Transcript Terület-, és turisztikai fejlesztés kapcsolata

Terület-, és turisztikai
fejlesztés kapcsolata
A turizmus ágazat jelentősége
 A turizmus, a jövő iparága a szolgáltatásgazdaság
legdinamikusabban fejlődő ágazata.
 A turizmus Magyarország egyik legsikeresebb ágazata, sok
fejlesztési potenciállal (GDP 8,5%-a, 400 ezer foglalkoztatott)
 A hazai turizmus fejlesztése a fejlesztéspolitika fontos pillére,
az ÚMFT egyik prioritása. (2007-2013 között összesen
mintegy 300 milliárd Ft fejlesztési forrás)
 A turizmus fejlesztése egyszerre járulhat hozzá a társadalmiés gazdasági problémák sikeres orvoslásához.
 Az ágazat a globális kihívásokra lokális eszközökkel képes
válaszolni.
A BEUTAZÓ TURIZMUST BEFOLYÁSOLÓ
TÉNYEZŐK
+ Pozitív tényezők
• Új magyarországi légi járatok
• Fiatalok növekvő jövedelme
• Egyedi élmények iránti
kereslet növekedése
• Egészségtudatosság
• Rövidebb, főszezonon kívüli
utazások
• Internethasználat terjedése
• Közlekedési lehetőségek
fejlődése
• Repülőjegy árak csökkenése
• Fapados légitársaságok
népszerűsége
• Magyar Turizmus Zrt.
marketingtevékenysége
Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
- Negatív tényezők
• Versenytársaink
kínálatának fejlődése
• Versenytársaink
marketingtevékenysége
• Kedvezőtlen országimázs
• Növekvő árérzékenység
• Romló ár/érték arány
• Nem elegendő légiösszeköttetés
• Divathullámok
BELFÖLDI TURIZMUST
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
+ Pozitív tényezők
• Üdülési csekk megismerése
• Üdülési csekk elfogadóhelyek
számának gyarapodása
• A magyarországi turisztikai
kínálat fejlődése
• A Magyar Turizmus Zrt.
marketingtevékenysége
• Divatos a belföldi pihenés
• Hosszú hétvégék
• Egészségtudatosság
• Az internethasználat elterjedése
Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
- Negatív tényezők
• Reáljövedelmek
csökkenése
• Növekvő
árérzékenység
• Erős
versenyhelyzet
• Fapados
légitársaságok
• Csökkenő
repülőjegy árak
Turizmus és területfejlesztés
– Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze
– Fejlesztések tovagyűrűző hatásai
– Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére
kitörési pont
– Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás
– Népesség megtartó hatása van
– Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus)
gazdaságba
– Térségi együttműködések elősegítése
(turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)
Turizmus és önkormányzatok
 Adóbevétel
 Munkahelyteremtés
 Serkenti a helyi vállalkozásokat, elősegíti a településen belüli és
települések közötti együttműködést
 Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönző hatása
 Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális
értékeinek megőrzéséhez
 Településkép javítása
 Kedvező imázsformáló hatás
8.
A HELYI IGEGENFORGALMI ADÓ FELHASZNÁLÁSA
a helyi önk. a helyi idegenforgalmi adó összegéhez igazodó
költségvetési támogatásban részesülnek, mértékét az éves ktgv.
törvény határozza meg
ha a helyi önk. a hozzájárulást az adott évben, és az azt
követő egy évig nem a helyi turizmust támogató célra
használja fel, a helyi turizmust támogató célú EU-s és hazai
pályázathoz kapcsolódóan sem önállóan, sem más önkormányzat,
kistérség pályázatához csatlakozva támogatásban nem
részesülhet az adott évben, és azt követően egy évig
z önkormányzat turisztikai célú kiadásai:
) a település népszerűsítésével kapcsolatos kiadások
) rendezvényekkel kapcsolatos költségek
) turisztikai tevékenységet folytató intézmények fenntartásához
kapcsolódó kiadások
• 11. táblázat: A
vendégforgalom, fogadókapacitás és
foglalkoztatottság
• Régiónként
• Közép- vendégéjszaka
• Magyarország millió éj
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
7,0

KözépDunántúl
NyugatDunántúl
2,4

3,6
2,2
Dél-Dunántúl
ÉszakMagyarország 1,5
Észak-Alföld 1,6
Dél-Alföld
1,1
Magyarországösszesen
– 19,3
férőhely alkalmazottak
ezer db
ezer fő
51,9
30,1
átlagkereset
ezer Ft
104
56,3
8,6
83
58,90
65,4
10,3
6,9
86
81
35,8
37,6
30,5
7,4
9,0
8,5
80
82
77
336,5
80,7
90
Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2004; Munkaügyi Adattár 2005, Turizmus
2005; Megjegyzés: az alkalmazottak száma (80.7 ezer) az összes foglalkoztatott
(148.8 ezer) 54%-a.
FORRÁS iceg
A Magyarországra érkező külföldi
turistaforgalom közlekedési formáinak változása
2000-2004 között
2004
Légi
6%
VíziVasúti
1% 4%
Közúti
89%
Forrás: KSH alapján
saját számítás
2004/2000
Közúti
118,45%
Légi
131,53%
Vízi
185,51%
Vasúti
86,49%
A külföldi vendégforgalom alakulása
szállástípusonként 2000-2005 között
3%
7%
16%
2%
25%
1%
7%
1%
8%
30%
5 csillagos
Panzió
4 csillagos
Turista szálló
1%
2%
1%
3 csillagos
Ifjúsági szálló
12%
2 csillagos
Üdülő ház
1 csillagos
Kemping
12%
6%
1%
3%
33%
29%
Forrás: KSH alapján saját számítás
Turisztikai régiók Magyarországon
-9 turisztikai régió, 4/2000. (II. 2.) rendelet alapján
-Régiónként egységes turisztikai vonzerő
-Egymástól jól megkülönböztethető kínálat
Külföldi vendégéjszakák megoszlása
turisztikai régiók szerint 2005-ben
2005
10%
1%
5%
Balaton
22%
Budapest-Közép-Dunavidék
Dél-Alföld
7%
Dél-Dunántúl
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
8%
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
5%
6%
Forrás: KSH alapján saját számítás
36%
T isza-tó
Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók
történeti áttekintése
• VÁTI (26)
– BKI (27) – KSH – T – STAR
1971/1006. Korm. határozat a területfejlesztésről,
Idegenforgalmi területfejlesztésről:
– Külföldi: Balaton, Budapest, gyógyfürdők,
– Urbaniz. körzetben: hétvégi rekreáció,
– Fejlesztések kulturális igények kielégítését is
szolgáljanak,
• OTK – 23 üdülési területet határolt le + NP-ok és
tájvédelmi körzetek (23-ból 6 volt működő –
Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Ráckevei Dunaág, Mátra-Bükk, Nyugat-Dunántúl egyes részei)
Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók
történeti áttekintése
• BKI (1979)
– 24 idegenforgalmi tájegység – kiemelés
szempontjai:
• Üdülésre való alkalmasság,
• Sportolási lehetőség,
• Kulturális nevezetességek,
• Természeti adottságok,
• Gyógy tényező,
• Gazdasági-politikai jelentőség,
• Idegenforgalmi szálláshelykínálat,
• Határátkelés.
Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók
történeti áttekintése
• 930 település:
• 895 település tartozik a 24 körzetbe,
• 1 település – Budapest kiemelt,
• 34 település körzeten kívüli,
– Javaslat egy adatbank létrehozására,
– Területi kereslet nagyságának megbecslése,
relációs és tartózkodási összetételét –
tájegységek relatív sorrendje,
– Kutatás folytatására javaslat:
• Területek idegenforgalmi karaktere,
• Egyes régiók, egyes terek súlya,
• Kereslet-kínálat összhangját javító tennivalók,
• Fejlesztések ütemezése.
Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók
történeti áttekintése
• MT 3241/1979. sz. hat. – Országos Üdülőterületi Terv (1983-
ig)
– Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek
vonzásjellege, alapvető keresleti és kínálati helyzete
(1981),
– 26 körzet (Bp + 619 település).
• OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalmi hosszútávú
fejlesztési koncepció”
– T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi
településeket:
• Idegenforgalmi szerepkörű (határ, tranzit, kiránduló),
• Kiépítettségük,
• Fontosabb adottságok (zöldterület, víz, gyógy, kultúra).
Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók
történeti áttekintése
– Javasolta:
• További 10 körzet fejlesztését a már kiemelt
Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó
mellett (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány,
Alsó-Tisza, Ráckevei régió),
• Az 1980-as években a finanszírozás oldáról
3 üdülőterület-típus jellemző:
– Kiemelt üdülőkörzetek,
– Regionális jelentőségű üdülőterületek,
– Helyi és kistérségi jelentőségű üdülőterületek.
Az idegenforgalmi területfejlesztési
koncepciók történeti áttekintése
– 1987: 30 kisebb-nagyobb összefüggő térség,
• Fogalmi osztályozás: tájegység (16), laza
üdülőkörzet, település,
– 1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat
• IB-ok megszüntetése,
• 9 turisztikai régió létrehozatala.
A turistafogadás
feltételeinek javítása
Emberközpontú és
hosszú távon
jövedelmező fejlődés
•A hazai turizmus
versenyképességének növelése
•A turizmus életminőségre gyakorolt
hatásainak optimalizálása
Attrakciófejlesztés
•A turisztikai attrakciók
elérhetőségének javítása
•A turisták komfortérzetének
növelése
Emberi erőforrás
fejlesztés
NTS
2005-2013
•Az oktatási rendszer munkaerő-piaci
igényeknek megfelelő átalakítása
•Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása
•Szemléletformálás
•Termékfejlesztés
•Desztináció fejlesztés
•Kiemelt desztinációk
fejlesztése
Hatékony működési
rendszer kialakítása
•Helyi desztináció menedzsment
szervezet kialakítása
•Regionális intézményrendszer
átalakítása
•A turisztikai intézményrendszer
piramisának talpra állítása
Turizmus az ÚMFT-ben
A turisztikai fejlesztések:
 gazdaságfejlesztés (pl. kongresszusi központ, gyógyhelyek),
 területfejlesztés (pl. termál és gyógyvízre alapuló, kulturális
fejlesztések, szervezet és emberi erőforrás fejlesztés)
Az ÚMFT a korábbi NFT-hez képes jobban bemutatja a különböző
fejlesztési területek, vagyis a különböző Operatív Programok
kapcsolatát. Így jól látható a különféle területek fejlesztéseinek
hozzájárulása a turizmus fejlesztéséhez, pl.:
 közlekedés az elérhetőség érdekében
 természetvédelmi intézkedések az ökoturisztikai fejlesztések
megalapozására
 informatikai vagy menedzsment fejlesztések megvalósítása a
turisztikai vállalkozások számára is
Turizmus az Operatív Programokban
Közvetve
• A területi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
• E-közigazgatás
• Vállalkozásfejlesztés
• Közlekedés fejlesztés
• A turizmust támogató képzések erősítése
Közvetlenül
• A turisztikai vonzerő növelése és a turisztikai
infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
AZ ÚMFT TURISZTIKAI FORRÁSAINAK
MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT
Az ÚMVP forrásaival együtt mintegy 300 milliárd Ft áll rendelkezésre
turisztikai fejlesztésre a 7 év alatt.
A regionális operatív programok turisztikai forrásai,
2007-2013 (milliárd Ft)
KözépMagyarország; 29,0
Nyugat-Dunántúl;
32,0
Dél-Alföld; 40,0
Dél-Dunántúl; 38,2
Közép-Dunántúl;
33,6
Észak-Alföld; 51,7
ÉszakMagyarország; 54,9
Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság
FŐ TÁMOGATÁSI TERÜLETEK
 Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés
• minden
régióban
támogatási
jogcím:
egészségturizmus,
kulturális- és örökségturizmus (Nemzeti Turizmusfejlesztési
Stratégiában meghatározott nemzeti termékfejlesztési prioritások)
• nem minden régióban támogatási jogcím: ökoturizmus, aktívturizmus,
borturizmus, rendezvényturizmus
 Turisztikai fogadóképesség javítása
• kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és
minőségi fejlesztése
• konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának
fejlesztése
Működési háttér fejlesztése
térségi desztináció menedzsment rendszer
megteremtése és fejlesztése
turisztikai termékfejlesztési programok és projektek
koordinálása
elektronikus foglalási és turisztikai attrakciókat,
szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási informatikai
hálózati rendszerek létrehozása
turisztikai szektor szereplői közötti együttműködések
erősítése
regionális turisztikai marketingtevékenységek
támogatása
Turisztikai alapfogalmak
• Látogató , aki munkavállalás
céljából más országba utazik
• Turista, legalább 24 órára
lakóhelyéről máshová látogat
• Kiránduló, 24 óránál rövidebb
időre hagyja el lakóhelyét
Kereslet
•Szabadidő
•Elkölthető jövedelem
•Motiváció
Kínálat
•Vonzerő
•Infra és közlekedés
•Szállás és étkezés
•Szolgáltatások, programok
Turisztikai iparág megítélése
•
•
•
•
•
+, mert élőmunka igényes
Devizabevételt generál, „láthatatlan export”
Ország marketing, elő lépés a befektetők megnyeréséhez
Hozzájárul a helyi infrastruktúra és szolgáltatások
fenntartásához
Hozzájárul a természeti környezet megóvásához,
fenntartásához
• Ellenzők: szezonalitás, tönkre teszi a környezetet
Turizmus típusai
• Belföldi/nemzetközi
• Szabadidős/ hivatásturizmus
• Egyéni/csoportos
További csoportosítások
Célcsoportok : diák , fiatal felnőtt –gyerekkel, fiatal
nyugdíjas , házaspár , gyógyulni vágyó, „kikapcsolódó”
Konferencia Wellness, gyógy- , kulturális-, sport,
Vizi, téli-, vallási-, kaland-,
Utazási döntés
• Igény  szándék keresés  döntés 
•  utazás  üdülés  visszautazás 
•  emlékek  újabb igény
Hazai turizmusfejlesztés írányai
• Konferencia turizmus
• Gyógy turizmus
• Kulturális turizmus: Budapest, Történelmi
városok

A SIKERES NEMZETKÖZI ORSZÁG IMÁZS STRATÉGIÁK
VILÁGOS ÜZENETEKET KÖZVETÍTENEK
Példa: Finnország és Ausztria
Üzenet
Társadal
mi
háttér
„A modern játékos”
• Legjobb iskolarendszer Európában
• Szolgáltatás orientált képzés és attitűd
• Széleskörű IT penetráció
• Fókuszált innováció
• Kreatív humán erőforrás
• Kis-és középvállalkozási tradíció
• Hosszú távú tervezés
• Nagyon határozott iparági fókusz
• Erős hátteret kell teremteni az
erőforrások koncentrációjával
Tanulságok
„Turizmus és szolgáltatás”
• Turistáknak szóló termékajánlatokat
folyamatosan javítani kell
• Erős szolgáltatói bázis szükséges
• Vállalati márkák a középpontban
pl. Nokia
• Támogatni kell a munkaerő flexibilitást
és a kkv finanszírozást
• A „rebranding” viszonylag rövid
időtávban lehetséges
• Sikertényező lehet emocionális faktor
is pl. vicces, mókás elemek a
márkában
A FINNEK SIKERESEN ÁTÉRTELMEZTÉK A KORÁBBI
GYENGESÉGEIKET
Múlt
Jelen
Elszigetelt,
marginális
Mobil távközlés
Provinciális agrár
ország
"Vissza a
természethez"
kultúra
Szegénység
Tiszta, aszketikus
dizájn
Tradíció (szauna)
Wellness
ÉRZELMI ELEMEK DOMINÁNSAK A MEGÍTÉLÉSBEN
Barátságos és eredeti az első két helyen
Magyarország nemzetközi percepciója (az összes %-ában)
Barátságos
Autentikus
Szorgalmas
Érzelmi elemek
Nem konvencionális
Kedves
Szenvedélyes
Dinamikus
Vállalkozó
Intelligens
Szavahihető
Kreatív
Csapatorientált
Erős
Megbízható
Előkelő
Megjegyzés:
Forrás:
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Magyarok és külföldiek válasza a „Hogyan írná le az ország személyiségét?” kérdésre. Több válasz is lehetséges.
BCG kutatás
A MAGYAR MÁRKÁBAN IS ÁTÉRTÉKELHETŐEK
A TRADICIONÁLIS ELEMEK
Múlt
TEHETSÉG
Jövő
Elmaradott agrár
ország (gulyás,
paprika, tokaji)
Minőségi mezőgazdasági
termékek és gasztronómia/
borkultúra
Elmaradott ipar
Magas hozzáadott értéket
termelő feldolgozóipar és
szolgáltató szektor
Gyógyvíz,
gyógykezelés
Egészségturizmus
Kelet-európai ország
történelmi
hagyományokkal
Individualista,
reformer
Modern, széles körben
kedvelt kultúrájú ország
Tehetség, vállalkozó
szellem