Transcript OTÉK - Urbanisztika Tanszék

A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A külterületek rendezése
Lázár Tibor
Táj-, település-, területrendező tervező
Környezetterv Kft.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településrendezés célja
1997. évi LXXVIII. törvény
7.§ (1) A településrendezés célja a települések területfelhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az
építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti,
táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az
országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek
összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának
biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának
elősegítése.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településrendezés feladata
1997. évi LXXVIII. törvény
7.§ (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének,
telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi
szabályok kialakításával:
a) meghatározza a település összehangolt, rendezett
fejlődésének térbeli-fizikai kereteit;
b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan
kihasználva elősegítse annak működőképességét a
környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett;
c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes
jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti
és természeti arculatának védelmét.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településrendezés során figyelembe kell venni többek
között:
• A környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép
formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a
levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,
• a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekek, a mező- és
az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi
ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a
hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és –kezelés, valamint a
nyersanyaglelőhelyek biztosítását,
• a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a külterület rendezése rendkívül
összetett feladat, nem elég az Étv. és az OTÉK ismerete! A vonatkozó
ágazati jogszabályokat is ismerni és alkalmazni kell a külterület
tervezéséhez!
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településtervezéssel (külterületszabályozással,
környezetalakítással) összefüggő jogszabályok
A területrendezés és a településrendezés összefüggései
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Megyei területrendezési tervek
2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről
76/ 2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról
2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének
elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
• 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás
követelményeiről
• Az összes balatonparti település vízpart rehabilitációs tanulmánytervéről szóló TNM
rendeletek
Erre példa:
21/2004. (XI.9.) TNM rendelet Balatonboglár vízpart-rehabilitációs szabályozási
követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs
tanulmánytervének elfogadásáról
•
•
•
•
•
•
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településtervezéssel (külterületszabályozással,
környezetalakítással) összefüggő jogszabályok
Közvetlenül a településrendezéssel összefüggő jogszabályok
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
• A Kormány 253/1997. (XII.20.) rendelete az országos településrendezési és építési
követelményekről /OTÉK/
• 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai
szabályairól
• 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi
és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési
eljárások szabályairól
• 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
• 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
• 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról
• 2/2005. (I. 11.) egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településtervezéssel (külterületszabályozással,
környezetalakítással) összefüggő jogszabályok
A településrendezés és a táj- és természetvédelem kapcsolata
• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
• 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési
eljárásokról
• 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területekről
• 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területekkel érintett földrészletekről
• 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról
• 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva
védett lápok jegyzékéről
• 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva
védett szikes tavak jegyzékéről
• 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról
• 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról
• 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati
szabályairól
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településtervezéssel (külterületszabályozással,
környezetalakítással) összefüggő jogszabályok
A településrendezés és a tájrendezés – környezetalakítás kapcsolata
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1994. évi LV. törvény a termőföldről
2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről
2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
127/2009. (IX.29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok
kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (a borvidékek és
a hozzájuk tartozó települések meghatározása)
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről
21/2006. (I.31.) Kormány rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által
veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének
csökkenésével kapcsolatos eljárásáról
18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő
besorolásáról
1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm.
rendelettel
239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról
és hasznosításáról
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településtervezéssel (külterületszabályozással,
környezetalakítással) összefüggő jogszabályok
A településrendezés és a környezetvédelem kapcsolata
• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
• 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és
vízgyűjtőterületük kijelöléséről
• 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
• 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
• 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések
besorolásáról
• 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
• 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
• 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható
területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról
• 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
• 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről
• 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező
pontforrások kibocsátási határértékeiről
• 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
• 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról
• 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
• 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településtervezéssel (külterületszabályozással,
környezetalakítással) összefüggő jogszabályok
A településrendezés és a hulladékgazdálkodás kapcsolata
• 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról
• 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról
• 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek
végzésének feltételeiről
• 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelete a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval
kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
• 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes
létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól
• 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos
közegészségügyi követelményekről
• 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki
követelményeiről
• 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének
részletes szabályairól
• 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal
készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településtervezéssel (külterületszabályozással,
környezetalakítással) összefüggő jogszabályok
Országos koncepciók, programok
• 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
• 96/2009. (XII.9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti
Környezetvédelmi Programról
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A településtervezés keretében a külterület rendezésének
célja
• A természeti adottságokhoz igazodó és a történeti hagyományokon
alapuló tájszerkezet, tájhasználat biztosítása;
• A természeti erőforrások fenntartható használatát, a táji-természeti
értékek védelmét, a többfunkciós tájgazdálkodás feltételeit egyaránt
biztosító településrendezési szabályozás – tájszabályozás –
kialakítása.
Ezek a célok a településrendezés keretében csak a jóváhagyandó
munkarészekben teljesíthetők, az alátámasztó munkarészekben nem!
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények az OTÉK szerint
29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az
állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos
termékfeldolgozás és –tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági
hasznosítás) építményei helyezhetők el.
Konfliktus:
• mezőgazdasági szolgáltatás (gépállomás) építményei;
• szőlőhegyi borozó, borház panzióval;
• lovas sportközpont építményei;
• génmegőrzés, ismeretterjesztés, bemutatás építményei
fenti szabály szerint mezőgazdasági területen nem létesíthetők, mégis
vannak.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
A mezőgazdasági tevékenység a termőföldről szóló törvény szerint
3.§ (k)Mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet,
állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag
termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes
gazdálkodás;
(l) Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari
tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszerfeldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett
melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása,
nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a
termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése,
mezőgazdasági szolgáltatás;
Szabályozási javaslatom:
A mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tevékenységhez és
kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó építmények helyezhetők el
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
A mezőgazdasági terület OTÉK szerinti sajátos területfelhasználási
egységei
29.§ (2) A mezőgazdasági terület:
a) kertes,
b) általános
mezőgazdasági terület lehet.
• Az OTÉK nem határozza meg a kertes és általános mezőgazdasági terület
fogalmát, így azok értelmezése eltérő
• Azonos szerepkört, tájhasználatot, táji jelleget, beépítettségi intenzitást,
sajátos építési használatot figyelembe véve a mezőgazdasági táj
tájhasználati sajátosságai jóval differenciáltabbak
• Az OTÉK szerinti két területfelhasználási egység nem fejezi ki a tájképi,
természeti értékek, ökológiai rendszerek tájszerkezeti jelentőségét
• Az OTÉK új területfelhasználása a „természetközeli terület” csak a
természeti értékek egy részének (mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás
terület) szerkezeti tervi ábrázolására ad lehetőséget
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
A mezőgazdasági terület általam alkalmazott sajátos területfelhasználási
egységei a jellemző tájhasználat alapján:
•
•
•
•
Általános mezőgazdasági terület
Kertes mezőgazdasági terület
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Borvidéki mezőgazdasági terület
A települési szabályozás rendszerében – az OTÉK-hez igazodva – a
sajátos építési használatot kell kiemelnünk az egyes
területfelhasználási egységek meghatározásakor.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
Általános mezőgazdasági terület
Olyan árutermelésre szánt területfelhasználási egység, ahol a
mezőgazdasági tevékenységgel és kiegészítő tevékenységgel
összefüggő építmények helyezhetők el.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
Kertes mezőgazdasági terület
Olyan vegyes hasznosítású – jellemzően szőlő, gyümölcs, kert
művelésű – egy tájszerkezeti (településszerkezeti) egységet alkotó
területfelhasználási egység, ahol elsősorban a tárolás célját szolgáló
gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A
gazdasági épületben az időszakos, illetve szezonális tartózkodásra
szolgáló pihenő helyiség is kialakítható.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Olyan területfelhasználási egység, ahol az ökológiai hálózat, a táji –
természeti értékek és a környezeti elemek védelme érdekében csak
olyan építmények helyezhetők el, amelyek a más jogszabályban
meghatározott védelmi célokkal összhangban vannak, vagy azok
megvalósítását szolgálják.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
Borvidéki mezőgazdasági terület
Jellemzően szőlőművelésű vagy a szőlőművelésre kiválóan alkalmas
mezőgazdasági terület , ahol a történelmileg kialakult szőlőhegyi
tájhasználat megőrzése érdekében csak a szőlőgazdálkodással,
borászattal és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységgel
összefüggő építmények (pl.: présház, borház, borospince, borozó stb…)
helyezhetők el. Borvidéki mezőgazdasági terület csak szőlőkataszteri
nyilvántartásban lévő területen jelölhető ki.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
A beépíthetőség OTÉK szerinti területi feltételei
29.§ (3) A mezőgazdasági területen
1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem
szabad,
2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep
és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os
beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy
gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince)
helyezhető el,
3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os
beépítettséggel helyezhető el.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
A beépíthetőség javasolt területi feltételei
A művelési ágak szerinti 720 ill. 1500 m2 területi minimum legfeljebb a
kertes mezőgazdasági területen és a borvidéki mezőgazdasági terület
már felaprózódott tájrészletein fogadható el.
Általános mezőgazdasági területen:
szőlő, gyümölcsös, kert esetén
3 000 m2
szántó, gyep esetén legalább
10 000 m2
az elfogadható területi minimum a gazdasági épületek létesítéséhez.
Korlátozott használatú mezőgazdasági területen (csak a
gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan) minimum 10 ha javasolható.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
Lakóépület és birtokközpont létesítésének OTÉK szerinti területi feltételei
29.§ (4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert
művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2
telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os
beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület
építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet
55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után
számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a
telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos
telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg
azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot
nem haladhatja meg.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
Lakóépület létesítésének szabályozási javaslata
1. A 3000 m2 ill. 6000 m2 területi határ elfogadhatatlanul kevés. Csak az építsen
lakóépületet mezőgazdasági területen, aki a mezőgazdasági termelésből, ha
szerényen is, de el tudja tartani a családját.
szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább
2 – 5 ha
szántó, rét, legelő esetén legalább
10 – 20 ha
2. A birtokközponthoz birtok is kellene! Annak minimális mértékét is javasolt
meghatározni (birtoktest)
szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább
2 – 5 ha
szántó, rét, legelő esetén legalább
10 – 20 ha
3. A kialakult tanyák tanyás tájszerkezet elsorvasztási politikája a rendszerváltástól
eltelt 20 év alatt sem változott! Az a tragikus ebben, hogy kormány szinten ez senkit
sem érdekel.
− az általában 2880 m2 (800 négyszögöl), ill. 5760 m2 (1600 négyszögöl) területű
kialakult tanyákon új lakóépület nem létesíthető
− a 3% építési lehetőség elfogadhatatlanul kevés
− birtokközpontként a kialakult tanyák nem fejleszthetők
− a tanyák üdülő és turisztikai célú fejlesztésére sem ad lehetőséget az OTÉK
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
A csongrádi tanyás telkek földhivatali nyilvántartás szerinti területi
megoszlása
összes
1500 m2-nél kisebb
91
1500 – 2999 m2 között
• tanya vagy lakóépület + szőlő vagy gyümölcs
• tanya vagy lakóépület + szántó, rét, legelő (gyep), erdő
• kivett tanya vagy lakóépület
699
150
319
230
435
3000 – 5999 m2 között
• tanya vagy lakóépület + szőlő vagy gyümölcs
• tanya vagy lakóépület + szántó, rét, legelő (gyep), erdő
• kivett tanya vagy lakóépület
61
250
124
17
6000 – 9999 m2 között
•tanya vagy lakóépület + bármely művelési ág
•kivett tanya vagy lakóépület
10 000 m2-nél nagyobb
összes
15
2
15
1257
Az OTÉK szabályozása szerint csak 91 tanyás telken építhető lakóépület, csak 15
fejleszthető birtokközponttá
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
A tanya mai funkciójának meghatározása
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ b):
„tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés
(növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel
kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített
lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi
szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld
együttese”
Az Országos Területfejlesztési Koncepció – 97/2005. (XII.25.) OGY
határozat:
„tanya: meghatározóan alföldi térségekre jellemző külterületi
szórványtelepülés, a lakófunkció mellett hagyományosan
jellemző mezőgazdasági szereppel, illetve egyre erősödően
turisztikai, rekreációs funkcióval.”
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
Tanyás térségek revitalizálása (Országos Területfejlesztési Koncepció)
Az európai szinten kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tanyás településrendszer
és gazdasági forma a magyar nemzeti örökség fontos részét képező sajátos
térszerkezeti struktúra, melynek fennmaradása, revitalizációja, fejlesztése
nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak
a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és multifunkcionális
mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására…
Alapvető cél, hogy a tanyás térségeink zöme megújuljon az alábbi életképes
funkciók megszerzése ill. megőrzése révén:
• Korszerű gazdálkodó tanyák (főként egyes intenzív, termelési, valamint
organikus gazdálkodási formák esetén)
• Üdülő- és lakófunkciójú tanyák (főként városok közelében, illetve táji-természeti
értékekben gazdag helyszíneken, idegenforgalmi vonzerők közelében)
• Vendéglátó tanyák (pl. falusi- és ökoturizmus helyszínei, vendégházak, turisztikai
programok, vendéglők stb.)
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A mezőgazdasági területek szabályozása
A tanyák fejlesztésének településrendezési feltétele
Ahhoz, hogy:
• a „tanyavilág ismét élő tér lehessen”;
• megfeleljen a multifunkcionális mezőgazdaság fejlesztési modelljének;
• alkalmas legyen a fenntartható fejlődésre;
• alkalmas legyen az integrált, komplex vidékfejlesztésre
az OTÉK 3%-os beépítési lehetősége kevés.
1. Ezért indokolt a tanyák birtokközpontként való szabályozása, az
OTÉK birtokközpont kialakításához szükséges 10 000 m2 területi
feltételének legalább 1500 m2 (2500 m2) -re való csökkentése.
Ezzel egyidejűleg meg kell határozni a birtoktest minimális területét is.
2. A birtok nélküli tanyák fenntartása, fejleszthetősége (lakótanya,
üdülőtanya) a falusias lakóterülethez hasonló szabályozással
biztosítható lenne! (10-20%-os beépítési lehetőséggel)
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
Az erdőterület szabályozása
OTÉK: Az erdőterület az erdő
Az új erdőtörvény szerint
rendeltetése szerint:
az erdő rendeltetése:
1. védelmi (védett és védő),
1. védelmi
2. gazdasági,
(védett és védő erdő már nincs)
3. egészségügyi-szociális, turisztikai,
2. közjóléti
4. oktatási-kutatási
(az oktatási-kutatási is ide tartozik)
rendeltetésű lehet.
3. gazdasági
Az erdőterület elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság és nem az
önkormányzat határozza meg. Övezethez és nem elsődleges rendeltetéshez
kellene kötni az építési lehetőségeket.
Az erdőterületre vonatkozó szabályok az OTÉK 28.§-a szerint:
(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
(4) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken
1.gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel,
2.egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os
beépítettséggel
az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A vízgazdálkodási terület szabályozása
Vízgazdálkodási területre vonatkozó szabályok az OTÉK 30.§-a szerint:
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:
1. a folyóvizek medre és parti sávja,
2. az állóvizek medre és parti sávja,
3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
4. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
5. a vízbeszerzési területek (védett vízbázis),
6. a hullámterek,
7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek.
(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak
szerint lehet.
Sem a vízbeszerzési terület sem a védett vízbázis fogalma nincs egyértelműen
meghatározva a jogszabályokban. „Védett” karsztvízbázis a Bükk nyílt karszt területe?
Ha igen, az egész Bükk vízgazdálkodási területnek minősül?
Hullámtér vízgazdálkodási területként való kijelölése elfedi a védendő hagyományos
tájhasználatot (erdőterület, mezőgazdasági terület)
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A természetközeli terület szabályozása
Természetközeli területre vonatkozó szabályok az OTÉK 30/A §-a szerint:
(1) Természetközeli területek:
a) mocsár,
b) nádas,
c) karsztbokorerdő,
d) sziklás terület,
e) ősgyep.
(2) A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A különleges terület szabályozása
Beépítésre szánt különleges területek:
Beépítésre nem szánt különleges területek:
(Beépíthetőség 40%; min. zöldfelület 40%)
• nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú
területek,
• vásárok, kiállítások és kongresszusok területei,
• oktatási központok területei,
• egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló,
gyógyüdülő stb.)
• nagy kiterjedésű, sportolási célú területek,
• a kutatás-fejlesztés, a megújítható energiaforrások
hasznosításának céljára szolgáló (pl. szél- és napenergia)
területek,
• állat- és növénykertek területei,
• nyersanyag-kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozáscéljára szolgáló területek,
• honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények
területei,
• hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony,
egyéb veszélyes, radioaktív stb.),
• épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok
nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre,
• temetők területei,
• mezőgazdasági üzemi terület,
• egyéb, a 10-23.§-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi
sajátosságot hordozó terület.
(Beépíthetőség 2%; min. zöldfelület nincs meghatározva)
2010. szeptember 28.
• egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő
stb.).
• nagykiterjedésű, sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya
stb.).
• a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának
céljára szolgáló területek,
• állat- és növénykertek területei,
• nyersanyaglelőhelyek,
• honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek,
• temetők területei,
• egyéb, a 26-30/A §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható,
helyi sajátosságot hordozó területek.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
Alátámasztó munkarészek
• Területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját
igazoló térkép és leírás (számítás)
• Tájrendezési javaslat
• Környezetalakítási javaslat – környezeti értékelés
• Örökségvédelmi hatástanulmány
Az alátámasztó szakági munkarészek meghatározó feladata a
jóváhagyandó munkarészek alátámasztása, indoklása.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
Területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv
összhangját igazoló térkép és leírás (számítás)
1. A térségi területfelhasználás és infrastruktúra hálózat jogszabályi
keretek közötti „pontosítása”
erdőgazdálkodási térség sok problémát okoz!
2. Térségi övezetek a településrendezési tervben, illetve pontosításuk
• A számításokhoz hiányoznak a kiinduló területi adatok.
• Több övezet „adatszolgáltatója” nincs meghatározva.
• Több övezetnek nincs köze a települések településrendezési,
építésügyi hatásköréhez, mégis az ő kötelességük a pontos
kijelölés.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A megyei területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangja
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
A megyei területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangja
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
2010. szeptember 28.
LÁZÁR TIBOR
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
Tájrendezési javaslat
Prioritások
1. A természeti adottságokhoz igazodó és a történeti tájhasználaton
alapuló tájszerkezet, tájhasználat biztosítása
2. A táji- természeti értékek védelme
3. A természeti erőforrások fenntartható használatát biztosító több
funkciós tájgazdálkodás – gazdaságfejlesztés településrendezési
(tájszabályozási) feltételeinek biztosítása
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
Tájrendezési javaslat
A tájrendezési javaslat feladatai
1. A településszerkezeti terv javasolt tájszerkezetének
területfelhasználási egységek alátámasztása
2. A tájszabályozás indoklása
3. A területfelhasználás rendszerét, a tájszabályozást befolyásoló
korlátozó tényezők az OTrT, a megyei tervek, ágazati jogszabályok
alapján
4. A táji- természeti értékek védelmére vonatkozó javaslatok
5. Biológiai aktivitásérték szintentartására vonatkozó javaslat
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
Tájrendezési javaslat
A tájrendezés külterületszabályozás alapelvei
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Jogtisztaság
Folytonosság
Fejleszthetőség
Értékvédelem
Természeti erőforrások védelme
Rugalmasság
Mértéktartás
Helyhez kötődés
Komplex tájgazdálkodás
Élhető település
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
Környezetalakítási javaslat – környezeti értékelés
(a települési környezet természeti és művi elemei: a víz, a levegő, a föld, a
klíma, az élővilág és az épített környezet, továbbá azok egymásra hatása)
1995. évi LIII. törvény
27.§ A természetes és épített környezet összehangolt védelme
érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési
és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt
elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és
értékelni, - e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a
szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi
fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve
programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény,
valamint külön jogszabályok állapítják meg.
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
Örökségvédelmi hatástanulmány
Nagyon jó példa arra, hogyan lehet ágazati feladatot (jogtalanul)
átruházni települési önkormányzatokra!
A kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya a régészeti
örökségre és a műemlékvédelemre terjed ki.
A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására,
értékelésére, számbavételére, nyilvántartására. (Kövtv. 7/A §)
Az (örökségvédelmi) hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet a
régészeti lelőhelyekről. (Kövtv. 71.§)
A hatástanulmánynak a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre kellene
kiterjednie, ezzel szemben a hatóság a régészeti lelőhelyek
felkutatására is kötelezi az önkormányzatot!
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM
A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE
LÁZÁR TIBOR
Örökségvédelmi hatástanulmány
A hatástanulmány vizsgálati részének részletes tartalma a 4/2003. (II.20.)
NKÖM rendelet szerint
1. Vizsgálat – szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosítására alkalmas adatokkal és
formában:
a) történeti leírás, régészeti örökség,
b) Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések,
c) Településkép és utcaképek,
d) Településszerkezet és területhasználat,
e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok,
f) Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi,
g) Az örökségi értékek elemzése,
h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében.
A pirossal jelzett munkarészekhez a kulturális örökségvédelmi hatóságnak semmi köze
nincs, ilyen munkarészeket nem is kérhetne.
(2001. évi LXIV. törvény 2.§: E törvény hatálya nem terjed ki a természet védelméről
szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre.)
2010. szeptember 28.
BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM