Transcript ORGANIKUS és szimptómás mentális és viselkedészavarok NEUR

Organikus és szimptómás
mentális- és viselkedészavarok
(F00-F09)
Összeállította: Pék Győző
Organikus és szimptómás mentális és
viselkedészavar:
Olyan (bizonyítható vagy feltételezhető) strukturális vagy funkcionális
idegrendszeri károsodás, mely az adott stádiumban kizárólag vagy
elsősorban pszichopatológiai tünetekben nyilvánul meg, illetve a
szindróma részeként jelentkező pszichés zavar a fő kezelési feladat.
okaként ideggyógyászati betegséget, agyi sérülést,
vagy más inzultust tételezünk fel
• A diszfunkció lehet elsődleges (organikus), amikor a betegség,
sérülés, inzultus közvetlenül a kp. idegrendszert érintette, vagy
• másodlagos (szimptómás) , amikor az agy egyike a szisztémás
megbetegedés vagy zavar által érintett szervek közül. Pl. az alkohol
vagy drog által okozott kp-i idegrendszeri zavarok ebbe a csoportba
tartoznak.
Közös alapvető jellemzőjük:
kognitív funkciók károsodása dominál (emlékezés, tanulás,
intellektuális funkciók, tudat, figyelem), vagy a másik csoport esetében
a legnyilvánvalóbb a percepció (hallucinációk), gondolkodás
(téveseszmék), a hangulat, az egész személyiség zavara, de a kognitív
funkciók tudat működése megtartott.
BNO-10 alapján
Az organikus :
a szindróma egy tőle függetlenül diagnosztizált cerebrális vagy
szisztémás betegséghez, zavarhoz köthető
BNO-10 alapján
szimptómás:
organikus mentális zavarok amelyekben a központi idegrendszer
érintettsége másodlagos következménye egy szisztémás központi
idegrendszeren kívüli betegségnek, zavarnak.
(az alkohol vagy más pszichoaktív szer okozta mentális zavarok külön
fejezetben szerepelnek: F10-19)
1. F00-F03 Demencia
F00: Demencia Alzheimer betegségben (lehet korai kezdetű /65 év
előtti/, késői kezdetű, atípusos)
F01: Vascularis demencia (=multi-infarctusos demencia)
F02: Demencia egyéb és máshová osztályozott betegségekben (pl. Pickbetegségben, Creutzfeldt-Jakob betegségben, Huntington-betegségben,
Parkinson-kórban, HIV-megbetegedésben)
K.m.n. 1 demencia (pl. demencia többszörös etiológiával)
2. F04 Organikus amnéziás szindróma, melyet nem alkohol vagy más
pszichoaktív szer okozott
3. F05 Delírium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott
4. F06 Egyéb mentális rendellenességek, amelyeket
agyi károsodás vagy testi megbetegedés okozott
F06.0 Organikus hallucinózis
F06.0 Organikus hallucinózis
F06.1 Organikus katatonia
F06.2 Organikus paranoid (téveszmés) /szkizofrénia-szerű/ zavar
F06.3 Organikus hangulat- (affektív) zavarok
F06.4 Organikus szorongászavar
F06.5 Organikus disszociatív zavar
F06.0 Organikus hallucinózis
- F06.6 Organikus emocionális labilitás (asthenia)
- F06.7 Enyhe kognitív zavar (vannak biz. kogn. tünetek, de demencia vagy
delírium nem áll fenn)
- F06.8 Egyéb agykárosodás / diszfunkció / szervi betegség okozta
meghatározott mentális zavar (pl. epilepsziás pszichózis)
- F06.9 K.m.n. agykárosodás / diszfunkció / szervi megbetegedés okozta
mentális zavar (pl. szexuális diszfunkció vagy insomnia / hypersomnia az
általános egészségi állapot miatt)
5. F07 Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által okozott
személyiség- és viselkedészavarok
F07.0 Organikus személyiségzavar (organikus pszeudopszichopátia,
organikus pszeudoretardált személyiség, frontális lebeny szindróma,
limbikus epilepsziás személyiségzavar, stb.)
F07.1 Postencephalitises szindróma (vírusos vagy bakteriális
encephalitisből való felépülés után észlelhető, nem specifikus,
változatos viselkedésmódosulás, ami reverzibilis)
5. F07 Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által okozott
személyiség- és viselkedészavarok
F07.2 Postcommotiós szindróma (fejtraumát követő változatos
tünetegyüttes, mint pl. szédülés, fáradtság, irritabilitás, koncentrálási és
szellemi munkavégzési nehézség, emlékezetzavar, alvászavar,
emocionális labilitás, csökkent stressztűrő képesség, csökkent
alkoholtolerancia.)
F07.8 Egyéb, IR-i működészavar, sérülés és betegség okozta
meghatározott személyiség- és viselkedészavar (pl. jobb agyfélteke org.
sérüléséhez köthető affektív zavar)
5. F07 Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által
okozott személyiség- és viselkedészavarok
F07.9 K.m.n., IR-i működészavar, sérülés és betegség okozta nem
meghatározott személyiség- és viselkedészavar (pl. organikus
pszichoszindróma)
PL.:
Kognitív zavar (olyan kognitív diszfunkció, ami feltételezhetően az
általános egészségi állapot közvetlen élettani hatásának
következménye, de nem felel meg egyik előző, specifikus kategóriának
sem)
-Alvási zavar (ami az általános egészségi állapot közvetlen élettani
következménye) )
1. F00-F03 DEMENCIA
szindróma, melyet a K.I. általában krónikus és progrediáló
természetű betegsége okoz
A magasabb agykérgi funkciók zavara
A tudat nem homályosodik el
A kognitív funkciók romlásával gyakran társul, sőt azt
megelőzheti az emocionális kontroll, a szociális viselkedés és
a motiváció károsodása
A tünetek általában nem egyidőben jelennek meg, s demencia
típusától függően is változhatnak,
pl. a 'kortikális demenciák' esetén az afázia, apraxia, agnózia a
kifejezettebb
'szubkortikális demenciák' esetén inkább a pszichomotoros retardáció
Epidemiológia:
65 éves kor felett gyakori (a lakosság 10%-a érintett), de korábban is
kialakulhat.
Nőknél az Alzheimer-demencia, férfiaknál a vascularis típusú (MID) demencia
a gyakoribb.
A demenciák 60-70%-a Alzheimer-demencia, 20%-a cerebrovascularis
betegségben előforduló demencia (multi-infarktusos demencia = MID, vagy
más néven vaszkuláris demencia). Demencia előfordulhat még olyan fizikális
állapotokban, amelyek érintik a központi idegrendszert (Parkinson betegség,
Huntington betegség, agydaganat, HIV infekció, hipotireózis, stb.).
“demencia szindróma” dg.-i kritériumai
A) Többszörös kognitív deficit kifejlődése, amit jellemez az alábbi
kettő:
- memóriakárosodás (új dolgok megtanulásának (RTM) vagy korábban
megtanult információk visszahívásának (HTM) csökkent képessége)
“demencia szindróma” dg.-i kritériumai
min. 1 az alábbi kognitív zavarok közül:
afázia (beszédzavar)
apraxia (az intakt motoros funkciók ellenére a motoros tevékenységek
kivitelezésének károsodása)
agnózia (az intakt szenzoros funkciók ellenére tárgyak felismerésének
vagy azonosításának zavara)
zavar a végrehajtó funkciókban (tervezés, szervezés, következtetés,
absztrakt műveletek)
“demencia szindróma” dg.-i kritériumai
B) Az előbbi kognitív deficitek mindegyike a szociális vagy
foglalkozási működésben jelentős károsodást okoz és az adaptív
működés korábbi szintjének jelentős hanyatlásában nyilvánul meg
C) A lefolyást folyamatos kognitív hanyatlás jellemzi.
D) A deficit nem kizárólag delírium folyamán fordul elő.
“demencia szindróma” dg.-i kritériumai
E) A zavar nem magyarázható jobban más pszichiátriai zavarral (pl.
depresszió, szkizofrénia).
>>>>> konkrét kórképhez tartozó kritériumok, amelyek a demencia
eredetére vonatkoznak (’Alzheimer típusú demencia’, ’vaszkuláris
demencia’, ’demencia egyéb általános egészségi állapot miatt’,
’pszichoaktív szer okozta tartós demencia’, stb. esetében más és más
kritériumok)
A demencia pszichopatológiai jellemzői
kognitív funkciók hanyatlása :
Rövidtávú memória zavara A beteg kezdetben megéli, ezért
másodlagosan depresszió, szorongás alakulhat ki
Ha a beteg hosszú ideje fennálló memóriazavarra panaszkodik akkor
kevéssé valószínű a demencia (inkább depresszió lehetséges),
mivel a demens beteg idővel elveszíti a memóriazavarról való tudását.
Rövidtávú memória zavara
Vizsgálata, pl.:
számismétlés (MAWI III. részpróba),
szavak megjegyzése Rey Auditoros Verbális Tanulás Teszt (ReyAVLT),
vizuális memória /és rekonstrukció/ zavara (Benton-teszt),
összefüggő szövegre való emlékezés,
A demencia pszichopatológiai jellemzői
Hosszútávú memória zavara
Jobban megtartott lehet, de ez is sérül demenciában
a régmúlt eseményeire való emlékezés is hiányos, részletekben
szegényes, sérül az élmények időrendisége.
A beteg gyakran konfabulációval ellensúlyozza a memóriahiányt.
Vizsgálata: Neuropszichológiai explorációban sok minden
kiderül, de gyakran le kell ellenőrizni a válaszok helytállóságát!
Pl.:Személyes adatokra való rákérdezés (mindezek ellenőrzése
szükséges kórrajzból, heteroanamnézisből, stb.):
- Mikor és hol született?
- Mikor házasodott? Hány évesen házasodott?
- Mikor volt utoljára kórházban?
- Mikor születtek gyermekei?
- Mi a neve annak az iskolának, ahova járt?
- Hány munkahelye volt? stb.
Aktuális személyes eseményekre való
rákérdezés
Mikor került be a kórházba /mikor fordult orvoshoz?
- Hogy hívják a kezelőorvosát?
- Milyen vizsgálatok történtek a közelmúltban?
- Mi találkoztunk-e már? Mikor? Mit csináltunk a múlt alkalommal?
- A mai találkozás alkalmával milyen vizsgálatokat végeztünk? stb.
Általános eseményekre való rákérdezés:
Történt-e valamilyen fontos esemény mostanában a világban?
- Ki a miniszterelnökünk?
- Ki az Egyesült Államok elnöke?
- Mikor volt a II. világháború? stb.)
A demencia pszichopatológiai jellemzői
Afázia: a beszéd, a nyelv zavarai a KIR folyamatainak
károsodása/agyi sérülés esetén.
Két fő területe: beszédképzés és beszédmegértés
Apraxia: az élet során megtanult mozgások, összefüggő
cselekvéssorok végrehajtásának zavarai, melyek a KIR
károsodásával függnek össze (járás, öltözködés),
szenzomotoros koordináció (tárgyelérő mozgás )
A demencia pszichopatológiai jellemzői
Agnózia: ép érzékelés mellett képtelenség az érzékszervi benyomások
jelentésének felismerésére (a percepció a felismerés szintjén károsodik)
a KIR károsodása következtében..
Vizsg: (vizuális agnózia): tárgyak felismerése, hiányos képek
felismerése, egymásra rajzolt ábrák felismerése, szokatlan
perspektívájú képek felismerése, stb.;
(Akusztikus agnózia): zörejek felismerése, stb.;
(Taktilis agnózia): bőrre rajzolt számok, betűk felismerése, stb.
A demencia pszichopatológiai jellemzői
Végrehajtó funkciók zavara
a tervezés és stratégiaalkalmazás sérül: a viselkedés elemeinek és a
részfeladatok megtervezése nehézkessé válik, bonyolultabb
feladatokban nem alkalmaz stratégiát, inkább próba-szerencse módon
próbálkozik
(MAWI mozaik-próba nehezebb feladatai, Rey-komplex-ábra másolása)
A demencia pszichopatológiai jellemzői
Végrehajtó funkciók zavara
céltudatos aktivitás/cselekvés zavara: nem várja meg az instrukció
végét, azonnal belevág a feladat végrehajtásába, abbahagyja a
feladatvégzést, mert lényegtelen inger eltereli a figyelmét,
robbanékonyság, türelmetlenség
A demencia pszichopatológiai jellemzői
Végrehajtó funkciók zavara
csökken az önellenőrzés (a feladat befejezése után nem ellenőrzi le a
megoldást) csökken az önkorrekció (az észlelt hiba nem érdekli, nem
javítja ki)
csökken az általános produktivitás szintje: a válaszadás meglassul
bármely tesztben és csökken a válasz mennyisége (jó tempóban
hozzákezd, de hamar kifogy)
(MAWI időhatáros feladatai)
A demencia pszichopatológiai jellemzői
Végrehajtó funkciók zavara
csökken a mentális rugalmasság: nehezen vált szempontot, új
helyzetekhez nehezen alkalmazkodik, perszeverációk jelennek meg
(Benton-teszt, írásban betűk /pl. m betű/ egyes részeit a kelleténél
többször produkálja)
Differenciáldiagnózis:
A demenciát el kell különíteni a korfüggő feledékenységtől is
(“age associated memory impairment”, AAMI, Crook és mtsai, 1986.)
↓↓↓↓
50 év feletti személyeknél olyan enyhe emlékezetcsökkenés, ami
tesztekkel kimutatható; főleg a mindennapi élethelyzetekben okoz
gondot; a globális intellektus megtartott; a hátterében nyilvánvaló KIR-i
kórok nem mutatható ki.
Differenciáldiagnózis:
ügyelni kell a téves (pozitív) eredmények elkerülésére, mivel a
motiváció bármilyen hiánya, illetve a motoros meglassulás (pl.
depresszióban, pszichotikus állapotban) vagy a súlyos, krónikus
szorongás is okozhat alacsonyabb szintű kognitív teljesítményt anélkül,
hogy demencia fennállna.
Differenciáldiagnózis:
a depresszió előidézhet demenciára jellemző tüneteket:
“depressziós pszeudodemencia”
Az esetek 10%-ában a gondolkodászavar kifejezett, jelentős mértékű
meglassulás és tartalmi elszegényedés észlelhető, a kognitív
rugalmasság csökken.
-A betegek 50–75%-a koncentrációzavarról és feledékenységről számol
be, az emlékanyag nehezen hívható elő.
A memória szelektív – csak a kellemetlen eseményekre emlékszik
vissza, arra, amikor rosszkedvű, sikertelen, szerencsétlen volt.
Differenciáldiagnózis:
“depressziós pszeudodemencia ”
meglassul a felfogás (főleg az érdektelenség, illetve a
koncentrációzavar következtében, és amiatt, hogy a figyelem
mozgékonysága csökken, lassan terelődik.)
a pszichomotoros tempó meglassul (anergia, fáradékonyság,
alvászavar, iniciatívahiány miatt)
A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):
A beteg kórtörténete:
Pszeudodemencia esetében
gyakoribbak a korábbi depressziós
epizódok.
Depresszió esetében kiváltó
tényezők, főleg
veszteségélmények gyakran
azonosíthatók, esetleg
halmozottan is.
A kórlefolyás alapján:
A gyors hirtelen és a néhány hét
alatt bekövetkező
progresszió inkább
pszeudodemenciára,
a lassú inkább demenciára utal.
A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):
A klinikai kép jellegzetességei
Depressziós pszeudodemencia
a beteg tartósan, sokat és
részletesen panaszkodik
teljesítményhanyatlásra, panaszait
eltúlozza
rövidebb ideig és enyhébb
mértékben állnak fenn szubjektív
panaszok
rövid- és a hosszútávú memória
zavara közel azonos
kifejezettebb a rövidtávú
memória zavara.
emlékezet hiányosságai speciális
időszakra és eseményekre
Demencia
A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):
A klinikai kép jellegzetességei
Depressziós pszeudodemencia
Demencia
gyakran reagálnak a
kevésbé élik meg a
stresszre szomatizációval,
depresszió vegetatív tüneteit
hipochondriával
A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):
Vizsgálati helyzethez való viszonyulás
Depressziós pszeudodemencia
Demencia
kevés erőfeszítést tesz még
egyszerűbb problémák
megoldásánál is
kitartóan próbálkozik
"nem tudom",
kritikátlanul is és hibákkal,
de válaszol.
Alzheimer demencia
40-60 éves kor között szokott kezdődni, de ifjúkori ill. szenilis formája is
ismert. Nőknél gyakoribb az előfordulása.
Kezdetben: Memóriazavar jelentkezik, a betegségbelátás hamar elvész.
Pszichomotoros nyugtalanság, zavartság lehetséges, depresszió, pszichotikus
tünetek előfordulnak, de ritkán, A spontaneitás csökkent.
Második szakasz: Intellektuális leépülés rohamossá válik, neurológiai
góctünetek jelentkeznek, főleg a parietális lebeny károsodását jelző tünetek
gyakoriak: diszfázia, apraxia, számolási nehézség, jobb-bal oldal tévesztése,
ujjagnózia, stb. Florid doxazmák, gyerekes konfabuláció, parkinzonoid
tünetek.
Harmadik, terminális szakasz: A beteg vegetatív lény szintjére épül le,
ágyhoz kötött, vizeletét, székletét tartani képtelen. Súlyos neurológiai kiesés
tünetei vannak, epilepsziás rohamok.
A betegséglefolyás gyors, a halál 2-5 éven belül bekövetkezik.
Alzheimer demencia
Diagnosztikai kritériumok (BNO-10):
Alzheimer kór a KIR primér degeneratív megbetegedése, ismeretlen
etiológiájú, jellegzetes neuropatológiai és neurokémiai elváltozásokkal.
A betegség lappangva kezdődik, lassan, de folyamatosan/fokozatosan
fejlődik ki (ez lesz a kognitív hanyatlás).
Az Alzheimer típusú demencia irreverzibilis
Alzheimer demencia
AD korai kezdettel: 65 éves kor előtt, gyors lefolyás, magasabb kortikális
funkciók többszörös zavara, aphasia, apraxia, alexia, agraphia.
- AD késői kezdettel: 65 éves kor után, lassú progressziójú,
legjellegzetesebb tünete az emlékezészavar.
- AD atipusos vagy kevert: A kevert AD és VD is itt kell kódolni. Ez a
demenciák 10%-ában fordul elő. A funkcionális jellegű képalkotó
eljárások aktuális differenciáló értéke ebben a csoportban kiemelkedő.
Vaszkuláris demenciák
Többé-kevésbé hirtelen kialakuló kognitív működészavar,
lépcsőzetes lefolyás, neurológiai vizsgálatnál definitív
hosszúpálya-károsodási tünet lehet jellegzetes
BNO-10:
A vascularis demenciát az anamnézis, a klinikai tünetek és a lefolyás
különbözteti meg az Alzheimer-kórtól.
Tipikus esetben átmeneti keringészavarok észlelhetők (TIA), melyek
rövid időre tudatzavart, átmeneti paresist vagy látótérkiesést okoznak.
A demencia a TIA után alakul ki, ritkábban egy nagy infarktust
követően. Az emlékezetzavar és gondolkodászavar ezt követően
nyilvánvalóvá válik.
A demencia a KIR-t ért infarktusok következménye melyeket vascularis
betegség okozott, így pl. hipertóniához társuló cerebrovascularis
megbetegedés. Az infarktusok általában kicsik, de kumulatívak.
Vaszkuláris demencia
Vascularis demencia akut kezdettel: Cerebro-vascularis trombózisok,
vérzések sorozatát követően gyorsan kialakuló demencia.
- Multi-infarktusos demencia: Fokozatosan alakul ki, számos átmeneti
keringészavart követően, melyek infarktusok halmazát okozzák
Vaszkuláris demencia
Subcorticalis vascularis demencia:
Az anamnézisben hipertónia és mélyen az agyféltekék fehérállományában
kialakuló lokális ischemiás destrukciók szerepelhetnek, melyeket klinikai
vizsgálattal és CT-vel lehet igazolni.
A klinikai kép nagyon hasonló az Alzheimer kórban kialakuló demenciához,
de a cortex megkímélt.
A klinikai képre 55-75 éves kori kezdet, súlyos magas vérnyomásra vonatkozó
kórelőzmény, demencia kilakulása és akut vagy szubakut módon kialakult,
változatos, súlyos intenzitású piramispálya sérülésjelek észlelhetők.
Kevert, subcorticalis és corticalis vascularis demencia
Primér degeneratív demenciák
Ebben a csoportban a figyelem a frontális lebenyi demeciák felé fordult.
Amíg az Alzheimer kór kezdeti szakaszában az emlékezethanyatlás a fő
tünet, addig ebben a csoportban a személyiségváltozás
Demencia Pick-betegségben
Az első esetet Pick írta le 1892-ben.
Szövettani szempontból alapvető jellegzetessége a ballonszerű sejtek
jelentkezése, a frontális és/vagy temporális lebenyekre korlátozódó
atrófia képe jellegzetes, Alzheimer –kórban észlelttől eltérő.
EEG kóros eltérést kóros eltérést még előrehaladott stádiumban sem
mutat.
Lefolyás lassúbb, a betegségkezdet 50-60 év között van
Pick betegség
Korai szakasz: frontális lebeny károsodásakor megszokott tünetek:
hangulati fekvés eufórikus, szociális-morális-etikai viselkedésnívó
csökken, csökken a késztetés, betegségbelátás hiányzik, a beteg
személyi kapcsolatai beszűkülnek. A memória és az intellektus a kezdeti
szakaszban megtartott.
Második szakasz: Memória és intellektusdeficit egyre kifejezettebb,
beszéd dezintegrációja jelentkezik.
Végső szakasz: Intelligencia teljes leépülése, a személyiség súlyos
dezorganizációja
Pick betegség
Diagnosztikai kritériumok
(BNO-10)
1. progrediáló demencia
2. elsősorban frontális lebeny tünetek
eufóriával, érzelmi elsivárosodással,
szociális szerepek beszűkülésével,
gátlástalanság, apátia vagy nyugtalanság.
3. viselkedészavar, ami gyakran megelőzi
az emlékezetzavart.
Demencia Creutzfeldt-Jakob betegségben
Progrediáló demencia neurológiai tünetekkel, melyet specifikus
neuropatológiai változás hoz létre, amelyet lassú vírus fertőzés okozott.
Általában középkorúaknál vagy időseknél alakul ki, de bármely
életkorban kezdődhet. Szubakut lefolyású, 1-2 éven halálhoz vezethet.
Súlyos demencia és változó, szintén súlyos neurológiai kiesés tünetek
alakulnak ki.
Demencia Huntington betegségben
A demencia a központi idegrendszeri degeneráció egyik
tünete. A betegséget egy domináns autoszómális gén örökíti
át. A tünetek a 30-as 40-es években kezdődnek Az első tünet
az esetek egy részében depresszió, szorongás, vagy paranoid
téveseszme lehet, amit személyiségváltozás tarkít.
A progresszió lassú, 10-15 éven belül halálhoz vezet.
Demencia Parkinson-kórban
Jelenleg még nincs semmilyen elkülönítő klinikai
jellegzetessége.
Dementia HIV megbetegedésben
Jellemző a feledékenység, meglassulás, gyenge koncentráló képesség,
problémamegoldási és olvasási nehézség, apátia, kevés spontaneitás,
szociális visszahúzódás.
Fizikai vizsgálat során tremor, egyensúlyzavar, ataxia, az izomzat
hipertóniája, fokozott vagy élénk reflexek, frontális liberációs jelek, stb.
A demencia terápiája
Gyógyszeres terápia
a. Tünetjavító kezelés: kognitív tünetek
(memória, tanulás) enyhítésére.
b. Progressziólassítás.
c. Társuló depresszió, paranoiditás,
agitáció, szorongás kezelése.
Pszicho- és szocioterápia
a terápiának ki kell terjedni a betegre, valamint a beteg szociális
környezetére is.
A pszichoterápia elvi kiindulópontja az, hogy demencia esetén nem
minden tanulási képesség vész el,
illetve sokszor súlyosan demens betegeknek is jól megtartottak a
szociális viselkedésmintái és az emocionális kontaktuskészsége.
Enyhe fokú demencia esetében speciális kognitív tünetre (pl.
koncentráció, memória, afázia, téri tájékozódás, stb.) orientált terápiát
lehet végezni.
A kezelést neuropszichológiai átvizsgálás után neuropszichológus vagy
gyógypedagógus végzi.
Jelentősebb mértékű mentális hanyatlás
“realitásorientációs tréning” javasolt, ami a mindennapi gyakorlatban
való boldogulás elősegítését célozza.
Szupportív terápia és szocioterápia is szóba jöhet.
Jelentős javulásra nem lehet számítani, a folyamat előrehaladásának
üteme lassítható, illetve kompenzációs munkamódok kialakításával a
deficit kihatása csökkenthető.
A cél a meglévő mentális-fizikális-szociális képességek maximális
kihasználása. Igen lényeges a régi szociális kapcsolatok megőrzése
Hozzátartozók támogatása
a hozzátartozók aktuális lelkiállapotának felmérése, és ha szükséges, a
kezelésük, támogatásuk felvilágosítással, illetve az aktuális problémára
fókuszáló feszültségoldó, önsegítést erősítő jelleggel.