarok kisebbségbe kerültek.
– A fogyatkozó magyar lakosság vallásilag megoszlott:
katolikusok és reformátusok is éltek itt.
– A város legfőbb birtokosa a szultán volt, de a budai
pasának is jelentős birtokai voltak a területen.
Szolnok 1666 körül
• Evlia Cselebi török
világutazó leírásaiból
tudjuk, hogy 500 fős
őrség védte a várat.
• Volt a várban egy
főmecset (dzsámi),
• valamint a városban
egy kisebb dzsámi,
fürdő, iskola és
kolostor.
Ilyen lehetett a várban álló
dzsámi.
A török kút: a téglával bélelt várkút 1970-ben
készített kútfővel. (Papi Lajos alkotása)
Minaret: magas, keskeny torony,
amelyből naponta ötször imára hívja
a muzulmánokat a müezzin.
Dzsámi: mohamedán főtemplom
Szegedi Kis István (1505-1572)
• A híres református
prédikátor Szolnokon
raboskodott.
• Könyvünk 38-39
oldala alapján
mutassátok be
élettörténetét!
Szolnok híres volt a korszakban török
rabszolgapiacáról
• A hatéves Geleji Katona Istvánt itt
váltotta ki édesanyja a
rabszolgaságból.
• Szolnok könyve 39-41. oldalán többet is
megtudtok a sorsáról! Kiselőadásban
mutassátok be életművét!
Törökök rabszíjra fűzött gyermekekkel
Mi lett a sorsuk az elrabolt keresztény kisfiúknak?
Adóbevételek
– A város bevételének nagyobb részét a tiszai
átkelőhely adta: itt állt az első állandó Tisza-híd
– a kisebbet a magyar lakosság feudális adója
1541-ben 40 ház, 53 adófizetővel
1591-ben 12 adófizető!
– Az 1570-es évektől jellemző volt a kettős adóztatás
(a törökök mellett a magyarok is beszedték az adót)
A 15 éves háború (1591-1606)
– 1595-ben Miksa főherceg csapatai
megostromolták a várat, de
– bevenni nem tudták.
– A megrongálódott várat a törökök a 17.
század elején kijavították.
A 17. században
 Török-kuruc összecsapások helyszíne volt
Szolnok.
 Számos erdélyi főúr és
Thököly Imre is gyakran
megfordult itt csapataival.
Bécs 1683-as ostroma után I. Lipót hadai megkezdték
Magyarország felszabadítását.
Szolnok felszabadítása:
1685. október 18-án
• Mercy és Heissler tábornokok az
ellenséges vonalak mögé behatolva
elfoglalták Szolnokot.
• Ezzel elvágták a még török uralom alatt
lévő Buda utánpótlási vonalait.
• A törökök 1686-ban és 1687-ben is
tervezték Szolnok visszafoglalását, de
nem jártak sikerrel.
A város elnéptelenedik
• A mohamedán lakosság elmenekült.
• Szolnok a császári hadak fontos hadműveleti
bázisa lett. A folyamatosan erősített várőrségét
német és magyar csapatok alkották
• A felszabadulás után Szolnok a Magyar Kamara
(a Kincstár) birtoka lett.
• A karlócai béke (1699) után számos kiszolgált
katona telepedett ide családjával.
Szolnok elveszíti közigazgatási rangját
• Nem megyeszékhely,mert a nemesi
vármegye intézményei az elnéptelenedés
miatt nem tarthatók fenn.
• Mezővárosként került Heves és KülsőSzolnok vármegye joghatósága alá.
A Rákóczi-szabadságharc kezdetén
A kurucok már 1703. szeptember 21-én bevették a várost, fontos
stratégiai szerepet szántak Szolnoknak.
1703.
• A kurucok
igyekeztek
megerősíteni a
várat,
• hadműveleti és
utánpótlási,
valamint sószállítási
bázissá tenni.
1706.
• 1706-ban Rabutin
császári tábornok 1520 ezres seregével
megindult a félkész
vár ellen, ezért
Károlyi Sándor
kuruc tábornok
Rákóczi parancsára a
várat és a várost
felégette, a kurucok
elhagyták a várost.
1706.
• A császáriak alig egy
hét alatt a várat
megerősítették, és
jelentős helyőrséget
tettek bele.
1707-10-ig
• 1707 elején Rabutin
ellátási nehézségek
miatt kivonta
csapatait Szolnokról,
és a várat
elpusztította.
• Három évig jórészt
lakatlan a város.
1710.
• 1710: Rákóczi féléves
munkával
helyreállíttatja a várat.
• 400 fős helyőrséget,
• kuruc lovasezredeket
rendel ide.
• Cusani császári
tábornok két nap alatt
beveszi a várat.
• Csajághy János kuruc
várparancsnok leteszi
a fegyvert a túlerő
előtt.