Slide 1

NÖVÉNYI SZÖVETEK
Orbánné Kiss-Vámosi Emőke


Slide 2

Növényi szövetek csoportjai:

Osztódó szövetek
Állandósult szövetek
• Bőrszövet
• Szállítószövet
• Alapszövet


Slide 3

1.Az osztódó szövet (merisztémák)
• Sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagja nagy
• A növény egész életében megőrzi osztódó képességét:
„növekvő lény”☺
• Az állandósult szöveteket hozzák létre
• megtalálható:
– hajtáscsúcsban

T


Slide 4

– Gyökércsúcsban
– Kambium vagy oldalmerisztéma
– Köztes növekedést létrehozó interkaláris merisztémák

T


Slide 5

• Feladatuk: a növekedés és a
regenerálódás biztosítása.
• Felépítésük: több sejtsorosak, kis
méretű, szoros illeszkedésű,
téglatest formájú sejtekkel.
Sejtfaluk vékony.

Mitózis

T


Slide 6

• A korai embrió egész teste osztódó
szövetből áll. Később a sejtek egyre
nagyobb hányada differenciálódik, de a
kifejlett növényben is osztódók
maradnak: - a hajtáscsúcsok,
- a gyökércsúcsok osztódási zónája,
- a kambium (a vastagodásra képes
fajokban),
- a szártagok tövén (pázsitfűfélék).
• Szükség esetén (pl. sebzéskor, vagy
vastagodáskor) a legtöbb állandósult
szövet képes újra osztódóvá válni.

T


Slide 7

2.Állandósult szövetek
I. Bőrszövetek
• Felszíneket borítanak.
 Feladatuk:
- elhatárolás,
- szabályozható anyagforgalom.
 Felépítésük: szorosan záródó ellapult
sejtekből állnak.

T


Slide 8

Bőrszövet
• Fiatal növényi részeket borítanak.
• Felépítésük:
- Jellemzően egyrétegűek.
- Színtelenek (sejtjeikben nincsenek színtestek, kivéve a
gázcserenyílás zárósejteket).
- Sejtjeik szorosan illeszkednek ( nyúzhatók).
- Lapos, felülnézetben gyakran puzzle-szerű sejtalak.
- A sejtekben hatalmas vakuólum (vízraktár).
• Határoló funkciójuk mellett intenzív anyagforgalmat is
lebonyolítanak.
• Két fő típusuk:
- az epidermisz
- és a rhizodermisz.
T


Slide 9

EPIDERMISZ

T


Slide 10

T


Slide 11

Elágazó epidermisz-szőr

T


Slide 12

RHIZODERMISZ

Rhizodermisz gyökérszőrökkel

T

• A fiatal gyökér
bőrszövete.
• Funkciója (a szervetlen
tápanyagoldat felszívása)
eltér az epidermiszétől.

• Szerkezeti eltérések:
- nincs kutikula,
- nincsenek
gázcserenyílások,
- speciális növényi
szőrök: a gyökérszőrök.


Slide 13

II.A szállítószövetek
• A növényekben az anyagszállítás kétirányú:
– Gyökértől a levélig: víz, szervetlen anyagok
– Levéltől a többi szervhez: kész szerves anyagot

• Alkotórészei:
– Farész: víz, szervetlen anyagok
– Háncsrész: kész szerves anyagot

T


Slide 14

A farész (xylem)
• Alkotórészei:
– Faparenchimák: kisebb átmérőjű, megnyúlt, élő sejtek;
– Vízszállító sejtek (tracheidák); egymás felett helyezkednek el,
érintkező sejtfalaik lyukacsosak: nagyobb átmérőjű, vastag falú,
elhalt sejtek
– Vízszállító csövek (tracheák): még nagyobb átmérő, élettelenek,
köztes sejtfalak megszűnésével jöttek létre – nagyon gyors
vízszállítást tesz lehetővé

– A vízszállító sejtek és csövek fala vastagodott – gyűrűs, spirális,
létrás

T


Slide 15

A tracheidák és a tracheák

T


Slide 16

A háncsrész (phloem)
• Alkotórészei:
– Háncsparenchimák: kisebb átmérőjű, vékony falú élő sejtek;
– Rostasejtek: nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, élő sejtek
érintkező sejtfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül a
sejtek plazmakapcsolatban állnak
– Rostacsövek: még nagyobb átmérő, a rostasejtek
egyesülésével jönnek létre, élő rész

– Rostasejtekkel rendelkeznek a harasztok és a nyitvatermők, a
zárvatermőknek rostacsöveik is vannak

T


Slide 17

Rostacsövek (x) és kísérősejtek
(nyilakkal jelzett, vörösre
színeződött sejtmagvú sejtek)
keresztmetszeti képe
T

Rostalemez felülnézetben és
rostacsövek hosszmetszetben


Slide 18

• A szállítószövet elemei kötegekben fordulnak elő,
szállítónyalábokat alkotnak
• Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van
benne
• Pl: gyökérben

• Összetett nyaláb: háncs- és farész is van benne
– Kollaterális nyílt: farész+kambium+háncsrész
• Kétszikűek szárában

T


Slide 19

– Kollaterális zárt: farész + háncsrész
• Egyszikűek szárában,
• levelekben

T


Slide 20

III. Az alapszövetek
• Sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok, előfordulnak
sejtközötti járatok
• Változatos működésű
• Típusai:
–
–
–
–
–
–

T

Táplálékkészítő (asszimiláló, fotoszintetizáló)
Raktározó
Víztartó
Átszellőztető
Kiválasztó és váladéktartó
Szilárdító


Slide 21

Asszimiláló szövet

• Szár: klorenchima

• Levél: mezofillum – szivacsos és oszlopos
parenchima

T


Slide 22

Raktározó alapszövet
• Feladat:
Keményítőt, olajat, fehérjét,
cukrot raktároz.
• Felépítés:
A sejtekben sok
leukoplasztisz.
• Előfordulás:
Főleg gyökerekben, föld
alatti hajtásokban,
termésfalban, magvakban
(de föld feletti szárakban,
sőt levelekben is lehet).

T


Slide 23

Víztartó alapszövet
• Feladat: Vízraktározás
• Felépítés: a sejtekben hatalmas vakuólum
• Előfordulás: pozsgás növények száraiban, leveleiben

Víztartó alapszövet telített
állapotban
T

Az előbbi szövet jelentős
vízvesztés után


Slide 24

Átszellőztető alapszövet
• Feladat: levegőtől elzárt
szervek oxigénellátása
(esetleg lebegtetés).
• Felépítés: hatalmas
sejtközötti járatok.
• Előfordulás vízi,
mocsári, lápi növények
alámerült szerveiben
(víz alatt, iszapban).

T


Slide 25

Szilárdító alapszövet
– Hajtás szilárdítását végzik
– Állhat hosszú, megnyúlt
sejtekből
• Pl: len
– Vagy apró megvastagodott
falú sejtekből
• Pl: levendula

T


Slide 26

Gyakorló feladatok
Középszintű feladatok:
2011. május (közép – idegen) – III. feladat.

2012. május (emelt – idegen) – IV. feladat.

T