Lisztharmat és rozsdabetegségek

Download Report

Transcript Lisztharmat és rozsdabetegségek

Bevezetés a növénykórtanba - 1
A lisztharmat gombák általános jellemzése
−
−
−
−
−
−
−
Valódi gombák – Erysiphales
Biotrófok
Csak zárvatermőkön fordulnak elő
Ektoparaziták, általában fehér, lisztes bevonatot képeznek a
növényen
Sanyargatják a növényt (a fertőzött növény általában életben
marad)
Ivaros és ivartalan szaporodás is ismert
Védekezés:
−rezisztens fajták termesztése
−fertőzési forrás megsemmisítése
−biológiai védekezés?
−kémiai védekezés:
kontakt (kén, stb) és szisztemikus (azolok, stb)
hatóanyagok
Bevezetés a növénykórtanba - 2
Lisztharmat gombák
ivartalan szaporodás
konídiumokkal
ivaros szaporodás
kleisztotéciumokban
képződő aszkospórákkal
Bevezetés a növénykórtanba - 2
A Sclerotiniaceae családba tartozó növénykórokozók általános
jellemzése
−
−
−
−
−
−
Ascomycota – Discomycetes – Leotiales
Nekrotróf kórokozók, szaprobiontaként is gyorsan növekednek
Általában széles gazdanövény kör – polifág kórokozók
Kitartó képleteik – szklerócium, gyümölcsmúmia – hosszú évekig
életképesek
Ivaros és ivartalan szaporodásuk is ismert – az ivartalan dominál
Védekezés:
−rezisztencia gyakorlatilag nincs!
−a fertőzési források (kitartóképletek) megsemmisítése nagyon
nehéz
−létezik hatékony biológiai védekezés
−a kémiai védekezés nehéz (kitartó képletek ellen hatástalan)
kén (Botrytis ellen) és szintetikus hatóanyagok (botricid szerek:
procimidon, vinklozolin, stb)
A rozsdagombák általános jellemzése
−
−
−
−
−
Biotrófok, virágos növények kórokozói
Endoparaziták, a növények sejtközötti járataiban, lokálisan
növekednek, telepeiket az epidermisz alatt hozzák létre
Gazdaspecifikusak
a fertőzött növény teljes pusztulását is okozhatják
Életciklusuk összetett, öt spóratípusuk van (teljes és hiányos,
autoecikus vagy heteroecikus fejlődésmenet)
Védekezés:
– rezisztens fajták termesztése
– fertőzési forrás megsemmisítése
– biológiai védekezés (Sphaerellopsis phylum ???, …)
– kémiai védekezés:
kontakt hatóanyagok:
szisztémikus hatóanyagcsoportok: karboxin, piperazin,
imidazol, triazol, sztrobilurin
A rozsdagombák életciklusa
ecidiospóra
uredospóra
spermácium
teleutospóra
bazidiospóra
A búza fekete vagy szárrozsdájának (Puccinia graminis f.sp. tritici)
teleutospórái
Bevezetés a növénykórtanba - 2
A Fusarium nemzetség általános jellemzése
A TERMÉSZETBEN ÁLTALÁBAN AZ IVARTALAN FORMA (KONÍDIUMOS ALAK,
ANAMORFA) található meg: Deuteromycota - Hyphomycetes - Moniliales (Tuberculariaceae)
AZ IVAROS ALAK RITKÁN FORDUL ELŐ, VAGY ISMERETLEN: Ascomycota Pyrenomycetes - Hypocreales
Növénykórtani jellemzőik
Nekrotróf, talajeredetű kórokozók, szaprotróf módon is gyorsan
szaporodnak
Nekrózis a fertőzött részeken
(csíranövény, gyökér, szártő,
termés - toxintermelés)
Edénynyaláb hervadás
(tracheomikózis)
a Fusarium fajok többsége
F. oxysporum f. spp
(F. solani)
tág gazdanövénykör
gazdaspecifikusak
(rasszok)
általában nincs rezisztencia
eredményes rezisztencianemesítés
Gyakran a fertőzött növény teljes pusztulását okozzák
Bevezetés a növénykórtanba - 2
Bevezetés a növénykórtanba - 2
mikotoxin
termelő
hatása
tenuazonsav
Alternaria alternata
anyagcserezavarok
aflatoxin
Aspergillus flavus, A. parasiticus
étvágytalanság, májkárosodás
ochratoxin
Aspergillus ochraceus, Penicillium
viridicatum
Aspergillus versicolor, A. nidulans
vesegyulladás, rákos daganat
Aspergillus terreus, Penicillium
citrinum
Penicillium citro-viride
hasmenés, vesekárosodás
szterigmocisztin
citrinin
citreoviridin
májkárosodás, rákos daganat
légzésbénulás, szívműködés
zavara
idegrendszeri károsodás
patulin
Penicillium cyclopium, Aspergillus
flavus
Penicillium expansum
deoxinivalenol
Fusarium culmorum, F. graminearum hányás, hasmenés, gyomorgörcs
zearalenon
Fusarium graminearum, F. culmorum szaporodásbiológiai zavarok
fumonizin
Fusarium moniliforme, F.
proliferatum
ciklopiazonsav
májkárosodás, rákos daganat
rákos daganatok (máj, gyomor)
Bevezetés a növénykórtanba - 5
Alternaria fajok
csak ivartalan szaporodásuk ismert
polifág, jellemzően nekrotróf kórokozók
elhalt szerves anyagon bármeddíg képesek fennmaradni és
szaporodni
nyáron a levegőben lévő gombaspórák közt a legnagyobb arányban
fordulnak elő – a legfontosabb gomba allergének
Bevezetés a növénykórtanba - 5
Alternaria fajok
A búza levélbetegségeinek gyakorisága, 1999
19,60%
46,30%
PTR
22,90%
0,20%
Fusarium
8,40%
2,60%
Septoria
Cohliobolus sativus
Blumeria graminis
Puccinia spp.
búza
pirenofórás levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis /
Drechslera tritici-repentis)
búza lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. tritici)
árpa lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. hordei)
Bevezetés a növénykórtanba - 2
Fusarium spp.
Kukorica golyvás üszög
(Ustilago maydis)
A gabonaféléken fertőző rozsdagombák
fejlődésmenet
köztigazda
fennmaradás, fertőzés
forrása
Puccinia graminis f.sp. teljes
tritici – szárrozsda
Mahonia,
Berberis –
sóskaborbolya
(köztigazdán),
mediterránumból érkező
spóratömeg
P. recondita f.sp. tritici
– levélrozsda
teljes
Thalictrum –
borkóró
uredospóra, uredomicélium
őszi vetésen
P. striiformis –
pelyvarozsda
hiányos
-
uredospóra, uredomicélium
őszi vetésen
Puccinia hordei –
törperozsda
teljes
Ornithogalum –
ernyős sárma
uredomicélium őszi vetésen
Puccinia dispersa –
barnarozsda
teljes
Anchusa – orvosi uredomicélium őszi vetésen
atracél, Lycopis
– mezei
farkasszem
Puccinia coronifera –
koronás rozsda
teljes
Rhamnus –
varjútövis
köztigazdán, fűféléken
Puccinia sorghi
teljes
Oxalis –
uredospóra
Puccinia
graminis f.sp.
tritici –
szárrozsda
P. recondita f.sp. tritici
– levélrozsda
P. striiformis –
pelyvarozsda
két állománykezelés
egy állománykezelés
A napraforgó betegségei
peronoszpóra (Plasmopara halstedii)
peronoszpóra (Plasmopara halstedii)
A napraforgó betegségei
diaportés szárkorhadás (Diaporthe helianthi /
Phomopsis helianthi)
A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
A cukorrépa betegségei
nekrotikus sárgaerűség (rizománia) Beet necrotic
yellow vein virus (BNYVV)
A cukorrépa betegségei
cerkospórás levélfoltosság (Cercospora beticola)
a répa legjelentősebb betegsége
A repce betegségei
Gombabetegségek
Gyökérgolyva
Peronoszpóra
Fehérpenészes rothadás
Plasmodiophora brassicae
Peronospora parasitica
Sclerotinia sclerotiorum
Fómás betegség
Leptosphaeria maculans / Phoma lingam
Alternáriás betegség
Alternaria brassicae, A. brassicicola
kivilágosodó, kerek
foltok a levélen,
berepedező foltok a
száron; a mag is
fertőződhet
sok gazdanövény
(Cruciferae)
primer fertőzés: aszkospórák tavasszal, később
a konídiumok széllel,
esővel terjednek; a
szármaradványokon
évekig életben marad;
maggal is terjed!
vetésváltás;
tarlómaradványok
leforgatása; egészséges
vetőmag, ellenálló fajták
használata
Gombabetegségek
A repce betegségei
Gombabetegségek
A repce betegségei
A repce betegségei
Gombabetegségek
Gyökérgolyva
Peronoszpóra
Fehérpenészes rothadás
Fómás betegség
Plasmodiophora brassicae
Peronospora parasitica
Sclerotinia sclerotiorum
Leptosphaeria maculans / Phoma lingam
Alternáriás betegség
(repcebecőrontó)
Alternaria brassicae, A. brassicicola
10-15% termésveszteség
a becőfertőzés,
állományritkulás a
csíranövény pusztulás
miatt;
fekete foltok a becő falán
> korai nyílás >
magpergés
Cruciferae
egészséges vetőmag;
elsősorban vetőmaggal
terjednek;
fertőzés esetén korai
betakarítással a veszteség
csökkenthető
meleg, párás időben
fertőz
hatékony rezisztencia
nem ismert (?)
A két faj elkülönítése:
A. brassicae: nagyobb, magányosan képződő, csőrős konídiumok
A. brassicicola: kisebb, láncokban képződő, csőr nélküli konídiumok
Gombabetegségek
A repce betegségei
Gombabetegségek
A repce betegségei
Gombabetegségek
A repce betegségei