Alanyi alrendszer

Download Report

Transcript Alanyi alrendszer

Alanyi alrendszer

turista = idegenforgalom alanya

- személyes elhatározástól - társadalmi - gazdasági helyzettől függő Viselkedése, kapcsolatai, viszonyai a turizmusban eltöltött idő alatt.

- alrendszer

A

A turisták összetétele heterogén Igényeik, elvárásaik, keresletük megismerése fontos. Kínálatunk kialakítása, „termékeink”, termék elemeink összeállítása szempontjából.

Fontos megismerni:

Milyen tényezők befolyásolják utazási döntéseinket?

Hogyan határozzák el magukat egy-egy útra?

Mit igényel az utazás alatt?

Változnak-e az igényei az utazás, üdülés, tartózkodás alatt?

Mennyit költ? Mit vásárol? Mire költ?

Mitől függ, hogy meddig marad?

A turista magatartás formáinak elemzése és a társadalmi, ökonómia és demográfiai jellemzők

Kérdések: üdülés gyakorisága uticél utazási formák közlekedési eszközök megválasztása utazás időpontja utazás időtartama utazás módja választott szállás és ellátás tevékenység az üdülőhelyen kiadások a nyaralással kapcsolatban

Turista társadalmi, gazdasági és demográfiai jellemzői

nem kor (14-18, 19-25, 26-35, 36-55, 55-) iskolázottság (műveltség) (Ø, 8 ált., érettségi, főiskola-egyetem) háztartási bevétel sávok (1000-2000 Ft/hó) foglalkozás (fizikai, szellemi, nyugdíjas, tanuló, egyéb) lakóhely (világváros, város, falu, lakószám)

Eddigi kutatások bírálata

Kutatók gyakran tudatosan vagy öntudatlanul saját értelmiségi szituációjukról neveik el mértékeiket és fogalmaikat, saját üdülési elképzeléseiket érdekeiket és igényeiket ruházzák át más társadalmi rétegere mikor elemzik vagy kritizálják.

Identitási módszerek, empirikus.

A turisták kívánságai és igényei nehezen tapinthatók jobb híján a turisták a saját maguk által valószínűsített motívumok keretében válaszolják meg az utazási motívumra vonatkozó direkt kérdést. pl. státusz szempontok.

Üdüléssel való megelégedettség az előzetes elvárások és kívánságok teljesülésétől függ!

Elvárások dinamikus változásai az üdülés alatt

.

Az üdüléssel szembeni igény (motívum) nem statikus hanem üdülés folyamán változik, változhat, befolyásolható (állandó piacfigyelés, kutatás) Fontos lenne alaposabban megismerni a turista üdülésre vonatkozó speciális elképzeléseit, elvárásait, mindezt amit az üdülőhelyen tesz, tenne stb.

Szabadidő fogalma

Mindazon elfoglaltságok összességét, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat, legyen az pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés, amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy ezáltal munkahelyi, családi és társadalmi kötelezettségektől mentesül.

Opaschowski a szabadidő felhasználásának három szakaszát különbözteti meg:

az ötvenes években is a pihenés-orientált szabadidő dominált a hatvanas és a hetvenes éveket a fogyasztásorientált szabadidő jellemezte a nyolcvanas években betör az élményorientált szabadidőfázis

Tendenciák a szabadidő társadalmi-gazdasági környezetében Tendenciák Következmények a szabadidőre

Lakosság számának stagnálása fokozott elöregedés mellett Növekvő motorizáció a fiataloknak szóló szabadidő-kínálat csökkenő jelentősége egyre több a „szabadidő-aktív” idős ember az autós szabadidő- és pihenő forgalom újabb áradatai bevásárlás mint szabadidő-élmény =növekvő bevásárló forgalom „zöld mező” (kirakodóvásárok, formák, biotermékek stb.) irányába

Szedd magad

árusítási a mobilitáshoz kötött szabadidő-tevékenységek, szörfözés, golf, hosszútávfutás stb. elterjedése mint erős tendencia a rövid utazással összekapcsolt hosszú hétvége irányába Az együttélés formáinak változása növekvő potenciális szolgáltatások iránt kereslet a szabadidő-áruk és a család, mint szabadidő környezet kizárólagosságának elvesztése, jelentőségének csökkenése több egyszemélyes háztartás (több kifelé orientált életstílusú fiatal; több egyedül maradt és elzárkózott idős ember

Növekvő képzettségi szint a szabadidő-magatartásban kritikusabb gondolkodás és választás az aktív sporttevékenység és kulturális aktivitás fokozódása a szabadidő, mint képzésre fordított idő, jelentőségnek növekedése Fokozott városiasodás a lakás- és szabadidő-értéket az ingázó és bevásárló közlekedés fokozottan befolyásolja a városok kihalása a hétvégeken, közlekedési dugók miatti problémával A második lakhelyek elterjedése a turisztikai területeken fokozódó környezeti és esztétikai terhelés ingatlanárak emelkedése a pihenő területeken a mezőgazdaság változása – veszteség a kulturális ás tájképi sokoldalúság tekintetében Gazdasági növekedés a termelékenység növekedése mellett a kilencvenes évek gazdasági növekedési klímájának kedvező hatása a szabadidő-piacra a jövedelem és munkaidő alakulásának mozgástere a termelékenység növekedése alapján

A hagyományos munkaidő struktúrák felbomlása A saját munka jelentőségének növekedése A munka és a szabadidő újraértékelése A nemekről alkotott kép változása a rövidebb munkaidő és a kereső tevékenységen belüli és kívüli nagyobb idő-autonómia felé mutató tendencia tendencia új vállalkozási formák irányába, új munka(idő)etikával a közlekedési áramlatok időbeli kiegyenlítődése barkácstevékenység terjedése fokozott igény a szabadidő-autonómia iránt a munka és szabadidő határának elmosódása élvhajhász életstílus = jó táptalaj a szabadidő-ipar számára az olyan életterek és értékek felértékelődése, mint szabadidő, család, ill. barátok, képzés, kultúra olyan szabadidő-értékek átvitele a hivatásra és munkára, mint életöröm, önmegvalósítás, társaságkedvelés hivatás és háztartás / gyerekek = a nők kettős terhelése munkamegosztást kíván a férfiak / nők között a háztartásban, nevelésben és hivatásban Fokozott környezetérzékenység az ökokritika kiterjed a szabadidő-területre kevés önkéntes lemondási képesség a szabadidő-élvhajhászok esetében a szabadidő a politika nagyon kényes cselekvési területe

Az idegenforgalom alanyát befolyásoló tényezők

Szabad rendelkezésű jövedelem Családi viszonyok A képzettség foka A települési szerkezet Az életkor befolyásoló szerepe Az egészségi állapot A foglalkozás

Motívumok egyik csoportosítása

Endogén

Fizikai motivációk Pszichikai motivációk Az emberi kapcsolatokból eredő motivációk Kulturális motivációk Státusz, ill. presztízs motivációk

Exogén

Táj szépsége és különlegessége Erős marketing Divat Programok különlegessége Ár-akciós árak

Hivatás turizmus

üzleti utazás kongresszuson való részvétel kiállításokon, vásárokon való részvétel tanulmányút diplomáciai út sportolók, művészek „vendégszereplése” incentív

Üzleti turizmus Célja az állandó lakhelyen, illetve munkahelyen kívüli személyes üzletkötés, egyes esetekben konkrét piackutatás Kongresszusi turizmus Ebbe a kategóriába soroljuk a kongresszusok, konferenciák, szimpóziumok, ülések azon résztvevőit, akiknek állandó lakhelye nem a rendezvény helyén van.

Kiállítások, vásárok meglátogatása Abban különbözik az üzleti turizmustól, hogy meghatározott rendezvények alkalmával történik az utazás

Tanulmányi turizmus Ebbe a kategóriába csak a rövid idejű tanulmányutakat soroljuk.

Diplomáciai utazások Ide soroljuk a diplomáciai missziót végzőkön kívül az újságírók és a hasonló foglalkozású személyek tartózkodását is.

Sportolók és művészek turizmusa Mindazok, akik egyes alkalmi sport- és művészeti rendezvényeken vagy rendezvénysorozatokon való aktív részvétel érdekében utaznak .

Vakáció, üdülő turizmus Üdülőturizmus Körutazó turizmus Látogató turizmus

Rokonlátogatás (Egyéb)látogató turizmus

Gyógyidegenforgalom

Gyógyfürdő (gyógyvíz) Klimatikus gyógyturizmus Kneipp-kúra

Termálturizmus Vallási motívumú turizmus Sportturizmus

Sportolás mint motívum Sportrendezvények látogatása Safari

Hobby turizmus

Kaland turizmus

City turizmus

Üdülőturizmus

Azt értjük, amikor egy helyen vagy egy kisebb régión belül hosszabb ideig tartózkodik a turista

Körutazó turizmus

A turisták szabadságidejük alatt több területet, több országot látogatnak meg és egy-egy helyen csupán 2-3 napot tartózkodnak .

Látogató turizmus

A turisták rokonaik, ismerőseik meglátogatása szabadságidejük alatt és rendszerint a meglátogatottakkal együtt való szállás, illetve időtöltés.

Rokonlátogatás

A rokonlátogatás, mint nemzetközi turizmus motívuma, elsősorban azokban az országokban jelentkezik, ahonnan különböző gazdasági, politikai okokból nagy tömegek vándoroltak ki, vagy a történelmi fejlődés során a meglátogatott nemzet nagy etnikai csoportjai élnek külföldön.

Egyéb látogató turizmus

A lebonyolítás módja határozza meg a látogató jelleget.

Gyógyidegenforgalom

A turista alanya szabadidejét felhasználva egészségének helyreállítása, megóvása vagy megtartása érdekében olyan speciális természeti adottságokkal rendelkező helyet keres fel, amely ilyen célra alkalmas.

Gyógyfürdő (gyógyvíz

) A természetes gyógyvizekre alapított, egészségügyi intézmény igénybevételével kapcsolatos turizmus.

Klimatikus gyógyturizmus

Speciális klimatikus viszonyok alkalmas egyes légzőszervi és már megbetegedések gyógyítására, illetve megelőzésére .

Kneipp-kúra

Az ember és környezete közti megzavart viszonyt helyreállítani kívánja fény, nap, levegő, hideg-meleg ingerek, nyugalom, mozgás, hidroterápiás beavatkozás és egyidejűleg diétás étkezéssel

Termálturizmus

A termálvizek medencékben fürdésre való felhasználását nevezhetjük termálturizmusnak.

Vallási motívumú turizmus

Egyes vallások hívei különböző kegyhelyeket látogatnak meg és ezzel vallásuk követelményeinek kívánnak eleget tenni.

Sportturizmus

Egyrészt a testedzés, másrészt a sportversenyek népszerűsége alakította ki.

Sportolás, mint motívum

A testedzés széles körű elterjedése, egyes sportok űzésének divattá válása határozza meg az ilyen jellegű idegenforgalmat

Sportrendezvények látogatása

Nagy tömegek rövid idejű részvétele

Safari

Vadászkaraván

Hobby turizmus

Amatőr szakmai túrák, utazások

Kaland turizmus

Az utazás célja kaland jellegű élmények gyűjtése

City turizmus

Nagyváros megtekintésére szervezett utazás

Kiránduló forgalom

( Egynapos) kirándulás (Week-end) Hétvégi turizmus (Egynapos) kirándulás A turisták egy napra – éjszakázás nélkül – elhagyják lakóhelyüket és max. 1-1 ½ órás távolságra utaznak el.

(Week-end) Hétvégi turizmus Az állandó lakhely elhagyásával, éjszakázással egybekötött kirándulás

Maslow féle szükséglet Önmegvalós ítás

Kreativitás új teljesítmény

Elismertettség

Siker-önbizalom Értékeltség

Emberi kapcsolatok

Barátság-társaság-szeretet

Biztonság – rend érzete Alapvető testi szükségletek

(evés, ivás, alvás, sex, fűtés, légzés )

Az emberi léthez különböző anyagi javak szolgáltatások szükségesek Eziránti igény = szükséglet

Típus Turisták csoportosítása a szabadidő- és életcél szempontjából Részesedés a keresletben Jellemzők

A-típus Aktív élvhajhászok B-típus A tendencia érzékenyek Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 30-40%; Tendencia 2010-ig: még kissé növekvő, utána stagnálás.

Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 20%; Tendencia 2010-ig: erősen növekvő Élvezetre, testi jó közérzetre és szórakozásra orientált, igényes fogyasztói magatartás, sportosan aktív, „technikai csodabogár”, mérsékelten határozott környezeti tudat, életstílusának megfelelő helyiségekben jelenik meg, az utazás fontos életmegnyilvánulás.

A szabadidő és szabadság eltöltése a személyes tudatbővülés módja, korszellemre orientált, fogyasztói magatartás, nagyon célratörő és kritikus, politikai és kulturális érdeklődésű, nagyon környezettudatos, ökológiailag tájékozott, spontán

C-típus A családiasak D-típus A csak pihenő Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 20%; Tendencia 2010-ig: változatlan Jelenlegi részesedése a szabadidő- és turisztikai piac keresletében kb. 30%; Tendencia 2010-ig: erősen csökkenő Szabadidő és szabadság családdal, rokonokkal, barátokkal (az időt együtt eltölteni), ár/szolgáltatás gondolkodásmód, fogyasztói magatartásban minőségi tudat, csoportélmény bizalmas helyzetekben (jókedv), hajlamos a környezeti tudatra, kifelé mérésékelten aktív.

Passzív pihenés szabadidő és szabadság alatt megszokásból, kevéssé kialakult fogyasztói magatartás, divat és társadalmi irányzatok iránti érdektelenség, környezeti tudat az enyhétől az erősig, kevés kísérletező-készség .

Új értékek és normák megjelenése Turista magatartás

Kemény turizmus

tömegturizmus kevés idő gyors közlekedési eszközök, fix útuterv, külső késztetés, importált életstílus, látványosságok, kényelmes, passzív, kevés intellektuális felkészülés ill.

annak teljes mellőzése, képtelenség idegen nyelvre felsőbbrendűség érzése, vásárlás, emléktárgyak, olcsó tárgyak, postai levelezőlapok kíváncsiság hangoskodás

Szelíd turizmus

utazás egyedül barátokkal vagy a családdal sok idő alkalomhoz illő, esetleg lassú közlekedési eszközök, spontán elhatározás, belső késztetés, született, örökölt életstílus tapasztalatok tevékeny, aktív, a cél országot érintő megelőző kutatás, idegen nyelv tanulás tanulási hajlandóság, ajándékok vitele, emlékezés, napló vezetés, új távlatok, fényképek, rajzok, festmények, tapintatos viselkedés csendes magatartás

Új értékek a társadalom tagjai körében Egészségtudatosság Környezettudatosság Nem anyagi szempontok Az ismeretek és a társadalmi kapcsolatok bővítése Független, önálló életstílus felfogás, az önmegvalósításra Élmény- és élvezet orientáció Változatosság iránti igény Szabadidő tartalma eltöltése Helyi lakosságnak turizmusba való integrálódása, közös programok, a turisták aktív részvétele a „méretre szabott” programokon Biztonság iránti igény Minőség- és ártudatosság Időnek, mint verseny tényező Piaci polarizáció „méretre szabott” Tömegközlekedés nagyobb mértékű igénybevétele Individualizált tömegturizmus Nagyobb felelősségtudat

A jövő turisztikai indítékai és turizmus fajtái Indítékok Turizmus fajták

Fizikai indítékok közül:

-

egészségmegőrzés

-

Regenerálódás

-

gyógyturizmus, aktív testmozgással és egészséges táplálkozással egybekötött üdülőturizmus, falusi turizmus

Pszichikai indítékok közül:

-

szórakozás

-

harmonikus viszony a környezettel

-

esemény-, rendezvényturizmus

-

kulturális turizmus, hobbi turizmus

-

„szelíd” turizmus (ÚJ)

-

falusi turizmus

Társadalmi indítékok közül:

- kölcsönösen cselekvő élménykeresés

Kulturális indítékok közül:

-

ismeretszerzés

-

történelem és „gyökerek” felkutatása

Státusz-presztízs indítékok alapján:

-

nemzetközi és hazai kapcsolatok ápolás

-

nemzetközi és hazai gazdasági kapcsolat építés

-

klubturizmus, falusi turizmus

-

kulturális turizmus

-

örökség turizmus (ÚJ)

-

hivatás turizmus

-

gazdasági turizmus

A keresletet befolyásoló tényezők várható alakulása A turisztikai keresletet befolyásoló további tényezőknél az alábbiakat emeljük ki Az állami befolyás szerepe a vendégfogadási feltételek javítása érdekében tovább erősödik, pl. komplex regionális programok megvalósításának komplex feltételrendszer vagy a beutazási feltételek javítása területén.

Társadalmi-demográfiai tekintetben

-

A szabadidő tovább emelkedése,

-

A turisztikai igénnyel, fizikai energiával és szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok számának növekedése A fiatal és idősebb korosztály nagyobb számú és arányú turizmusba való bekapcsolódása

-

A fiatal korosztály jelentős részénél a „mindentől” való elmenekülés vágyának erősödése A középkorosztálynál a gyerekek felnövekedését követően a rugalmasabb szabadidő gazdálkodás A társadalom tagjai iskolázottsági szintjének emelkedése A turizmus számára eddig feltáratlan területek iránti fokozottabb érdeklődés várható .

A környezeti hatások közül a természeti és az építészeti környezet vonzó hatása és a városiasodás taszító hatása erősödik A gazdasági hatásnál várható az életszínvonal javulása, a szabadon rendelkezésre álló jövedelemnek, az utazásokra fordítható pénzösszegnek – a nők munkavállalása által is alátámasztott – emelkedése és a technikai mobilitás további növekedése. A társadalom egyes rétegeinél azonban az életszínvonal várható javulása és a turizmushoz való viszony eltérő.

A turisztikai szolgáltatások iránti szükséglet kielégítésében mutatkozó deficit leépítésének jelentős gazdasági-, diszkrecionális jövedelmi korlátai a társadalom egyes csoportjainál a jövőben is valószínűsíthetőek.

Az ajánlattevők tevékenységében várhatóan erősödik a piaci viszonyok, a potenciális turisták magatartása és a lehetőségek jobb megismerésére irányuló törekvés, a marketing szemlélet, az innovációs és vállalkozási, befektetési gondolkodásmód.

Valószínűsíthető a vállalkozásoknak a környezeti érékek óvása iránti nagyobb érzékenysége. A környezeti problémák gyorsítják a „szelíd turizmus” formák és egyes túlterhelt térségekben a realizált kereslet limitált nagyságrendjének kialakítását.

Várható változások a potenciális turisták döntési magatartásában Figyelemreméltó változások várhatók a potenciális turisták döntési magatartásában is: Az utazási döntés időpontjánál várható, hogy a hosszú döntés előkészítés helyett előtérbe kerül a rövid időtartamú, spontán, az utazás megkezdése előtti döntés, elhatározás; ezzel összefüggésben várhatóan emelkedik a későn megrendelők száma; a gyors döntés-előkészítés az elektronikus információs rendszerek, a szabd rendelkezésű jövedelem, a szabadidő és a közlekedéseszköz kultúra vehető szabd kapacitás; egyaránt alátámasztják; kielégítésének feltétele a fogadóhelyen rugalmasan igénybe Az utazás időpontja, az évszak tekintetében növekszik a téli utazások jelentősége; az időpont kiválasztást a rugalmas tervezés fogja jellemezni, várhatóan megszűnik a merev heti ritmusokhoz való ragaszkodás

Az időtartam, a tartózkodási idő tekintetében gyakoribbá válnak a rövidebb időtartamú utazások; Az úti cél kiválasztásában nagy szerepe lesz annak, hogy a fogadó országok kínálata mennyiben képes alkalmazkodni a kereslet változásához; a „napos úti célok” meghatározó szerepe a továbbiakban is érvényesül; Az utazás-szervezés módjánál egyrészt emelkedik az egyénileg utazók száma (itt nem szervezett keretek közötti egyéni utazásokra gondolunk) és aránya a „Do-it-yourself” szemlélet alapján, másrészt az utazási irodák által szervezett utazásokon belül az „átalány”-utazással szemben a „célcsoport” turizmusra csoportja); helyeződik a hangsúly (heterogén összetétellel szemben azonos érdeklődésűek homogén

Az igénybevett közlekedési eszköz tekintetében a személygépkocsi aránya ugyan csökken, azonban nagyságrendjénél fogva továbbra is meghatározó lesz; a repülőgéppel és a vonattal utazók számának dinamikus emelkedése várható; A szállásfajtáknál a para-szállodaipar érdeklődés erősödése várható; iránti A programok tekintetében fokozódik az aktív időtöltés és az egyedi szolgáltatok iránti érdeklődés Az ismertetett várható változások – a turizmus motívumai és fajtái, a keresletet befolyásoló tényezők és a döntési magatartás tekintetében – országunk turisztikai kínálatának továbbfejlesztéséhez és a marketingkommunikációs tevékenységhez fontos információkat adnak.

Az euro-turista életstílus - kutatás

Szabadság, üdülés Magánélet Az élet, mint fogyasztó Szakmai tevékenység Üzleti élet Társasági élet Kultúra Politika