Transcript Nyilas Orsolya

Iskolai végzettség, tanulási
motivációk és képzési
programok roma felnőttek
körében
Fónai Mihály – Nyilas Orsolya
Debrecen, 2010
A romák magyarországi helyzete


A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatartozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak,
ezzel szemben az általánosan elfogadott reprezentatív szociológiai felmérések szerint a roma népesség száma 520-650 ezer főre tehető
(68/2007.(VI.28.)OGY határozat).
Az említett adatok közti különbségnek számos oka van:
 ezek között kell említeni a társadalmi megbélyegzéstől való félelmet,
 illetve az asszimilációs törekvéseket is.
Az előbbi adatok miatti különbség nehézséget okoz a romáknak szánt
programok kialakításánál és megvalósításánál is.
Viszont:
 az önbevalláson alapuló,
 szociális és területi szempontok,
 illetve ezek metszetei
megfelelő eszköztárat nyújthatnak a probléma kezelésére.
Aktuális munkaerő-piaci helyzetkép
az Észak-alföldi régióban

Az Észak-alföldi régió az ország második legnagyobb kiterjedésű
régiója, területe 17 729 km².

a régiót Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs–SzatmárBereg megye alkotja, településeinek száma 389,
 ezek kétharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.


A régió 27 kistérsége közül – az országban egyedüliként – nem
található dinamikusan fejlődő térség.
A KSH adatai szerint 2008. évben a régió lakosainak száma
1528,8 ezer fő,
 a legnépesebb megye Szabolcs-Szatmár-Bereg,
 a legalacsonyabb népességszámot pedig Jász-NagykunSzolnok megyében találhatjuk.
A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi
régióban





A régió demográfiai és foglalkoztatási mutatóira igen jelentős hatással van
a roma népesség magas száma.
A 2001-es népszámláláskor a magukat cigánynak vallók aránya a
népesség egészén belül régiónkban 3,1%, ezzel az aránnyal a régiók
sorában második helyen álltunk.
A népszámlálás hivatalos adataival szemben mértékadó becslések
szerint az Észak-alföldi régió roma lakosságának száma kb. 130-140 ezer
főre tehető, arányuk a teljes lakosságon belül 9-12%.
Népesség arányuk az elmúlt 20 évben mintegy 20-25%-kal növekedett.
A kistérségek között a roma lakosság számát és arányát tekintve jelentős
szóródás tapasztalható:

egyes kistérségekhez tartozó településeken arányuk a 70-80%-ot is eléri
(Tiszabura 85-90%, Tiszabő közel 95%).(Fónai-Filepné 2000)
A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi
régióban



Az Észak-alföldi régióban a 16. életévnél idősebb cigány népesség 40%a nem rendelkezik befejezett 8 általános iskolai végzettséggel,
mindössze 12-13% szerzett valamilyen szakmát,
százalékokban szinte alig mérhető a közép- vagy felsőfokú
végzettséggel rendelkezők aránya. (Fónai-Filepné 2000)
A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi
régióban
A cigányság alulfoglalkoztatásának fő okait a képzettségbeli hiányosságok
mellett az alábbiakra vezethetjük vissza:






települési hátrányok – az apró falvakban élő romáknak legális munkalehetőséget nem kínál a helyi munkaerőpiac,
a hagyományos cigány munkaerőt foglalkoztató gazdasági ágazatokból
való kiszorulás,
a szegénységi csapdából eredő életviteli stratégiák – a szociálpolitikai
támogatások gyakran meghaladják az adott munkajövedelmek nagyságát,
így nincs motiváció a munkavállalásra,
az újonnan létrejövő vállalkozások elsősorban a kvalifikált munkaerőt
preferálják,
folyamatosan tetten érhető, de nem bizonyítható a foglalkoztatási
diszkrimináció,
a munkaerőpiacról történő tartós kiszorulás, a munkavégző képességek
elvesztését vagy annak kialakulatlanságát eredményezte.
A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi
régióban

A roma munkavállalókra jellemző,
 hogy többségükben alulkvalifikált vagy segédmunkát végeznek,
 az esetek többségében csak alkalmi vagy szezonális jelleggel, ami
nem biztosít komolyabb és folyamatos jövedelmet.
 leggyakrabban végzett munkák pl. földmunka közműépítéseknél,
közterületek karbantartása során fűnyírás, takarítás, építőipari vagy
mezőgazda-sági segédmunka stb.

A közép vagy felsőfokú végzettségűek már jobb munkaköröket is kapnak:
 pl. roma újságoknál, alapítványoknál, egyéb kisebbségi szervezeteknél,
 esetleg felméréseket, kutatásokat végeznek valamely intézmény
számára, KSH-nak,
 esetleg szociális jellegű munkát végeznek cigány lakókörzetekben.
A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi
régióban

Az Észak-alföldi régió felmérése szerint a legvonzóbbak a
függetlenséggel járó és a szabadban végezhető munkák:
 saját háztartásban végzett munka:
38,6%
 napszám, mezőgazdasági napszám
30,6%
 építőipari munka 27,3%.

Érdekesnek mondható, hogy a legkevesebben választották a
hagyományos roma szakmákat: 3,5%.
Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
programjai
A romák társadalmi integrációját elősegítő és azzal összefüggő intézkedések – 1021/2007. (III. 18.) kormányhatározat végrehajtását szolgáló
intézkedések és projektek az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi
Központban az alábbiak:
Munkaerő-piaci programok:
 Segítő Pedagógus
 Alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek felzárkóztató munkaerő-piaci
programja Ibrány térségében
 Roma közösségfejlesztő asszisztens II.
 Roma közösségfejlesztő asszisztens III.
 Pályakezdő a közoktatásban
 Esélyteremtés hátrányos helyzetűeknek
 Munkaerő-piaci menedzser
Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
programjai



A Munkaügyi Központ részéről 1998 és 2008 között kizárólag a cigány
etnikum számára
159 különféle szakmai és felzárkóztató képzés volt betervezve és
szervezve,
viszont érdektelenség miatt 49 meghiúsult, vagyis közel az egyharmada.

A Munkaügyi Központ már azt is komoly sikerként könyveli el, ha a
képzést követően a hallgatóknak az 50%-a el tud helyezkedni.

Ezt az arányt azonban ritkán sikerül elérni,
 később pedig elindul a folyamatos lemorzsolódás,
 mert a frissen végzett dolgozóknak nincs elég szakmai tapasztalata,
 vagy nem elég hatékonyak és magabiztosak a munkavégzés során.
Kutatási terv




Kutatásunkban a foglalkoztatás területére vonatkozó feladatok megvalósítását szeretnénk feltárni,
azokat a lehetőségeket számba venni, amiket az Észak-alföldi régió nyújt a
romáknak,
valamint azt, hogy a közmunkaprogramok tervezése és végrehajtása során
milyen képzés illeszkedik a programhoz,
a résztvevők munkaerőpiaci pozíciójának javítása érdekében milyen
közhasznú és közcélú munkaprogramok indulnak, amelyeket követően
javulhatnak a résztvevők elsődleges munkaerőpiacra történő bekerülésének
esélyei.
Nem csak a résztvevőket elemezzük, hanem a képzést is, az oktatót, az
oktatás menetét, a módszerek hatékonyságát a képzés során:
 milyen módszerrel tanítanak,
 hogyan motiválnak,
 mennyire veszik figyelembe a felnőttek tapasztalatait,
 mennyire veszik figyelembe a roma kultúra mintáit és normáit.
Életszemlélet-formáló képzés roma
munkavállalók részére




2010 januárjában új közmunkaprogramot (köztéri munkák, utcaseprés, parkfenntartás, hóhányás stb.) indított a Munkaügyi Központ
feltétel volt, hogy a jelentkezők egy Életszemlélet-formáló képzésen vegyenek
részt – melyet kizárólag roma munkavállalók részére terveztek
a képzés 80 órában zajlott
Témakörei:
 Alapvető higiénés szokások
 Mentálhigiénés ismeretek
 Környezettudatos életmód tréning
 Etikai ismeretek
 Elhelyezést segítő humán szolgáltatások
 Képességfejlesztő, önismereti és motivációs tréning
 Munkáltatói kapcsolattartás a gyakorlatban
 Kommunikációs ismeretek
Életszemlélet-formáló képzés roma
munkavállalók részére





100 főre tervezték a programot – 86 fő vett részt
Terveink szerint:
 minden résztvevővel egy 14 kérdésből álló kérdőívet akarunk kitöltetni
 illetve önkéntes alapon félig strukturált interjút terveztünk, természetesen minél több résztvevővel.
Mivel ez volt az első „kérdőív bevetésünk”
 a siker és a tesztelés érdekében egyenként kérdeztük végig a résztvevőket, segítve a kérdések értelmezését illetve az általuk legmegfelelőbb válaszok megjelölését.
 Így vált egyértelművé, mely kérdések bizonyulnak túl bonyolultnak,
melyek feleslegesek illetve milyen kérdésekkel kell még kiegészítenünk
a kérdőívet
Végül: 40 főt sikerült „rávenni” a kérdőív kitöltésére és az interjú elkészítésére – ebből 32 férfi és 8 nő.
Ez a 40 fő – 1 kivételével – hozzájárult, hogy újra megkeressük, egy utánkövetéses vizsgálat reményében.
Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók
részére
Korösszetétel szerinti részvétel
6
5
4
3
2
1
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
1981
1979
1978
1976
1975
1974
1973
1972
1971
1970
1968
1967
1964
0
születési év / fő




Az adatok azt mutatják, hogy igen vegyes volt a képzéseken résztvevők korösszetétele.
A legidősebb résztvevő 58 éves volt, míg a legfiatalabbak (4 fő) 21 évesen végezték tanfolyamot.
26 személy az, aki a 35 és 45 év közötti korosztályba tartozik
45 és 60 közötti korosztályba 6 fő tartozott
Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók
részére
Legmagasabb befejezett iskolai végzettség
6% 7%
0%
0%
14%
befejezetlen általános
iskola
befejezett általános
iskola
szakmunkásképző
szakközépiskola
gimnázium
25%
48%
főiskola (Ba, Bsc)
egyetem (Ma, Msc)





a legtöbben (19 fő) csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik.
4 főnek még ez sincs – ők a 46-60 közötti korosztályba tartoznak.
9 fő szakmunkás végzettséggel rendelkezik (hegesztő, lakatos, betanított kőműves, könnyűgép
kezelő, útburkoló).
3 fő szakközépiskolát végzett (szakács, vendéglátós, fodrász),
4 fő gimnáziumi érettségivel rendelkezik – mindegyik esti tagozaton végzett - ebből egy fő jelenleg
a Miskolci Egyetem jogi karának levelezős hallgatója, egy pedig a Nyíregyházi Főiskola gazdálkodás szakán levelezős hallgató.
Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók
részére
Mióta munkanélküli?
5%
24%
nem volt még
munkanélküli
0-6 hónap
7-12 hónap
1-2 év
6%
7%
2 évnél
régebben
Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók
részére
Hogyan került a tanfolyamra?
4 alternatíva állt a válaszadók rendelkezésére:

Álláskeresésem során több munkahelyen is el tudtam volna helyezkedni, ha ezzel a
képesítéssel rendelkezem – 0 fő

Régóta határozott elképzelésem, hogy szakmai ismereteimet ebben az irányban
fejlesztem, de nem tudom, hogy a befejezést követően el tudok-e helyezkedni - 0 fő

Nem volt elképzelésem, hogy mit tanuljak, a munkaügyi központ kirendeltségén ezt
ajánlották – 3 fő

Nem igazán látom mire jó ez a tanfolyam, de még mindig jobb itt, mint tétlenül otthon
ülni, ráadásul annyit fizetnek érte, mintha dolgoznék. – 34 fő
A válaszokból kiderült, hogy volt akit a Kisebbségi Önkormányzat küldte a tanfolyamra (3
fő) így a jövőben ez a válaszlehetőség is bekerül a kérdőívbe.
Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a munkaügyi központ által csupán 3 fő élt a lehetőséggel.
A legtöbb résztvevőnek fogalma sincs mire jó ez a tanfolyam, de mert része a közmunkaprogramnak és még fizetnek is érte – azaz beleszámít a foglalkoztatás idejébe – így
vállalta.
Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók
részére
Hogyan ítéli meg a tanfolyam feltételeit, az elhelyezés körülményeit?
3%
22%
nagyon elégedett
részben elégedett
kevésbé elégedett
elégedetlen
75%
A válaszadók többsége, azaz 28 fő úgy vélekedett, hogy tökéletesen megfelelő volt a
helyszín illetve a tárgyi feltétel, amit az intézmény biztosított, ami elég jó aránynak
tekinthető.
Aki csak részben volt elégedett (3 fő), a hűvös tantermet kifogásolta, és a többiek
„rendetlenségét” a mosdók állapota miatt.
Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók
részére
Milyennek tartja a tanfolyam szervezettségét?
14%
33%
kiváló
jó
közepes
gyenge
nagyon gyenge
53%


Aki közepesnek minősítette a szervezettséget, indokként a szoros munkabeosztást – azaz 8.0016.00 óráig tervezett órarenddel indokolta
A többiek egyedül minimális előzetes tájékoztatást kifogásolták – miszerint már az első nap a
reggeli tájékoztató után 16.00 óráig ott kellett maradniuk, és ők nem így készültek (nem vittek
ebédet magukkal stb.)
Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók
részére
Kap-e rendszeres visszajelzést a foglalkozásokon előre haladása
sikerességéről vagy ismeretei hiányosságairól?
Ennél a kérdésnél több választ is meg lehetett jelölni!

Igen, rendszeresen a foglalkozásvezetőtől az órákon, illetve gyakorlatokon. – 33 fő

Igen, rendszeresen dolgozatok és számonkérések formájában – 0 fő

Igen, a részvizsgákon mutatott teljesítményem alapján – 35 fő

Az előrehaladásom eredményességéről, az esetleges hiányosságaimról
rendszertelen, eseti visszajelzést kapok. – 6 fő

Nem kapok visszajelzést, a hiányosságaim feltárásában magamra vagyok utalva. – 0
fő
A foglalkozásokon azt tapasztaltuk, hogy inkább dicsérnek az oktatók, mintsem
elmarasztalnának valakit a hiányosságai miatt, vélhetően nem akarják kedvüket
szegni, a lendületüket megtörni a hallgatóknak
A legtöbb „negatív értékelés” inkább a fegyelmezés miatt keletkezett.
A tanfolyam végén modulzáró vizsgát tettek a résztvevők – teszt formájában.
Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók
részére
Megítélése szerint milyen a tanfolyam intenzitása, a foglalkozási idő
kihasználása?
rendkívül intenzív, szinte
megeröltető
8%
intenzív, de a
követelmények
megeröltetés nélkül
teljesíthetők
normál intenzitású
47%
44%
vannak fölösleges, kieső
idők


Aki megerőltetőnek találta a képzést (2 fő) sokallta a 8 órát, szerintük napi 4 is elég
lett volna
Csupán egy fő érezte úgy, hogy sokszor tartanak szünetet az oktatók – szerinte
vannak kieső idők, amit hasznosabban is el tudna tölteni, amit a nagy csoportlétszám
és a sok eltérő életkorral magyarázott – „én sokszor unom az órákat”
Életszemlélet-formáló képzés roma
munkavállalók részére
Összességében milyennek ítéli meg a tanfolyamot?
jól érzem magam,
hasznosn töltöm el
az időt
nem igazán érzem
jól magam a
tanfolyamon
Szelet 3
16%
84%
Szelet 4
A b. válasz esetében kértük, hogy indokolja a válaszát:
• „Nem értem miről van szó”
• „Nem szeretek „bezárva lenni”
• „Én már az iskolában is utáltam tanulni, pont vén fejjel jönne meg
a kedvem???”
Életszemlélet-formáló képzés roma
munkavállalók részére



A tanfolyam elvégzése után terveink szerint utánkövetéses
vizsgálatra kerül sor- 20-25 fő bevonásával interjú módszerével:
egyrészt a foglalkoztatási kimenetet, a kötelező foglalkoztatást
vizsgálva (terepmunka)
másrészt az egyén személyes sorsát vizsgálva,

mit kezdett a tanfolyam által szerzett ismeretekkel,
 mennyire készítette fel a tanfolyam,
 az utánfoglalkoztatás megvalósult-e,
 illetve a képzettségével el tudott-e helyezkedni tartósan a munka
világában.
Köszönjük a figyelmet!