Transcript File

A mendeli genetika alapjai
Mendel I. törvénye
 Uniformitás elve
 Homozigóta
szülők
keresztezése esetén az
első
utódnemzedék
minden tagjának genoés fenotípusa egyforma
A
A
„a”
Aa
Aa
„a”
Aa
Aa
A
A
B
AB
AB
B
AB
AB
Hasadás (szegregáció) elve –
Mendel II. törvénye



Eltérő genotípusú homozigóta
szülőket keresztezünk
Első
utódnemzedék:
egyforma
heterozigóta
egyedek, ahol egy vagy két
szülői
tulajdonság
a
genotípusban
nem
kerül
kifejezésre.
Ezt a nemzedéket egymás
között továbbkeresztezzük: a
második utódnemzedékben a
szülői tulajdonságok elválnak
egymástól, illetve mindkettő
megjelenik.
AA
szülők
ivarsejtek
x
Gömbölyű
magvú
aa
Szögletes
magvú
a
A
Aa
F1
ivarsejtek
Gömbölyű magvú
½a
½A
petesejtek
F2
Hímivarsejtek
½A
½a
½A
¼ AA
¼ Aa
½a
¼ Aa
¼ aa
AA
szülők
x
Fekete szőr
ivarsejtek
BB
Fehér szőr
B
A
AB
F1
ivarsejtek
Szürke szőr
½B
½A
petesejtek
F2
Hímivarsejtek
½A
½B
½A
¼ AA
¼ AB
½B
¼ AB
¼ BB
Tesztelő keresztezés (testcross)
Aa
szülők
 Domináns fenotípus
ivarsejtek
 Milyen a genotípus?
 Keresztezés homozigóta
recesszív egyeddel
Gömbölyű
magvú
½A
x
aa
Szögletes
magvú
½a
a
petesejtek
Hímivarsejtek
a
½A
½a
½ AA
1/2 aa
Ha az egyed homozigóta domináns (AA), tesztelő keresztezés
után minden egyed heterozigóta, domináns fenotípusú lesz
(Aa)
Független kombinálódás elve –
Mendel III. törvénye
 A
szülők
két
génben
különböznek
–
dihibrid
kereszteződés
 A 2 különböző tulajdonság egymástól függetlenül
öröklődik
 Gömbölyű, sárga – domináns; szögletes zöld recesszív
 F1 mindkét domináns tulajdonság
 Bidomináns – mindkét jellegre nézve domináns – 9/16
 Csak egyik jellegre domináns – 3/16 + 3/16
 Birecesszív – 1/16
generáció
magtípus
szülők
Gömbölyű zöld
Szögletes sárga
F1
Gömbölyű sárga
F2
Gömbölyű sárga
Szögletes sárga
Gömbölyű zöld
Szögletes zöld
egyedszám
F2 arány
315
101
108
32
9,84
3,16
3,38
1,0
Szegregáció
 Gömbölyű : szögletes
 (315+108):(101+32)=423:133=3,18
 Sárga : zöld
 (315+101):(108+32)=416:140=2,97
generáció
F2
magtípus
egyedszám
Gömbölyű sárga
Szögletes sárga
Gömbölyű zöld
Szögletes zöld
315
101
108
32
AAbb
szülők
Szögletes,
sárga magvú
Ab
aB
AaBb
F1
ivarsejtek
x
Gömbölyű, zöld
magvú
ivarsejtek
aaBB
Gömbölyű, sárga
¼ AB
¼ Ab
¼ aB
¼ ab
petesejt
Hímivarsejt
¼ AB
¼ Ab
¼ aB
¼ ab
¼ AB
1/16 AABB
1/16AABb
1/16 AaBB
1/16 AaBb
¼ Ab
1/16AABb
1/16 AAbb
1/16 AaBb
1/16 Aabb
¼ aB
1/16 AaBB
1/16 AaBb
1/16 aaBB
1/16 aaBb
¼ ab
1/16 AaBb
1/16 Aabb
1/16 aaBb
1/16 aabb
Gömbölyű, sárga
Gömbölyű, zöld
Szögletes, sárga
Szögletes, zöld





szemtermése: szín, alak
Szín


Normál szín sárga – recesszív
bíbor – domináns


Sima terméshéj – domináns
zsugorodott – recesszív
Alak
Minden szem külön megtermékenyítéssel jön létre (együtt F2 nemzedék)
4 geno- és fenotípus
 Független öröklődés elve:
 A különböző gének alléljai egymástól
függetlenül öröklődnek, ami dihibrid
keresztezésekben
9:3:3:1
hasadási
arányt eredményez az F2 nemzedékben
 Foltos-domináns, folt
nélküli – recesszív
(A; a)
 Rövid szőr –
domináns, hosszú
recesszív (B, b)
AA vagy Aa és BB vagy Bb
Mendeli öröklődés emberi
jellegekre
 1994 McKusick – 6678 öröklődő jelleg és
betegség
 Szinte hetente új gén
 Hátrány: kevés egy szülőpárnak a
gyereke
 borsó több 100
 macska néhányszor 10
Recesszív jellegek
 Albinizmus
 Melanin hiány
Domináns jellegek
 Akondroplázia törpenövés
Huntington-kór
 Központi idegrendszer nagyfokú
degenerációja
 Arcizmok, végtagok gyors, csapkodó
mozgása – vitustánc
 Egyensúlyzavar, agresszivitás,
személyiségzavar
 Jól szűrhető
 45 éves kor közül kezdődik
 Nem gyógyítható
Részleges dominancia
intermedier öröklődésmenet
 F1 nemzedék tagjai egyik
szülőre sem hasonlítanak
 Köztes jelleg – rózsaszín
 Következő nemzedék –
1:2:1 arány
szülő:átmenet:szülő
 Heterozigóta – átmenet a
homozigóták között
Kodominancia
 Gén mindkét alléljának hatása egyformán
megjelenik a fenotípusban
 MN vércsoportrendszer
Szülők
MM x MM
MM x MN
MM x NN
MN x MN
MN x NN
NN x NN
utód fenotípusok
MM MN
NN
1
½
¼
-
½
1
½
½
-
¼
½
1
ABO vércsoportrendszer
 A és B kodomináns
egymáshoz képest
 Az A és B allél domináns
a recesszív O allél felett
Fenotípus
Genotípus
A
AA AO
B
BB BO
AB
AB
O
O
Sarlósejtes vérszegénység





pontmutáció
a Hb-ban bekövetkező
változás miatt alacsony O2
szint
mellett
a
Hb
kicsapódik
és
hosszú
szálas
aggregátumokat
képez,
melyek
megváltoztatják a sejtek
alakját.
Utódok kezdeti 3:1 aránya
Felnőttkorban megváltozó
arány
Homozigóta recesszív
utódok nagy halandósága
Genotípus
Fenotípus 1
Vérszegénység
Fenotípus2
vörösvértest alakja
HbA HbA
nem vérszegény
normális
HbA HbS
nem vérszegény
normális
alacsony O2 tenzión sarlós
HbS HbS
súlyosan vérszegény
sarló alakú
Letalitás
 Sarlósejtes
vérszegénység
–
homozigóta
recesszív egyedek nem érik meg a reproduktív
kort
 Mutáció: klorofillhiány – csíranövény elpusztul
 Letális jelleg: 100%-os halandóság
 Általában a homozigóta recesszív jelleg a letális
– mindig van kivétel
 Sárga szín domináns a
vad, ún. agutival szemben
 Sárga x sárga
 2:1 (sárga:aguti)
 2
sárga
egér
keresztezéséből
MINDIG
születik aguti színű
 Minden
sárga
heterozigóta!!
 S homozigóta formában
(SS) letális, az embrió az
anyaméhben elpusztul –
szövettani igazolás
Manx szigeti macska
 Farok hiánya –
domináns gén
 MM – letális
 Mm – farok hiánya
 mm – van farka
 Mm x Mm
M
m
M MM Mm
m Mm mm
Fokozatos dominanciasor
 Emlősök szőrzetszíne
 Rovarok, puhatestűek
testszíne
 Nyírfaaraszoló – Anglia
MM MM’ Mm – melanisztikus
 Legalább 3 allél
 Légszennyeződés fokozódása
előtt – általános a világos
színt kialakító allél (m)
 Domináns allél – sötét
mintázat (M’)
 M – majdnem teljesen fekete,M’M’ és M’m – pettyezett, ún. insularia
melanisztikus szín –
domináns a másik kettő felett
 Hat genotípus, 3 fenotípus
Világos mm
X-hez kapcsolt jellegek





Színvakság- X-hez kötött
recesszív allél
Egészséges nő: CC, Cc
(utóbbi hordozó)
Beteg nő: cc
Egészséges férfi CY
Beteg férfi cY
Vérzékenység
 X-hez kötött recesszív jelleg
D-vitamin rezisztens
angolkór (Hipofoszfatémia)
X-hez kötött domináns öröklődésmenet
Amelogenesis imperfecta
X-hez kötött domináns öröklődésmenet
Y
kromoszóma
Nemre korlátozódó tulajdonság
 nem ivari kromoszómákhoz
kapcsoltan
 Csak az egyik nemben jelenik meg
 Szaporodáshoz kapcsolódik
 Szarvasmarhák tejtermelése
 Baromfi tojásrakása
Nem által befolyásolt tulajdonság







Autoszómás gének
Eltérően nyilvánul meg a két
nemben
Suffolk juhfajta – nincs szarv
Dorset horn – mindkét nemben
van, de a kosnak nagyobb a
feldísze
Keresztezés – kosok szarv, jerke
szarv nélkül (hím nemi hormonok
szabják meg kifejlődik-e a szarv)
Korai 35. év előtti kopaszság
Domináns heterozigóta férfiban,
recesszív heterozigóta nőben
Többgénes rendszerek és az
episztázis
 Ugyanazt a jelleget sokszor több gén
együttesen alakít ki
 A
fenotípus
a
gének
alléljainak
kombinációjától függ
 Figyelembe kell venni más lokuszon
található gének alléljainak interakcióját
 Legalább 2 gén kölcsönhatása szükséges
 A gének közötti kölcsönhatás neve:
episztázis
 Két
fehér
virágú
szagosbükköny
 Első
utódnemzedék:
bíborszín
 Második nemzedék
 9:7 arány
 Mindkét allélból van
jelen domináns: bíbor
 Legalább egyik gén
homozigóta recesszív
formában van jelen –
fehér szín
Virágok pigmentációja: antociánok
A festékanyagok egymás utáni reakciókban keletkeznek
2 enzim – 2 gén; valamely enzim hiányzik, nincs végső színanyag
CC vagy Cc genotípus
előanyag
PP vagy Pp genotípus
gén 1
gén 2
enzim 1
enzim 2
egy vagy több
köztes termék
végső színanyag
Komplementer génhatás: a két gén együtt alakítja ki a közös végterméket
 Anyagcserebetegségek
– recesszíven
öröklődők
 két szülő ugyanazzal
a rendellenességgel,
de más genotípus, a
biokémiai lánc máshol
szakad meg –
egészséges utód
születhet
 Pld két 2 süketnéma
halló gyereke
9:7-től eltérő hasadási arányok a második nemzedékben
Mendeli genetika
Számítások
1. feladat
 Egy ráncos és egy sima borsót
keresztezünk. Az utódok:
a) esetben mind simák,
b) esetben fele sima, fele ráncos.
Milyen volt a szülők genotípusa a) és
b) esetben?
Megoldás
 Sima domináns a
ráncos felett
 Sima
fenotípus
lehetséges
genotípusai:
A
A
„a”
Aa
Aa
„a”
Aa
Aa
A
„a”
„a”
Aa
„aa”
„a”
Aa
„aa”
 AA
 Aa
2. feladat
 Két sárga borsót keresztezünk. Az
utódok közül 29 sárga és 11 zöld
maghéjú.
Milyen volt a szülők genotípusa?
Megoldás
 Sárga domináns a zöld maghéj felett
 3:1 hasadási arány
 Heterozigóta szülők
A
„a”
A
AA
Aa
„a”
Aa
„aa”
3. feladat
 Borsó növénnyel az alábbi keresztezéseket végezték el,
és a leírt eredményt kapták:
Szülők
Zöld
sárga
F1
F2

Mind sárga
1 zöld
3 sárga
Állapítsa meg az eredmények alapján, hogy az F2 sárga
fenotípusok közül mennyi a homozigóta sárga:
a) 3 / 4-e
b) 2 / 3-a
c) 1 / 4-e
d) 1 / 3-a
e) egyik sem pontos
Megoldás




Sárga domináns a recesszív felett
3:1 hasadási arány
3 domináns fenotípusú
Ebből 2 Aa genotípusú
 Helyes válasz: b.)
A
„a”
A
AA
Aa
„a”
Aa
„aa”
4. feladat
 A
patkányokban
a
szőrzet
színét
autoszómás lókusz szabályozza: a fekete
szín domináns, az albínó recesszív allél. Ha
egy fekete heterozigótával kereszteznek
egy
fehér
patkányt,
az
utódok:
a)
mind
b) fekete és fehér
c) 3:1 arányban
d) 3:1 arányban
e)
mind
feketék
lesznek.
1:1 arányban lesznek.
fekete és fehér lesz.
fehér és fekete lesz.
szürke
lesz.
Megoldás




Fekete heterozigóta: Aa
fehér: aa
Megoldás: b
Fekete:fehér=1:1
A
„a”
„a”
Aa
„aa”
„a”
Aa
„aa”
5.feladat
 Egy családban az apa és az anya is nagyon
keserűnek érzi a feniltiokarbamid nevű
kémiai anyagot. Négy gyermekük közül
kettő nem érzi ezt az anyagot keserűnek.
Feltételezve, hogy a keserű ízérzést egy
gén allélpárja határozza meg, domináns
vagy recesszív az ízérzés? Mi a szülőpár és
a két említett gyermek genotípusa a
jellegre?
Megoldás
 Keserű íz érzése domináns
 Ha recesszív lenne, akkor a szülők
„aa” genotípusúak lennének, eltérő
fenotípusú
gyerek
ebből
nem
születhet.
 Érző szülők nem érző gyerekei
vannak: a szülők csak heterozigóták
lehetnek (Aa)
6.feladat
 A
törpenövés
egy
formája
az
achondroplasia egy gén útján öröklődik.
Egy achondroplasiás törpe házaspárnak egy
achondroplasiás
és
egy
egészséges
gyermeke
születik.
a) Domináns vagy recesszív allél örökíti-e
ezt
a
törpenövést?
b) Mi a szülőpár valószínű genotípusa?
c) Mi a valószínűsége, hogy egy következő
születendő
gyermekük
törpe
lesz?
Megoldás
 Ha recesszív lenne, szülők genotípusa aa
lenne, nem lehetne egészséges gyerekük.
 Ezért domináns gén örökíti a törpenövést.
 A szülők valószínű genotípusa: Aa
A
„a”
Törpe utód genotípusa AA vagy Aa
A
AA
Aa
Vagyis a valószínűsége annak, hogy
törpe utód születik: ¾ (75%)
„a”
Aa
„aa”
7.feladat
 Hogyan tudná igazolni, hogy egy egér
hordoz-e valamilyen recesszív allélt
(heterozigóta-e
valamilyen
adott
génre)?
Megoldás
 Tesztelő keresztezéssel
 „aa”
 1.lehetőség

minden utód
heterozigóta
A
A
„a”
Aa
Aa
„a”
Aa
Aa
A
„a”
„a”
Aa
„aa”
„a”
Aa
„aa”
 2. lehetőség


utódok fele recesszív
jellegű
fele heterozigóta
8.feladat

A rövidszarvú szarvasmarhák vörös szőrzetszínét
meghatározó allél nem teljes dominanciát mutat
(intermedier) a fehér színnel szemben. A jellegre
heterozigóta tehén vagy bika rozsdaszínű. Egy
tenyésztőnek van mind a három fenotípus kategóriába
tartozó állata, melyeket különböző kombinációkban
keresztez.
Milyen borjak születését várhatja, és milyen
valószínűséggel az alábbi keresztezésekből:
a) vörös x vörös
b) vörös x rozsda
c) vörös x fehér
d) rozsda x rozsda
e) rozsda x fehér
f) fehér x fehér
Megoldás









VV – vörös
FF – fehér
VF – rozsdaszínű
vörös x vörös

VV x VV minden utód vörös

VV x VF fele utód VV vörös, fele VF rozsda

VV x FF minden utód VF, rozsda

VF x VF 1 utód VV (vörös); 2 utód VF (rozsda); 1 utód FF
(fehér)
vörös x rozsda
vörös x fehér
rozsda x rozsda
rozsda x fehér

VF x FF utódok fele rozsda (VF), fele fehér (FF)

Minden utód fehér
fehér x fehér
9.feladat
 A kutyák sötét szőrzetszínét meghatározó allél
domináns az albínó jellegeket biztosító allélformával
szemben. A táblázat alapján - amely különböző
kereszteződések eredményeit mutatja - írja fel a
keresztezett
egyedek
genotípusát!
Szülők
fenotípusa
Az utódok fenotípusa és száma
Sötét színű
albínó
Sötét x sötét
11
3
Sötét x sötét
15
-
Sötét x albínó
5
5
Albínó x albínó
-
9
Sötét x albínó
9
-
Megoldás
 sötét x sötét
 3:1 arány
Aa x Aa
 sötét x sötét
 100% sötét
AA x AA vagy AA x aa
 sötét x albínó
 1:1 arány
Aa x aa
 albínó x albínó
 100% albínó
aa x aa
 sötét x albínó
 100% sötét
AA x aa
10. feladat
 Emberben a fenílketonúria autoszómás recesszív
öröklődésű metabolikus betegség. Egy nem beteg
házaspárnak egy fenilketonúriás leánya és egy
egészséges fia van. Mi a valószínűsége, hogy az
egészséges fiú gyermek a recesszív allél hordozója?
a) 3 / 4
b) 2 / 3
c) 1 / 2
d) 1 /4
e) egyik sem pontos
Megoldás
 Mindkét szülő heterozigóta, mert születik beteg
gyerek
 A fiú egészséges, a 3 lehetséges eset a 100%
 A 3 lehetséges válaszból 2 heterozigóta, vagyis
hordozó
 A jó válasz: b.)
A
„a”
A
AA
Aa
„a”
Aa
„aa”
11.feladat
 Az egerek fekete szőrzetszíne autoszómás recesszív
jelleg. Két normál szőrzetszínű egeret keresztezve az
alomban volt egy fekete szőrzetű hím és egy normál
szőrzetű nőstény. Ha e két egyedet egymás között
keresztezzük, mi a valószínűsége, hogy az első
születendő utód fekete lesz?
a) 0
b) 1 / 4
c) 1 / 3
d) 1 / 2
e) egyik sem pontos
utódok
Megoldás
 szülők
A
„a”
A
AA
Aa
„a”
Aa
„aa”
Utódok:
AA x aa
Vagy
Aa x aa
A
A
„a”
Aa
Aa
„a”
Aa
Aa
A
„a”
„a”
Aa
„aa”
„a”
Aa
„aa”
8 lehetséges utód
2 fekete
6 normál szőrű
Arány: 2/6=1/3
12.feladat
 Rókatenyészetben a "platina" bundaszín egy mutáció
eredményeként jelent meg. Mivel a szín nagyon
különleges, és népszerűvé vált a prémvásárlók
körében, a tenyésztők tiszta származéksort akartak
előállítani (a jellegre homozigótát). A platina szőrű
állatokat egymás között keresztezve azonban mindig
normál szőrzetű utódot is kaptak. Sokszori ismételt
keresztezés összesített adatai szerint a platinaszőrűek
keresztezéséből származó utódok között 82 platina és
38
normál
szőrű
volt.
Hogyan értelmezhető ez az eredmény? Írja fel a
keresztezés
genotípus
vázlatát!
Megoldás
 82:38 kb. 2:1 arány
 Biztosan
van
letális
hatás
 Mivel 1 esett ki, vagy az
AA, vagy az aa genotípus
lehet letális.
 Valószínűleg a platina
szín heterozigóta „Aa”
A
a
A
X
Aa
a
Aa
aa
A
a
A
a
AA Aa
Aa X
13. feladat
 A macskák ún. Manx fenotípusát egy
autoszómás allélpár okozza heterozigóta
formában. Ez a farok hiányát és a medence
szerkezet módosulását jelenti. Homozigóta
állapotban letális a jelleg. A letális hatás
már a korai embrionális fejlődésben
érvényesül, a homozigóta embrió meg sem
születik.
Milyen
utódok
arányban,
ha
kereszteznek
várhatók
és
milyen
két
Manx
macskát
egymással?
Megoldás
 Manx szigeti macska genotípusa: Aa
 2:1 arányban születnek Manx szigeti illetve
normál állat
A
a
A
X
Aa
a
Aa
aa
14. feladat
 Az egerek farok formáját autoszómás
allélpár határozza meg. A KK genotípusú
normál, a Kk kunkori farkú és a kk
homozigóta az embrionális fejlődés korai
szakaszában elpusztul. Egy másik allélpár a
szőrzet színének alakulására hat. Az YY
genotípusú egér normális szürke színű, az
Yy sárga, és az yy embrió korai embrionális
fejlődésben elpusztul. Két sárga színű
kunkori
farkú
egyedet
kereszteznek
egymással.
Milyen
arányban
várható
normál farkú és normál szőrű egyed a
túlélő utódok között?
„KK” normál farok
„Kk” kunkori farok
„kk” letális
Megoldás 1/9
„YY” szürke
„Yy” sárga
 P: KkYy x KkYy
„yy” letális
KY
Ky
kY
ky
KY
KKYY
normál
szürke
KKYy
Normál
sárga
KkYY
kunkori
szürke
KkYy
kunkori
sárga
Ky
KKYy
normál
sárga
KKyy
letális
KkYy
kunkori
sárga
Kkyy
letális
kY
KkYY
kunkori
szürke
KkYy
kunkori
sárga
kkYY
letális
kkYy
letális
ky
KkYy
kunkori
sárga
Kkyy
letális
kkYy
letális
Kkyy
letális
15.feladat
 Egyes emlős állatok (nyúl, tengeri malac,
egér) bundaszínét egy allélsor szabályozza
(egy gén több allélformája). Az allélsorban
a dominancia viszonyokat a szimbólumok
között leírt jel mutatja: C+ > Cch > Ch . A
C+ fekete, a Cch chinchilla és a Ch himalája
fenotípust
eredményez.
A C+ Cch x Cch Ch keresztezésből milyen
arányban várható himalája fenotípusú
utód?
Megoldás




C+ > Cch > Ch
C+fekete
Cch
csincsilla
Ch
himalája




C+Cch
CchCch
C+Ch
CchCh
fekete
csincsilla
fekete
csincsilla
 Nem születik himalája
fenotípusú állat
C+
Cch
Cch
C+Cch CchCch
Ch
C+Ch
CchCh
16.feladat
 Egy családban csak AB vércsoportú
gyerekek születnek.
Milyen a szülők genotípusa?
Megoldás
 Az egyik szülőtől biztosan A-t kell kapnia
 AA
 A másik szülőtől biztosan B-t kell kapnia
 BB
 Szülők: AA x BB
17.feladat
 Egy házaspárban az apa AB, az anya
0 vércsoportú. Két gyermekük
születik, közülük az egyik A, a másik
0 vércsoportú. Az apa válókeresetet
ad be, mert szerinte az egyik
gyermek nem lehet az övé.
Hogyan döntene a bíró helyében?
Megoldás
 Apa: AB
 Anya: 0
 Gyerekek lehetnek A vagy B vércsoportúak
 A 0-s biztosan nem az apáé
 A másik bizonyításához apasági teszt kell
0
0
A
A0
A0
B
B0
B0
18.feladat
 Lehet-e 0 Rh negatív gyermeke egy A
Rh+ és B Rh+ szülőpárnak? Ha lehet,
akkor milyen esetben és milyen
arányban várható
Megoldás
 Csak akkor, ha A0Dd x B0Dd
 A Rh+
 Genotípusai: AADD; A0DD; AADd; A0Dd
 1/4
 B Rh+
 Genotípusai: BBDD; B0DD; BBDd; B0Dd
 ¼
 ¼ x ¼ =1/16
AD
BD
Bd
0D
0d
Ad
ABDD
ABDd
AB Rh+ AB Rh+
ABDd
ABdd
AB Rh+ AB RhA0DD
A0Dd
A Rh+
A Rh+
A0Dd
A0dd
A Rh+
A Rh-
0D
0d
B0DD
B Rh+
B0Dd
B Rh+
00DD
0 Rh+
00Dd
0 Rh+
B0Dd
B Rh+
B0dd
B Rh00Dd
0 Rh+
00dd
0 Rh-
19. feladat
 Egy
baromfitenyészetben
keresztezések során a következő
eredményeket kapunk:
a, rövid lábú x rövid lábú: 1972 rövid
lábú és 955 normál lábú
b, rövid lábú x normál lábú: 1676 rövid
lábú és 1661 normál lábú
Magyarázat?
Megoldás
A
a
A
X
Aa
a
Aa
aa
A
„a”
„a”
Aa
„aa”
„a”
Aa
„aa”
20. feladat
 Nyulak szőre lehet hosszú és rövid
 Hosszú szőrű nyulak keresztezése 2009 - csak
hosszú szőrű utód
 2008 – 124 hosszú szőrű és 39 rövid szőrű utód
 Színe lehet fehér és szürke
 Fehérek keresztezése
 2009 – 120 fehér, 70 szürke
 2008 – 107 fehér, 50 szürke
 2010-ben hosszú szőrű fehér nyulakat
keresztezve hány százalék rövid szőrű
szürke utód várható?
Megoldás
 Hosszúság
 Hosszú domináns (A), rövid recesszív (a)
 Szín
 Fehér domináns (B), szürke recesszív (b)
 2:1 arány (letalitás)
 Hosszúság
 AAxAA, AAxAa, AaxAa – 1/16
 Szín
 BbxBb – 1/3
1/36
21. feladat
 Szürke, rövid szőrű egér x fekete,
hosszú szőrű egér
 F1 nemzedék
 Minden utód szürke, rövid szőrű
 F2 nemzedék
 Normál öröklődésmenet mellett hogyan
alakul az F2 utódnemzedék geno - és
fenotípusa?
Megoldás




P: AABB x aabb
Domináns recesszív öröklődésmenet
F1: AaBb
F2




A-BA-bb
aaBAabb
9
3
3
1
22. feladat
 Milyen 9:3:3:1-től eltérő arány jöhet
létre?
23. feladat
 Piros
termésű,
földön
növő
paradicsomot keresztezünk fekete
termésű kúszó paradicsommal.
 Első utódnemzedék: piros termés,
földön fekvő
 Második utódnemzedék
 444 vs 28
 Magyarázat?
Megoldás
 Arány 15:1
 Minimum egy domináns allél jelenléte
: aabb
24. feladat
 Két tulajdonság esetében mi az oka,
ha a tulajdonságok a következő
arányban jelennek meg:




6:1
9:1
9:3:3
9:6
Megoldás
 6:1 arány
 A-B- letális
 aaB- és A-bb azonos fenotípusú
 9:1
 aaB- és A-bb letális
 9:3:3
 aabb letális
 9:6
 aabb letális
 aaB- és A-bb azonos fenotípusú