Transcript Muhi Béla: Vidékfejlesztés mikro régió szinten, falusi

A vidéki területek rekreációs szerepének fejlesztése
A falusi turizmus
A falusi-, vidéki-, agro-, tanya-, farmturizmus kifejezéseket sokszor
szinonim fogalomként használják a szakirodalomban.
A falusi turizmus alatt a vidéki (nem városi és nem kiemelt
üdülőhelyen fekvő) településeken folytatott vendéglátást értünk,
amely magába foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési
szolgáltatásokat.
A falusi turizmus fogalma ma sokkal szélesebben értelmezhető,
mint korábban, és a vidékfejlesztés egyik legfontosabb elemének
tekinthető.
A falusi turizmus alapvető célja:
- a vidéki lakosság kiegészítő jövedelemhez juttatása;
- az életszínvonal növelése;
- a helyben tartás, az elvándorlás megakadályozása;
A faluban élők fő foglalkozásuk mellett (mezőgazdaság, ipar)
jövedelemkiegészítő tevékenysége.
Elsődleges célcsoport - az urbanizáció ártalmaitól menekülő
városlakók.
Regionális vonzóerők - a vidéki/falusi közösségek természeti és
kulturális erőforrásai (néphagyomány, rendezvények stb.)
A farm (tanya) turizmus
Azokra a turisztikai formákra utal, amelyek közvetlenül a tanyával
kapcsolatosak, a tanyán történő szállás, étkezés, szórakozás vagy
a tanyára történő (egy vagy több napos) kirándulás formájában.
Egyre több tanya nyújt sokszínű szolgáltatást a turistáknak a
szabadidőtöltésre.
Pl. a saját készítésű élelmiszerek és kézműves termékek helyi
árusítása, terület biztosítás hobbifarmerek részére.
Néhány tanya kifejezetten speciális célcsoportokra koncentrál, a
sportszerető vendégekre, gyaloglókra, lovasokra, horgászokra,
vadászokra, vagy más, speciális célcsoportokra, mint pl.
gyerekek, idősek, fogyatékosok.
Gasztro- és borturizmus (borutak, pálinkautak)
Halász és vadász turizmus
Rendezvény turizmus
Falusi és tanya turizmus Vajdaságban
Nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával,
vendégforgalmával és bevételeivel Szerbia, illetve Vajdaság nem
tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei közé.
A turizmus az elmúlt évtizedben a gazdaság egyik húzóágazatává
vált.
Az idegenforgalom Vajdaság gazdaságpolitikájának egyik kitörési
pontja, mely jelentősen hozzájárulhat a térség fejlődéséhez és a
foglalkoztatás javulásához.
Nem elég csak kiadó szobát nyitni falun, tanyán (szállást
biztosítani), néhány olcsó szoba kedvéért még nem jelennek meg a
turisták.
Falusi, tanyasi vonzerők:
- az érintetlen természeti környezet
- a régi falusi és tanyasi gazdálkodás megőrzése
- a csendes, nyugodt légkör
- a történelmi-tárgyi emlékek gazdagsága
- gazdag néphagyomány
- kétmillió hektárnyi vadászterület
- több mint ezer kilométernyi horgászásra alkalmas vízpart
- termálvizes források
- természetvédelmi területek, rezervátumok, nemzeti park
- vendéglátóipari létesítmények, több helyen fejlett infrastruktúra
Vajdaság számos falvában is egyre többen figyeltek fel a turizmus
nyújtotta lehetőségekre (Székelykeve, Palics...)
Az utóbbi években számos tanya minősített szállásadóvá alakult át
Vajdaságban, komplex idegenforgalmi kínálattal.
Élenjárók az Újvidék, Zombor, Szabadka környéki tanyák (Salaš 84,
137, Kátai tanya, Majkin salaš, Cvetni salaš, Jelen salaš stb.)
Különbséget kell tenni az olyan tanyák között, amelyek még ma is
működnek, és amelyek már csak a helyszínben, vagy az épület
jellegében utalnak az agrármúltra és kizárólag szálláshelyként
(étteremként, csárdaként) működnek.
A múlt század végétől már adókedvezmények, pályázati
lehetőségek, infrastrukturális fejlesztések, szakmai és nyelvi
képzések segítik a falusi-tanyasi szállásadókat abban, hogy
sikeresebbek lehessenek.
Marketing
Kiállítások, vásárok, termékbemutatók…
Turisztikai fejlesztési lehetőségek három minta-tanyán
IPA Magyarország-Szerbia
A tanyai gazdálkodás három alapvető témakörre lett osztva:
növénytermesztés, állattenyésztés és turizmus.
A pályázat által érintett három tanya (Sövényházi tanya - Padé,
Berkes tanya - Becse, Rózsa tanya - Orompart).
A három tanya idegenforgalmi szolgáltatásokat még nem nyújtott
így egy komplex, széleskörű fejlesztési modell kialakítása volt
szükséges, amely magában foglalja a rövid- illetve a hosszú távú
célokat.
Új munkahelyeket teremt, a helyi lakosságra épül.
A mezőgazdasági tevékenységből élők kiegészítő
jövedelemforrása lehet.
Megvalósítható programok a tanyákon:
- a tanyán és a környéken lovaglás és kocsizás;
- természetjáró séták, gyalogtúrák, kirándulások;
- fotoszafari lóháton, terepjárón, télen szánkón, vadles;
- a térség jellegzetes növény- és állatvilágának megismerése;
- gyógynövénygyűjtés, gombagyűjtés;
- népi mesterségek megismerése, elsajátítása (szerszámkészítés, fonás, szövés,
fafaragás);
- kézműves tanfolyamok, alkotótáborok szervezése;
- részvétel a ház körüli munkákban: etetés, fejés, vajköpülés, lekvárfőzés,
disznóvágás;
- mezőgazdasági munkákban való részvétel;
- tájjellegű ételek és italok készítése;
- gasztronómiai programok - a vendéglátó háznál, a portán (sütés-főzés a
szabadban, nyársalás, bográcsos, rostélyon sütés, kemence);
- népszokások, karácsony, szilveszter, újév, farsang, húsvét, pünkösd, majálisok,
búcsú, falunap, szüret, disznótor;
- vadászat, halászat;
- a mezőgazdasági termékek helyben fogyasztása és eladása (bor, sajt, zöldség,
gyümölcs, füstöltáruk stb.), aktív részvétel az agrártermékek feldolgozásában
(biotermelés);
- bor- és pálinkakóstolás;
- csapatépítő tréningek szervezése (team building);