Transcript Erzsébet Amália Eugénia, (gyakori becenevén Sissi)

Erzsébet Amália Eugénia,
(gyakori becenevén Sissi)
Gyermekkora
• Szülei unokatestvérek
voltak.
• Erzsébet bajor
hercegnő (Sissi), Miksa
József és Mária
Ludovika Vilma 8
gyermeke közül
harmadikként született
egy foggal a szájában,
ami a bajor
néphagyomány szerint
rendkívüli szerencsét
jelent.
Mária Ludovika hercegnő gyermekeivel: Lajossal,
Ilonával és az újszülött Erzsébettel.
• Az udvartól távol, Münchenben nőtt fel.
• 1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét,
Ilona hercegnőt hogy találkozzanak
unokatestvérükkel, Ferenc Józseffel, akit
Ilona férjéül szántak.
• Ferenc József azonban Ilona helyett
Erzsébet hercegnőt választotta. Eljegyezték
egymást és 1854-ben összeházasodtak.
• A házasságot celebráló bécsi püspököt 70 pap
segítette a szertartáson.
A császári udvarban
• A megismerkedés és az esküvő között eltelő egy évben
Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia.
• Neveltetésében és képzésében hatalmas hiányosságok voltak,
hiszen nem szánták trónra.
• Az egyik legfontosabb Ausztria történelme volt, melyet
Majláth János tanított neki. Emellett tőle hallott először
magyar szót és verseket is, bár a nyelvet ekkor még nem
beszélte.
• Erzsébet évekkel később is elismeréssel beszélt tanáráról.
Megtanulta ugyan az illemet, azonban Európa egyik
legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem
tudta és nem is akarta elfogadni.
• Anyanyelvén, a németen kívül még angolul, franciául és
csehül is beszélt. (Magyarul és újgörögül csak a későbbi
években tanult meg.)
• Az ifjú császárné bécsi
tartózkodásának első
napjától kezdve
boldogtalannak érezte
magát a merev és
szigorú bécsi udvarban.
• Férjével keveset
lehetett együtt, hisz
lefoglalták az
államügyek.
• A 16 éves Erzsébet korán teherbe esett.
• 1855-ben szülte meg első gyermekét, Zsófiát.
• Majd egy évvel később Gizellát.
• Anyósa, a gyermekek szobáját anyjukétól távol jelölte ki, így ha
Erzsébet látni szerette volna gyermekeit, az egész épületen
keresztül kellett mennie.
• Sosem maradhatott egyedül leányaival, mindig jelen voltak az
udvarhölgyek.
• A nevelésükbe egyáltalán nem szólhatott bele. A császár anyja
túl fiatalnak tartotta Erzsébetet a gyermekek neveléséhez.
Sissy gyermekeivel
• 1857-ben, magyarországi útjuk
alkalmából Erzsébet kierőszakolta, hogy
a kislányokat is magukkal vihessék.
• A már Bécsben is gyengélkedő Zsófia
Budán megbetegedett, és néhány nappal
később, meghalt.
• Ennek hatására Erzsébet szinte
„lemondott” gyermekeiről.
• 1858-ban született meg a régóta várt
trónörökös, Rudolf koronaherceg.
• Házassága kezdett tönkremenni.
• A császárné, 1858-ban megbetegedett.
Valószínűleg a kislánya halála miatt.
• 1859-ben elhagyta a császárt és elutazott.
Több hónapot töltött Maderián és Korfu
szigetén, ahol megismerkedett egy magyar
testvérpárral. Ez idő alatt tőlük tanult
magyarul.
• Ezután Velencébe ment, hogy egyedül
lehessen.
Politikai karrier
• Utazásairól 1861-ben tért vissza a bécsi udvarba,
megerősödve szellemileg.
• Nem volt hajlandó elfogadni korábbi helyét az
udvarban.
• Kezdett ráébredni, hogy milyen magas pozícióban van,
ő a császárné.
• 1863-ban magyar tanárt fogadott, egy év múlva pedig
magyar társalkodónőt vett maga mellé. Bizalmas
barátnőjét kinevezték brünni alapítványi hölggyé.
• A császárné igaz, melegszívű barátnőjévé vált.
Bizalmas kapcsolatukat leveleik is elárulják.
• Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy
Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart
válni.
Szobor róla Esztergomban
• Erzsébet férjére gyakorolt hatásának köszönhetően,
a császár hajlandó volt óvatos lépések megtételére. A
politikai foglyokat hamarabb kieresztették, a
börtönökben megszüntették a láncraverést.
• Az első komoly összeütközésre Rudolf miatt került
sor, amikor Erzsébet rájött, hogy nagyon kegyetlen a
nevelése.
• Kétségbeesve látta, hogy a kisfiú teljesen tönkremegy
a szigorú, katonás nevelése miatt. Ez hozzátartozott
ugyan a trónörökös neveléséhez, de nem vették
figyelembe Rudolf félénk, törékeny személyiségét.
• Erzsébet formális ultimátumot intézett férjéhez,
melyben nyilvánvalóvá tette, hogy kész elhagyni a
császárt, amennyiben az nem teljesíti kívánságait.
Rudolf későbbi életfelfogására kihatottak az
édesanyja által vallott elvek.
Erzsébet királyné, 1867
• Erzsébet ritkán avatkozott bele az államügyekbe.
• Legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el. A poroszoktól
1866-ban elszenvedett vereség után igyekezett megőrizni a
birodalmat.
• Kitartóan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a
magyarság előnyben részesítéséért.
• Nem lehet eltekinteni azonban attól, hogy e lépésének egyik
mozgatórugója az Andrassy Gyula grófhoz való barátsága volt.
• Az 1867-es kiegyezés az Osztrák-Magyar Monarchia
megalakulásához vezetett.
• Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar
királyi párrá koronázták őket.
• Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a
királyt, a király a nemzetet. A királyi pár a gödöllői,
Grassalkovichkastélyt kapta és 100 000 arany forintot. Az
utóbbit az 1848-49-es szabadságharc özvegyei, árvái és
hadirokkantjai javára ajánlották fel. A király nagylelkű gesztusa
a királyné közbenjárásának volt köszönhető.
A gödöllői Grassalkovich kastély
A kiegyezés után
• 1868-ban ápr. 22.-én megszületett negyedik
gyermekük, Mária Valéria főhercegnő, akit sokan
„magyar gyermeknek” is neveztek, mivel a császárné a
magyaroknak szánta ajándékul. Ragaszkodott ahhoz,
hogy a Budai várban szülessen.
• Ha fiúgyermeknek adott volna életet, és ha bátyja,
Rudolf trónörökös életben marad és örökli a osztrák
császári trónt, akkor érdekes helyzet állt volna elő.
Ekkor a Pragmatica Sanctio és valamennyi későbbi
megállapodás ellenére a királynak Magyarországon
született fia lehetett volna Magyarország trónjának
jogos örököse, ezzel a magyar korona országai
elméletileg elszakadhattak volna Ausztriától.
Erzsébet királyné
•
•
A politikától a magyar koronázást követően teljesen visszavonult.
Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem vett tudomást, s kizárólag az
önmegvalósításnak élt. Bármennyire művelt nő is volt, valójában főleg
szépsége segítette abban, hogy felülemelkedhessen a bécsi udvar –
szemében – kicsinyes nyüzsgésén. Innen nagyrészt az utazás, a lovaglás
és kedvenc gyermekének, Mária Valériának nevelése töltötte ki idejét.
Életének kétségtelenül legnagyobb tragédiája a trónörökös halála. Rudolf
főherceg 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága olyan súlyosan
megrázta, hogy az megrázó események után már csak feketében járt és
hivatalos megjelenéseit még inkább visszaszorította. Élete végéig nem
tudott szabadulni a lelkiismeretfurdalástól, hogy nem tudott olyan viszonyt
fenntartani a fiával, amire szükség lett volna. Hangulata és idegállapota
egyre rosszabb lett, spiritiszta hajlamai felerősödtek, többek között ebben
keresett menekülést depressziója elől is. Keveset tartózkodott Bécsben.
Utolsó éveit utazgatással töltötte. „Mater dolorosa”-ként vándorolt
inkognitóban, Hohenembs grófné néven. Főleg Görögországban, Korfu
szigetén időzött, ahol felépíttette magának az Achilleion kastélyt.
A merénylet
• 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott. Kísérőjével, Sztáray
Irmával a Genfi-tó partján hajókirándulásra igyekezett, amikor egy
Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel
szíven szúrta.
• A merénylő saját bevallása szerint meg akarta ölni egy királyi család
valamelyik tagját, mindegy, hogy kit. A szoros fűzőt viselő Erzsébet a
támadás után még felállt, és saját lábán ment fel a hajó fedélzetére.
A hajó elindulása után rosszul lett, összeesett, ekkor találták meg
súlyos sebét. A hajó visszafordult, de hiába vitték a sebesültet
vissza a szállodájába (az Hôtel Beaurivage-ba), az orvos már csak a
halál beálltát állapíthatta meg.
• A császárné-királynét Bécsben, a kapucinusok templomának
császári kriptájában (Kaisergruft) temették el fia, Rudolf
koronaherceg mellé.
A merénylő Luigi Lucheni
rendőrségi fényképe
Címei
• Erzsébet Amália Eugénia, Ausztria császárnéja,
Magyarország apostoli királynéja, Csehország,
Lombardia és Velence, Dalmácia, Horvátország,
Szlavónia, Galícia és Lodoméria, Illíria és
Jeruzsálem királynéja, Ausztria főhercegnéje,
Toszkána és Krakkó nagyhercegnéje,
bajorországi hercegnő, Lotaringia, Salzburg,
Stájerország, Karintia és Bukovina hercegnéje,
Felső- és Alsó-Szilézia hercegnéje, Erdély
nagyfejedelemnéje, Morvaország őrgrófnéja,
Habsburg és Tirol hercegesített grófnéja.
Emléke, legendája
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Erzsébet a magyar történelem egyik jelentős alakja. Mára újra felerősödött a Sisi-kultusz, rengeteg „rajongója” van
Erzsébetnek.
Bár Erzsébetnek a Monarchia politikájára kifejtett hatását nem szabad túlbecsülni, a 20. században valóságos
ikonná vált. A köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként él. Számtalan közterület, intézmény, sok
műalkotás: regény, film és színdarab állít emléket alakjának.
Pesterzsébetet a királyné tiszteletére nevezték el, az akkor még Erzsébetfalva nevű telepet Suda János és társai
1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult.
Nevét viseli Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen álló kilátó is.
Az osztrák turizmus sokat köszönhet Erzsébetnek, egykori lakóhelyeit – Schönbrunn, Ischl, Gödöllő és a korfui
Achilleion – rengeteg turista keresi fel.
Magyarországon számos közterület viseli nevét, ezenkívül Budapesten és Komáromban híd viseli a nevét. Első
magyarországi szobrát Stróbl Alajos készítette, a miskolci Népkertben állították fel 1899-ben.
A pozsonyi Kék templom, vagyis Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb
munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve,
de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették.
A makói Erzsébet árvaházat a királyné után nevezték el; alaprajza „E” betű formájú, így őrzi névadójának emlékét.
Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felhívásban kérte a nagyközönséget, hogy Erzsébet ligeteket, parkokat
létesítsenek. Selmecbányán emlékére a Kálvária és a Leányvár közötti hegyoldalban az erdő fáit hatalmas "E"
alakban kivágták és (eltérő lombszínű) vörösfenyővel ültették be az Akadémia hallgatói. Hossza 115 méter, alsó
szára 55 méter, középső szára 25 méter, bordaszélessége mindenütt 15 méter volt. A híres "E" betű látható
Csontváry Kosztka Tivadar Selmecbánya látképe című 1902-ben készült festményén. Ma már nem létezik.
• Münchenben, 1837. dec. 24.én született és Genfben,
1898 szept. 10.-én halt meg.
• Osztrák császárné és magyar
királyné.
• Ferenc József felesége volt.
• Kora egyik legszebb
asszonyának tartották.
• Egyéniségének és a magyarok
iránt érzett szeretetének
köszönhetően máig az egyik
legnépszerűbb történelmi
személy Magyarországon.