Transcript Pedagógiai pszichológia

A pedagógiai pszichológia fogalma
Az iskolában folyó oktató-nevelő munkában, azaz a pedagógiai
tevékenységben megnyilvánuló pedagógiai jelenségeket,
történéseket, törvényszerűségeket kutatja, vizsgálja.
Feltárja, hogy:
- az ismeretátadás folyamatában
- a képességek alakulásának mechanizmusában
- a tanár-diák kapcsolatban
- egyén és közösség relációban
- személyiségjegyek kifejlődésének folyamatában
mi megy végbe a tanulóban és a tanárban
A pedagógiai pszichológia
 a személyiségfejlesztés tudománya
 elsősorban az iskolai élet pszichológiáját vizsgálja
 figyelembe veszi az iskolán kívüli hatásokat is
 előzménye: a fejlődéslélektan
 kérdés: mit tehet a pedagógus, hogy a gyermek még fejlettebb
legyen, hamarabb érje el a fejlődés optimálisan elérhető
legmagasabb szintjét
 aktívan, alkotó módon szól bele a fejlődésbe
Gordon Allport (1897-1967) definíciója
„ A személyiség a
személyiségen belül
pszichofiziki
rendszerek olyan
dinamikus
szerveződése, amely
az egyén jellegzetes
viselkedés-, gondolatés érzésmintáit hozza
létre.”
A személyiség meghatározói
 állandóság
 folyamatosság
 belülről fakadás
 szerveződés
 aktív folyamat
 pszichológiai fogalom, de elválaszthatatlanul
kötődik a fizikai testhez
 mozgatórugó, meghatározza, hogy az egyén
hogyan viszonyul környezetéhez
 viselkedésben, gondolkodásban és érzésekben
jelenik meg.
A fejlődés forrásai
A személyiség pszichológia nézőpontjai
 Diszpozicionális nézőpont

A személyiség viszonylag stabil hajlamokkal
rendelkezik(Eysenck. Cattel, Goldberg)
 Biológiai nézőpont


a személyiség genetikai megalapozottságú, vagyis a
személyiségdiszpozíciók öröklődnek
Központi idegrendszer hogyan befolyásolja a személyiség
alakulását (Kretchmer, Sheldon)
 Pszichoanalitikus nézőpont

a személyiség nem más, mint a bennünk lévő erők egymással
folytatott versengése és küzdelme, a belső erők dinamikája
(Freud)
Az erők egyensúlya
 Neoanalitikus nézőpont
•
Társas kapcsolatok szerepe a személyiségben(Hartmann,
Adler)
• Tanuláselméleti nézőpont

az emberi természet jellegzetessége az, hogy a viselkedés a
tapasztalatok hatására változik. A személyiség mindannak az
összessége, amit az ember élete során elsajátított. (Pavlov,
Thorndike, Bandura)
 Kognitív nézőpont


a kognitív folyamatok a személyiség fontos alakítói
Számítógép metafora
 Fenomenológiai nézőpont

Az emberek képesek önmaguk tökéletesítésére, és
fejlesztésére (Rogers, Maslow, Csíkszentmihályi)
A tanulói személyiség
 A pedagógiai tevékenység célja: A gyermeki személyiség
fejlesztése
 Az eredményesség függ: tanulási stílus, alkalmazott
módszer, ped-tan. viszony,
atmoszféra , életkori és egyéni
sajátosságok, motiváció,
 Életkori sajátosságok:
függetlenedés, önállóság
növekedése
Életkori sajátosságok: 6-10 éves kor
 első alakváltozás kora
 fő tevékenység a tanulás (tervszerűség,
következetesség, akarati megfeszítés)
 a környezet tárgyi vonatkozású átélése
 konkrét műveletek dominanciája
 elvont racionális gondolkodás
Életkori sajátosságok: 11-15 éves kor
 második alakváltozás
 formális műveletek kialakulása
 erősödő kritikusság
 „ábrándozás”
 problémák: biológiai érés, társadalomba
való beilleszkedés
Egyéni sajátosságok (Horváth György, 2004.)
1. értelmi képességek
-
érdeklődés
igényszint
intelligencia
kreativitás
kognitív stílus
tehetség
2. érzelmi és erkölcsi sajátosságok
érzelmi fejlődés és érzelmi kompetencia
erkölcsiség és értékrendszer
A tanulói személyiség megismerése .
A megismerés fő területei:
1. az eddigi személyiségfejlődés adatai
(anamnesztikus adatok)
2. a gyermek körülményrendszere
(család, osztályközösség, más csoportok)
3. az aktuális személyiség
(testi és pszichikus fejlettség)
A tanulói személyiség megismerése .
A megismerés módszerei:
megfigyelés
pedagógiai helyzetteremtés
explorációs módszerek
pedagógiai szándékú beszélgetés
a tanuló tevékenységének értékelése
tesztek
Személyiségvizsgáló tesztek
 Pszichológus által végezhetőek






Rorschach
T.A.T.
CPI
MMPI
Szondi próba
Polcz Alaine: Világjáték teszt
 Pedagógus által végezhetőek




Családrajz
Emberalak ábrázolás (Goodenough teszt)
Bábjáték
Játék megfigyelése
RAVEN-teszt
Rorschach-teszt
A „problémás” gyermek
Tünetek:
 tartós levertség
 túlzott ingerlékenység
 alacsony önértékelés
 szorongó
 sokat foglalkozik önmagával
 indokolatlan változások jellemzik a magatartását
Leggyakoribb problémák
- tanulási zavarok (írás és olvasás zavarai, figyelemzavar)
- neurotikus tünetek (alvászavar, enurézis, beszédhibák,
izomrángás)
- emocionális rendellenességek (szorongás, depresszió,
evészavar, suicidum)
- pszichiátriai megbetegedések (skizofrénia, mániás depresszió,
epilepszia)
- magatartászavarok (agresszivitás)
- kábítószer problémák (nyugtatók, serkentők, hallucinogének)
A tanári munka pszichológiája
 „pótolhatatlan emberi lény”
 Milyen a jó pedagógus?
 Salamoni bölcsesség, Freud éleslátása, Einstein tudása, a
pápa istenhite
 Emberi kiválóság, pszichológiai jellemzők
A nevelést érintő változások
 Az egyén, mint individuum (→ individuum-fejlesztő
funkció)
 Megváltozott felnőtt-gyermek viszony
 A család visszaszorulása a nevelésben
 Társadalmi változások hatásai
 Változó elvárások a pedagógusokkal szemben
„Új arcú pedagógus”
Új oktatási tartalmak –
új(abb) pedagógusszerepek





oktatástechnológus
atmoszférateremtő
tudományos kutató
kísérletező
tanácsadó
↓
nő a belső feszültség
↓
reflektív viselkedés
(szembenéz önmagával, önnön lehetőségeivel, potenciáljaival, korlátaival)
A pedagógus mint foglalkozási szerep
Szociológiai jellemzők:
- Az értelmiség legnépesebb csoportja
- 1950: 42%, 2002: 70% a nők aránya
- Nőtt a pedagógusok iskolázottsága
- Ragaszkodás a pályához
- Nők a pályamegtartók
- Nagy a szubjektív megterhelés
A nevelő személyisége
 Rogers szerint:
kongruens(hiteles), elfogadó,
bizalommal tele, megértő,
empatikus
 Kuzmina szerint: kommunikációs képesség,
konstruktivitás, pedagógiai
tapintat, megosztott figyelem
 Kelemen László szerint: szilárd világnézet,
fejlettebb növendékeinél (szaktudás),
humánus
Adelson pedagógus típusai:
- sámán (karizmatikus, nagy tudású tanár,
megközelíthetetlenek)
- lelkész ( küldetéstudat, tudás átadása)
- misztikus gyógyító (diákra, koncentrál, a legjobbat
kihozni belőlük)
Kurt Lewin vezetési stratégiái:
autokrata
demokrata
laisser faire
A hatékony pedagógus












A megértés fontosságát hangsúlyozza
A mindennapi élethez kapcsolódó feladatokat ad
Folyamatos fejlődés biztosítása
Elősegíti a tanulási tapasztalatok sokféleségét
Megadja a tanulónak a választás lehetőségét
Magas elvárásokat támaszt
Pozitív légkört teremt
Megközelítése következetes
Elismeri a tanuló erőfeszítéseit, teljesítményét
A tanulás megkönnyítésére megszervezi a pihenést
Bátorítja a tanulók közös tevékenységeit
Biztosítja a rendszeres visszacsatolást
Az ideális iskola-szülő kapcsolat alapelvei
 Kölcsönös tisztelet, a szülők és a szakember közötti
egyenlőség felismerése
 Az információ és az ismeretek megosztása
 Az érzelmek megosztása
 Közös döntéshozatali folyamatok
 A családok jellemzőinek és a gyermekek
egyediségének tiszteletben tartása
A burn-out jelenség
 A kiégés (burn-out) képszerű fogalom, melyet eredetileg a
technológiában használtak és amely az egykor működő
energiaforrás gyengülését írja le a megszűnésig
 A kiégés fogalmát csak segítő foglalkozásokkal kapcsolatban
használják
 A burn-out szindróma öndiagnózis
A fogalom meghatározása
"A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek
nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely
a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és
ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára
illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek."
"A kiégés tartós, vagy ismételt emocionális terhelés eredménye
más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel
összefüggésben."
Keletkezésének fő okai:


•





Lehetőség hiánya
Szabadidő hiánya
Megfelelő „szelepek” hiánya
A változatosság hiánya
Értelmes feladatok hiánya
Munkatársak közötti összhang hiánya
Szakmai és személyes elismertség hiánya
Saját motivációk felismerésének hiány
Tünetek
Testi szindrómák:
Krónikus fáradtság, gyengeség, energiátlanság, betegségre való
hajlam, fejfájás, nyak- és váll izomzat fájdalmak, étkezési
szokások megváltozása
Emocionális tünetek:
Kedvetlenség, levertség, feszültség, érzelmi kimerülés, gyakori
sírás, érzelmi kiüresedés, megküzdési és kontroll
mechanizmusok csődje. Szélsőséges esetekben lelki betegség alakulhat
ki (depresszió, suicidium, alkohol-, drogabúzus, stb.)
Szellemi kimerülés:
Negatív beállítódás alakul ki önmagával, a munkával, más
emberekkel, és általában az élettel szemben. Cinizmus, elvész a
rugalmasság.
Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális
tényezők
Mentális tényezők
A teljesítmény összefügg:
- az alkalmazott módszerrel
- a tanuló és tanár személyiségtényezőjével
- a pszichés klímával
Teljesítmény és személyiség viszonylatában:
az értelmi képességekkel és az intelligenciával
(Eltérések mutathatóak ki az oktathatóságban, hiszen azonos
feltételek mellett különböző szinteket érnek el a tanulók.)
Mentális tényezők
 Összefüggés mutatkozik az oktathatóság és a
gondolkodási műveletek fejlettsége között
 Az oktathatóság összefügg a gondolkodási tevékenység
gazdaságosságával
 Módosító tényező lehet az értelem mélysége
 Meghatározó lehet az értelem rugalmassága
 Meghatározó lehet a gondolkodás kritikussága
Affektív tényezők
 Az érzelmek motiváló, energiamozgósító funkciója
 Az érzelmek fokozzák vagy csökkentik a teljesítményt
 Az érzelmi állapotok már a tanulás folyamatát is
befolyásolják
Motiváció
Szorongás
Fáradás
A tanulási motiváció osztályozása
1. Beépült (internalizált) motiváció
lelkiismeret, kötelességtudat
2. Belső (intrinsic) motiváció
személyiségjegyek, tanulási szituáció sajátosságai
érdeklődés, kíváncsiság, belső ösztönzés
3. Külső (extrinsic) motiváció
a tanulás mint eszköz
jutalom reménye alapozza meg (vagy a büntetés elkerülése)
4. Presztízs motiváció
külső és belső motívumok között található
belső énérvényesítés vagy külső versenyhelyzet motiválja
Motiváció
A motiváció csoportjai:
1. Szociális motívumok
2. Önintegráló motívumok
3. Megismerő, kognitív motívumok
Motiváció és személyiség
Motivációs elméletek
A) Maslow motivációs
elmélete
Motiváció és személyiség
A szükséglet hierarchiája
Szorongás
 Pszichikus feszültség
 Teljesítmény és szorongás közti összefüggés
 Bizonyos mértékű szorongás szükséges a teljesítmény
növeléséhez
 Fontos az oktatásban az egyénenkénti differenciálás a
szorongásszint ismerete alapján
Fáradás
 Fogalma
Olyan élettani állapot, amely valamilyen tevékenység következtében
lép fel, s következményként a teljesítőképesség csökken
(lehet normális és patológiás)
 Fajtái
Fizikai munka következtében létrejövő
Szellemi munka következtében létrejövő
Endogén okok alapján fellépő
 Tünetei
Viselkedési rendellenesség
Megismerési folyamatok és funkciók pontatlansága
Érzelmi károsodás
Csökken a cselekvés pontossága
Fáradás
A tanuló fáradásának forrásai:
- iskolaéretlenség, fizikai fejletlenség
- rosszul szervezett oktatási folyamat
A fáradtság következményei:
- gyenge tanulmányi eredmény
- magatartási rendellenességek
- fejfájás, vegetatív zavarok, alvászavar
Mi a Pygmalion hatás?
• önbeteljesítő jóslat (Merton, 1957): ha
valamiről azt hisszük, hogy igaz, akkor ez oda
vezet, hogy oly módon viselkedünk vele, hogy
az eredeti álláspontunk beigazolódjon, még ha
az hamis is volt
Pygmalion effektus mechanizmusa:
1. Tanárok elvárásokat alakítanak
diákjaikkal kapcsolatban
ki
a
2. Viselkedésükkel (verbális-nem verbális) a
diákok tudomására hozzák
3. Diák törekszik arra, hogy eleget tegyen az
elvárásoknak
Elemi tanulási technikák
 szöveg hangos olvasása
 néma olvasás
 elolvasott szöveg elmondása
 néma átismétlés
 elmondás más személynek
 magnófelvétel készítés és visszajátszás
 ismétlés
 beszélgetés a társakkal a témáról
 kulcsfogalmak
 jegyzetelés
Kozéki és Entwistle (1986) szerint
három alaptípus
 Mélyrehatoló tanulási stratégia: dolgok megértésére
törekszik, összefüggések megragadása,
rendszerszemlélet
 Szervezett tanulás: rendszeresség, jó munkaszervezés
 Mechanikus tanulás: részletek megjegyzése,
összefüggések feltárása nem jellemző, rövidtávú
felidézés a cél
Tanulási stílus
 Több egymással kapcsolatban álló elemből áll. Ezek öt
csoportba sorolhatók. Mindenkinek egyedi
kombinációból áll össze tanulási stílusa.
Megismeréséhez elegendő tanulási tapasztalat
szükséges.
A tanulási stílus jellemzőinek öt csoportja
Tanulási stílusok
 Auditív tanulási stílus
 Vizuális tanulási stílus
 Mozgásos tanulási stílus
 Egyedül tanuló tanulási stílus
 Társas tanulási stílus
 Impulzív tanulási stílus
 Mechanikus tanulási stílus
Auditív tanulási stílus
 A verbális ingerekre figyel fel
leginkább a tanuló.
 Önálló tanulás során kifejezetten
kedveli, ha az elsajátítandó
ismeretanyag szóban is
elhangzik.
 Számukra nagyszerű az írott
szöveg felolvasása, vagy nekik
kedvezőbb az élőközvetítéses
konzultáció.
 Ha a tananyag nem rendelkezik
audió résszel, érdemes, ha saját
maguk hozzák azt létre, hangos
felolvasással, esetlegesen annak
rögzítésével.
Vizuális tanulási stílus
 A jó ábra hatalma. Egy jó ábra többet mond
ezernyi szónál. Legalábbis azoknak biztos, akik
leginkább a látottakra támaszkodnak a tanulás
során. Számukra nem csak a rögzítés, hanem a
felelevenítés is sokszor vizuális alapú. Ha a
tananyag nem rendelkezik a bekezdés elején
említett jó ábrával, akkor ajánlott, ha ezt maga a
tanuló hozza létre, hiszen a bevésődést már
magának az ábrának a megalkotása, az olvasott
anyag vizuális rendszerezése is segíti.
Mozgásos tanulási stílus
 A bevésődést cselekvéssel támasztja
alá a tanuló.
 jegyzetelés
 tanulási folyamat során hevesen
gesztikulálnak, esetleg fel-alá
mászkálnak.
 Az anyag rögzítése ilyenkor ezekhez a
mozdulatokhoz társul, amelyek
sokszor reprodukálódnak az ismeret
felelevenítésekor is (ugyanolyan heves
gesztikulációt létrehozva).
Egyedül tanuló tanulási stílus
 Vannak, akiket kifejezetten zavar
mások jelenléte a tanulás folyamata
során. Amennyiben ilyen típusúak
vagyunk, akkor igyekezzünk
létrehozni magunk körül egy olyan
helyszínt, szobát, ahol a
megteremthetjük magunknak a
biztonságos és nyugodt
tanulófészket, ahol megfelelően
tudunk koncentrálni az elsajátítandó
anyagra.
Társas tanulási stílus
Aki mindig kérdez, aki aktívan részt vesz egy
közösségben, a problémákat megosztja a többiekkel,
melyekre a megoldást együtt találják meg.
Fontos, hogy aki ilyen típusú, az ne csak vegyen, hanem
megosszon is tudást, azaz szimbiózisban éljen a
csoporttal
Impulzív tanulási stílus
 A válasz sokszor mérlegelés nélkül,
intuitív módon érkezik.
 Az impulzív tanulók hirtelen reagáló
emberek, szívesen vitáznak,
tanulnak, oldanak meg problémákat
csoportban.
 Az ötleteket gyorsan, mérlegelés
nélkül „szórják”, a megoldásra
inkább „ráéreznek”, mintsem
szisztematikus megkeresnék.
 első eszébe jutó ötletet mondja, nem
gondolja át válaszait, így lehet jó
eredménye de nem tudja
megmagyarázni
Mechanikus tanulási stílus:
 Válasz mindig reprodukció, és megértés mentes.
Leginkább a magolás esetén fordul elő
 részletek megjegyzésére épül, az összefüggések
feltárása e módszerben alig kap szerepet, a rövidtávú,
minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges
célja.
A tanulást befolyásoló
tényezők
 A tanulást nem csak:
korábban látott külső tényezők
(környezet és inger) befolyásolják,
 hanem a belső (érzelmi) viszonyulás is
a tananyaghoz, az elsajátítandó
ismerethez. Úgy is mondhatnánk, a
motiváció, amely bizony nagyon
személyre szabott. Ráadásul erős
összefüggést mutat a kitartással,
hiszen mindannyian eltérő ideig
vagyunk képesek koncentrálni egyazon
dologra.
Tanulási stílus kérdőív
 A kérdőív segítségével mindenki megvizsgálhatja, a
fentiek közül melyik stílusból önmaga mennyit merít.
Természetesen több mint valószínű, hogy valamilyen
szinten mindegyik stílusban érintettek vagyunk.
Amelyik viszont az erősségünk, arra építeni kell, és
tudatosan törekednünk, hogy ahhoz igazítva
menedzseljük tanulási folyamatunkat
Kérdőív alkalmazása
 A kérdőív azért is nagyon jó,
mert nem csak az önálló tanulás
esetén hasznosítható, hanem
bármely képzési formához
kapcsolódó tanulási folyamat
kapcsán lehetőséget biztosít
számunkra, hogy megtaláljuk a
legmegfelelőbb
(legeredményesebb) megoldást.
A tanulói teljesítmény mérése, értékelése
 A nevelés szempontjából az értékelés /elismerés,
jutalmazás, elutasítás, büntetés, stb./:
- a nevelés módszerei közé tartozik
- külső szabályozó szerepet tölt be a
személyiségfejlődésben/fejlesztésben
 Módszereiben változatos szervezett visszacsatolás,
értékmegállapítás
A tanulói teljesítmény értékelése
A pedagógiai értékelés célja: a személyiség fejlesztése
Az értékelés alapja: a tanuló teljesítménye
A tanulói teljesítmény:
- állandóan változik
- pszichikai, pedagógiai és társadalmi tényezők által
meghatározott
Szükséges-e az ellenőrzés és értékelés?
 félelem és szorongás legfőbb forrása
 nem a tényleges fejlettséget tükrözi
 elsősorban az emlékezetet méri
Viszont:
 emeli a teljesítményt
 visszajelzés hiánya károsító hatású
 megmutatja siker fokát és a lemaradás mértékét
Az értékelés funkciói
1. Személyiségfejlesztő vagy nevelési funkció
- énképfejlesztő funkció
- megerősítő funkció
- motiváló funkció
- mintanyújtó funkció
- prognosztizáló funkció
2. Visszajelentési funkció
3. Szabályozó funkció
4. Szelekciós funkció
Értékelés fajtái
 Diagnosztikus: helyzetfeltárás
 Formatív: segítés, fejlesztés
 Szummatív: minősítés
 Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai
teljesítmények alakításában:
- hozzájárul a különböző értékek, normák, magatartásformák
kialakításában
- motivál a tanulásban, mintát ad
 Az értékelés problémája: a viszonyítás – önmagához vagy külső
elvárásokhoz.
Az értékelés követelményei
- objektivitás
- érvényesség
- megbízhatóság
- sokoldalúság
- megkülönböztető jelleg
Az értékeléskor figyelembe kell venni:
 az ellenőrzés, értékelés a tanuló személyiségének
fejlesztése érdekében történik
 szerves része az oktatási folyamatnak
 csak nevelő és növendék személyi kapcsolatában
értelmezhető
cél a követelmények betartása
A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai
 konfliktus a kollégákkal
- iskolai tevékenységhez köthető (érték/érdek)
- személyes jellegű
Megoldás: kooperáció, konszenzus
 konfliktus a szülőkkel
- makrostrukturális okok, kompetencia határok
- szülőtípusok: aktív, passzív, ellenséges, kritikus
cél: konstruktív kommunikáció
A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai
 konfliktus a diákokkal
- diák viszonyulás: azonosuló, konform, agresszív,
kritikus
- életkorfüggő
- pedagógusi viszonyulás: gúny, irónia, empátia,
együttműködés, szankció…
 diákok konfliktusai
okai: rivalizálás, „másság” elutasítása, agresszivitás,
csoport társas légköre
Sokfélék vagyunk (egyéni sajátosságok)
„Átlagos gyermek”
Kit nevezünk "átlagos gyermeknek?"
 aki az iskolai tanulmányok elvégzéséhez
megfelelő értelmi képességekkel és
intelligenciával rendelkezik,
 szociokulturális kömyezete rendezett,
 a
tudás
megszerzése
érdekében
elegendő motivációval rendelkezik.
A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők
Gyermek
Iskolán
kívüli
feltételek
Iskolai
feltételek
Egyéni és speciális fejlődési
szükségletek
DIFFERENCIÁLÁS
Külső
Szelektív
Belső
Integratív
Iskolai válaszok
A pszichés rendellenességek jellemzői:
 D modell:
- deviancia (normától eltérő)
- distresszkeltő (kellemetlen, nyugtalanító)
- diszfunkcionalitás (bomlasztóan hat a köznapi
tevékenységre)
- veszélyesség
Biológiai tényezők









genetikai hibák
alkohol, drogok, AIDS
civilizációs betegség, diszfunkciók alakulnak ki miatta
táplálkozás
szülés körülményei
koraszületés
fogós szülések
elhúzódó szülések
balesetek
Pszichológiai hiányosságok
 születés előtt
- magzat emlékszik erre (énekek, szívhangok)
- beszélgetés a magzattal
- simogatás
- anya: súlyos stressz hormonok  magzat labilis élete
 szülés alatt
 szülés után
- pszichológiai környezet
- biztonságos kötődés (szociális kapcsolatok, vallás, problémamegoldás,
személyiségek)
- törődés, simogatás, babusgatás (deviánsoknak érintésterápia)
- szabadság, felelősség, játék
Szociális tényezők
 öröklés/környezet hatás
 család is lehet betegítő tényező (gyermekbántalmazás, félelem,
szexuális abúzus)
 iskolai ártalmak (pedagógus, társak, iskolai stressz,
teljesítmény centrikus követelmények, zsarolások)
 TV: értékek, ideálok közvetítése, de agresszió is, mely
érzéketlenné tesz, valósághoz való viszony megváltozik
 társadalom
Az átlagtól eltérő gyerekek pszichológiája
 kiemelkedő képességű tanulók
 tanulási nehézségekkel küzdő tanulók
 problematikus vagy nehezen nevelhető tanulók
Speciális bánásmódot igénylő tanulók
 lassú tanulók
 tehetséges gyerekek
 hátrányos helyzetű tanulók
 tanulási zavarral küzdők
 alulteljesítő tanulók
 nehezen nevelhető
 akadályozott tanulók
A hátrányos helyzetű tanuló
Jellemzők:
 alacsony jövedelmű családok tagjai
 sokszor nem kielégítő a testi fejlődés, orvosi ellátás
 éhezés, egészségtelen körülmények
 hiányos nevelési ismeretek (tervszerűség hiánya)
 tapasztalatok, élmények hiánya
 tanulási motiváció sérülése
 korai munkavállalás
Szocioökonómiai (jövedelmi) helyzet meghatározói:
 a felnőttek munkaerő-piaci pozíciója
- iskolai végzettség
- iskolai végzettség, szakma iránti kereslet
- a munka anyagi elismertsége
 a család demográfiai összetétele, családszerkezet
(családmag, nagycsalád, családtöredék)
- gyermekek száma
- nyugdíjasok száma
- együtt élő családtagok száma és korösszetétele
- beteg családtag
Szociokulturális hátrány
 Az iskola feladata a kulturális értékek átszármaztatása
 A családi és az iskolai szocializáció közötti távolság juttatja a
gyermeket szociálisan előnyös, vagy hátrányos pozícióba.
Hátrányosnak tekinthető egy gyermek helyzete, amikor az
számára a szokásosnál és átlagosnál nehezebb körülményeket
idéz elő a személyiségfejlődésében, tanulási eredményei
elérésében, iskolai életminőségében.
Nehezebb az iskolai helyzete:
- nyelvi, kulturális, etnikai kisebbséghez tartozik
- külföldi állampolgár
A hátrányos helyzetű gyermek
Mikrokörnyezeti ártalmak:
 a család (vagy az ép család) hiánya
 alacsony egy főre jutó jövedelem,
 egészségtelen lakáskörülmények,
 a
szülők
alacsony
iskolai
végzettsége,
 a család életmódja,
 az érzelmi hiány,
 a deviáns környezet szocializációs
ártalmai,
 a gyerekekkel való törődés hiánya,
Makrokörnyezeti ártalmak:
 az iskola objektív feltételeinek
hiánya
(túlzsúfoltság,
tanteremhiány,
felszereltség
hiánya stb. ),
 nem megfelelő szakos pedagógus
ellátottság,
 a
település
helyzete,
az
infrastruktúra hiánya,
 a település kulturális életének
színvonala
A veszélyeztetett gyermek
Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak
fejlődésében erősen gátolt.
 A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a
pszichés összetevő.
 A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív
irányba tereli.
 Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi
defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni.
A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy
veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet
azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.
Tennivalók:
 ne sztereotipizáljunk
 iskolai étkeztetés, orvosi ellátás
 hiányzó tapasztalatok pótlása
 motiválás, érdeklődés felkeltése, fenntartása
Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód
Iskolai alulteljesítés: a tanuló tartósan képességei alatt teljesít
Thorndike: mérési rendszer hibája
Alapvető jellemzők:
 alapvető pszichológiai folyamatokban nincs rendellenesség
 minden tantárgyra kiterjedő nehézségek
 nem tanulási zavar, ill. fogyatékosság
 az érzelmi és a szociális szféra zavarával függ össze
Mérése: IQ-teszt és tantárgyteszt
Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód
Felismerése:
 az órára rendszertelenül készülnek
 helytelen tanulási szokások
 követelményektől szoronganak
 túlzottan érzékenyek
 magukba zárkóznak
 társas készségeik hiányosak
A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód
 szociális inadaptáció (magatartási rendellenességek)
Kelemen (1981):
 magatartásuk jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól
 iskolai környezetben alkalmazkodási, beilleszkedési
nehézségek
 általános nevelési eljárások nem hatékonyak
 értelmi fejlettség normális
Tünetei:
1. agresszív-támadó magatartás
2. regresszív-védekező magatartás
3. az erkölcsi magatartás zavarai
A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód
Oka: környezeti ártalmak (nagyrészt családi eredet)
 kedvezőtlen családi légkör
 helytelen nevelési eljárások (kényeztetés, szigorúság, kettős
nevelés, következetlenség)
Teendők:
 prevenció (társadalmi); kapcsolattartás a szülőkkel
 korrekció:
- tünetek tanulmányozása
- okkeresés
- elemzés
- tervkészítés
- szeretet, megértés, bizalom, pszichológiai tudás
A lassú tanulókkal való bánásmód
Osztálytársaikhoz képest számottevően lassabb ütemben képesek
tanulni.
Jellemzők:
 IQ 70 és 85 között
 éretlenek, fejlődési ütem lassúbb
 frusztrációs tolerancia alacsony
 hajlamosak magukat leértékelni
 figyelem nem tartós
 alapkészségek terén hiányosságok
 helytelen munkavégzési szokások
Lassú tanulók
Ördögi kör:
hiányosságok
bátortalan
feladatvégzés
alacsony
önértékelés
Lassú tanulók
A fejlesztés két általános stratégiája:
1. Kompenzáló oktatás:
- a szokásosnál gazdagabb környezeti feltételek
- a hiányosságok kiegyenlítése
- a tanítási-tanulási folyamat során arra támaszkodik, amiben a
tanuló jó!
2. Korrekciós oktatás:
- a tanuló gyenge oldalainak felerősítése, a hiányosságok
felszámolása a cél
- az anyag újratanítása, a szokásosnál többszöri gyakorlás
A lassú tanulók számára kisebb létszámú, ún. korrekciós osztályokat
hoznak létre, ahol mindkét stratégiát használják.
A tanulási zavarral küzdő tanulók
 a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást
mutatnak
 az intelligenciájuk átlagos vagy az átlagot meghaladó
 speciális tanulási nehézséget jelent
 nem betegség  nem lehet „kigyógyulni” belőle, de
speciális fejlesztéssel korrigálható
A tanulási zavarral küzdő tanulók
A tanulás mely területei érintettek?
1. alapvető és legfontosabb megtanulni valók: olvasás,
írás, számolás, a nyelv ismerete
2. kitartás, szervezőkészség, impulzivitás, társas
alkalmazkodás képessége, mozgáskoordináció
A tanulási zavarral küzdő tanulók
 Ki kell zárni:
- érzékelés zavarai (látás, hallás)
- motoros funkciók zavarai (agyi károsodás,
izomdisztrófia)
- környezeti hatások (sok hiányzás, rossz tanítási
módszer, kedvezőtlen kulturális hatások)
- emocionális zavarok
A tanulási zavarral küzdő tanulók
Leggyakoribb megnyilvánulási formák:
1. diszlexia: az olvasástanulás terén mutatkozó zavar
2. diszgráfia: az írás képességének károsodása
3. diszkalkulia: a számolási képesség zavara
A dyslexia tünete
I.
II.
III.
olvasás írásban fellépő tünetek
a beszéd területén megnyilvánuló tünetek
magatartásban fellépő tünetek
Olvasás-írásban fellépő tünetek
 olvasás hibái (betűtévesztés, betűkihagyás, szótagkihagyás,
betoldás, rossz kombinációk, ismétlések, szóroncsok)
 olvasás tempója (lelassult pszichomotorium, kompenzációként
létrejött rossz olvasástechnika)
 szövegmegértés (minél kevesebb hiba, annál érthetőbb)
A beszéd területén megnyilvánuló tünetek
 nyelvileg fejletlenek, elmaradottak
 gyenge a szájtérben való tájékozódás
 gyenge szókincs (kevés az aktívan használt szó,
szótalálási nehézségek)
Magatartásban fellépő tünetek
 90%-nál fordul elő
 dekoncentrált, fáradékony, változó teljesítmény
 védekezési és kitérési mechanizmusok
 agresszivitás
 kompenzáció
 félelemmel teli visszahúzódás
Egyéb területek
 fejletlen ritmusérzék
 nehezen alakul ki a testséma
 ügyetlenek a finommozgások
 rossz tájékozódás térben és időben
A tehetséges tanulók
Tehetségesnek tekinthetők azok az óvodások, általános és
középiskolások, akik kinyilvánított vagy potenciális képességeikből
adódóan bizonyíthatóan magas teljesítményre képesek a következő
területek bármelyikén külön-külön vagy együtt:





általános intellektuális tehetség
specifikus tanulmányi képesség
kreatív vagy produktív gondolkodás
vezetői képességek
vizuális és előadóművészetek
A tehetséges tanulók
A tehetséges tanulók kiválasztása:
 átlagon felüli intelligencia (130 felett)
 a tanuló múltbeli teljesítménye az adott területen
(standardizált tantárgyi tesztek)
 kreativitás
 a feladatvégzésben mutatott kitartás és felelősségérzet
A MÖNKS-RENZULLI-FÉLE MODELL
Az azonosítás fázisai




(Eyre,1997)
Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése
A második fázis: ad hoc azonosítás
A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás
A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása
A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást:
 tanári jellemzés,
 tesztek és felmérések,
 kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti,
 iskolapszichológusok véleménye,
 szülői jellemzés,
 tanulótársak jellemzése.
TEHETSÉGPONTOK, 2009
A tehetséges tanulókkal való bánásmód
A tehetségfejlesztés 3 fő stratégiája:
1. gyorsítás, léptetés:a tanulmányoknak a szokásosnál
rövidebb idő alatti elvégzése
2. gazdagítás, dúsítás: az érdeklődési körnek
megfelelően, a tantárgyi anyagon túli képzés
3. elkülönítés: külön iskola vagy osztály
Mire is van szüksége egy tehetséges gyermeknek?
LEHETŐSÉG
•Önálló, önirányított tanulásra
•Tapasztalatcserére,
•Hatékony tanulási technikára.
•Magasabb kognitív szintű munkára,
BÁTORÍTÁS
•Elmélkedésre,
•Kérdésfeltevésre,
•Kockázatvállalásra
Kognitív
Affektív
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
•Együttműködésben és tiszteletadásban
•Önelfogadásban,
•érdekérvényesítésben
•Vezetői szerep felvállalásában
Szociális
Pedagógiai kommunikáció
A pedagógiai kommunikáció
- a pedagógiai céloknak alávetett
- pedagógiailag szabályozott,
intézményesült,
- tervszerűen előkészített és
lefolytatott kommunikáció, mely
nevelők és növendékek közvetlen
személyes kapcsolataiban megy végbe.
Az osztálytermi kommunikáció szintjei
 Intraperszonális
kommunikáció
 Interperszonális
kommunikáció
 Csoportkommunikáció
Meghatározói elemei
 Szituáció (helyzetleírás, jelenet)
 Résztvevők (beszélő, címző, hallgató, címzett)
 Célok (kimenetelek, végcélok)
 Akciósor (az üzenet tartalma és formája)
 Eszközök (csatorna, beszédformák)
 Normák (interakciós normák, értelmezési normák)
Tanári kommunikációs eszközök I.
Vokális kommunikáció
 A hangerő
 A hangfekvés
 A beszéd tempója
Tanári kommunikációs eszközök II.
Nonverbális kommunikációs
eszközök a tanítás nézőpontjából:
 Mimika
 Tekintet
 Gesztusok, kézmozdulatok
 Testmozgás, testtartás
 Térszabályozás
A tanulók kommunikációs viselkedése
Típusok:
 „a mintagyerek”
 „nem értem”
 „a visszakérdező”
 „a jóváhagyást kicsikaró”
 „a csodálkozó”
 „a tanár nonverbális
jelzéseiből tájékozódó”
A tanulók testbeszéd jelei
 A stressz jelei
 Az agresszivitás jelei
 A hazugság jelei
 A figyelem, az érdeklődés jelei
 Az unalom jelei
A tanulói testbeszéd helyes
értelmezésének fontossága!!!
Közléssorompók






Parancsolás, utasítás: „Azonnal radírozd ki!” (félelmet kelt,
ellenállás, ellenségesség elmélyítése)
Figyelmeztetés, fenyegetés: „Ne kelljen kétszer mondanom…”
(félelem, kipróbálás, haragot ébreszt)
Prédikálás, megleckéztetés: „Egy ekkora gyerek ezt már…”
(bűntudat, bizalmatlanság)
Tanácsok, megoldások, javaslatok
Kioktatás: „Hát ebben tévedsz” (védekező magatartás,
megbántottság, nem figyel rá)
Ítélkezés, kritizálás, hibáztatás: „Annyira felületes vagy!”
(megbélyegző, visszavágás, önbeteljesítő jóslat)
Közléssorompók
 Dicséret, egyetértés: (manipulatív szándék)
 Szidás, megbélyegzés: „Ma sem fájdul meg a karod a sok




jelentkezéstől, Józsi!” (önértékelést rontja, visszavágás,
nevetségessé tehet)
Értelmezés, elemzés: „Ki vagy merülve, és túlreagálod a
dolgot!” (düh, félreértés)
Bíztatás, vigasztalás: „Ugyan már, biztosan sikerülni fog!”
(problémát bagatellizálja)
Kérdezgetés, vallatás, keresztkérdések: „Hogy történt? Ki
kezdte?” (gyanakvás, bizonytalanság)
Elterelés, humorizálás: ”Erre most nincs időnk!” (problémák
szőnyeg alatt)
A hatékonyságot növeli:
én-közlések
 passzív hallgatás: csend, empátiás dörmögés, ajtónyitogató mondatok
 aktív hallgatás: értő figyelem (visszatükrözés)
 ajtónyitogató kérdések

„ Amikor a bölcs ember tanít, akkor irányítja és nem magával vonszolja
tanítványait….,
Megmutatja az utat, de nem viszi őket végig a célig…
Jó tanárnak nevezhetjük azt az embert, aki tanítványait arra bátorítja,
hogy saját fejükkel gondolkozzanak.”
Confucius