Transcript baranya török kori emlékei

Török kori műemlékek
Grisnik Sára
6./a
2011. május 8.
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
Jakováli Hasszán pasa dzsámija, 16. sz. második fele, ma török
történeti és művészeti múzeum, a mellette álló 12 szögletű minarettel a
legépebben megmaradt török imahely. Berendezése az eredeti török imaházak
hangulatát idézi.
Pécs, Rákóczi út 2.
Négyzet alakú épület négyszögletes dobon félgömbkupola fedi. Délkeletészaknyugati tájolású, mint a Gázi Kászim pasa dzsámi. Északnyugati oldalához
egykor előcsarnok csatlakozott (egyik fala megmaradt), a délnyugatinál, pedig a
minárét találjuk. Így hazánk legépebben maradt dzsámijának számít, melynek csak
nem teljesen sikerült visszaállítani eredeti alapját. A homlokzati falakat két-két
szamárhátíves ablaknyílás tagolja. Az újonnan kialakított előtérben kis kiállítást
találunk, mely a mohamedán vallási életet és a templom építéstörténetét mutatja
be. A dzsámi belsejében meglehetősen épen maradt meg a mihráb, s ami még
jelentősebb csaknem teljesen a török vakolat is, gazdag növényi díszítéssel és
Korán idézetekkel. A dzsámi a 17. század középső harmadában épülhetett, a
várost övező falakon kívül állt.
Memi pasa fürdője
Memi pasa fürdője, 16. sz. második fele, 100 évvel ezelőtt még állt. A feltárt
maradványaiban fürdőmúzeumot rendeztek be.
Pécs, Ferencesek u. 35.
A ferencesek temploma mellett tárták fel Memi pasa egykori fürdőjének
maradványait. A török utazó, Evlia Cselebi amikor 1660 és 64 között itt járt, akkor
írta: "Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes szép
épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek..." A fürdő
feltárt és járdaszintig meglévő falait, valamint részleges rekonstrukcióját láthatják
ma az erre járók. A gőzfürdő helyiségeit és vizét egykor padló alatti
fűtőrendszerrel melegítették. Előcsarnokában díszes csorgókút volt, mely ma
rekonstrukcióban látható. A falak mellett ülőpadok, ún. szofák voltak. Az
előcsarnok után keskeny helyiség következett ez a "tepidárium", ahol faragott
díszítésű falikút és mosdómedence, ülő- és pihenőpad várta a fürdőzőket. Ma
ezek is rekonstrukcióban láthatók. A harmadik, nagyobb helyiségben szintén
pihenőpadok voltak. A bejárat közelében volt a nyolcszögű köldök kő, amelyen a
fürdővendégeket masszírozták. A helyiségeket kupolák fedték, a világítást a
boltozatba és kupolákba vágott hatszögű nyílások biztosították. A helyreállítás
során készültek az üvegszemekkel áttört boltozatok. Az egykori fürdőkamra és
tüzelő tároló fedett helyiségeiben és a bejárat előterében kis kiállítást rendeztek
be, amely a magyarországi török fürdőket, valamint a Memi pasa fürdő
feltárásának történetét ismerteti.
Gázi Kászim pasa dzsámija
Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták
lebontották minaréját), a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek
között, ma a Belvárosi plébániatemplomnak ad otthont, megőrizve az iszlám
építészet jellegzetességeit.
Pécs, Széchenyi tér
A magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. A tér legmagasabb
pontján áll mintegy uralva azt. A XVI. század második felében épülhetett. Az 1660as években Evlia Cselebi, a nagy török utazó is elragadtatással írt róla. A dzsámi a
középkori Szt. Bertalan templom falaira épült részben, és felhasználták hozzá
annak köveit is. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A XVIII-XX.
században sokat változtattak az épületen, lebontották mináréját, hozzátoldottak,
stb. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon
nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás
fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom
belsejében a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Koránfeliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és
nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló
két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló –
azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide.
Ferhád pasa dzsámija
Ferhád pasa dzsámija
Ferhád pasa dzsámija
A Kazinczy u. 4. sz. ház padlásán egy török falrészlet az egyetlen maradványa.
Pécs belvárosában, a Kazinczy utcában sétálva szembetalálhatjuk magunkat egy olyan
területtel, ami igazán magyarázatra szorul. A jelenlegi romos látvány azonban értéket rejt.
Mikor az utca 4-es számú épületét lebontották, előkerültek egy török kori dzsámi és az a körüli
muszlim temető maradványai.
Ez volt Ferhád pasa dzsámija, és Evlia Cselebi a nagy török világutazó szerint a dzsámi körül
elterülő városrészt a törökmegszállás idején Ferhád pasa mahallénak hívták, amely 1570 és
80 körül épülhetett ki. Az írások szerint a dzsámi minaretje a 18. században még állt. 1724ben egy dominikánus templom és kolostor lapkövét helyezték el itt, amely 1771-re épült fel.
A legutóbbi értesülésünk az volt, hogy 2010-re a dzsámi talán újjáépülhet…de lehet, hogy
valami más épül majd a helyére.
Ferhád budai pasa 1590-ben halt meg, gyilkosság áldozataként, fellázadt katonák feltehetően
zsinórral megfojtották. Alapítványi szent kerülete 1570–1580 körül épülhetett meg Pécsett. A
mai Király utcában a dzsámin kívül személyzeti lakóház, derviskolostor, ikerfürdő is állt, utóbbi
a későbbi belvárosi áruház helyén, amelyet egy időben salétromfőzőnek használtak. Ferhád
dzsámijának minaretje a 18. században még megvolt."[1] 1724-ben dominikánus kolostor és
templom alapkövét tették itt le, de az csak 1771-ben készült el.[2]
A dzsámi körül elterülő városrészt Ferhád pasa mahallénak nevezték. Evlia Cselebi szerint
szép dzsámi volt, de kevesen látogatták, minaretjét magasnak és ólomtetejűnek mondja.[3]
A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom. Ezt a törökök vagy
lebontották vagy átalakították. A déli falban látható - jelenleg elfalazott szamárhátíves ablaknyílások felülvilágítóval árulkodnak arról, hogy ezen a
helyen török épület, dzsámi vagy mecset állt.
Az északi falban, is láthatunk egy kisebb ablakmaradványt, mely szintén a török
eredetre utal.
Pécs, török kút
Kálvária u. 23. sz. ház falában, egyszerű kőkeretben. Csorgókút. Sok hasonló volt
egykor a városban, de azok mind elpusztultak
Kerlejela, Idrisz Baba kútja
Török kút és rituális mosdó
(Kerlejela, Idrisz Baba kútja), 1935-ben falazott forrásfoglalattal
Pécs, Rókus hegy
Idrisz Baba türbéjének közelében áll. Az átépített kútház török formájú ugyan,
de eredeti török részlete nincs. Kérdés, hogy valóban török építmény-e?
Pécsett a Xavér utca mellett a Gyermekkórház alatti lépcsősor mellett fakadt
egykoron a bővizű forrás. Ma azonban már csak a terméskő falazat látható a
régi kifolyó csonkkal. A forrás vizét közvetlenül a csatornába vezették.
Sajnálatos, hogy az akkori városvezetőség hagyott egy ilyen szép forrást
„eltemetni”. Az előtte lévő csatornában ma is lehet hallani a csobogó hangot,
melyet a beömlő víz kelt. A mellette lévő árokban, csapadékos időszakban
gyenge vízmegjelenést lehet tapasztalni. A forrással szemben valamikor
alacsony kis kertes házak voltak, felette pedig kilátóhely volt, ma csak a
rozsdás széttört korlát látszik.
Idrisz Baba türbéje
Idrisz Baba türbéje, török síremlék, 1591
Pécs, Nyár u. 8.
A kórház területén találjuk a török kori sírhelyet, Idrisz Baba türbéjét.
A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török utazó, "igazhitű
orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt.
A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után 1686-ban a
jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegket
oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve.) Később a katonaság
lőporraktárnak használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt
műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol
megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is.
A türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya
adományozta. Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja
ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye.
A Gyermekkórház kertjében, a Rókus dombon. A türbe (vagyis sírépítmény) nyolcszög alaprajzú,
kupolával fedett, kőfalú épület. Oldalfalain három kisméretű, négyszög alakú ablakot találunk, felettük
szamárhátívvel. Ezek fölött kör alakú kis világítóablakokat is helyeztek el. A jelenlegi bejárat gótikus
kőkerete egy barokk kori átépítéskor kerülhetett mai helyére. Az épület belseje eredetileg vakolt és
meszelt lehetett. A sziklába vájt sírban Mekka felé néző arccal nyugodott Idrisz Baba (baba=apó), a
feltáráskor megtalálták sírját, teljes csontvázával. A mai kis kiállítás bemutatja a mohamedán halotti
kultuszt és az épület rövid történetét. Az épületet a 16/17. század fordulóján emelték a köztiszteletben álló
török orvos (más forrás szerint jövendőmondó) emlékére. Messze földről zarándokoltak (és eljönnek ma
is!) ide a törökök.
Sétatér, Papucs borozó mellett
Sétatér, Papucs borozó mellett
Ali pasa dzsámija
Szigetvár, Zrínyi tér 9.
Szigetvár
Az Ali pasa dzsámi, mai néven Szent Rókus templom, a szigetvári Zrínyi
téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését
követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a
Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét,
elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel
bővítették.
Feljárat a minaretbe
ágyúgolyók
Szulejmán szultán dzsámija – Szigetvár
A kitűnő akusztikájú, manapság hangversenyek helyszíneként is használt dzsámi
a 16. században épült, téglalap alapú, „L” alakban folyosó veszi körül. Ennek
délkeleti oldalán található a dzsámi egyik mihrab fülkéje, a másik imafülke az
épület Mekka felé néző oldalán lévő kőkertben van. Karzatát nemrég újították fel.
Északnyugati oldalán egy szabályos 14-szög alakú minaret csatlakozik a
dzsámihoz, mely a 18. században nagyrészt leomlott, valószínűleg egy
villámcsapás miatt.
Török kori lakóház
(karavánszeráj? korániskola?) 16. század
Szigetvár, Bástya u. 3.
Siklós
Malkucs bég dzsámija – Siklós, a városháza mögött
A dzsámit feltételezhetően valamikor 1543 és 1565 között építette Malkucs bég.
Siklós 1686. évi visszafoglalásakor még állt, de az elkövetkező századokban
minaretje és előcsarnoka is elpusztult, az épületet pedig többször átalakították,
így a 19. század közepére az épület jórészt elveszítette török jellegét. Az
elpusztultnak hitt dzsámi műemléki régészeti feltárása 1969-ben indult,
műemléki helyreállítása az 1990-es évek alatt zajlott le, az épület 1993-ban
elnyerte az Europa Nostra-díjat.