Növényi szövettan
Download
Report
Transcript Növényi szövettan
Növényi szövetek
• Szövet: közös eredetű, hasonló felépítésű
és működésű sejtek köteléke.
• Önálló szerveződési szint.
• A szövetes élőlényeknek szerveik (a
szövetes állatoknak szervrendszereik is)
vannak.
• Jelentősége: rendkívül magas fokú belső
munkamegosztást tesz lehetővé
sikeresebb alkalmazkodás a környezethez.
• Előfordulása: szövetesek a legfejlettebb
(hajtásos) növények és szinte az összes
állattörzs.
A szövetesség előzményei
• Fokozatosan jött létre:
egysejtű kolónia (sejttársulás) telep,
szövet.
• A nem szövetes többsejtűség evolúciós
előnye:
- nagyobb test nagyobb biztonság
- lehetőség a munkamegosztásra.
A kolónia
1. kép: Kékbaktérium kolónia
(Microcystis Wesenbergii)
• A legprimitívebb soksejtű
szerveződés.
• Mérete: mikroszkopikus.
• Formája: sejtfüzér, vagy
sejthalmaz egyforma sejtekből.
• A sejtek között fizikai kapcsolat
gyenge, vagy nincs - közös
nyálkaburok tartja össze
őket.
• Munkamegosztás nincs.
• Előfordulása: prokarióták, algák
(pl. kova-és zöldmoszatok),
élesztőgombák.
A kolónia
2. kép
3. kép
2. kép: Baktérium kolónia (Streptococcus sp.)
3. kép: Élesztő kolónia
4. kép: Kovamoszat kolónia (Meridion sp.)
4. kép
A telep
• A kolóniánál fejlettebb szerveződés.
• Méret: a mikroszkopikustól a több 100 m-esig.
• Forma: sejtfonál, sejtlemez, vagy bonyolult
háromdimenziós alak.
• Belül többféle sejttípus.
• A sejtek erősebben rögzülnek egymáshoz.
• Munkamegosztás van, változó mértékű.
• Előfordulása: algák (pl. vörös-, barna,- és egyes
zöldmoszatok), mohák, a hajtásos növények ivaros
nemzedékei, gombák, szivacsok.
• A szövetesség felé nincs éles határ. (Barnamoszatok,
mohák: fejlett telep, vagy primitív szövetesség?)
A telep
5. Kép
6. kép
7. kép
5. kép: Csillárka (zöldmoszat) telepe
6. Kép: Macrocystis barnamoszat fejlett telepe
szervszerű képződményekkel
7. kép: Páfrány előtelep
8. Kép: Szivacs egyed belső felépítése
8. kép
Növényi szövetek
• A növényi szövetesség a
szárazföldi életmódra
való áttérés hatására jött
létre zöldmoszatok egy
csoportjában az alsó
devon folyamán.
• Szövetesek a harasztok,
a nyitvatermők és a
zárvatermők ivartalan
nemzedékei.
9. kép: Devon időszaki haraszt
(Rhynia) szárkeresztmetszete
A növényi szövetek közös
szerkezeti sajátságai
• A sejteket a szomszédos sejtfalak közös
középlemezei rögzítik egymáshoz.
• Illeszkedésük lehet:
- hézagmentes,
- vagy hézagos (a sejtek a sarkaiknál elválnak
egymástól). levegővel kitöltött sejtközötti
járatrendszer (gázszállító funkció).
• Soha nincs sejtközötti állomány.
• A sejtfalakon átnyúló plazmahidak révén a
szomszédos sejtek között jelentős anyag- és
információforgalom lehet.
A növényi szövetek csoportosítása
• Két fő csoportjuk:
- az osztódó szövetrendszer
- és az állandósult szövetrendszer.
• A két rendszer kapcsolata:
- Minden sejt osztódó szöveti sejtként születik.
- Egy bizonyos kor után differenciálódnak:
Speciális felépítést alakítanak ki és speciális
működést fognak ellátni, azaz valamely konkrét
állandósult szövet sejtjévé alakulnak.
(A folyamat hátterében differenciált génaktivitás).
A differenciálódás módja
• A sejt elveszti osztódó képességét.
• Egyenlőtlen növekedés ( az alakja is változik).
• Változik a sejtfal (vastagodhat, felszívódhat,
utólagosan berakódó anyagokat vehet fel, a
sarkoknál a szomszédos falak elválhatnak, )
• sejtközötti járatrendszer jöhet létre.
• Változik a plazma (a vakuólum nő, az adott
funkcióhoz szükséges szervecskék száma,
differenciáltsága nő).
• Egyes sejttípusok a differenciálódásuk végén
elpusztulnak.
Osztódó szövetek
• Feladatuk: a növekedés és a
regenerálódás biztosítása.
• Felépítésük: jellemzően több
sejtsorosak, kis méretű,
szoros illeszkedésű, téglatest
formájú sejtekkel. A sejtek
sejtciklusban vannak. Sejtfaluk
vékony, Belső felépítésük
primitív. A sejtek a szövet
középvonalában születnek, az
újabb sejtek fokozatosan a
10. kép: Osztódó szövet gyökércsúcsból
perifériára tolják őket, majd
- Jól megfigyelhetők a mitózis fázisai.
elkezdve a differenciálódást
kikerülnek az osztódó
szövetrendszerből.
Az osztódó szövetek előfordulása
11. kép: Kambium kollaterális
nyílt nyalábban
• A korai embrió egész teste osztódó
szövetből áll. Később a sejtek
egyre nagyobb hányada
differenciálódik, de a kifejlett
növényben is osztódók maradnak:
- a hajtáscsúcsok,
- a gyökércsúcsok osztódási zónája,
- a kambium (a vastagodásra képes
fajokban),
- a szártagok tövén (pázsitfűfélék).
• Szükség esetén (pl. sebzéskor,
vagy vastagodáskor) a legtöbb
állandósult szövet képes újra
osztódóvá válni.
Állandósult szövetek
I. Bőrszövetek
• Felszíneket borítanak.
Feladatuk:
- lehatárolás,
- szabályozható anyagforgalom.
Felépítésük: szorosan záródó ellapult
sejtekből állnak.
• Két fő típusuk:
- az elsődleges bőrszövetek
• és a másodlagos bőrszövetek.
Elsődleges bőrszövetek
• Fiatal növényi részeket borítanak.
• Felépítésük:
- Jellemzően egyrétegűek.
- Színtelenek (sejtjeikben nincsenek színtestek, kivéve a
gázcserenyílás zárósejteket).
- Sejtjeik szorosan illeszkednek ( nyúzhatók).
- Lapos, felülnézetben gyakran puzzle-szerű sejtalak.
- A sejtekben hatalmas vakuólum (vízraktár).
• Lehatároló funkciójuk mellett intenzív anyagforgalmat is
lebonyolítanak.
• Két fő típusuk:
- az epidermisz
- és a rhizodermisz.
Az epidermisz
• A fiatal hajtás bőrszövete.
• Speciális funkciója:
- párolgás elleni védelem ( a külső sejtfalak
viaszos kutikulát viselnek),
- szabályozható gázcsere ( gázcserenyílások)
• Speciális függelékei:
- kutikula,
- gázcserenyílások,
- növényi szőrök (védhetnek: hidegtől,
párolgástól, fogyasztó állattól; repíthetik a
magvakat, részt vehetnek a kiválasztásban).
12. Kép
13. kép
12. kép: Levél keresztmetszet részlete – Felül a levélfonák. Jól látható a kutikula és
egy gázcserenyílás. Az epidermisz alatt táplálékkészítő alapszövet
található.
13. kép: Elágazó epidermisz-szőr
14. Kép
15. kép
14. kép: Páfrány levélfonák epidermisze – A gázcserenyílások
zártak. A zárósejtek zöld színe elüt a környező
színtelen epidermisz sejtekétől.
15. kép: Egyszikű levél epidermisze
16. kép
16. kép: Gázcserenyílás – Jól látható a két zárósejt rengeteg
zöld színteste és a nyitott légrést határoló különlegesen
vastag sejtfalak.
A rhizodermisz
17. kép: Rhizodermisz gyökérszőrökkel
• A fiatal gyökér bőrszövete.
• Funkciója (a szervetlen
tápanyagoldat felszívása)
eltér az epidermiszétől.
• Szerkezeti eltérések:
- nincs kutikula,
- nincsenek
gázcserenyílások,
- speciális növényi szőrök:
a gyökérszőrök. (Pár napig
működnek. Feladatuk a
felszívó felület növelése.)
Másodlagos bőrszövetek
• Idősebb növényi részeket borítanak.
• Fokozatosan (több év alatt) váltják le az
elsődleges bőrszöveteket.
• Mindig sok sejtrétegűek, barnás színűek,
átlátszatlanok.
• Két fő típusuk:
- a periderma
- és a héjkéreg (ritidóma).
A periderma
• Néhány éves ágakat,
gyökereket borít (ritkán
fiatal, de erősen táguló
szerveket, pl. burgonya
gumó, sárgadinnye
termés).
• Szerkezete a
sebszövetekére
emlékeztet. Sejtjeinek
falában sok szuberin
(vízszigetelés).
• Függelékei a
paraszemölcsök (nyitott
szellőzők).
18. kép: Periderma paraszemölcsökkel
19. kép: Peridermát
átszakító paraszemölcs
A héjkéreg
• Az idősebb ágakat,
törzseket, gyökereket
borítja.
• Felszíne repedezett.
• Nagyrészt elöregedett
háncsból áll.
• Sok csersav,
alkaloida rakódhat
bele.
20. kép: Erdeifenyő héjkérge
II. Szállítószövetek
• Feladatuk: oldatok, oldott anyagok szállítása.
• A sejtalak megnyúlt, csőszerű.
• A sejtek szorosan illeszkednek ( alakjuk nem henger,
hanem hasáb).
• Hosszanti illeszkedésüknél ferde, lyukacsos harántfalak
(könnyebb átjutás).
• Általában halott sejtek.
• A szállítószövetek hosszanti kötegekbe
(edénynyalábokba) rendeződnek. (A vastagodó fajokban
a körben álló nyalábok oldalirányban gyűrűvé záródnak.)
• Kétféle szállítandó anyag és szállítási mód kétféle
szállítószövet:
- a farész
- és a háncsrész.
A farész
• Feladata: híg sóoldat szállítása a gyökerekből a többi
szervbe. Passzívan szállít. Hatalmas szívóerő hat rá.
• Sejtfelépítés: Sejtjei halottak, belül üresek, nagy
átmérőjűek, a harántfalak többé-kevésbé felszívódtak,
az oldalfalak vastagok (fejlett szekunder sejtfal, gyűrűs,
vagy spirális vastagodású tercier sejtfal).
• Szállító funkciójuk csak néhány évig tart. A vastagodó
fajok ezután lecserélik őket. Falaikba lignin, csersav
rakódik és a továbbiakban szilárdítanak.
• Két fő sejttípusuk:
- a tracheida
- és a trachea.
A tracheidák
• Ez az ősibb típus:
minden szövetes
növényben (de a
zárvatermőkben
alárendelt).
• Kisebb méret,
vékonyabb sejtfal. A
harántfalakon nagy
nyílások.
A tracheák
• Modernebbek (csak a
zárvatermőkben)
• Sokkal nagyobb
méretek (akár látható
átmérő) kisebb
összfelület kisebb
súrlódás gyorsabb
szállítás. Felszívódott
harántfalak.
A tracheidák és a tracheák
22. Kép
21. kép
23. kép
21. kép: Tracheidák (tulipánfa)
22. kép: Tracheidák szöveti kötelékben – Jól láthatók
a tercier sejtfalvastagodások
23. kép: Trachea részlete
A háncsrész
• Feladata: oldott szerves anyagok mozgatása.
• Maga az oldószer nem áramlik szállításkor nincs
súrlódás nincs szükség nagy sejtátmérőre. A szállítás
iránya a szükségletektől függően változtatható.
• Aktív folyamat ( élő sejteket igényel).
• Nem a nyomáskülönbség elvén működik nincs
szükség vastag sejtfalakra.
• Rostalemez-szerűen lyukacsos harántfalak.
• Fő sejttípusaik:
- a rostasejtek
- a rostacsövek és a hozzájuk tartozó kísérősejtek.
A rostasejtek
• Ez az ősibb típus:
minden szövetes
növényben (de a
zárvatermőkben
alárendelt).
• Élő sejtek.
A szállítandó anyagok
ki-berakodását
önállóan végzik.
Kisebb méretűek.
A rostacsövek
• Modernebbek (csak a
zárvatermőkben).
• Halott sejtek.
Belsejükben széteső
plazma. A szállítandó
anyagok kiberakodását az élő
kísérősejtek végzik.
Nagyobb méretűek .
24. kép: Rostacsövek (x) és kísérősejtek
(nyilakkal jelzett, vörösre színeződött
sejtmagvú sejtek) keresztmetszeti képe
25. kép: Rostalemez felülnézetben
és rostacsövek hosszmetszetben
III. Alapszövetek
• Ide tartozik minden olyan állandósult szövet,
amely nem bőrszövet és nem szállítószövet.
• A bőrszövetek és a szállítóelemek közti belső
tereket töltik ki a növény minden szervében.
• Többféle megjelenés.
• Sokféle funkció.
• Három fő típusuk:
- a valódi alapszövetek,
- a szilárdító alapszövetek
- és a kiválasztó alapszövetek.
Valódi alapszövetek
26. kép: Tipikus valódi
alapszöveti sejtforma
• Sejtjeik egyszerű felépítésűek,
gyengén differenciáltak. Formájuk
minden irányból nagyjából azonos
átmérőjű poliéder. Sejtfalaik
vékonyak. Bennük nagy méretű
vakuólum (vízraktár funkció, ill. a
turgor révén szerepük van a fiatal
részek szilárdításában).
• A sejtek között többé-kevésbé
fejlett járatrendszer.
• Funkcionális típusaik:
a) Táplálékkészítő alapszövet
• Feladat:
Fotoszintézis. (Fontos
szerepe van a
gázcserében is.)
• Felépítés:
- A sejtekben rengeteg
zöld színtest (ettől zöldek
a fiatal növényi részek).
- Fejlett sejtközötti
járatrendszer.
• Előfordulás:
• Levelek, fiatal szárak
belsejében.
27. kép: Táplálékkészítő alapszövet
és epidermisz
b) Raktározó alapszövet
• Feladat:
Keményítőt, olajat,
fehérjét, cukrot raktároz.
• Felépítés:
A sejtekben sok
leukoplasztisz.
• Előfordulás:
Főleg gyökerekben, föld
alatti hajtásokban,
termésfalban, magvakban
(de föld feletti szárakban,
sőt levelekben is lehet).
28. kép: Raktározó alapszövet
- A nagyobb, világos szemcsék
anyaga keményítő, a kisebb sötét
szemcséké fehérje.
c) Víztartó alapszövet
• Feladat: Vízraktározás.
• Felépítés: a sejtekben hatalmas vakuólum.
• Előfordulás: pozsgás növények száraiban, leveleiben.
29. kép: Víztartó alapszövet telített
állapotban
30. kép: Az előbbi szövet jelentős
vízvesztés után
d) Átszellőztető alapszövet
• Feladat: levegőtől
elzárt szervek
oxigénellátása
(esetleg lebegtetés).
• Felépítés: hatalmas
sejtközötti járatok.
• Előfordulás vízi,
mocsári, lápi
növények alámerült
szerveiben (víz alatt,
iszapban).
31. kép: Átszellőztető alapszövet
Szilárdító alapszövetek
• Feladatuk a szilárdítás.
• Felépítésük: a valódi alapszöveteknél differenciáltabbak.
Közös jellemzőjük a vastag sejtfal. Sejtjeik szoros
illeszkedésűek (nincs sejtközötti járatrendszer).
• A fás szár szilárdságáért főleg a kiöregedett vízszállító
sejtek a felelősek (fatest). A lágy növényi részek tartását
a turgornyomás, a szállítószövetek és a szilárdító
alapszövetek együttesen biztosítják, így utóbbiak
különösen a lágyszárúakban fontosak.
• Két fő típusuk:
- a szklerenchima
-és a kollenchima.
A szklerenchima
• Fiatal sejtjei felveszik a szövetre jellemző alakot,
majd sejtfalaik erősen, egyenletesen
megvastagodnak. Plazmájuk elszigetelődik
elpusztulnak. Nem képesek tovább
növekedni. csak a növekedésüket már
befejezett növényi részekben fordulnak elő.
• Típusaik:
- a szilárdító rostok
- és a kősejtek.
• A szilárdító rostok hosszú (akár több cm-es), fonálszerű
sejtek (textilipari alapanyagok, pl. len, kender, juta).
• Megjelenhetnek elszórtan, az edénynyalábokhoz
kapcsolódva, vagy önálló kötegekben. A kötegek
elhelyezkedését a várható igénybevétel szabja meg.
32. kép: Szilárdító rostok
33. kép: Szilárdító rostkötegek (piros sejtfalak)
keresztmetszeti képe
• A kősejtek formája ovális.
Elszórtan sokfelé
előfordulnak (háncs;
körte, birs termésfala).
Összefüggő tömegükből
áll a csonthéj.
34. kép: Kősejtek tömege
– A sejtek belső tere szinte teljesen eltűnt.
A kollenchima
• A Sejtek falainak bizonyos részei vékonyak maradnak.
Kisebb teherbírású, de élő sejtek. Képesek együtt
növekedni a környezetükkel. Nagyon fiatal növényi
részekben (szárak, levélnyelek) fordulnak elő.
35. kép: Kollenchima és valódi alapszövet
Kiválasztó alapszövetek
Feladatuk:
a) Haszontalan anyagoktól való
megszabadulás.
• Ez ritkán történik a növényi testen
kívülre.
- Ilyenek a hidatódák (a fölösleges
vizet távolítják el).
• Általában belső tárolás folyékony,
vagy szilárd formában:
- Sejten belül vakuólumban (olaj-,
nyálka-, kristálytartó sejtek,
tejcsövek; a környező „normál”
sejtek hulladékát is tárolják).
- Sejten kívül speciális sejtközötti
járatokban: pl. gyantajáratok.
36. kép: Nyálkatartó sejt
37. kép: Tejcső keresztmetszete
38. kép: Kristálytartó sejtek
b) Hasznos anyagok elválasztása.
- Nektáriumok ( nektár; főleg virágokban).
- Ozmofórák ( illatanyagok, virágokban).
Ajánlott irodalom
A felhasznált képek forrásjegyzéke
1. kép: http://www.ac-rennes.fr/pedagogie/svt/photo/microalg/microwe.htm
2. Kép: http://www.biologyreference.com/images/biol_01_img0038.jpg
3. kép: http://www.micron.ac.uk/organisms/images/sacc2.jpg
4. Kép: http://www.keweenawalgae.mtu.edu/ALGAL_IMAGES/bacillariophyceans/Meridion_s14_techtrails1_402.jpg
5. Kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.csupomona.edu/~jcclark/classes/bot125/resource/graphics/
g/chl_cladophora.jpg&imgrefurl=http://www.csupomona.edu/~jcclark/classes/bot125/resource/graphics/chl_cla
dophora.html&h=300&w=450&sz=27&hl=hu&start=70&tbnid=bFVsQXKcMP5BdM:&tbnh=85&tbnw=127&prev
=/images%3Fq%3Dchlorophyta%26start%3D60%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dh
u%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
6. Kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.deepseaimages.com/dsilibrary/data/1052/3giantkelpmacrocystispyrifera-021.jpg
7. Kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://hcs.osu.edu/hcs300/micro/jpeg/fproth.JPG&imgrefurl=http://hcs.
osu.edu/hcs300/micro/sidebar2.htm&h=480&w=640&sz=69&hl=hu&start=5&tbnid=gxv79_kJP8O9JM:&tbnh=1
03&tbnw=137&prev=/images%3Fq%3Dprothallus%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3
Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG
8. Kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/webopener3
par.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&s
z=50&hl=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%2
6start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
9. Kép: http://www.adonline.id.au/plantevol/rhynia.jpg
10. Kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.atlantebotanica.unito.it/photos/Meristema.jpg
11. Kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/webopener3
par.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&s
z=50&hl=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%2
6start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
A felhasznált képek forrásjegyzéke
12. Kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/
webopener3par.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_
3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&pre
v=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D
10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:huHU:official%26sa%3DN
13. kép: http://molbiol.ru/pictures/trichome.jpg
14. kép: http://www.educnet.education.fr/secondaire/academies/images/ho7.jpg
15. kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.accreteil.fr/svt/Tp/Tp2/TP2UK/Images/Stomate1.jpg&imgrefurl=http://www.accreteil.fr/svt/Tp/Tp2/TP2UK/controle1CH2.htm&h=240&w=320&sz=15&hl=hu&start=39&tbnid=Q9Fc0A_g95rkeM:
&tbnh=89&tbnw=118&prev=/images%3Fq%3Dstomate%26start%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum
%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
16. kép: http://www.educnet.education.fr/svt/anim/bilpnf/groupe09/site09/stomate.jpg
17. kép: http://www.educnet.education.fr/secondaire/academies/images/ho9.jpg
18. kép: http://botany.cs.tamu.edu/FLORA/Veg&Repro/V&R010.jpg
19. kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/web17.31b.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/17.31.htm&h=424&w=320&sz=99&hl=hu&start=5&tbnid=AYrBaq7nR1AqVM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq
%3Dlenticel%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG
20. kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/web17.31b.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap17bark/17.31.htm&h=424&w=320&sz=99&hl=hu&start=5&tbnid=AYrBaq7nR1AqVM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq
%3Dlenticel%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG
A felhasznált képek forrásjegyzéke
21. kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www-1.tucottbus.de/BTU/Fak4/AllgOeko/Biologie/aufbaukurs/mikro_05_14.jpg&imgrefurl=http://www-1.tucottbus.de/BTU/Fak4/AllgOeko/Biologie/aufbaukurs/aufbaukurs05_01.htm&h=337&w=450&sz=56&hl=hu&start=4
&tbnid=rIM7YCI6FkglM:&tbnh=95&tbnw=127&prev=/images%3Fq%3Dtracheide%26imgsz%3Dsmall%257Cmedium%257Clarge%25
7Cxlarge%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG
22. kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://ici.cegep-stefoy.qc.ca/profs/gbourbonnais/pascal/fya/chimcell/notesmolecules/imagesmolecules/xyleme5.jpg&imgrefurl=http://ic
i.cegep-stefoy.qc.ca/profs/gbourbonnais/pascal/fya/chimcell/notesmolecules/glucides_3.htm&h=218&w=164&sz=21&hl=hu&s
tart=3&tbnid=p8QUurLppjekoM:&tbnh=107&tbnw=80&prev=/images%3Fq%3Dxyleme%26gbv%3D2%26ndsp%3
D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:huHU:official%26sa%3DN
23. kép: http://www.emc.maricopa.edu/faculty/farabee/biobk/84288c.jpg
24. kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/webopener3par.j
pg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl
=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D2
0%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
25. kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/webopener3par.j
pg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl
=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D2
0%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
26. kép: http://www.botany.hawaii.edu/faculty/webb/BOT410/410Labs/LabsHTML-99/SimpleTissues/Image5.jpg
A felhasznált képek forrásjegyzéke
27. kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/web3.22.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/3.22.htm&h=424&w=320&sz=64&hl=hu&start=20&tbnid=-YYfczGze8viM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq%3Dpalisade%2Bparenchyma%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26
hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG
28. kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.molbiotech.rwthaachen.de/Groups/cereal%2520biotechnology%2520group/barley-cell-toluidineblue.jpg&imgrefurl=http://www.molbiotech.rwthaachen.de/Groups/cereal%2520biotechnology%2520group/picture%2520gallery_1.htm&h=870&w=979&sz=76&hl
=hu&start=22&tbnid=AzK2JRelhI8lPM:&tbnh=132&tbnw=149&prev=/images%3Fq%3Dstarch%2B%2Bcell%26star
t%3D20%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
29. kép:
http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/ResearchOnCacti/Brasilicere%20phaea%20uncollapsed%20cortex%204%20i
nch.jpg
30.
http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/ResearchOnCacti/Brasilicere%20phaea%20collapsed%20cortex%204%20inc
h.jpg
31. kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/webopener3par.j
pg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl
=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D2
0%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
32. kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://sps.k12.ar.us/massengale/images/0360.JPG&imgrefurl=http://sps.k1
2.ar.us/massengale/plant_structure_bi1.htm&h=245&w=343&sz=18&hl=hu&start=5&tbnid=pbjKEksLSmJtwM:&tbn
h=86&tbnw=120&prev=/images%3Fq%3Dsclerenchyma%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%
3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
A felhasznált képek forrásjegyzéke
33. kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap9secretory/web9.12.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap9secretory/9.12.htm&h=424&w=320&sz=90&hl=hu&start=1&tbnid=flmMrRHuzVMtSM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq
%3Dcactus%2Bcell%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
34. kép: http://pix.botany.org/set13/13-014h_300.jpg
35. kép: http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.univlemans.fr/enseignements/biologie/01/WEB%2520BV/Images/ct%2520tige%2520de%2520bryone%2520(cortex).gi
f&imgrefurl=http://www.univlemans.fr/enseignements/biologie/01/WEB%2520BV/Bryone%2520web/Bryone_cortex.html&h=240&w=320&sz=3
5&hl=hu&start=3&tbnid=SYrDUq9Pv5WZAM:&tbnh=89&tbnw=118&prev=/images%3Fq%3Dcollenchyme%26imgs
z%3Dsmall%257Cmedium%257Clarge%257Cxlarge%26gbv%3D2%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Df
irefox-a%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DG
36. http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap9secretory/web9.12.jpg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap9secretory/9.12.htm&h=424&w=320&sz=90&hl=hu&start=1&tbnid=flmMrRHuzVMtSM:&tbnh=126&tbnw=95&prev=/images%3Fq
%3Dcactus%2Bcell%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
37. kép:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/webopener3par.j
pg&imgrefurl=http://www.sbs.utexas.edu/mauseth/weblab/webchap3par/chapter_3.htm&h=320&w=240&sz=50&hl
=hu&start=24&tbnid=fsTlYGdINgHJ7M:&tbnh=118&tbnw=89&prev=/images%3Fq%3Dparenchyma%26start%3D2
0%26gbv%3D2%26ndsp%3D20%26svnum%3D10%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefoxa%26channel%3Ds%26rls%3Dorg.mozilla:hu-HU:official%26sa%3DN
38. kép: http://delta-intkey.com/wood/images/can-sch-mc2.jpg