Transcript Űrtevékenységünk az első magyar műholdig Kovács Kálmán a

Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Dr. Kovács Kálmán
a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke
A MAGYAR MŰSZAKI ÉRTELMISÉG
NAPJA 2012
Magyar Tudományos Akadémia
2012. június 6.
A KEZDET:
Az „űrkorszak” (a modern űrkutatás) kezdetét az első
mesterséges hold, a Szputnyik-1 felbocsátásától
(1957.október 4.) számítjuk. Az első élőlény (Lajta kutya) az
„űrben” a Szputnyik-2 fedélzetén 1957.nov.3., az első ember
J.A. Gagarin a Vosztok-1 fedélzetén 1961. április 12.
Az első ember idegen égitesten N.A. Armstrong 1969. július
20-án az Apollo-11 segítségével a Holdon. 1986. március 6-án
megkezdődik az első modul rendszerű űrállomás (Mir)
kiépítése.
Tágabb értelemben az első aktív űrkutatási kísérlet 1946
elején egy amerikai és tőle függetlenül Bay Zoltán vezette
magyar kutatócsoport Holdra irányított és onnan
visszaverődő radarvisszhang sikeres észlelése.
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Mérföldkövek:
„A magyar űrkutatás kezdete”
Bay Zoltán
Gyulavári, 1900. VII. 24. –
Washington D.C., 1992. X. 4.
1927-től: Berlin, Szeged,
Bp. (Tungsram)
1938: a BME-n Atomfizika
Tanszéket hoz létre
1946: holdradar kísérlet, Újpest
1948: G. Washington Egyetem
1955-1972: USA Nemzeti Szabványügyi Hivatal –
a méter fénysebességen alapuló új definíciója
„A magyar űrkutatás kezdete”
„Az antenna” és Bay Zoltán kutatófejlesztő csoportja
„A magyar űrkutatás kezdete”
1956-ban alakult meg az Asztronautikai Bizottság,
1959-ben a Központi Asztronautikai Szakosztály
(KASZ), amely most Magyar Asztronautikai Társaság
néven (MANT) működik
1956-ban Magyarország részt vett a Nemzetközi Geofizikai
Év tudományos programjában ionoszféramérésekkel.
Az 1958-as brüsszeli világkiállításon a természettudományos
eszközök kategóriájában nemzetközi Grand Prix-vel
jutalmazták a magyar mérőberendezést (Tófalvi Gyula)
Később a felső légkör tulajdonságainak mérése és rádiós
műholdmegfigyelések voltak a magyar program fő elemei
1959-ben IAF, 1962-ben pedig a COSPAR tagság.
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Hazai előzmények
Hell Miksa Rudolf S.J.
(Maximilian Hell, 1720 Selmecbánya - 1792)
Csillagvizsgálók létesítése:
Nagyszombat, Kolozsvár,
Eger, Buda
1755-: Mária Terézia udvari
csillagásza
Vénusz-átvonulás:
Vardö, 1769. VI. 3.
Fényi (Finck) Gyula
Sopron, 1845. I. 8.– Kalocsa, 1927. XII. 21.
1878-1882: a kalocsai Haynald
Obszervatórium asszisztense.
1885-1913: vezetője
A Nap protuberanciáinak 32 éves
megfigyelése.
Megmérte egy napkitörés (fler) során
az anyagkidobódás sebességét (1886)
1916: MTA lev. tagja, a XX. század
első évtizedeinek nemzetközileg
egyik legismertebb kutatója.
Kármán Tódor
(1881-1963)
Ganz gyár kutatómérnöke,
Jet Propulsion Laboratory
alapítója
- Kármán-féle örvénysor
- Helikopter fejlesztések
- Szuperszonikus repülés új
elmélete
- A rakéta égésterében
állandósult égés problémája
1963: National Medal of Science kitüntetés
(Kármán Tódor kapta meg elsőként)
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Mérföldkövek:
„Az első magyar műszer a
világűrben”
„Az első magyar műszer a
világűrben”
Magyarország 1967-ben írta alá az Interkozmosz
együttműködést:
- A kutatás fő iránya a kozmikus fizika és
meteorológia, az
orvosbiológia, az űrtávközlés és az erőforrás-kutatás
volt.
- A magyar űrkutatás szervezése, koordinálása
kezdetben az Űrkutatási Kormánybizottság később az
MTA Interkozmosz Tanácsa feladata volt.
„Az első magyar műszer a
világűrben”
TÁNYA - Az első magyar berendezés a világűrben
1970. november 28-án.

Műanyagfóliás mikrometeorit csapda (passzív
detektor) - KFKI

Vertyikal–1 geofizikai kutatórakétán Interkozmosz program, Kpusztyin Jar
PILLE – Az első nem Interkozmosz programbeli
eszköz 1994-ben.

Pille dózismérő

Euro-Mir program (Thomas Reiter)
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Mérföldkövek:
„Az első magyar űrhajós”
„Az első magyar űrhajós”
Farkas Bertalan
Interkozmosz sorozat 5.
repülése (Szojuz-36)
1980. V. 26 - VI. 3. (7,87 nap)
Farkas Bertalan (Magyari
Béla)
A gondosan össze-állított
szakmai program hatása: az
elvégzett tudományos
kísérletek máig ható iskolát
teremtettek
„Az első magyar űrhajós”
A Szaljut–6 űrállomáson több magyar fejlesztésű
kísérletet hajtott végre: Doza, Pille, Interferon és
Robotoszpaszobnoszty (orvosbiológiai).
Bioszféra–M (geofizikai), Ötvös és Bealuca
(anyagtudományi), emellett több közös szovjet–
magyar kísérletben is részt vett.
Űrrepülése 25. évfordulóján kapta meg az
informatikai minisztertől az akkor újonnan alapított
„Magyar a világűrben” emlékplakettet.
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Mérföldkövek:
„Az első nagy sikertörténetek”
„Az első nagy sikertörténetek”
Magyar űrfizikai
műszerek a Vegán
VEGA – Venyera Galley
(1984, Halley üstökös
fényképezése – francia
ccd-vel, navigációs
szoftver, kozmikus por-,
mágneses mező- és
szélmérés.
A műszerek kb. 30%-a
magyar volt!
KFKI+BME: Szegő,
Gschwindt, Apáthy, Szabó
László)
A Pille sikertörténete
1980: Szaljut-6
1983: Szaljut-7
1984: Challenger
1994: Euro-Mir
1997: NASA-Mir
2001: ISS (USA)
2003: ISS (orosz)
2007: C. Simonyi I.
2009: C. Simonyi II.
Személyi dózismérő, az
űrhajósok sugárterhelésének
mérésre
„Az első nagy sikertörténetek”
Műegyetemi
berendezések és
műszerek a
világűrben
ODSC (Orbital Data
Collection System)
tápegység
Gschwindt András, BME, 1988
SAS geofizikai műszer
(elektromágneses hullámok mérésére)
1989: Interkozmosz-24
2001: Kompasz (a műhold nem működött)
~2005: Kompasz-2 orosz műhold
(folytatás: Predvesztnyik, Vulkán sorozat)
ISS-re: orosz-ukrán-magyar közös kísérlet
2012: Csibisz műhold
1989
2001
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Mérföldkövek:
„Határon túli sikerek”
Izsák Imre
Zalaegerszeg, 1929. II. 21.
– Párizs, 1965. IV. 21.
1956-ig az MTA
Csillagvizsgáló Int. munkatársa
1959-től haláláig a NASA munkatársa
Fő tudományos eredménye: a műholdak
mozgásának perturbációiból kiszámítja a Föld
pontos alakját (geoid)
Pavlics Ferenc
Balozsameggyes, 1928. II. 3.
1950: BME, gépészmérnök
1956: elhagyja Magyarországot
1957-1988: General Motors
fejlesztőmérnöke
1968-72: NASA holdautó fejlesztés
NASA-díjas (1971) kutatófejlesztőmérnök
A világ első Földön kívüli járművének tervezője
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Mérföldkövek:
„Nemzetközi együttműködésekben”
„Nemzetközi együttműködésben”
Az 1990-es évektől:

A „központilag irányítandó részre” nemzetközi
mintákra kialakított szervezeti struktúra
 MŰT, MTT, MÜI (nemzeti stratégia, hazai pályázatok)
 Kormányernyővel új nemzetközi kapcsolatok (projektek,
pályázatok)

A „szabadpiaci rész” szabad
Államigazgatási akadályok nélkül bejönnek piaci
szereplők
Vásárolható adatokra épülhet kutatás és
szolgáltatóipar
Nyitott „világpiaci” lehetőségek a hazai kkv-k előtt
Mai nemzetközi kapcsolataink
PECS
Ukrajna, India,
Lengyelország,
Románia,
Oroszország
Rosetta üstökösszonda
ESA űrszonda
start: 2004. III. 2.
Csurjumov-Geraszi-menkoüstökös
érkezés: 2014. V.
leszállás: 2014. XI. 11.
magyar részvétel: kb. 1%
Rosetta üstökösszonda
Leszállóegység tápegysége
Gschwindt: PPS
(PowerSupplySystem) és
Szegő: fedélzeti számítógép
(CDMS)
Magyar kísérletek az ISS külső
fedélzetén
Magyar kísérletek az ISS külső
fedélzetén
EXPOSE-R (Semmelweis Egyetem,
MTA Biofizikai Kutatócsoport)
• Sugárzás biológiai mintákra
gyakorolt hatásának vizsgálata
• 2008. november 26.: a Progressz
felvitte az ISS-re,
Obsztanovka (terv és adatfeldolgozás: ELTE Űrkutató Csoport,
SAS-3 kivitelezése: BL Electronics
Kft., fedélzeti adatgyűjtő tervezése
és kivitelezése: SGF Kft.)
Magyar kísérletek az ISS-en (SURE)
PreSpat: Prefrontális funkciók és téri
tájékozódás (MTA Pszichológiai
Kutatóintézet)
• Űrhajósokon végzendő idegtudományi kísérlet,
földi kontroll kísérletek (2009. június óta folyik)
FOCUS: Habgyártás és hasznosítás az űrben
(Admatis Kft.)
Dose of Astronauts: Az űrhajósokat érő
ionizáló sugárzások okozta dózisterhelés
mérése (MTA KFKI Atomenergia
Kutatóintézet)
• TriTel – háromtengelyű szilíciumdetektoros
teleszkóp, szilárdtest nyomdetektorok,
termolumineszcens detektorok (2010-ben)
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Mérföldkövek:
„Az első magyar űrturista”
Charles Simonyi
1948. IX. 10., Budapest
1966: Dánia
USA: Berkeley, Stanford Egy.
1981: belép a Microsofthoz
Word és Excel fejlesztője,
„az ember, aki Bill Gatest gazdaggá tette”
Saját cég: 2002: Intentional Software
2005: a Természet Világa Szerk. Biz. tagja
1. űrrepülése: 2007. IV. 7. (Szojuz TMA-10) 5. űrturista
2. űrrepülése: 2009. III. 26. (Szojuz TMA-14) 7. űrturista
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
„A teljesség igénye nélkül”
Almár Iván
ELTE - SETI
Bejczy Antal
BME – NASA – Mars-járó
Szegő Károly
ELTE - KFKI
Gschwindt András
BME – MaSat-1
Tófalvi Gyula
BME - VKI - MŰI - IRX
Ferencz Csaba
ELTE – SAS
Detrekői Ákos
Kiss László
BME geodézia
Ádám József
ELTE – KTM Csillagászati
Kutató
MTA - Üstökösök
Apáthy István
Pap László
BME – GPS
Konkoly-Thege
Miklós
BME – ŰTT
BME - KFKI - Pille
Tematikus megoszlás
űrélettan
18%
fedélzeti
műszerek
24%
oktatás
6%
alkalmazások
30%
alapkutatás
22%
Űrtevékenységünk az első
magyar műholdig
Mérföldkövek:
„Az első magyar mesterséges hold”
„Az első
magyar
mesterséges
Miért
éppen
Cubesat? hold”
A választás okai és célkitűzéseink
– Miniatürizálás
– Költséghatékonyság
– Gyakorlatorientált űrtechnológiai
képzés
– Referencia és a kompetenciák bővítése
– Tapasztalat: az ötlettől az üzemeltetésig
„Az első magyar mesterséges hold”
Műhold
– Szerkezet, Elektronika + szoftver
– A földi kiszolgáló felszerelést
Teszt áramkörök, Akkumulátor töltő
 Szállító eszköz

Földi állomás
– Antenna rendszer
– Rádió állomás
Felbocsátás
– Rakéta, mely pályára állítja
a műholdat
„Az első magyar mesterséges hold”
MŰHOLD
Egységek:
– Energiaellátó rendszer
(EPS)
– Fedélzeti számítógép (OBC)
– Kommunikációs rendszer
(COM)
– Pályastabilizáló rendszer
(ADCS)
– Szerkezet (STRU)
Jellemzők:
– Nagy megbízhatóságú
áramkörök
– Speciális, válogatott és
tesztelt alkatrészek
– Saját tervezés, építés
– Saját szoftver
„Az első magyar mesterséges hold”
Földi állomás
Nagy teljesítményű állomás a Műegyetemen
Számos saját fejlesztés:
– Antennaforgató elektronika
– Pálya előrejelzés, műholdkövető szoftver
– Dekódoló szoftver, amely a rádió
amatőröknek is elérhető
„Az első magyar mesterséges hold”
Toulouse – Integráció
Robusta
Masat-1
PW-Sat
P-POD 05C
2012.02.14.
http://cubesat.bme.hu/
ESA Education &
Knowledge
Management Office
45/26
„Az első magyar mesterséges hold”
Kourou – Az orrkúp
lezárása
LARES P-POD 05C
Készítői: a BME Elektronikus Eszközök Tanszék
csapata a Szélessávú és Villamosságtan
Tanszék közreműködésével
Köszönöm a figyelmet!