Transcript Rakaczky István - Ökoturisztikai előadás

Rakaczky István NAKVI
Az ökoturisztika fogalma
Számos meghatározás, értelmezés
– Fenntartható turizmus
– Zöld turizmus
– Lágy turizmus
– Falusi turizmus
– Gasztroturizmus
– Sportturizmus
– Erdei turizmus
IUCN meghatározás
"Az ökológiai turizmus vagy "ökoturizmus" a
környezetért felelősséget vállaló utazás és
látogatás a viszonylag zavartalan
természeti területeken, azok természeti,
valamint jelen és múltbeli kulturális
értékeinek élvezete és értékelése céljából,
úgy, hogy kíméli azokat a látogatás
hatásainak mérséklésével, valamint a helyi
népesség társadalmi, gazdasági
előnyökhöz való juttatásával."
IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources)
a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete
Budapesti Nyilatkozat
„Egy egészséges egyensúly megteremtése
szükséges a természeti erőforrások hosszú
távú felhasználásában, menedzsmentjében,
fejlesztésében és megőrzésében, ami akkor
válik lehetővé, ha a szakemberek a helyi
közösségek és a döntéshozók
együttműködnek a környezetvédelmi
politika, a regionális tervezés, a
vízgazdálkodás, a megőrzés, a vad-, a halés az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és
az ökoturizmus területén.”
NATUREXPO (Budapest, 1996.)
Fenntartható turizmus (WTO)
„A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt
kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek
szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő
lehetőségeit. Lehetővé teszi az erőforrások olyan
szintű menedzselését, hogy az emberiség
kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai
igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető
ökológiai folyamatokat, a biológiai
változatosságot, valamint a különböző népek és
csoportok kulturális identitását is.
A fenntartható turizmus nem az idegenforgalom
egyik válfaja, hanem egy szemlélet, amelynek az
egész idegenforgalomban jelen kellene lennie.”
2011. évi főbb mutatók
• Világszerte a nemzetközi turisztikai
érkezesek száma 5,0%-kal,
a bevételek 11,5%-kal
növekedtek 2011-ben
• 2011-ben a nemzetközi turisztikai érkezések
száma elérte a 990 milliót,
a nemzetközi turizmusból származó
bevételek elérték a 1035 milliárd dollárt
• (2012. december közepén átlépték a „bűvös”
egymilliárd turistaérkezést)
Turizmus trendek
•
•
•
•
•
•
Turizmus történet
A turizmus tömegesedése
A töretlenül fejlődő iparág
Olajipar > Hadiipar > „Idegenforgalmi ipar”
A „kemény” turizmus
A növekedés határai; új területek
„elfoglalása”
• Alternatíva: a „lágy” turizmus
A vidéki, természetközeli turizmus
•
•
•
•
Szervezett természetjárás: 19. sz.
Falusi turizmus a két világháború között
Az 1945-80 közötti időszak
1989: Falusi és Tanyasi Vendégfogadók
Szövetsége
• 1994. Falusi és Agroturizmus Országos
Szövetsége (FATOSZ)
• Igények, elvárások a 20. század végéig
Vidéki turisztikai fejlesztések
• A vidékfejlesztésben a gazdasági tényezőkön kívül
a vonzóerőnek, a lakosság vendégfogadási
hajlandóságának, a térségi marketingnek, a
tudatos turisztikai termékfejlesztésnek
meghatározó szerepe van.
• A társadalmi-gazdasági-infrastrukturális
szempontból elmaradott kistérségek, települések –
helytelenül – egyetlen válságkezelő megoldásnak
tekintik a turizmust (várakozásiak nem
realitásokon alapulnak).
Fejlesztési feltételek
• Nem minden település és mikrotérség alkalmas az
öko- vagy falusi turizmus kialakítására,
fejlesztésére.
• Ahol nincs megfelelő vonzóerő, nincs jól kiépített
infrastruktúra, hosszú távon sem lesz gazdaságilag
megtérülő a falusi turizmusba történő beruházás.
• Ha a terület alkalmas lehet a falusi turizmus
fejlesztésére, de nem hozható létre az érintett
szereplők összefogása és közös tevékenysége,
nem jön létre az a ma már elvárt komplex
szolgáltatás-csomag, mely képes több napig a
helyszínen tartani a vendéget. Ez esetben is
kérdéses a fejlesztés eredményessége, hosszú távú
gazdasági haszna.
• (példa: Domoszló; Demjén)
Az ökoturizmus
• A 20. századi tömegturizmus negatív
hatásainak csökkentése
• Fő motiváció: a természet, a természetközeli
kultúrák megfigyelése
• Általában kisebb csoportok veszik igénybe
• A helyi közösségek számára alternatív
foglalkoztatási és bevételi lehetőséget teremt
• Heterogén kínálati oldal
• Főbb trendek (É-Amerika, fejlődő országok
stb.)
Ökoturisztika Magyarországon
• Meghatározó szereplők: a nemzeti parkok
(hatósági jogok, bemutatás,
megismertetés)
• Erdészetek (gazdálkodás, „jóléti erdő”)
• Önkormányzatok
• Civil szervezetek
• Gazdálkodó szervezetek
• Érintett lakosság
• Vendégek, látogatók
A jól működő ökoturizmus
követelmény- és feltételrendszere
• szakember-háttér (hiányos; NAKVI
akkreditált képzések)
• minőségi termék (különleges, egyedi)
• megalapozott együttműködések
• alapvető ökoturisztikai infrastruktúra
• „ökokódexek” (amelyek rögzítik a
különösen betartandó játékszabályokat)
Egy fontos turistaközpont vasútállomása
Az Országos Kéktúra mentén; Cserhát
Infrastruktúra
•
•
•
•
•
•
Területek megközelíthetősége, közlekedés
Szállás
Ellátás (étterem, falusi vendégasztal)
Jelzett utak, bemutató utak, tanösvények
Fogadó kapuk
Helyi szolgáltatások (pl. kölcsönzés, parkolás,
helyi termékek eladása)
• Információ, humán háttér
• Élő programkínálat
Aktív turizmus
• Gyalogos, kerékpáros, vízi, lovas, túrasí stb.
• „Rendetlenség” a jelzések mentén (nincs
szabályozva > lásd Lengyelország; nem
logikus; túl sok)
• Kevés kerékpárút
• Nincsenek önálló „lovasutak” (akár
többnapos programhoz)
• Nem termel bevételt (pl. Lo: fizetőkapuk)
Aktív turizmus II.
• Felmérés: 13,5% túrázik havonta legalább
egyszer
• Nem életforma a rendszeres aktív
szabadidős tevékenység
• A rendeletek (és a NP-k) sem támogatják
a nagyobb civil rendezvényeket
(engedélyeztetés, díj stb.)
• Értelmetlen tiltások
• Nincsenek frissülő adatbázisok
Hiányosságok
• Törvényi hiányosságok (136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet
•
a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről; 52/2010. (IV. 30.) FVM
rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről)
• Pénzügyi, pályázati (nem a meglévő
koncepciók szerint; 128mld > 200millió; 1,6‰)
• Rendszerszerű fejlesztések
• Humán együttműködések (NP, helyi
lakosság, TDM stb.)
• Közös szakmai projektek, programok
esetlegesek
• Információs rendszerek naprakész állapota
• Nincs „gazdája” (VM; NP; civil; TDM; stb.)
Jövőkép
• Fenntartható fejlődési pálya kijelölése
• Megfelelő törvényi háttér megteremtése
• Megfelelés az EU 2014-2020 tervezési
ciklus Rural Tourism feltételeinek
• Reális, komplex fejlesztéseket
támogató pályázatok
• Megalapozott együttműködések
(klaszterek szervezése)
• Az érintett falvak aktivizálódása