Transcript Uniós polgárság intézménye

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD
ELVE ÉS ÁLTALÁNOS
DISZKRIMINÁCIÓTILALOM
UNIÓS POLGÁRSÁG INTÉZMÉNYE
Szalayné Sándor Erzsébet
1
Egyenlő bánásmód elve
Általános elv - Európai Bíróság
gyakorlatában alakult ki:
- íratlan közösségi jogelv
- tartalma: lényegét tekintve azonos
tényállásokat tilos különbözőképpen, az
egymástól eltérő tényállásokat tilos azonos
módon kezelni
- Frilli, Ruckdeschel-ügyek
Szalayné Sándor Erzsébet
2
Egyenlő bánásmód – általános
elvként
Kit kötelez?
- Magát a Közösséget
- Tagállamokat csak a közösségi joggal
összefüggő tevékenységük során
Szalayné Sándor Erzsébet
3
Egyenlő bánásmód az EKSz-ben
A bírói gyakorlatban kialakult általános elv sajátos
megjelenési formái:
1.
Egy sor speciális, az egyenlő bánásmód
elvét konkretizáló különleges elv az EKSz-ben
2.
Állampolgárságon alapuló általános
diszkriminációtilalom (EKSz 12. cikk)
Szalayné Sándor Erzsébet
4
Egyenlő bánásmód elve konkrétan
Speciális, szabályozott esetek
az EKSz-ben:
1.
2.
3.
4.
Termelők és fogyasztók között - EKSz 34.cikk (2)
Munkavállalók között állampolgárság alapján - EKSz 39.cikk (2)
Szolgáltatást nyújtó személyek között származási helyükre való
tekintet nélkül – EKSz 50.cikk
Egyenlő díjazás tekintetében férfiak és nők között – EKSz 141.
cikk (1)
Szalayné Sándor Erzsébet
5
Egyenlő bánásmód elve
EKSz 13. cikk
Az amszterdami szerződésmódosítás
felhatalmazta a Tanácsot, hogy:
-
-
Megfelelő intézkedést tegyen = alkosson másodlagos
közösségi jogforrást
Nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy
meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális
irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdé-sére
Szalayné Sándor Erzsébet
6
2000/43/EK irányelv
Tárgya: személyek közötti egyenlő bánásmód
elvének alkalmazása
Határidő: tagállamok 3 év alatt kötelesek
implementálni
Magyarország: 2003. évi CXXV. Tv. az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról
Szalayné Sándor Erzsébet
7
2003.évi CXXV. Tv.
A törvény felhatalmazása alapján 2005
februárjától működik az Egyenlő Bánásmód
Hatóság (Elnöke: Demeter Judit)
Szalayné Sándor Erzsébet
8
Általános diszkrimináció tilalom
elve
Az egyenlő bánásmód általános elvének egyik
speciális megjelenési formája – alapja az
állampolgárság
EKSz 12. cikk: „ A jelen Szerződés alkalmazási
területein – és az abban foglalt különleges
rendelkezések sérelme nélkül – tilos az
állampolgárságon alapuló bármilyen hátrányos
megkülönböztetés.”
Szalayné Sándor Erzsébet
9
EKSz 12. cikk elemzése
„EKSz alkalmazási köre”
- Legalább egy szerződéses rendelkezésnek
léteznie kell az adott tényállásra
vonatkozóan: pl. oktatásügy (EKSz 149.cikk,
stb.), fogyasztóvédelem (EKSz153.cikk, stb.)
Szalayné Sándor Erzsébet
10
EKSz 12. cikk elemzése
„Csak az EKSz-ben foglalt különleges rendelkezések
sérelme nélkül érvényesülhet a tilalom” (pl. 39.(2),
43.,50. cikkek)
- Régi elv: lex specialis derogat legi generali
- Ha azonban több speciális diszkrimináció tilalmi elv
ütközne egy tényállásban, a Bíróság az általános elv
alapján dönt (Cowan)
Szalayné Sándor Erzsébet
11
EKSz 12. cikk elemzése
Kit kötelez?
1.
2.
A Közösséget
A közösségi jog alkalmazása során a tagállamokat
– amennyiben nem részesíthetik hátrányosabb
bánásmódban a többi tagállam állampolgárát - a
közösségi jog alkalmazási körében !!!
Szalayné Sándor Erzsébet
12
Tehát !
DISZKRIMINÁCIÓ AKKOR TÖRTÉNIK,
- HA AZ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEKET
AZONOS HELYZETEKRE
- VAGY UGYANAZT AZ ELŐÍRÁST ELTÉRŐ
HELYZETEKRE ALKALMAZZÁK
Szalayné Sándor Erzsébet
13
DISZKRIMINÁCIÓ FORMÁI
1.
Nyílt diszkrimináció
1.
Rejtett diszkrimináció – formálisan nem az
állampolgársághoz kapcsolódik, hanem
olyan feltételekhez, amelyeknek viszont
tipikusan az adott tagállam állampolgárai
tudnak megfelelni
Szalayné Sándor Erzsébet
14
Rejtett diszkrimináció - példák
- Adott tagállamban lakóhellyel nem rendelkező
személyek pl. bizonyos fizetési kedvezményeket
nem vehetnek igénybe
- az ilyen személyek legtöbbször külföldiek, tehát
formálisan ugyan nem, ténylegesen viszont az
állampolgárságuk miatt esnek el bizonyos
kedvezményektől
Szalayné Sándor Erzsébet
15
FORDÍTOTT DISZKRIMINÁCIÓ
Tisztán tagállamon belüli jogviszony esetén –
a közösségi jogi relevancia teljes hiánya
esetén – előfordulhat, hogy egy tagállam
állampolgárára szigorúbb nemzeti előírásokat
kell alkalmazni, mint a többi tagállam
állampolgárára.
Szalayné Sándor Erzsébet
16
Fordított diszkrimináció
A tagállamok állampolgárai saját államukkal szemben
kivételes esetben hivatkozhatnak a közösségi jog
által garantált általános diszkrimináció tilalomra – ha
a saját állampolgár a közösségi jog által szabályozott
helyzetbe kerül: külföldön szerzett szakképesítés
belföldön történő elismertetése (Auer, Knoors,
Angonese)
Szalayné Sándor Erzsébet
17
Jogeset
C-411/98 Ferlini, EBHT 2000, I-8081
(Pechstein, 128)
Szalayné Sándor Erzsébet
18
Kimentés
A diszkrimináció tilalom nem abszolút.
Kimentési lehetőséget az Európai Bíróság elfogad:
objektív körülmények között, ha az intézkedés
arányos, a megkülönböztetés akár jogszerű is lehet.
Jogszerűség: minél inkább az egyéntől független
körülmény (életkor, nem) az alap, annál szigorúbbak
a feltételei
Szalayné Sándor Erzsébet
19
UNIÓS POLGÁRSÁG
EKSz 17-22. cikk
Szalayné Sándor Erzsébet
20
Az uniós polgárság szabályozása
1992 előtt: zömmel csak gazdasági célú
szabad mozgás szabályozása
2. 1992 után: uniós polgárság intézményének
bevezetése (Maastrichti Szerződés)
3. 1999 után (Amszterdami Szerződés)
módosításai
1.
Szalayné Sándor Erzsébet
21
Az uniós polgárság tartalma
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Szabad mozgás és szabad tartózkodás joga
Önkormányzati választásokon való részvétel joga
Az Európai Parlamenthez kapcsolódó választójog
Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
Petíciós jog
Az európai ombudsmanhoz való fordulás joga
Szalayné Sándor Erzsébet
22
Az uniós polgárság fogalma
 A Közösség és a tagállamok állampolgárai közti
speciális jogviszony (EKSz 17. cikk)
 Nem az állampolgárság szinonímája
Ennek okai:
- Közösség nem állam
- nem eléggé intenzív a polgárok és a Közösségi közti
jogviszony
- az EKSz – mint a tagállamok összességének írott
akarata - nem törekszik exkluzivitásra, szemben az
állam és az állampolgára közti viszonnyal
Szalayné Sándor Erzsébet
23
Az uniós polgárság létrejötte
 A tagállami állampolgárság közvetítésével jön
létre
 A nemzeti állampolgárság mellett jön létre –
tehát nem helyettesíti azt
 Ld. az EKSz 17. cikk (1) bek. ASz módosítás
utáni szövegét
Szalayné Sándor Erzsébet
24
Az uniós polgárság kizárt hatása
 Uniós polgárság – tagállami állampolgárság
összekapcsolása nem eredményezi az EKSz
alkalmazási körének kiterjesztését a tisztán
belső jogviszonyokra
 Tehát: a tisztán belső jogviszonyokra pusztán az
uniós polgárságra való hivatkozással az EKSz
alkalmazási köre nem terjeszthető ki (Uecker)
Szalayné Sándor Erzsébet
25
Nyitottság és dinamika
1.
2.
Másodlagos jogalkotási felhatalmazás (EKSz 18.cikk
(2) bek.; 19.cikk (1) bek.)
Evolutív klauzula (EKSz 22. cikk)
- Bizottság háromévente jelentést köteles készíteni
Parlamentnek, Tanácsnak és a GSZB-nek
- ezek alapján Tanács a jogok megerősítését és
kibővítését (!) célzó rendelkezéseket javasolhat
elfogadásra
Szalayné Sándor Erzsébet
26
AZ UNIÓS POLGÁROK
EGYES JOGAINAK
TARTALMA
Szalayné Sándor Erzsébet
27
SZABAD MOZGÁS ÉS SZABAD
TARTÓZKODÁS JOGA
-
1.
2.
EKSz 18. cikk
Korábban is volt a tartózkodási jogot
biztosító másodlagos jogforrás speciális
személyi körre:
90/366/EGK irányelv (diákok)
90/365/EKG irányelv(kereső tevékenységüket felhagyó munkaválla-lók és
önálló vállalkozók)
Szalayné Sándor Erzsébet
28
EKSz 18. cikk
A szabad mozgás és tartózkodás tekintetében –
általános szabály
Ezért csak akkor alkalmazandó, ha a speciális
szabályok alapján a jog nem biztosítható
Tehát a munkavállalás, letelepedés, szolgáltatás
szabadságára vonatkozó speciális rendelkezésekből
adódó jogok az alkalmazás során elsőbbséget
élveznek.
Szalayné Sándor Erzsébet
29
Önkormányzati választásokon való
részvétel joga
EKSz 19. cikk (1) bek.
Jogosultak köre: minden uniós polgár, akinek lakóhelye
olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára
A tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett
Aktív és passzív választójoga van az adott tagállam
helyhatósági választásain
Szalayné Sándor Erzsébet
30
Önkormányzati választások
Célja: a helyi politikai közéletben és
döntéshozatalban tényleges, formálisan is
garantált részvétel lehetősége az uniós
polgárok számára
Nem cél: közösségi szintű egységes
helyhatósági választójog megalkotása –
viszont cél az egyenlő bánásmód elvének
garantálása
Szalayné Sándor Erzsébet
31
Önkormányzati választások
Előfeltétel:
- Lakóhely az adott tagállamban
- Egyéb általános előfeltételtől is függővé tehető – de csak ha a
saját állampolgárt is kötelezi (pl. korhatár, megadott
helybenlakási idő az adott önkormányzat területén, stb.)
Csak az általános, közvetlen helyhatósági választásokon való
részvételre jogosít fel – az önkormányzati tisztségviselők
megválasztása, különösen ha felségjogot is gyakorol, nem
része a választójognak
Szalayné Sándor Erzsébet
32
Önkormányzati választások
94/80/EK irányelv
– az állampolgárságuktól eltérő tagállamban
lakóhellyel rendelkező uniós polgárok
választójogának a helyhatósági
választásokon történő gyakorlására
vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szól
Szalayné Sándor Erzsébet
33
Önkormányzati választójog
Sajátos problémák
(94/80 irányelv 12.cikk)
Pl. Luxemburg, Belgium: egyes körzeteiben a helyi lakosságon belül
igen magas a külföldiek arányszáma, ha a 20%-ot meghaladja,
minimális helybenlakáshoz köthető
- aktív választójog gyakorlása esetén nem haladhatja meg az egy
ciklusnyi időtartamot
- passzív választójog gyakorlása esetén nem haladhatja meg a két
ciklusnyi időtartomt
Szalayné Sándor Erzsébet
34
Európai Parlamenti választójog
EKSz 19. cikk (2) bek.
Minden uniós polgár a lakóhelye szerinti
tagállamban az európai parlamenti
választásokon aktív és passzív választójoggal
rendelkezik
A választójog az egyenlő bánásmód elvén
nyugszik
Szalayné Sándor Erzsébet
35
Európai Parlamenti választójog
93/109/EK irányelv
Az európai parlamenti választójog gyakorlásának
részletszabályairól szól
Itt is van eltérésre mód: helybeli lakosságon belüli
magas külföldi arányszám (20%) – de csak
Luxemburgra vonatkozóan
Szalayné Sándor Erzsébet
36
Diplomáciai és konzuli védelem
EKSz 20. cikk
- Harmadik ország területén – ahol saját állam
nem rendelkezik képviselettel – igénybe
veheti bármelyik tagállam diplomáciai és
konzuli védelmét – tehát kiegészítő jellegű
- Egyenlő bánásmód elve alapján
Szalayné Sándor Erzsébet
37
Diplomáciai és konzuli védelem
A jog gyakorlását megkönnyítő másodlagos közösségi jogforrások (a
tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács sui generis
határozatai (!)):
1.
2.
95/553/EK határozat – a bajba jutott uniós polgároknak nyújtandó
segítségről haláleset, betegség, sú-lyos baleset, őrizetbe vétel,
szabad-ságvesztés
96/409/KKBp határozat – az útlevelüket vagy egyéb úti
okmányaikat elvesztő uniós polgárok számára kiadható,
visszatérésre jogosító egységes igazolvány kiadásáról
Szalayné Sándor Erzsébet
38
Petíciós jog
EKSz 21. cikk
- A választójog mellett biztosított közvetlen jogi
kapcsolat a polgárok és az Európai Parlament között
- Jogosultak köre: uniós polgárok valamint valamely
tagállamban lakóhellyel ill. székhellyel rendelkező
természetes vagy jogi személy egyénileg vagy
közösen nyújthat be kérelmet (EKSz 194. cikk)
Szalayné Sándor Erzsébet
39
Petíciós jog
Tárgyi hatálya:
a Közösség tevékenységi területéhez
kapcsolódó ügyekre korlátozódik – az EKSz
szerint
Azonban az Európai Parlament eljárási
szabályzatának 12. cikke lehetőséget ad arra,
hogy a két uniós tevékenységi területre
vonatkozóan is panaszt nyújtsanak be
Szalayné Sándor Erzsébet
40
Petíciós jog
1.
2.
3.
4.
A Parlament köteles átvenni, érdemben kivizsgálni
és indokolással ellátva megválaszolni – jogorvoslat
igénylésére nem terjed ki
A panaszos csak az őt közvetlenül érintő ügyben
fordulhat a Parlamenthez – jogi és nem jogi
kérdésben egyaránt
A hiteles nyelvek bármelyikén
Ésszerű határidőn belüli igény a válaszra
Szalayné Sándor Erzsébet
41
Petíciós jog
Amszterdami Szerződés óta
már nemcsak a Parlamenthez, hanem bármely
más közösségi főszervhez (ld. EKSz 7. cikk)
fordulhatnak panasszal
Cél: transzparencia követelménye
Szalayné Sándor Erzsébet
42
Ombudsmannak benyújtható
panasz jog
EKSz 21. cikk és 195. cikk
Tárgya: a közösségi intézmények vagy szervek tevékenysége
során felmerült hivatali visszaélés – a tagállami hatóságok
visszaélései nem
Visszaélés: minden jogellenes cselekmény, valamint a
rendeltetésszerű működés elveinek sérelmére elkövetett
magatartás (alapjogok sérelme, igazgatási szabálytalanságok,
mulasztások, hatalommal való visszaélés, tisztességes
bánásmód követelményének sérelme, elkerülhető késedelmek,
hiányos tájékoztatás, információ elhallgatása, stb.)
Szalayné Sándor Erzsébet
43
Ombudsmannak benyújtható
panasz joga
Nem lehet a panasz tárgya:
- Bírói szervek tevékenysége
- Bíróság által ítélt vagy folyamatban lévő ügy
A panaszos joga:
- Panaszát átvegyék, tudomásul vegyék, esetleges
intézkedésről értesítsék
- De! nem követelheti a panasz kivizsgálását, ill.
intézkedés foganatosítását, ez az ombudsman saját
döntése
Szalayné Sándor Erzsébet
44