Transcript Társasági adó 2014.

Társasági adó
2014.
2013. évi CC. törvény
Társasági adó bevallás
Bevallás
- 1329. számú bevallás - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja
hi.: 2014. május 31.
- 1371EVA bevallás
- utoljára a 2013-ban
 az eva szerinti adózást vagy
 a kata szerinti adózást vagy
 a kiva szerinti adózást választó adózónál
hi.: 2014. május 31. (társasági adó)
- 1471. számú bevallás - először a 2014-ben választott eva, kata, kiva esetén
a társasági adókötelezettségről
- 1301. számú bevallás - 2013. üzleti év utolsó hónapjának 20. napja
hi.: 2013. december 20., feltöltés bevallása
 energiaellátók jövedelemadója
 társasági adóelőleg
 innovációs járulékelőleg
- 1301. számú bevallás – nonprofit szervezetek – (új nyomtatvány lesz: 14XX.)
nyilatkozat: „X”
hi.: 2014. május 31. (nem február 25.)
Ácsné M. J. 2013.12.10.
2
Feltöltési kötelezettség
• Innovációs járulékelőleg feltöltése
(Minden innovációs járulékalany)
– A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1), (4)-(8) bekezdéseinek
2013.01.01-jétől hatályos rendelkezése szerint meghatározott iparűzési
adóalap = innovációs járulékalap
• Társasági adóelőleg feltöltése
(Ha a megelőző adóévben éves szinten az árbevétel meghaladta a 100 M Ft-ot)
– A Tao. tv. 26. § (10) bekezdés: az adózónál az EU-s és/vagy költségvetési
támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből a december 15-éig meg nem
kapott összeg nélkül számított adóalap alapján megállapított adó = várható
fizetendő adó;
– Az Art. 172. § (12) bekezdés: mulasztási bírság alapjának (befizetett előleg és
az adó 90%-ának különbözete) számítása során figyelmen kívül kell hagyni a
feltöltés esedékességének napján és a mérlegforduló napon alkalmazott
árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet,
ha az adóalapot képez. (Nem realizált árf. nyer.) Hatály: 2013.12.29.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
3
Bejelentett részesedés
Adózó döntése szerint bejelenthető
„A” cég által a „B” cégben szerzett
legalább 10 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés,
feltéve,
hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a
növekedését)
a szerzést követő 75 napon belül
bejelenti az adóhatóságnak (jogvesztő határidő).
A 10 százalékot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az
adózó a legalább 10 százalékos mértékű részesedését bejelentette az
adóhatósághoz.
Hatály: 2014. január 1.
2013.12.31-éig: minimális részesedés-szerzés mértéke 30% és
a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő: 60 nap
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 4. § 5. pont
4
Építkezés befejezésének napja
• Építkezés befejezésének napja:
(telephely keletkezéséhez)
a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre
emelkedésének a napja,
a használatbavétel tudomásulvételének a napja,
alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység
befejezésének a napja
Hatály: 2014. január 1.
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet: az építtető kérelmére az építésügyi
hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba – egyes
használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével – az építési
engedélyhez kötött építmény, építményrész.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 4. § 15. pont
5
Telephely
Külföldi személynél belföldi telephelyet keletkeztet:
• ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő
hasznosítása,
• ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű
jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása
(együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá
• ingatlan értékesítése.
Hatály: 2014. január 1.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 4. § 33. pont d) alpont
6
Ingatlannal rendelkező társaság fogalma
Ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, amennyiben
1. a beszámolójában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen
[csoport], az egyes beszámolókban kimutatott eszközök
mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének (együttes)
összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75
százalék és
2. tagja, vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév legalább egy
napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel
Magyarországnak
- nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, vagy
- ha van egyezménye, akkor az az árfolyamnyereség Mo-n történő
adóztatását teszi lehetővé.
Hatály: 2014. január 1.
2013.12.31-éig: mérlegfordulónapi piaci érték
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 4. § 18/a. pont
7
Ingatlannal rendelkező társaság és tagja
Eljárási határidők: – július 31.
(magyar társaság)
– augusztus 31. (magyar társaság)
– november 20. (külföldi tag)
Tao. tv. 4. § 18/a. pont
c) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához
szükséges adatokról a naptári év július 31-éig tájékoztatnia
kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását.
e) nem kell e rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a
csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi
illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki
(részben sem) a részesedését a c) pont szerinti tájékoztatási
kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
8
Ingatlannal rendelkező társaság
Art. 17. § (16)
Az adózó
évente augusztus 31-éig bejelenti, hogy a
Tao. tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül.
Bejelentésében – a benyújtás időpontját megelőző naptári
év vonatkozásában – nyilatkozik a társaság külföldi
tagjai általi
részesedés elidegenítéséről,
az elidegenítés időpontjáról,
a részesedés névértékéről, illetve
a tag illetőségéről.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
9
Ingatlannal rendelkező társaság tagja
Art. 4. számú melléklet
15. pont: Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg
bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli.
Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet
követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és bevallja.
16. pont: Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja
adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert
az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be
az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított,
a tagot emiatt később terhelő adóért a társaságot korlátlan és
egyetemleges kötelezettség terheli.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
10
Bejelentett immateriális jószág
Bejelentett immateriális jószág kivezetésén realizált nyereség
A bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az
elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével
az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét egyéb
feltételek (1 éves tartási idő) teljesülése mellett, ha a bejelentés
adóévét megelőző adóévben az ugyanazon immateriális jószág
értékesítéséből, kivezetéséből származó eredménynek az
eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett
összegére tekintettel nem csökkentette az adózás előtti
eredményét.
Hatály: 2014. január 1.
Például: az adózó a 2013-ban vásárolt és bejelentett, 2014-ben eladott „A” eszköz
nyereségével nem csökkenthet, ha ugyanezen „A” eszköz (korábbi, 2012. évi)
eladásából származó nyereségének lekötött tartalékba átvezetett összegéből
(amellyel csökkentette is az eredményét 2012-ben) vásárolta vissza 2013-ban az
„A” eszközt.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 7. § (1) bekezdés e) pont
11
K+F kedvezmény cégcsoport tagjai közötti megosztása 1.
Új kedvezmény
Az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó választása szerint
a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett K+F
tevékenységének
a közvetlen költségére tekintettel a t) pont szerint megállapított,
de választása szerint nem érvényesített összeg
azzal, hogy
a 3. sz. melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását az
adózó vonatkozásában is vizsgálni kell.
(Fentiek nem vonatkoznak a 7. § (17) bekezdés szerinti összegre)
Hatály: 2014. január 1. (+ nyilatkozat és adatszolgáltatás)
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 7. § (1) bekezdés w) pont
12
K+F kedvezmény cégcsoport tagjai közötti megosztása 2.
Nyilatkozat és adatszolgáltatás
A 7. § (1) bekezdés w) pont akkor alkalmazható,
ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig
a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával,
amely tartalmazza
a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége
közvetlen költségének összegét,
valamint
az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget.
A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem
haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által a t) pont alapján érvényesíthető
összeget.
A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása
egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója,
valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra
kötelezett.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 7. § (21) bekezdés
13
Példa – K+F kedvezmény megosztása
„A”, „B” és „C” kapcsolt vállalkozások,
és „B” elszámol 100 K+F közvetlen költséget 2014-ben
1.) Először „B” választhat, hogy a saját tevékenysége körében végzett K+F 100
költségével igénybe veszi-e a t) szerinti kedvezményt. Ha úgy dönt, hogy nem, vagy
csak egy részét, akkor – nyilatkozat útján – átadhat a kapcsoltjainak.
2.) „B” a 100 költségből átad „A”-nak 20-at, „C”-nek 30-at, tehát megtart magának 50-et.
3.) „A” és „C” eldönti, hogy elfogadja-e, azaz választásuk szerint vagy csökkentenek a w)
alapján, vagy nem. („A” és „C” akkor nem fogadja el, ha nem kapcsolódik a
vállalkozási tevékenységükhöz; de akkor felesleges „B”-nek átadnia.).
4.) Ha „A” és „C” elfogadja [és nekik maguknak nincs t) szerinti költségük], akkor
"A" 20-szal csökkent a w) alapján
"C" 30-cal csökkent a w) alapján és
"A" 50-nel csökkent a t) alapján.
5.) „B”-nél kerülhet elszámolásra a közvetlen költség teljes összege, azaz „B” adózás
előtti eredményét mérsékli a 100 + még 50 csökkentő tételt is érvényesíthet.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
14
KKV beruházási adóalap-csökkentő kedvezmény
Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő, csak
magánszemély tagokból álló adózónál csökkenti az adózás előtti eredményt
- a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében
elszámolt adóévi beruházások értéke,
- a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek,
járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt
adóévi beruházások értéke,
- az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint
- az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még
használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának, valamint
szellemi terméknek a bekerülési értéke,
- de maximum 30 millió Ft.
Adótartalma a közösségi szabályozás szerinti állami támogatásnak minősül.
Hatály: 2014. január 1.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont, (11), (12) bekezdés
15
Nem jelentős összegű hiba
8. § (8) bekezdés:
A 8. § (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó
rendelkezését
az adózónak nem kell alkalmaznia,
ha a nem jelentős összegű hibát
a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi
figyelembe,
feltéve,
hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja
meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.
Hatály: 2014. január 1.
8. § (1) bekezdés p):
az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy
adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 8. § (8) bekezdés
16
Példa – nem jelentős összegű hiba
Az adózó javára mutatkozik – a korábbi adóévek adózás előtti eredményét
csökkentő – különbözet (számviteli önellenőrzés).
Példa: az adózó 2014-ben „talál” egy 2012. évi el nem számolt
költségszámlát (50 egység értékű). Ezen hiba az eredményre gyakorolt
hatása miatt (hiba + hibahatás előjeltől függetlenül) 100 egységet jelent, s
legyen, nem jelentős összegű.
Az adózó eldöntheti, hogy:
a) a nem jelentős összegű hibát (100 egység) a feltárás napját magában
foglaló adóévről szóló (2014. évi) adóbevallásában veszi figyelembe
[ekkor nem kell alkalmaznia (2014. évi) adóalap növelő tételt és nem
önellenőrzi a 2012. évi bevallását], vagy
b) önellenőrzi a 2012. évi bevallását (pótlékmentesen) és megnöveli a 2014.
évi adózás előtti eredményét.
Az adózó az a) szerinti rendezést csak akkor választhatja, ha a nem jelentős
összegű hibával érintett (2012.) évi adóalapja legalább 101 egység.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
17
Veszteség elhatárolása, veszteség leírása
Elhatárolás: 17. § (1) bekezdés
A veszteség [6. § (1)–(4) bekezdése szerinti negatív adóalap]
elhatárolása – először a 2009. adóévi – adóhatósági engedély
nélkül történhet, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű
joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.
Leírás megengedett mértéke: 17. § (2) bekezdés
A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása
nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás
előtti eredmény csökkentéseként.
Felhasználás: 17. § (3) bekezdés
Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében lehet
felhasználni.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 17. § (1)-(3) bekezdés
18
Veszteségleírás jogutódnál
Átalakulás: 17. § (8) bekezdés
A jogutód csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség
felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg
szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), HA
a) az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan
tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása
a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett
ÉS
b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által
folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e
feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód
nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre
irányult.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 17. § (8) bekezdés
19
Veszteségleírás beolvadásnál
Különös szabály – 17. § (7) bekezdés utolsó fordulata
A jogutód
a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív
adóalapjával
első alkalommal
a beolvadás napját magában foglaló adóévének
adózás előtti eredményét csökkentheti.
Hatály: 2014. január 1., de 2013-ra is alkalmazható.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 17. § (7) bekezdés
20
Jövedelem-(nyereség-)minimum
Jöv-(nyer-)min.: korrigált összes bevétel 2%-a
Az összes bevételt növelő tétel
a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség
napi átlagos állományának*
az adóévet megelőző adóév utolsó napján
a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét*
meghaladó összegének az 50%-a.
*ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a
megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét
Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték
nem éri el a jövedelem-minimum összegét, akkor az adózó választhat,
- adóbevallásában nyilatkozatot tesz, vagy
- a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 6. § (5)-(10) bekezdés
21
Jövedelem-(nyereség-)minimum számítása
Példa
EFt-ban
Megnevezés
2012. évi
jöv-(nyer-)min
2013. évi
jöv-(nyer-)min
Értékesítés nettó árbevétele
(+) 10 000
(+) 10 000
Egyéb bevételek
(+)
3 000
(+)
3 000
Pénzügyi műveletek bevételei
(+)
1 000
(+)
1 000
Rendkívüli bevételek
(+)
2 000
(+)
2 000
Összes bevétel
16 000
Magánszemélytől 2013.10.01-jén
kapott tagi kölcsön 12 MFt, és a
2012.12.31-i kötelezettség 1,8 MFt
(ami 2013. év egészében is fennáll)
–
16 000
+ 1 500
(1,8M + 12M /365 x 92)
– 1,8M = 3M/2
ELÁBÉ
–
4 000
–
4 000
Közvetített szolgáltatás
–
5 000
–
5 000
Korrigált összes bevétel
7 000
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 6. § (9) bekezdés c)
8 500
Közhasznú civil szervezetek?
Amikor a kedvezményes adóalap-megállapítás nem alkalmazható
-
5. § (7) bekezdés: az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a
nonprofit gazdasági társaság nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre
vonatkozó rendelkezéseket abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági
nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben a Civil tv.* szerint elsődlegesen
gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül.
-
9. § (11) bekezdés: abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a
közalapítvány, az egyesület, a köztestület a Civil tv. szerint elsődlegesen
gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó
alapja – az (1)-(10) bekezdéstől eltérően – az adózás előtti eredmény,
módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a
VII. Fejezetben foglaltakkal.
-
6. § (4) bekezdés: az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a
közhasznú nonprofit gazdasági társaság az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14.
§-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy a Civil tv. megfelelő
alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző
szervezetnek nem minősül.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
23
*Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Közhasznú nonprofit gazdasági társaság?
Az adóalap megállapításánál:
a közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket
kell alkalmazni abban az adóévben,
amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság
a Civil tv. szerint
elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek
minősül.
Hatály: 2014. január 1.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 13/A. § (7) bekezdés
24
KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény
Pénzintézettel kötött beruházási hitel szerződés
• a 2000. december 31-ét követően, de 2013. december 31-éig megkötött
szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40
százaléka,
• a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe
vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka.
Hatály: 2014. január 1.
Változatlan: – adózó a szerződéskötés adóévének utolsó napján KKV
– maximum 6 millió Ft/év adókedvezmény
– 70%-os adókedvezményi korlát
– közösségi szabályok szerinti minősítés
– 4 éven belül üzembe kell helyezni, 3 évig nem lehet eladni
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 22/A. §
25
Látvány-csapatsport támogatása
Változás az „alaptámogatás” utáni adókedvezmény igénybevételére
biztosított időszak terén
Az adókedvezmény (támogatás éve + 3 adóév helyett):
a támogatás adóéve
és az azt követő adóévek,
de utoljára
a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben
lezáruló adóév
adójából vehető igénybe.
Hatály: 2014. január 1., az új szabályokat a hatálybalépés napját
követően nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdés, 29/V. § (4) bekezdés
26
Látvány-csapatsport támogatása
Változás a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kedvezményezettje
tekintetében
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás az adózó döntése
szerint:
a) azon országos sportági szakszövetségnek nyújtható,
amelynek sportágát az adózó alaptámogatásban
részesítette (változatlanul), vagy
b) a sportszervezetnek, közhasznú alapítványnak
nyújtható, amelynek az alaptámogatást is átutalta.
Hatály: 2014. január 1.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
27
Látvány-csapatsport támogatása
Melyik számlaszámra kell átutalni a kiegészítő sportfejlesztési
támogatás összegét?
A támogatások fogadására szolgáló fizetési számlát meg kell
határozni
- alaptámogatás esetén a támogatási igazolásban,
- kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetén a szponzori vagy
támogatási szerződésben.
Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem a
szakszövetség, akkor a támogatónak a szponzori vagy támogatási
szerződés egy eredeti példányát – a megkötését követő 8 napon
belül – meg kell küldenie az érintett sportág szerinti szakszövetség
részére (esetleges elmulasztása nem érinti az adókedvezményre
jogosultságot).
Ácsné M. J. 2013.12.10.
28
Filmgyártás, előadó-művészeti szervezet támogatása
Változás az adókedvezményre jogosultság feltételeiben
A filmgyártás támogatása, valamint
az előadó-művészeti szervezet támogatása esetére is:
- bevezetésre kerül a kiegészítő támogatás rendszere,
- meghosszabbodik az adókedvezmény igénybevételi
időszaka
(a látvány-csapatsportok támogatási rendszerének mintájára).
Hatály: 2014. január 1., az új szabályokat a 2013.12.31-ét követően
nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 22. § (1), (3), (4), (6)-(8)
29
Filmgyártás, előadó-művészeti szervezet támogatása
A kiegészítő támogatásra az adózó döntése szerint:
– filmgyártás támogatása esetén vagy a Magyar Nemzeti Filmalap
Közhasznú Nonprofit Zrt., vagy a támogatási igazolás kiállításának
alapjául szolgáló támogatásban részesülő filmalkotás filmelőállítója
jogosult;
– előadó-művészeti szervezet támogatása esetén pedig vagy az
előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló törvény szerint központi költségvetési támogatás
nyújtására jogosult minisztérium, vagy a támogatási igazolás
kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadóművészeti szervezet jogosult.
Az átutalt összegről nincs bejelentési kötelezettség a NAV felé.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
30
Elismert költség az adóalapnál
Éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén
a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre
tekintettel
kapott nyugta alapján
elszámolt költség, ráfordítás,
feltéve,
hogy a szolgáltatás igénybevétele
a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti
reprezentáció céljából történik.
Hatály: 2014. január 1.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 3. sz. mell. „B” rész 21. pont
31
De minimis támogatás
(1998/2006/EK rendelet)
•
De minimis keret
3 adóévben (gördülő módszer) 200 ezer euró
Szállítási (fuvarozási) tevékenységet végző adózó:
3 adóévben 100 ezer euró
•
Közvetlen (pénzbeli) támogatás esetén korlát a támogatási intenzitás: 37/2011. (III. 22.)
Korm. rend. 25. §-a szerint (regionális térkép)
Támogatási intenzitás felmerülése (de minimisnek tekintett kedvezménynél):
– van kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás (Korm. rend.), ha az
adózó ugyanazon beruházásához kap közvetlen támogatást is, például uniós forrásból,
minisztériumtól, pályázat útján, egyéb módon;
– nincs kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás, ha az adózó csak az
adórendszer keretében (a bevallásában) érvényesít de minimis támogatást, vagy mellette
közvetlen támogatásként is csak de minimis támogatást vesz igénybe (ez utóbbi esetén a de
minimiskénti minősítést tartalmazza a támogatás odaítéléséről szóló okirat).
•
•
Átszámítás forintra
Közvetlen támogatásnál a döntést megelőző hó utolsó napi MNB árfolyam
Adórendszerbeli támogatásnál az adóév utolsó napi MNB árfolyam
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Általános csoportmentességi rendelet
(800/2008/EK rendelet)
Támogatási intenzitás (uaz, mint a de minimis esetén)
• Adott régióra előírt támogatási intenzitás* 10-50% közötti (pl. Budapesten 10%)
+ Bónus
 Kisvállalkozás + 20%
 Középvállalkozás + 10%
A támogatási intenzitás ugyanazon elszámolható költséghez más támogatással
együtt nem léphető túl.
Példa: Kisvállalkozásnál 2012-ben vásárolt új gép beruházási értéke 40 M forint; a
gépet Budapesten helyezi üzembe. Igénybe vehető-e a 30 M Ft-os csökkentő
tétel** a bevallásában, ha ezen gépberuházásához kapott közvetlen támogatást is?
Intenzitási korlát: 40 M x (10+20) 30% = 12 M Ft ennyi az igénybe vehető
támogatás (támogatástartalom + a közvetlen támogatás együtt).
Támogatástartalom: 30 M x 10% = 3 M Ft
12 – 3 = 9 M Ft legfeljebb ekkora összegű lehet a közvetlen támogatás.
Ha 9 M Ft-nál több volt a gépberuházáshoz kapott támogatás, akkor adóalapcsökkentő tétel részben sem érvényesíthető.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
* 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint **Tao. tv. 7. (1) bek. zs) pont alapján
Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet
1857/2006/EK rendelet
Alanyi kör
•
Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó KKV
Nem nyújtható támogatás a rendelet alapján:
1. termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlására;
2. egynyári növények telepítésére;
3. víztelenítő vagy öntözőberendezések megvásárlására, kivéve, ha
a beruházás a vízfelhasználást a korábbi szint legalább 25%-ával csökkenti;
4. egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházásokra;
5. olyan termék előállítására, amely tejet, illetve tejterméket utánoz vagy
helyettesít;
6. a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági üzem részére;
7. az exporttal kapcsolatos tevékenység támogatására;
8. az importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzésére.
Támogatási mérték
•
A beruházási érték 40%-a, max. 3 adóévben 400 ezer euró
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Követelésekkel kapcsolatos elszámolások
Adóalap csökkentő
Adóalap növelő
•
Követelésre az adóévben visszaírt
•
értékvesztés,
• Követelés
átruházása,
kiegyenlítése, •
beszámítása esetén az elszámolt bevétel,
• Behajthatatlanná vált rész
De legfeljebb – korlátként bármely esetben – •
a nyilvántartott értékvesztés összege
Kivéve: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás
Behajthatatlan követelés:


az Szt. szerinti behajthatatlan követelés
(számviteli minősítés) és
azon követelés bekerülési értékének 20%a, amelyet a fizetési határidőt követő 365
napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha
a követelés elévült vagy bíróság előtt nem
érvényesíthető (adójogi minősítés)
Követelésre az adóévben elszámolt
értékvesztés
Behajthatatlan
követelésnek
nem
minősülő elengedett követelés (kapcsolt
cég javára)
3. sz. mell. 10. pontja alapján az elévült, a
bíróság előtt nem érvényesíthető
követelés teljes összege abban az
adóévben,
amikor
a
követelés
behajthatatlanná vált és a követelés
leírására (értékvesztés vagy hitelezési
veszteség címen) sor került.
Sem növelő, sem csökkentő tételt nincs a
hitelintézetnél, a pénzügyi vállalkozásnál
a pénzügyi szolgáltatásból,
befektetési
szolgáltatási
tevékenységből
származó
követelésre, befektetési vállalkozás a
befektetési
szolgáltatási
tevékenységből
származó követelésre.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 4. § 4/a; 7. § (1) n); 8. § (1) gy), h), 3. sz. mell. 10.; Szt. 3. § (4) 10.
Ingyenes juttatások 2013.
Nem elismert (növelő tétel)
az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány
céljából adott pénz, eszköz, szolgáltatás értéke, az adózó által ellenérték nélkül
átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
összege, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános
forgalmi adó, ha
- a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű
részére történik, vagy
- az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő NYILATKOZAT-ával, amely
szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel
nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően
NYILATKOZAT útján igazol.
Nyilatkozat nélkül (utóbbi esetben) csak akkor elismert a ráfordítás (nem növelő tétel), ha a juttatásban
részesülő például
- költségvetési szerv,
- egyéni vállalkozó,
- magánszemély,
- egyszeres könyvvitelt vezető alapítvány, egyesület, amelynél a támogatásként kapott tárgyi eszköz,
szolgáltatás értékét nem bevételként kell elszámolni.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 3. sz. mell. „A” fejezet 13.
Adomány – nem növelő tétel
Elismert költség:
Az adóévben adomány jogcímen
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,
térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
feltéve,
hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet,
az egyházi jogi személy,
a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által
az adóalap megállapítása céljából kiállított IGAZOLÁSSAL,
amely tartalmazza
a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát,
az adomány összegét és
a támogatott célt.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 3. sz. mell. „B” fejezet 17. pont
Adomány – csökkentő tétel
Csökkentő tétel:
az adományként nyújtott támogatás: pénz, eszköz, szolgáltatás-nyújtás értékének
– 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén, 50%-a a Magyar Kármentő
Alap,vagy a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,
– további 20%-a tartós adományozási szerződés esetén,
DE együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.
Tartós adományozás:
– a civil szervezet és az adományozó között
– írásban kötött szerződés alapján
– pénzbeli támogatás
– legalább 4 évet érint (szerződéskötés éve + 3 év)
– évente legalább egy alkalommal
– azonos vagy növekvő összegben
– ellenszolgáltatás nélküli a támogatás;
– nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú
szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
Tao. tv. 7. § (1) z) pont, 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 27. pont
Kisvállalati adó
2014.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
39
Kiva túlfizetés visszatérítése
20. § (4) bekezdés új h) pont szerint:
Csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt
az e törvény alapján megfizetett adó visszatérítése
(mint tárgyévben befolyt pénzeszköz).
Hatályos: a kihirdetést követő naptól, a 2013. évre is alkalmazandó
Ácsné M. J. 2013.12.10.
40
Megfizetett kiva, kiva előleg
20. § (5) bekezdés új h) pont
Növeli a pénzforgalmi szemléletű eredményt
az e törvény alapján
megfizetett adó, adóelőleg
miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés.
Hatályos: a kihirdetést követő naptól, a 2013. évre is alkalmazandó
Ugyanakkor a 20. § (6) bekezdés f) pont: nem a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült pénzeszköz-kifizetés jogcímei
közül kikerül a kiva alanyiság időszaka alatt megfizetett kiva és
kiva előleg
Ácsné M. J. 2013.12.10.
41
Pótbefizetés visszatérítése
A 20. § (13) bekezdés c) pont: a 20. § (2) bek. alkalmazásában
figyelmen kívül kell hagyni
az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát
megelőző időszakban teljesített
és az adóalanyiság időszaka alatt
visszatérített pótbefizetést
Hatály: 2014.01.01. – a növelő tétel alkalmazása alóli mentesítés
Csökkentő tétel: a tőkebevonás [20. § (4) e)] és
Növelő tétel: a tőkekivonás [20. § (5) e)]
Ácsné M. J. 2013.12.10.
42
Visszatérített adó
A 20. § (2) bekezdésben (pénzforgalmi szemléletű eredmény) és
a 23. § (5) bekezdésben (adóelőleg-alap)
(4)-(19) bekezdés helyett
(4)-(20) bekezdés.
A 20. § (1) bekezdésben (az adóalap megállapítása)
(2)-(19) helyett
(2)-20) bekezdés.
Hatályos: a kihirdetést követő naptól, a 2013. évre is alkalmazandó
20. § (20) bekezdés: A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti
az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakra
vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó.
Ácsné M. J. 2013.12.10.
43
Köszönöm a figyelmüket!