Transcript Document

NÖVÉNYSZERVEZETTAN
Sejttan és szövettan
3. előadás
Szövettan
A szervek szövettana
A szervek szövettana
- Szerv: meghatározott működést végző, térben
elhatárolt növényi rész
- Vegetatív szervek: gyökér, szár, levél
- Generatív szervek: virág, termés
•Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek
•Rügy: embrionális hajtáskezdemény
A szár elsődleges szöveti szerkezete
1. Kétszikű szár
- 3 fő szövettáj:
- epidermisz (protoderma (dermatogén)
- elsődleges kéreg (alapmerisztéma (peribléma)
- központi henger vagy sztéle (pleróma)
Gracza, 2004
Doronicum orientale
(32 ×)
A szár elsődleges szöveti szerkezete
1. Kétszikű szár
32 ×
3 fő szövettáj: epidermisz
elsődleges kéreg
Epidermisz sztéle
Elsődleges kéreg
Sztéle
Elsődleges kéreg
Eryngium planum
Epidermisz
1. Kétszikű szár
- Epidermisz (l. áll. szöveteknél)
- Feladata, megalakulása
- Kutikula, viasz, függelékek
faji sajátosság
- szár, levél, generatív szervek
- Elsődleges kéreg:
- Hipoderma: bőrszövet alatti 1 vagy több sejtrétegű, asszimiláló
és szilárdító szövetekből áll (kollenchima vagy szklerenchima)
- Kéregparenchima: nagy izodiametrikus parenchima sejtek,
intercellulárisok, raktároz: keményítő, cukor, kiválaszt: tejcsövek,
kristályok (idioblaszt); a föld alatti módosult szárakban raktároz, vízi
növényeknél levegőt tartalmaz intercellulárisok.
- Kéreghatár (keményítős hüvely): az EK legbelső sejtsora,
szorosan illeszkedik, dús keményítő (és fehérje) tartalom.
1. Kétszikű szár
Epidermisz
Epidermisz
Elsődleges kéreg
Kollenchima
Klorenchima
Hipoderma
- Kollenchima
- Klorenchima
Kéregparenchima
Lizigén járat
Hipoderma
Kéregparenchima
Lizigén
járat
Elsődleges kéreg
1. Kétszikű szár
- Sztéle (központi henger):
- Periciklus: a sztéle legkülső sejtsora (v. rétege)
Funkciói: szilárdítás (szklerenchima),
parakambiumot alakíthat,
járulékos szerveket képezhet.
- Szállítószövet: összefüggő gyűrű alakú, v. nyalábos
- szabályos kör(ök) mentén
Előforduló nyaláb típusok: kollaterális nyílt,
bikollaterális,
koncentrikus
- Bél és bélsugár: parenchimatikus alapszövet.
- A bél: a szár közepén, lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a
szállításban, raktároz.
- A bélsugár: sugárirányban az edénynyalábok között, mindig élő,
keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak)
- szakadások (rexigén) keletkezhetnek: üreges szár
1. Kétszikű szár
- Sztéle (központi henger):
Ep.
EK
Periciklus:
a sztéle legkülső sejtsora (itt rétege)
Funkciói:
szilárdítás (szklerenchima),
parakambiumot alakíthat,
járulékos szerveket képezhet.
Sztéle
Szállítószövetek
összefüggő gyűrű alakú
nyalábos
kollaterális nyílt
bikollaterális
koncentrikus
Bél és bélsugár:
EK
Ep.
1. Kétszikű szár
- Sztéle (központi henger):
Szállítószövetek
A
összefüggő gyűrű alakú (A)
nyalábos
kollaterális nyílt (B)
bikollaterális (C)
koncentrikus (D)
B
C
D
1. Kétszikű szár
- Sztéle (központi henger)
- Bél és bélsugár:
A bél: lehet élő v. holt,
elfásodhat - részt vehet a
szállításban.
A bélsugár: mindig élő,
keresztirányú szállítás ill.
raktározás (keményítő,
olajak) - szakadások (rexigén)
1. Kétszikű szár
- Előforduló főbb szárkeresztmetszetek:
Gracza, 2004
Doronicum orientale
32 ×
1. Kétszikű szár
- Előforduló szárkeresztmetszetek:
Gracza, 2004
Scutellaria hastifolia
32 ×
1. Kétszikű szár
- Előforduló szárkeresztmetszetek:
Gracza, 2004
Prunella grandiflora
32 ×
1. Kétszikű szár
- Előforduló szárkeresztmetszetek:
Egeria densa
Gracza, 2004
Elodea calitrichoides
2. Egyszikű szár
- Epidermisz
- Nem különül elsődleges kéregre és sztélére
- Hipoderma: szklerenchimából áll
- Alapszöveti parenchimában szórt helyzetű kollaterális zárt
nyalábok: befelé nagyobb, kifelé kisebb
- Másodlagos vastagodásra nem képes: zárt edénynyaláb
Gracza, 2004
- Hiányzó háncsparenchima
Zea mays
Az egyszikű és kétszikű szár szerkezetének összevetése
Gracza, 2004
Egyszikű szár km.
Kétszikű szár km.
A gyökér elsődleges szöveti
szerkezete
- Embrió: gyököcske, rügyecske,
sziklevelek
- 3 fő szövettáj:
rhizodermisz (dermatogén)
elsődleges kéreg (peribléma)
sztéle-központi henger
(pleróma)
[kaliptra-gyökérsüveg
(kaliptrogén)]
Gracza, 2004
A gyökér szöveti szerkezete
- Rhizodermisz (epibléma)
- Élő, vékonyfalú, felszívó sejtek
(nincs kutikula és sztóma)
- Gyökérszőrös zóna, vagy
mikorrhiza
- Elsődleges kéreg:
- Exodermisz:
- a kéreg külső sejtsorai
elparásodnak, bőrszöveti szerep
- Kéregparenchima:
raktározás (keményítő, tejnedv,
nyálka), keresztirányú szállítás.
Gracza, 2004
- Endodermisz (Kéreghatár)
- az EK legbelső sejtsora, a sejtek radiális falaiba szuberin rakódik vagy
el is fásodik, jellegzetes vastagodások: U, O, Caspary-pontos
-áteresztő sejtek: nincs sejtfalvastagodás
EK
Endodermisz
Rhizodermisz+gyökérszőrök
Rhizodermisz
Elsődleges kéreg
Endodermisz
Sztéle
Elsődleges kéreg
Rhizodermisz
A gyökér szöveti szerkezete
- Sztéle
- Periciklus = perikambium:
Endodermisz
Periciklus
a gyökér központi hengerének
legkülső sejtsora
- működése 4 féle:
- oldalgyökér képzés
- hullámos kambium
- parakambium
- másodlagos bőrszövet
- Szállítószövetek
egyszerű nyalábok, sugaras
elrendeződésben
Kétszikűekben: 2-3-4-5-6
Egyszikűekben: 7-9-sok
- Bél és bélsugár:
Egyszerű
fanyalábok
Egyszerű
háncsnyalábok
Sztéle
A gyökér szöveti szerkezete
- Az egyszerű nyalábok elhelyezkedése a sztélében
Gracza, 2004
Diarch,
triarch,
tetrarch és
aranyfürt (Aster linosyris) gyökerében
pentarch sztéle az
A gyökér szöveti szerkezete
-Bél és bélsugár:
-Parenchimatikus alapállomány
-Raktározás:
keményítő, zsíros olajok, kristályok
-Elfásodhat
(szilárdít és részvétel a szállításban)
A gyökér szöveti szerkezete
- Oldalgyökér képződése
- Elágazódási övben, a gyökérszőrös
zóna felett
- Perikambiumból, fanyalábok
irányában
Gracza, 2004
A gyökér és a szár találkozása
Gracza, 2004
1. A szárban kétszer összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a
gyökér fa- és háncsnyalábja is elágazik
2. A szárban ugyanannyi annyi összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a
gyökérben: a gyökér fa- vagy háncsnyalábja elágazik
A levél szöveti szerkezete
- A lomblevél szöveteinek kialakulása
- 3 fő szövettáj:
színi epidermisz (protoderma)
mezofillum (prokambium + alapmerisztéma)
fonáki epidermisz (protoderma)
Bolgár, 1999
A levél szöveti szerkezete
- Epidermisz felépítése – típusok (l. 3. óra)
- Általában 1 sejtrétegű (kiv. fikusz, kaucsukfüge)
- Viasz, kutikula, szőrképletek fajra jellemző
- Sztómák helyzete:
- Általában csak a fonákon (dorziventrális levél)
- Színi és fonáki epidermiszen (izolaterális levél, fűfélék)
- Csak a színi oldalon (vízinövények, vízen úszó levele)
- Csak hidatódák vannak ( vízinövények, alámerült levelei)
A levél szöveti szerkezete
- Mezofillum: klorenchima – asszimiláló alapszövet
- Elhelyezkedése: színi és fonáki epidermisz között
- Szerkezete: levéltípustól, megvilágítás mértékétől függően
változik
- Szilárdító szövetek: főér szállítónyalábja környezetében, ill.
itt az epidermisz alatt
- Kristálytartó (idioblaszt) és váladéktartó sejtek, vagy járatok
A mandarin (Citrus
reticulata) levele, KM
Idioblaszt
Lizigén olajtartó járat
32 ×
A mandarin levele
Idioblasztok,
rombusz alakú
kristállyal
Oldódásos (lizigén) járat
A levelek szerveződési formái
I. Lomblevél
-
Homogén levél: a mezofillum csak szivacsos parenchimából áll, pl.:
árnyéknövények, félélősködők
-
Heterogén levél: a mezofillum szivacsos
és oszlopos parenchimából áll:
- Izolaterális (unifaciális)
- Dorziventrális (bifaciális)
- Radiális szimmetriájú
II. Tűlevél
III. Kranz-anatómiájú levelek
Oszlopos vagy paliszád parenchima: szorosan záródó, a felületre
merőleges irányban megnyúlt sejtek, sok kloroplasztiszt tartalmaznak,
sötétebbek
Szivacsos parenchima: izodiametrikus sejtek, sok sejtközötti járattal
• Izolaterális (unifaciális) lomblevél
– A levéllemez mindkét oldalát azonos megvilágítás éri, pl.: fűfélék,
– a színi és fonáki epidermisz közel azonos, mindkettőn van sztóma,
kutikula és viasz
– Felépítése:
•
•
•
•
•
színi epidermisz
oszlopos (paliszád) parenchima
szivacsos parenchima
oszlopos (paliszád) parenchima
fonáki epidermisz
Búza levélkeresztmetszet
• Dorziventrális (bifaciális) lomblevél
– A levéllemez egyik oldalát éri a megvilágítás, leggyakoribb típus
– a színi és fonáki epidermisz nem azonos, a mezofillum kétrétegű
– Felépítése:
•
•
•
•
színi epidermisz: vastagabb, kutinosodott, sztóma nélküli
oszlopos (paliszád) parenchima
szivacsos parenchima
fonáki epidermisz: vékonyabb, kevésbé kutinosodott, sztómákat tart.
100 ×
színi epidermisz
oszlopos parenchima
szivacsos parenchima
fonáki epidermisz
Fagus sylvatica - bükk
Fagaceae
Oszlopos (paliszád)
parenchima
Szivacsos parenchima
Színi epidermisz
Kollenchima
A főér nyalábja
farész
háncsrész
háncskorona
Klorenchima
Kollenchima
Fonáki epidermisz
Kék iringó (Eryngium planum) – dorziventrális lomblevél KM
A mecseki zergevirág (Doronicum
orientale) és a dárdás csukóka
(Scutellaria hastifolia) dorziventrális
lomblevelének szöveti szerkezete
• Radiális szimmetriájú levél
– Csöves, belül üreges leveleknél, pl.: hagyma
– Felépítése:
•
•
•
•
színi epidermisz
oszlopos (paliszád) parenchima
szivacsos parenchima
fonáki epidermisz (jellegtelen)
színi epidermisz
oszlopos parenchima
szivacsos parenchima
fonáki epidermisz
Kranz-anatómiájú levelek
– C4-es fotoszintézisű növényekre jellemző, A CO2 primer
fixációja és a CO2 redukciója térben elkülönül
– Felépítése:
• epidermisz
• mezofilláris parenchima
– a nyalábok körül hüvelyparenchima: a kloroplasztiszokban
nincs gránum tilakoid: nincs vízbontás
• epidermisz
Kétféle asszimiláló szövet: a nyalábhüvely és a mezofillum
Tűlevél
– Több évig él, fotoszintetizál
– Felépítése:
• Epidermisz: vastag falú, kutinnal fedett sejtek, süllyesztett sztómák
• Hipoderma (szklerenchima): vastag falú sejtek
• Karos paliszád parenchima: betüremkedő sejtfal, hatékony
fotoszintézis
– benne: gyantajáratok
• Endodermisz
• Sztéle (központi henger): periciklus, 2 kollaterális edénynyaláb,
transzfúziós szövet: parenchimatikus alapszövet
Rolf Dieter-Müller
Pinus sylvestris - erdeifenyő
Pinaceae (syn. Abietaceae)
32 ×
Süllyesztett
sztómák
Epidermisz
Szklerenchima
Karos paliszád
parenchima
Gyantajáratok
Sztéle
Periciklus
Szklerenchima
Transzfúziós szövet
Koll. nyílt nyalábok
Pinus sylvestris - erdeifenyő
Pinaceae (syn. Abietaceae)
Karos paliszád
parenchima
Szklerenchima
gyűrű
Epithél sejtek
Gyantajárat
Szklerenchima
Epidermisz
400 ×
Pinus sylvestris - erdeifenyő
Pinaceae (syn. Abietaceae)
400 ×
A sztéle részei:
Periciklus
Transzfúziós szövet
Szklerenchima
2 koll. nyílt nyaláb
háncselemek
faelemek
A levél szöveti szerkezete
- Fellevelek
- lomblevélhez hasonló, egyszerűbb
Az Eryngium planum
gallérkalevelének keresztmetszete,
színi és fonáki epidermisze
A levélnyél szöveti szerkezete
- Hasonló a levél főér körüli részéhez, arányaiban
eltér: több szállító és szilárdító, kevesebb
asszimiláló alapszövet.
- Lombhullás: leválasztó réteg: elnyálkásodó sejtek +
pararéteg
- Levélripacs = paraszövettel lezárt sebhely
Gracza, 2004
A levélnyél szöveti szerkezete
Gracza, 2004
A levélnyél szöveti szerkezete
Az Eryngium planum
levélnyelének KM-i képe
Színi epidermisz
Mezofillum
Szállítónyalábok
Fonáki epidermisz
Alapszöveti (raktározó) parenchima
Farész
Háncsrész
Háncskorona (szklerenchima)
Klorenchima
Kollenchima
Fonáki epidermisz
A generatív szervek szöveti szerkezete
- 1. A virág és kialakulása
Gracza, 2004
Váczi, 1995
A mák (Papaver
somniferum)
virágszerveződése
HM (Gracza)
A virág szöveti szerkezete
- Takarólevelek
- Csészelevelek: a lomblevélhez hasonló, egyszerűbb
- Sziromlevelek: epidermisz gyakran papillás, kevés sztóma,
nem működőképes, illóolajok (illatanyagok)
A Doronicum orientale
sziromlevelének illóolajat
tartalmazó epidermisze és a
Scutellaria hastifolia
sziromlevelének papillás
epidermisze
A virág szöveti szerkezete
- Takarólevelek
- Sziromlevelek: KM: levélszerű felépítés, egyszerűbb,
1-2 tagból álló nyalábok
A virág szöveti szerkezete
A Doronicum orientale és
az Aster amellus
fészekvirágzatának
hosszmetszete
A virág szöveti szerkezete
- Ivarlevelek
- Porzók: filamentum – porzószál
anthera – portok
theca - portokfél
Ny – nyaláb
Lo – pollenzsák
C – csatló
St – portokfél
F - porzószál
Váczi, 1995
Váczi, 1995
A virág szöveti szerkezete
- Ivarlevelek
- Porzók szöveti szerkezete:
- Epitécium – külső epidermisz
- Endotécium – rostos réteg
- Parenchima – 2-3 sejtsor
- Tapétum – dús plazmájú, nagymagvú sejtek
Benne: sporogén szövet
Váczi, 1995
A virág szöveti szerkezete
- A pollenek megjelenési formái:
Váczi, 1995
A virág szöveti szerkezete
-
Ivarlevelek
- A termő szerkezete:
- Bibe: papillás, bibeszál: parenchimatikus, magház: külső
és belső bőrszövet, közte klorenchima, magkezdemények
Bibeszál és bibe pollenszemekkel HM
Bibeszál, porzószálak és sziromlevelek
KM
A virág szöveti szerkezete
- Ivarlevelek
- A termő szerkezete:
- Bibe, bibeszál, termőlevelek, magház, magkezdemények
Váczi, 1995
ny – nyaláb; mk – magkezdemény; r – rekesz; vf – válaszfal; chl – klorenchima;
pa – parenchima; ep – epidermisz; i - intercelluláris
A virág szöveti szerkezete
- Ivarlevelek
- A termő szerkezete:
- Bibe, bibeszál, termőlevelek, magház, magkezdemények
Fészekpikkelyek
Váczi, 1995
Nyelves virág
Magkezdemény
Fészek és kaszattermés
(Doronicum orientale) HM
Generatív szervek szövettana: a termés
- Fructus – csak a zárvatermők szerve
- A termésfal hármas tagolódása (lomblevél eredet):
- Exocarpium=epicarpium – ált. 1 sejtrétegű epidermisz,
rajta kutikula, viasz
- Mezocarpium – szélesebb, parenchimatikus szövettáj,
nedvdús, kősejtek, rostok, olajtartó járatok
- Endocarpium
- ált. vékony, vagy bőrnemű
- összenőhet a maghéjjal (szemt.)
- csonthéj (csonthéjasok)
- szőrképletek (makk)
Exocarpium
Mezocarpium, olajjárat
Endocarpium
Ikerkaszat (Eryngium planum), KM
A termés szöveti szerkezete
Ikerkaszat (Eryngium planum)
Exocarpium
Mezocarpium
KM
Endocarpium
HM
A termés szöveti szerkezete
cseresznye
csonthéjas termés
paprika
felfújt bogyó
díszalma
almatermés
Gracza, 2004
kocsányos tölgy
makk
ep: exocarpium, m:mezocarpium, en: endocarpium, ny: edénynyaláb,, coll:
kollenchima, pa: parenchima, o: olajcsepp, cu: kutikula, ks: kősejtes szövet,
kr: kristálysejtek, pal: parenchimalemez, ph: parenchimahíd, sz. szőr
A mag szöveti szerkezete
- 3 része:
- Maghéj – külső (testa) – viasz, kutikula, függelékek:
repítőszőr, pikkely, hártya
belső (tegmen) – hártyás, húsos, v. szklerenchimatikus
- embrió – radicula, plumula, cotyledon
- Táplálószövet – perispermium (magfehérje)
endospermium (belső táplálószövet)
fejlett embriójú mag
Endospermium
Perispermium
Maghéj
Endocarpium
Meuocarpium
Exocarpium
Ikerkaszat és mag (Eryngium planum)
A mag részei
maghéj
sziklevelek
rügyecske
gyököcske
endospermium
Különböző magvak és függelékei:
A: mák. m: maghéj, e: endospermium, cs: csíra,
B: vérehulló fecskefű. el: elaioszóma,
C: tiszafa. ar: arillusz (magköpeny), mh: maghéj, e: endospermium
Különböző magvak és függelékei:
1: ricinus. 2: bors. 3: rozs. 4: mandula.
Másodlagos vastagodás
• Másodlagos vastagodásra nem képes: ma élő harasztok,
egyes kétszikűek, egyszikű növények többsége
• A levél, a virág és a termés mindig elsődleges szöveti
felépítésű marad
• A gyökérben és a szárban megindulhat a másodlagos
vastagodás
A szár másodlagos vastagodása
Kétszikűek:
Fásszárúak:
Tilia-típus, Aristolochia-típus, Általános fás típus
Lágyszárúak:
Ricinus-típus, Helianthus-típus, Polikambialitás
Egyszikűek:
Dracaena-típus
A szár másodlagos vastagodása
Kétszikűek:
Lágyszárúak:
Ricinus-típus: a nyalábkambium nyalábközi kambiummal
egészül ki, a zárt kambiumgyűrű összefüggő fatestet és
háncstestet képez, az elsődleges fa és háncs bélkorona és
háncskorona formájában megmarad
ep: epidermisz, fc: nyaláb, ek: elsődleges kéreg, eh: elsődleges háncs,
ef: elsődleges fa, mh: másodlagos háncs, mf: másodlagos fa
A szár másodlagos vastagodása
Kétszikűek:
Lágyszárúak:
Helianthus-típus: a nyalábkambium nyalábközi kambiummal
egészül ki, a nyalábközi kambium másodlagos
edénynyalábokat képez, melyeket bélsugarak határolnak
eny: elsődleges nyaláb, mny: másodlagos nyaláb
ifc: interfascicularis kambium (nyalábközi kambium), szny: szállítónyaláb
A szár másodlagos vastagodása
Kétszikűek:
Lágyszárúak:
Polikambialitás, polikambiális vastagodás: gyökérben és
szárban is előfordulhat (pl.: répatest), kialakul az összefüggő
kambiumgyűrű, de csak rövid ideig működik, egyre újabb
kambiumpalástok alakulnak ki: újabb koncentrikus
nyalábköröket eredményezve
A szár másodlagos vastagodása
Kétszikűek:
Fás szárúak:
Tilia-típus: az elsődleges szállítószövetek nem nyalábosak, a
kambiumgyűrű folyamatosan működik, befelé összefüggő
fatestet, kifelé háncstestet képez
ep: epidermisz, ef: elsődleges fa, eh: elsődleges háncs
A szár másodlagos vastagodása
Kétszikűek:
Fás szárúak:
Aristolochia- vagy lián-típus: az elsődleges szállítószövetek
nyalábosak, kialakul a nyalábközi kambium, de csak
bélsugár sejteket hoz létre, másodlagos szállítóelemeket
csak a nyalábkambium képez, megmarad a nyalábos
szerkezet, nem alakul ki egységes fa-, ill. háncstest, ez
lehetővé teszi a csavarodást
A szár másodlagos vastagodása
Kétszikűek:
Fás szárúak:
Általános fás típusú:
• Nyitvatermő fákra és a legtöbb zárvatermő fára jellemző
• Az elsődleges bélsugár sejtekből kialakul a nyalábközi kambium, amely a
nyalábkambiummal együtt kialakítja a vaszkuláris kambiumot, a kambium
befelé fa-, kifelé háncselemeket vagy mindkét irányban bélsugár sejteket
hoz létre: kialakul a másodlagos fa és másodlagos háncs.
• A farész szabályos évgyűrűs szerkezetű, fatestnek hívjuk.
• A háncsban általában nem különíthetők el az évente létrejött elemek. Az
évente létrejött háncselemek összességét háncstestnek nevezzük.
• A másodlagos fa széles fatestet alkot, benyomul a központi hengerbe, a
nyalábos szerkezet eltűnik, évgyűrűs alakul ki.
• A vastagodás miatt az elsődleges kéreg és a bőrszövet sejtjei
elszakadnak, létrejön a parakambium (phellogén), amely kialakítja a
parabőrt (periderma).
A szár másodlagos
vastagodása
Kétszikűek:
Fásszárúak:
Tilia-típus
Aristolochia-típus
Lágyszárúak:
Ricinus-típus
Helianthus-típus
Polikambialitás
Egyszikűek:
Dracaena-típus
Gracza, 2004
Tilia-típus
Tilia cordata
A szár
másodlagos
vastagodása
Általános fástípus Fagus sylvatica
Arisztolochia(lián) típus
Aristolochia
durior
Ricinus-típus
Ricinus communis
Helianthus-típus
Doronicum orientale
A szár másodlagos
vastagodása
A szár másodlagos vastagodása
Egyszikűek:
Zárt kollaterális nyalábjuk van, nincs másodlagos vastagodás,
vastagodásra képesek: pálmák, fa alakú liliomfélék, Dracaena, Aloe,
Yucca fajok
Pálmák: a növekedés közben a hajtáscsúcs kiszélesedik, ellaposodik, a
vastagsági növekedés erőteljes de az elsődleges szövetképződés során
alakul ki.
Dracaena típus: parenchimaszövetből szárvastagító kambium jön létre,
befelé alapszövetet és újabb edénynyalábokat, kifelé peridermát hoz
létre.
Gracza, 2004
Dracaena-típus
A gyökér szöveti szerkezete
- Másodlagos vastagodás
- Nyitvatermők és kétszikűek gyökerére jellemző
-
-
A háncs és fanyalábok közötti alapszövet sejtjei osztódni kezdenek, a
perikambiummal (periciklus) összekapcsolódva zárt kambiumgyűrűt
hoznak létre, mely kezdetben hullámos.
A faelemek képzése (befelé) intenzívebb mint a háncselemeké (kifelé),
ezért a kambiumgyűrű rövid idő múlva kör alakúvá válik.
A farész évgyűrűs lesz, de lazább, mint a szárban (kevesebb szilárdítóe.)
A perikambium kialakítja a peridermát (parabőr), simább mint a száré.
A gyökér szöveti szerkezete
- Másodlagos vastagodás
Aranyfürt (Aster linosyris)
Csillagőszirózsa (Aster amellus)
Nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora)